Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
1988. január 6., szerdaSomogyi Néplap 3 Nevüket adják a munkához Könyvelők a fonógép mellett I Tisztelgés az alapítók emléktáblájánál Koszorúzás Kaposváron ,,A szakszervezeti szervek . . . tudatosítsák, hogy nem lehet megfelelően érdeket védeni és képviselni szilárd gazdasági alapok nélkül!" (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) A legtöbb gyár, üzem szakszervezetének a munkaerő-elbocsátás^, átcsoportosítások, átszervezések adnak soron kívüli feladatokat. A bizalmiaknak véleményt kell nyilvánítaniuk az érintettek elhelyezése érdekében. A Masterfil Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szakszervezeti titkára ezzel ellentétes gondokkal küszködik. A náluk dolgozó kubaiak egyhónapi szabadságra mentek, a vietnamiak egyik csoportja pedig márciusban végleg elutazik. Ezért okoz különösen nagy gondot náluk a létszámhiány. — A bizalmiakra szükség van, hogy megértessék az egykor gépek mellett dolgozó meósokkal, könyvelőkkel, bérelszámolókkal: vegyenek részt ismét a termelésben mint szocialista brigádtagok, társadalmi munkában — tájékoztat a tömegszervezet időszerű feladatáról Forrón« Czár Erzsébet, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára. A Paksi Atomerőmű Vállalat kiemelkedő eredménynyel zárta az 1987-es évet. Az erőmű négy blokkja ösz- szesen 10 milliárd 985 millió kilowattóra villamos energiát termelt, 48 százalékkal többet az előző évinél. Az ország immár legnagyobb energiabázisán úgy érték el a jó eredményeket, hogy a negyedik reaktorblokkot a tervezettnél csaknem öt hónappal korábban üzembe tudták helyezni, illetve a már üzemelő blokkokat — megbízható működésük alapján — maximálisan kihasználták. Az erőmű termelési és biztonsági mutatói memMint egykori í'onóno, a legnehezebb időszakokban ő is odaáll a gép mellé. Szerinte a személyes példamutatás a legmeggyőzőbb agitáció. A titkár szerint a termelés hatékonyságának növelése minden dolgozót érint. Ezért nem a nehézségeket igyekeznek megmagyarázni, hanem a jobb megoldásokat keresik. A változó kereslet miatt előfordul, hogy több finom fonalat kell gyártani. Ilyenkor a durva fonalat előállító gépsoron teszik ezt. A dolgozók ötletei segítettek abban, hogy ez a munka gyorsabb legyen. A létszámhiány enyhítése érdekében a vállalatnak azokból a gyáraiból hívtak dolgozókat, amelyeknek csökkenteniük kellett a személyi állományt. Többek között Miskolcról jöttek Kaposvárra, többnyire egyedülállók, de akadt köztük családos is. Az ő elhelyezésük, hazautazásuk biztosítása a zetközi összehasonlításban is előkelő helyen szerepelnek. A hazai atomerőmű-építés történetében igen jelentős év volt 1987, hiszen akkor vált Paks a legfőbb energiaforrássá: az atomerőmű a múlt évben már 37,3 százalékát adta a hazai villamosenergiatermelésnek, többet mint a szén-, illetve szénhidrogén- bázisú erőművek. A, Pakson egy év alatt terven felül szolgáltatott energia előállításához hagyományos erőműben 380 ezer tonna olaj fölhasználására lett volna szükség, s mivel az atomerőmű a legalacsonyabb önköltséggel dolgozik, a megtakarítás számottevő. szakszervezeti munka fontos része. A gyárban három műszakban termelnek. A leányotthonban, a gyár munkásszállásán mindennapos súrlódást okoz, hogy a délelőttösök zavarják az éjszakásokat, és fordítva; most azon munkálkodnak, hogy a különböző műszakokban dolgozókat más-más folyosón helyezzék el. Az a fonónő, akinek lakásgondjai vannak, nem tud kellően figyelni a munkájára. Ezért