Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

Néplap 1988. január 30., szombat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új óvoda Somogy­babodon Korszerű, új óvodával gaz­dagodott Somogybabod. A régi iskolához toldalékként kapcsolódó mintegy 130 négyzetméter alapterületű intézményt hamarosan birto­kukba vehetik a kisgyerme­kek. A Látrányi Községi Kö­zös Tanács szorító gondot oldott meg ezzel az új léte­sítménnyel, hiszen a látrányi óvoda a túlzsúfoltság miatt már nem tudta fogadni a hároméveseket. Gondot oko­zott a somogybabodi gyere­kek utaztatása is. Az új, 30 gyermeket foga­dó óvoda a látrányi tanács beruházásaként, a Somogy­ién/ mérnökeinek terve alap­ján készült el. A másfél- millió forint költséggel épült intézményt a közös tanács és a somogybabodi téesz épí­tőbrigádjai hozták létre, a lakosság társadalmi munká­ja segítségével. A korszerűen és színesen berendezett fog­lalkoztatót az iskola egyik régi tanterméből alakították ki: az új épületrésében ka­pott helyet iroda, az elkülö­A VII. KONGRESSZUS UTÁN Vöröskeresztes tervek, feladatok Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetősége. A tanácskozás egyik napi­rendi pontjaként előterjesz­tették az 1988. évi munka­terv hagyományos és új fel­adatait. A Vöröskereszt de­cemberben tartotta VII. kongresszusát; most az első negyedév fő feladata a kongresszus határozatai­nak megismertetése a tag­sággal, illetve a határoza­tok feldolgozása. Az idei vöröskeresztes vi­lágnap jelszava: 125 év az emberiség szolgálatában. En­nek jegyében szervezik meg a világnapi ünnepséget. Elő­ször rendezik meg az idén megyénkben a véradók nap­ját: novemberben adják át ünnepélyesen a többszörös véradóknak a kitüntető jel­vényeket. A Vöröskereszt az egész­ségmegelőzés társadalmi programjának megvalósítá­sát szem előtt tartva meg­kezdi az öntevékeny egész­ségvédő klubok és közössé­gek szervezését. A tapaszta­latok szerint a kiscsoportos egészségnevelő forma ered­ményesebb, a rendszeres ta­lálkozás közösségformáló ereje segít a dohányzás és az egyéb káros szenvedélyek leküzdésében. Novemberben a fogászati és testápolási hónap prom- ramja a korszerű táplálko­zás és az egészséges életmód kialakítását segítő előadások­kal, pályázatokkal, filmvetí­tésekkel bővül. Ezen belül nagy figyelmet fordítanak az egészségkárosító szokások visszaszorítására. A statisz­tikai adatok szerint az ott­honi balesetek száma jóval nagyobb, mint a munkahelyi baleseteké. Ezért a Vöröske­reszt a háztartási balesetek megelőzése érdekében — a hagyományos továbbképzé­sek mellett — balesetvédel­mi tanfolyamokat is szervez. Szerepet vállal a betegsé­gék megelőzését elősegítő szűrővizsgálatok megszer­vezésében, a köjál szakem­bereivel összefogva felkészíti az aktivistákat a közegész­ségügyi gondok jelzésére és közreműködik megoldásuk­ban. Az évek óta színvonalasan végzett családvédelmi és szo­ciális munka az idén a rá­szorultak szociális támogatá­sával bővül. Emellett a Vö­röskereszt aktivistái tovább dolgoznak a már évek óta hagyományos feladatok meg­oldásán: végzik az ifjúság családi életre nevelését, sze­repet vállalnak az idős, egye­dülálló emberek életkörül­ményeinek javításában, a gyermek- és ifjúságvédelem­ben. Az egyik legfontosabb fel­adat a vérellátás megszerve­zése. Az idén hétezer liter vért szeretnének a rászoru­lóknak biztosítani. A Vörös- kereszt a polgári védelem­mel együttműködve részt vesz a lakóterületi és a munkahelyi elsősegélynyúj­tási alakulatok felkészítésé­ben is. A desedai vízi men­tőegység mellett segít a bog- lárlellei mentő-sportegyesü- let fölkészítésében. A