Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU XLIV. évfolyam, 25. szám Ára: 2,20 Ft 1988. január 30., szombat A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági fo­lyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a terve­zettnél kisebb javulás kö­vetkezett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult,’ de a javulás az elő­irányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élén­kült. A termelés növekmé­nyének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerke­zetében csekély változások következtek be, azok mér­téke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelmé­nyeknek. A gazdaságban lét­rehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelke­désből származott. A rubelelszámolású fize­tési mérleg többlettel zá­rult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Kon­vertibilis valutákban a net­tó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkeres­kedelmi forgalom alacso­nyabb behozatali többleté­ből, részben az idegenforga­lom nagyobb bevételi több­letéből adódott. Az adósság- szolgálat — kamat és tör­lesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költ­ségvetés bevételei a kiadá­soknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a terve­zettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az év­közben megtett intézkedé­seknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volume­ne 2,5—3 százalékkal emlke- dett, értéke — előzetes be­csült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenysé­get tükröző nemzeti jövede­lem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szol­gáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés he­lyett kb. 2 százalékkal emel­kedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fo­gyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikk- vásárlások! A lakosság meg­takarítási hajlandósága csök­kent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelés­nél. A népgazdaság behoza­tali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd fo­rinttal. Az ágazatok és a gazdál­kodó szervezetek teljesít­ménye tovább differenciáló­dott. A kisebb termelő és szolgáltató egységek, külö­nösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folyta­tók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alapján is, az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évé­ben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, össze­hasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállala­ti beruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A több­letkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adnak lehetőséget. Az állami támogatás össze­ge a finanszírozási források között csökkent, a beruházá­sú hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és a tanácsi beruházásokra ki­fizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszek­tor beruházása kb. 56 milli­árd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beru­házások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi tel­jesítés, a befejezetlen beru­házások állománya na­gyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állo­mánya gyarapodott, az anya­gi ágakban gyorsabb ütem­ben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az ille­tékes megyei tanácsok első­sorban új munkahelyek lét­rehozásával segítették. A be­ruházásokat az e célra lét­rehozott alapból és a taná­csok egyéb forrásaiból fi­nanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4 867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 szá­zaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a ma­gánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 szá­zalékról 5,8 százalékra emel­kedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal keve­sebben, a nem anyagi ágak­ban 37 ezer fővel, 3,6 száza­lékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel ko­rábban. A létszám az ipar­ban, az építőiparban, vala­mint a mezőgazdaság és er­dőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkozta­tottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál kö­vetkezett be, a szövetkeze­teknél nőtt a foglalkoztatot­tak száma. A mezőgazdaság­ban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységen, mind az alaptevékenységen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszek­torban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, összes­ségében több volt az előző évinél. A nem anyagi ága­kon belül a létszám növe­kedésének közel kétharma­da az egészségügyi és a kul­turális szolgáltatásban dol­gozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazda­ság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az or­szág egyes körzeteiben, első­sorban az északkeleti terüle­ten, valamint a szakképzet­lenek körében megnőtt azok­nak a száma, akiknek elhe­lyezkedése hosszabb időt igé­nyel. A hatékonyság 1987-ben, több évi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csök­kent, a munkatermelékeny­ség mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhaté­konyság romlása folytató­dott. Az egységnyi termelés­re jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, ösz- szességében azonban — a termelési szerkezet kedve­zőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafel­használása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 