a leányotthonban havi kétszáz forintért garzonlakást adnak a fiatal házasoknak. Ennek föltétele, hogy előtakarékossági szerződést kötnek az Országos Takarékpénztárral lakásvásárlás céljából, mert csak öt évig lakhatnak a szállóban. Azok a fonónők, akiknek gyermekeik vannak, nem szívesen vállalják az éjszakai műszakot. Pedig a pótlék magas: az alapfizetés hetvenöt százaléka. Így a havi kereset tízezer forint fölé is emelkedhet. A szak- szervezet kezdeményezésére három műszakban üzemel az óvoda a gyárban, de ez sem ösztönöz eléggé. Most a jobb érdekeltségi rendszer kidolgozásán fáradoznak a szakszervezet tisztségviselői. A vállalati aktívaülésen megállapodtak abban, hogy bruttósításkor az egyes gyárakban lehetőség szerint a mozgóbér minél nagyobb részét számítsák bele az idei átlagfizetésbe. S akik többet termelnek, azokat más formában is jutalmazzák. Az exportra termelés szempontjából különösen jelentős a minőségi munka. Ezt segíti az „Add a neved a munkádhoz!” vérsenymoz- galom. Minden hibás termék esetében kiderítik, hogy ki volt a hibás. Az üzemrészekben az aktíváknak ez is feladatuk. A hiba feltárását szolgálja a DH-füzet. E rövidítés a „Dolgozz hibátlanul!” jelszót takarja. A gyárban több olyan példát találhatunk, amely azt bizonyítja: a szakszervezet sokat tehet a gazdasági-társadalmi kibontakozási program sikeréért. Balázs Andor Kimagasló termelési eredmény Negyvenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Kommunista Párt Somogy megyei és Kaposvár városi szervezete. A városi pártbizottság ennek tiszteletére ko- szorúzási ünnepséget rendezett tegnap délután öt órakor Kaposváron, az Ady Endre utca 7. számú ház falán levő emléktábla előtt. Részt vett az ünnepségen Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára és Horváth Sándor., a megyei pártbizottság osztályvezetője. A kaposvári koncert-fúvószenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Bizsa Lajos, a Táncsics Diákszínpad tagja elmondta Balázs Béla „Dallá halnotok így kell” című versét. A munkásgyászinduló hangjaira az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Kaposvári Városi Bizottsága, a kaposvári városi KISZ-bizottság és a veteránok nevében koszorút helyezett el az emléktáblánál Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, Nemes István, a városi A megemlékezés az Inter- KlSZ-bizottság titkára és nacionálé hangjaival ért vé- Muráth József veterán. get. HARMINCHÁROM SZOKNYA Fiú a vasalónál Huszonegy fiatal dolgozik a szalagon. Töbet is tudnának foglalkoztatni. A jelentkező is több volt, sokan azonban már az első munkanapom megijedtek, másokat az orvos nem tartott alka'- masnak erre a munkára. A munka nem könnyű. — Az első napokban csak ismerkedtünk; apró rongyokból varrtunk kisebb ruhákat, s csak akkor ülhettünk a varrógépek mellé, amikor már mindent tökéletesen tudtunk — mondja Szilvái Zsolt, aki eredetileg mező- gazdasági gépszerelő akart lenni. Kisebb hibák meg .ri aeiezer íattosu ivaposio nemes igyekezete, hogy fiataljainak helyben biztosítson kulturált művelődési és szórakozási lehetőséget, rendre kudarcba fulladt. Okait egy évvel ezelőtt már megkíséreltük kinyomozni. Bátorfi József tanácselnök akkor bizakodva mondta : „Augusztus végére átadjuk rendeltetésének a művelődési házat.”