megyei vezetőség támo­gatja az alapszervezeti mun­ka javítását. Azt a felelős­ségteljes és humánus tevé­kenységet, amelyet 640 alap­szervezet több mint 42 ezer tagja végez. TÓTH ÁGOSTON EMLÉKEZETE A Marcali Helytörténeti Füzetek nyolcadik száma rendhagyó: a vaskos füzet­nek egy szerzője van. Kiss Sándor a 48-as szabadság- harc honvéd ezredesének, Tóth Ágostonnak állít emlé­ket a család és a rokonság visszaemlékezéseiből. A kiadványban szinte év­ről évre végigkísérhetjük a tudós hadmérnök életét. Édesapja Marcaliban élt a Széchenyi család uradalmi ügyészeként. Ágoston fiúk születése után Sopronba köl­töztek az Esterházyakhoz. A fiatalembert szülei — bár mindketten magyarok voltak — a Fertő mellé küldték magyar nyelvet tanulni. Tóth Ágoston Bécsben végezte el a hadmérnöki akadémiát, s részt vett a sok vihart ka­vart térképészeti munkák­ban. Az 1830-as években, a lengyel forradalom idején már a lengyelekkel rokon­szenvezett. . A negyvenes években megfestette az Es­terházy családnak is tetsző Lengyelek búcsúja hazájuk­tól című képét, s amikor fő­hadnagyként Lembergbe ve­zényelték, talán már csak a ruha kötötte a császárhoz. Tóth Ágoston magyar volt az osztrákok között, s a ter­mészetkutatók Sopronban rendezett kongresszusán is kiérdemelte társai ellenszen­vét, mivel magyarul olvas­tatta föl az ülések jegyző­könyvét. A szabadságharc évében kilépett a császári hadseregből, s őrnagyként szolgált a magyarok oldalán. Világos után ő is csak egy volt az Arad felé menetelő fogolycsapatban. Kolozsvár, Beszterce, majd a déli had­sereg parancsnoka nem szá­míthatott elnéző bánásmód­ra. Kötél általi halálbünteté­sét — kegyelemből — tizen­nyolc évi várfogságra változ­tatták. Szabadulása után a Szé- chenyi-uradalomban kapott munkát. A cenki birtokról — ahol Széchenyi szerint majd mindenki egykori for­radalmár volt — rendszere­sen átjárt Pusztaszentlászló- ra, s ott találkozott Deák Ferenccel is. Pár év múlva Keszthelyen a gazdasági intézetben ta­nított, s a kiegyezés évében Andrássy miniszterelnök bízta meg többek között a fiumei kikötő építésénél fel­használható tapasztalatok gyűjtésével. Útjáról hazaté­rőben írta meg talán legfon­tosabb munkáját „A hely­színrajz és földképkészítés történelme, elmélete és je­len állása” címmel. Hamaro­san megszervezték a köz­munka- és közlekedési mi­nisztérium topográfiai osztá­lyát, s vezetésével Tóth Ágostont bízták meg. Nem maradt hűtlen a tanári do­bogóhoz sem: a pesti egye­temen katonai előadásokat tartott, számos térképet és szemléltető anyagot készí­tett. Munkássága elismeré­seként az Akadémia levele­ző tagjává választotta. A helytörténeti füzetek nyolcadik száma valóban rendhagyó vállalkozás, nagy munka eredménye. Akkor teszi jól az olvasó, ha nem történészek által megírt élet­rajzot akar olvasni, hanem egy személyesebb hangú visszaemlékezést, amelyet jó­szívvel ajánlhatunk a törté­nelem iránt érdeklődő diá­koknak és felnőtteknek is. Balogh P. Ferenc nítő szoba, a szociális helyi­ségek, illetve a melegítő­konyha és az öltöző. Tegnap délután Emri Gyula látrányi tanácselnök köszöntötte az ünnepség vendégéit, a helyi párt- és társadalmi szervek képvise­lőit, az építkezésben részt­vevő dolgozókat. Ezt követő­en dr. Horváth Árpád, a lát­rányi iskola igazgatója mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezet tevékenységével, anyagi tá­mogatásával elérte, hogy szí­vesen telepednek le Somogy- babodon a fiatalok s jobban kötődnék falujukhoz. Az óvoda építése a tervek sze­rint csak 1989-ben kezdődött volna, ám a tanács a társ­község igényét támogatva már 1987 májusában elkezd­te a beruházást. A létesít­mény alig nyolc hónap alatt elkészült, működésének sze­mélyi és tárgyi feltételei is biztosítva vannak. Végül kö­szönetét mondott mindazok­nak, akik hozzájárultak az új intézmény létrehozásához. RÁDIÓJEGYZET A helyét kereső ének-zene oktatás Néha bekapcsolom a rá­diót a déli Ki nyer ma? ze­nei fejtörő közvetítésére, ugyanis néhány ismerősöm rendszeresen mikrofon elé áll, s gyakorta nyertesként tér haza a fővárosból vagy a somogyi adás helyszínéről. A hanglemezgyűjtők tábora ugyan nem olyan széles, hogy a Hungaroton zavarba jöjjön az igényektől, ám szép számmal vannak, akik sze­retik a házi muzsikát „le­mezjátszó-módra’' ... A ze­neirodalomban tájékozottak, rendszeresen olvasnak. Va­jon honnan a zene szerete- te? A somogyi általános és kö­zépiskolákban szép számmal működnek kórusok. Sikeres együttesek — amelyek kör­nyezetükben nagy igyekezet­tel terjesztik a kórusriodal- mat, az énekkultúrát —, fesz­tiválok résztvevői, olykor nyertesei. Vajon ki plántál­ta beléjük a kórusművészet szeretetét? Csütörtökön kora délután a rádió Zenei tükör című adásában sok szép zene mel­lett Köpeczi Béla művelő­dési miniszter arról nyilat­kozott, hogy hol tart jelen­leg az ének-zene oktatás a hazai általános iskolákban. A riport előtt figyelmezte­tő hangsúlyt adott a téma fontosságának az a megem­lékezés, amelyben Ferencsik emberi és művészi pályáját rajzolta meg a jegyzetíró. Kodály szellemében. A ha­zai műveltségképhez szoro­san hozzá tartozik a kórus- művészet, a zeneirodalom hagyományainak ápolása, a zenében való jártasság, tájé­kozottság. Az általános iskolai çnek- zene oktatás fontos szerepét húzta alá Köpeczi Béla mű­velődési miniszter a csütör­töki Zenei tükör adásában. Sajnos, még mindig nem si­került a tantervi korrekció; a tananyag elrendezése még mindig olyan, mintha szom­baton is járnának iskolába a diákok. Jó pár év telt el már azóta, hogy nem járnak iskolába szombaton a gyere­kek, de időközben „szorító- ba” került a korszerű mű­veltségkép kialakítása is az általános iskolai oktatásban, azaz több tantárgy is kere­si a helyét, s közülük az egyik az ének-zene. A mi­niszter arra hivatkozott, hogy előbb a tudomány emberei­nek kellene közmegegyezés­re jutniuk, hogy megállapít­hassák, mit is értsünk kor­szerű műveltségen. A vita folyik. Kell-e annyi történe­lemóra, ahány a tantervben szerepel, kevés időt fordít­hatnak az általános iskolák a testi nevelésre. És sorol­hatnánk még a példákat. Lassú az átalakulás folya­mata az oktatásban. Ebben is egyetértett a miniszter, ám abban is igazat adott, hogy ilyen helyzetben a legfőbb tényező az oktatásban a pe­dagógus. Ö a garancia arra, hogy a művészeti nevelés is előbbre jusson az általános iskolákban, s javuljon az ének-zenei oktatás helyzete. Ám — ezt fontos volt hozzá­tennie — a tanítóképző fő­iskolák dolga, hogy a felvé­teli során az eddiginél job­ban vegyék figyelembe a képességvizsgálatok eredmé­nyeit. Nem nevezte kudarc­nak a mai tanítóképzős-be­iskolázást, de rámutatott, hogy a mennyiségi követel­mények mellett egyre in­kább arra kell törekedni, hogy jobb képességű tanulók kerüljenek a főiskolákra, olyanok, akik az ének-zenei oktatásban is kamatoztatni tudják tehetségüket. Hogy mennyire igaza van, mennyire fontos á tanterv megvalósításában — óra­számtól függetlenül is — a pedagógus személyisége, ar­ra találunk példákat So­mogybán is, ahol szép szá­mú kiváló általános és kö­zépiskolai kórus működik. Ám a tömeges oktatás még adós az ének-zenei művelt­ség elmélyítésével. Horányi Barna Filmcsillagból hercegné ötvennyolc éves lenne, de