. — Mi történt azóta? — Aránylag szerencsésen alakultak a dolgok — mondta a tanácselnök —, bár az épület külseje nem ezt igazolja. Elmaradt a ház külső vakolása, a pénzünk ugyanis nem volt rá elég és a téesz sem tartotta be az ígéretét. — Miért? — Nem tudom ... — A belső tér kialakításával hogy haladtak? — Elkészült egy szép előtér galériával, és társadalmi összefogással kialakítottunk két tantermet, mert a terViszontagságos építkezés Nem készül a kultúra háza vezeitnel tooD gyerek keze te meg a tanévet, s csak i tudtuk elhelyezni őket. " tünk. A lakosság 688 óra társadalmi munkával járult hozzá az építéshez, a téesz is adott 7000 forintot. — A falu népe hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet? — November végén volt falugyűlés. A kultúrházzal kapcsolatban nem tettek föl kérdést... — Végül is mikorra tervezik az átadást? — Nem tudom ... V. A. többi helyiség még félkész állapotban van. — Az épület vakolás nélkül is tetszetős, de dolgozó embert sehol sem láttunk. — Szeptemberben leálltak a munkával, mert elfogyott a pénz. A kiskorpádi törpe vízmű építése a vártnál sokkal többe kerül. A rangsorban az volt a fontosabb. A kazánház építésével, a fűtés- szereléssel és a villanyközpont szerelésével elkészülFürgén szalad a tű, dolgozik az olló. Még néhány mozdulat, és kész a szoknya. Igen ám, de ebbe folt is kell: ez a legújabb divat. Az apró leánykezek ilyet még sosem csináltak. — A varrásba hamar belejöttem, de az ilyen új dolgoknál még könnyen zavarba jövök — mondja Zsár Mónika, a Kaposvári Ruhagyár ifjú munkása. — Remélem, a második- szoknyával ennyit már nem kell küszködnöm. Nem lehet lazsálni, mert szorít a norma. Egy nyolc órát dolgozó felnőtt munkás teljesítményének a harminc százalékát kell elérnünk; napi harminchárom szoknya össze- varrását jeleníti ez. A vállalat szeptemberben indította el az új szalagot. Ennél az általános iskolából éppencsak kikerült diákok dolgoznak; többségük sikertelen felvételi vizsgával a háta mögött jelentkezett a gyárba. A gyár szeretné, ha minél többen itt maradnának, és néhány év múlva teljes munkaidőben, felnőtt szakmunkásként foglalkoztathatnák őket. — Évek óta munkaerőhiányunk van — mondja Sós László művezető. — Az itt végzett szakmunkásoknak körülbelül a fele elmegy a vállalattól, és helyettük újak sem igen jönnek. Ezen kívántunk változtatni a szalag megindításával: úgy gondoltuk, a gyerekek számára is jó lehetőség ez a munka, hiszen általános iskolai bizonyítvánnyal egyre kevesebb helyen állhatnak ma már munkába. most is előfordulnak: egy- egy darabot visszaadnak a szalagvezetők. Kijavításuk sok időt vesz igénybe, s ez a normánkat rontja. Nemcsak varrni, hanem vasalni is kell. Ez számomra kedvesebb elfoglaltság. — Jövőre ismét megpróbálkozik a felvételivel? — Még nem tudom. Az biztos, hogy nem szívesen maradnék itt: mégiscsak nőnek való munka ez. Jó lenne tavaszra egy motor: ezért vasatok naponta száz ruhát és varrók össze jó néhány szoknyát. Először furcsa volt a varrógép mellé ülni, de hamar megszoktam. Délelőtt szalad az idő, a délutáni műszakban azonban lassabban telnek az órák. Szívesebben dolgozunk délelőtt — mondja a fiú, és erre a lányok is buzgón bólogatnak. Fabu Erika két szoknya összevarrása közben mondja: — Olyankor fél négykor kell kelnem, azért, hogy beérjek Csornából a gyárba. A délutánom viszont szabad. Mióta itt dolgozom, otthon is varrtam magamnak néhány egyszerűbb ruhát. Nem bántam meg, hogy ide jöttem; szeretnék végleg maradni. Négy év után tanulni lehet, megszerezni a szakmunkás-bizonyítványt a vállalat támogatásával Ahogy ügyesedünk, úgy lesz egyre magasabb a norma, s egyszer talán mi is annyit dolgozunk és annyit is keresünk majd, mint a felnőttek. Horváth Éva