már öt éve halott Grace Kelly, az ünnepelt filmsztár, majd uralkodói hercegné. Nagyapja a sóik ezer koldús ír paraszttal hajózott át Amerikába. Tíz gyermeke közül a kilencedik, Jack ha­marosan jómódú vállalkozó lett. Tizenhét szobás villá­ban lakott családjával Phi­ladelphiában. Négy gyerme­ke közül a harmadik Grace. Tizenhét évesen jutott be a New York-i színiakadémiá­ra. Az „iskola szépe’’ volt. Csodálatos arcbőre, kék sze­me, szőke haja, elragadó kedvessége, -tréfára mindig kapható természete minden­kit meghódított. Először reklámon- jelent meg az arca. Azután modell lett, kisebb szerepeket ka­pott. Megjött az első nagy szerelem, de a Kelly család elriasztotta a kérőt. (Később többször is.) Grace-t foglalkoztatja a tévé is. Hatvan darabban játszott, majd az első nagy­film következett, s nyomá­ban az első nercbunda. Az­után szerep az akkor már . körülrajongott sztárral, Gary Cooperral, főszerep Clark Gable oldalán. A neves ren­dező, Hitchcock korszaka következett, aki legalább tíz filmet tervezett Grace Kelly- vel. Pedig Grace szerint „Hitchcockkal dolgozni ször­nyűség, de önbizalommal tölt el, és varázslata alatt tart.” A Vidéki lány főszerepe — egy alkoholista férfi el­gyötört felesége — meghoz­za számára az Oscar-díjat is. öt filmje futott akikor a mo­zikban egyidőben, elnyerte a tv Oscar-ját, és mindössze huszonöt éves volt. Nagyon jó alakítást nyújtott Molnár Ferenc Hattyújában is.- Meghívták a cannes-i film- fesztiválra, s bemutatták a monacói uralkodónak, Rai­ner hercegnek. A harminc­két éves herceg hamarosan feleségül kérte a filmcsilla­got, s 1956 áprilisában oltár­hoz vezette. Grace Kelly el­foglalta hercegnéi trónját a Monte Carlo szikláira épült 220 szobás, rózsaszínű palo­tában. Látszólag mesébe illő sze­relmi történet. És a valóság? Rainer hercegnek meg kel­lett nősülnie, mert Monaco csak úgy őrizheti meg füg­getlenségét, ha van trónörö­kös. Grace Kelly a legjobb percben jött. Gyönyörű szép nő, világhíres sztár, aki mágnesként vonzza majd a turistákat. Monaco bevételé­nek legnagyobb részét az idegenforgalom adta. És a kétmillió dolláros hozomány sem volt kevés. Nem volt könnyű dolga a hercegnének. Az udvari eti­kett — mint egy valódi uralkodói házban — nagyor szigorú. A hercegnek alig akadt szabad órája, annyin lekötötte a hivatala. Hosszt évekig tartott, amíg Grács beleszokott „honanyai” tisz­tébe, társadalmi kötelezettsé­geibe. Fia nevelésébe nerr szólhatott bele, mert a her­ceg maga akart belőle igazi uralkodót nevelni. A na­gyobbik lány, Caroline lf évesen egy nála sókkal idő­sebb playboy szeretett bele s kierőszakolta az esküvői szüleinél. Stephanie, a ki­sebbik lány 17 évesen meg­kezdte önálló életét párízs iskolai éveiben. A 26 évig tartó házasság alatt a hercegnek egy-egy szerelmi kalandja is kitudó­dott. Lelki sérülései tompí­tására az alkoholt remélt« gyógyírnak a hercegné, s jc néhány kilót fölszedett egy­kori gyönyörű alakjára. Hogy mi okozta a tragé­diát 1982-ben? Ö ült a vo­lánhoz, hogy Stephanie-t be­hozza nyári kastélyukból Monte Carlóba. Már a város közelében voltak, amikor — egy szemtanú leírása szerint — a barna 3500-as Rovei sziklának, terelőkorlátnak majd töltésnek ütközve elfe­küdt a bozótban. A vezetői oldalról Stephanie mászott elő kisébb sérülésekkel, a másik ülésen Grace feküdt haldokolva. Ö vezetett vagy a lány? Véletlen hiba? Az alkohol? öngyilkosság? A kérdésekre nem vála­szolhatott. Magához sem tért, Grace Kelly-, s másnap meghalt. Kihunyt a befelé irikább könnyes, de kifelé mindig ragyogó fényt árasztó csillag. Danes Vera

Next

/
Thumbnails
Contents