százalék­kal, a lakossági és a kom­munális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anya­gi ágakban 1,5—2 százalék­kal csökkent. Az energiafor­rásokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az im­port aránya: a rendelkezés­re álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka import­forrásból származott. A népgazdaságban létre­hozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, fo­lyó áron 10-11 százalékkal emelkedett. Ebben a terme­lés mennyiségi növekedésé­nek és az árak emelkedésé­nek egyaránt szerepe volt. A jövedelemnövekménynek — az 1986. évihez hasonlóan — kb. egynegyede a volumen- növekedésből, háromnegye­de az árak emelkedéséből származott. A főbb jövede­lemösszetevők közül a vál­lalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyze­te kedvezőbb volt az előző évinél. Az 1987. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Terv Tény az 1986. év százalékában Bruttó hazai termék termelése 102,1 102,5—103 belföldi felhasználása 99,8 kb. 102 Nemzeti jövedelem legalább 102 102—102,5 Ipari bruttó termelés 102—102,5 103,7 Országos építési-szerelési tevékenység kb. 101 102—103 Mezőgazdasági termékek bruttó termelése 104,5—105,5 98,5—99,5 Lakossági fogyasztás 99,5—100 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 99,6 kb. 100 Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 216—219 235 Lakásépítés, ezer darab 60—61 57,2 A fő termelői ágazatok jellemzői Az ipari termelés 3,7 szá­zalékkal, az előző évinél gyorsabb ütemben emelke­dett. Az állami iparvállala­tok termelése 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a ma­gánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodóegység ala­kult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű ve­gyes vállalatok száma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma tovább bővült. A kis­iparosok száma ugyancsak nőtt. Az energiatermelő és -át­alakító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alap­anyag-termelőké 3,1 száza­lékkal, a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben az építőanyag­ipar és a vegyipar fokozta termelését 6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar ter­melése az átlagnak megfele­lően!, 3,8 százalékkal emel­kedett. Az ipari termékek export­ja 5 százalékkal nőtt, első­sorban a konvertibilis elszá­molású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis export­jukat kiváltképp a vegyipari, a könnyűipari és az élelmi- szeripari vállalatok növel­ték. A gépipar tőkés export­ja a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar deviza­kitermelési mutatója — első­sorban a növekvő árak kö­vetkeztében — javult, a gép­iparé romlott, bár még így is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorien­tált ipari ágazatok között. Az ipari értékesítésben, fő­ként az év végi felvásárlá­sok hatására, emelkedett a belföldi célú eladások ará­nya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3,6 százalékkal bővült, köztük az építőanyag-ipari termékeké 13,8 százalékkal, a vegyipa­riaké 8,5 százalékkal, a gép­ipariaké 8 százalékkal. Eb­ben részben a lakosság elő­rehozott keresletének, a gép­ipar esetében pedig annak is szerepe volt, hogy a konver­tibilis export nehézségei mi­att a vállalatok inkább a ki­sebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget bizto­sító belföldi piac felé fordul­tak. Az ipar beruházási cé­lú értékesítése 5,6 százalék­kal, a termélő-felhasználást szolgáló eladás 3,3 százalék­kal emelkedett. Az ipar belföldi célú érté­kesítésének árszintje 3,7 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kis­kereskedelem számára érté­kesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mérték­ben, 2,5 százalékkal csök­kent. A villamosenergia­ipart és az élelmiszeripart kivéve a mérséklődés általá­nos volt. Az ipar energiaellátása folyamatos és megfelelő volt. Az anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok ese­tében, szinte egész évben voltak feszültségek. A .vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a tenme- ' lésnél kissé mérsékeltebben növekvő költségekkel, az elő­ző évinél magasabb értékesí­tési árakkal és a költségveté­sű támogatásokkal függ ösz- sze. Az országos építési-szere­lési tevékenység volumene 2 —3 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállala­tok és az építőiparon kívüli szervezetek építése az előző évihez közelálló volt, az épí­tőipari szövetkezeteké annál 30 százalékkal, a magánépít­kezéseké mintegy 2 százalék­kal több. Az építőipari szer­vezetek 1987-ben több épít­mény kivitelezését kezdték meg, mint 1986-ban. Az épí­tési kereslet élénkült. Az építési munkákon belül a fenntartások aránya növeke­dett a beruházási munkák­kal szemben. A keresleti­kínálati viszonyok javulását mutatja, hogy az elutasított építési igények a termelési érték egy százalékát sem ér­ték el. 1987-ben az előző évinél 17—18 százalékkal kevesebb, mintegy 57,2 ezer lakás ké­szült el. A lakások 13,7 szá­zaléka állami erőből, a töb­bi magánerőből, jelentős részben építési kölcsön igénybevételével épült fel. Az állami erőből épített lakások száma kismértékben nőtt, a magánerőből építetteké 12,5 ezerrel csökkent az előző évihez képest. Az év folya­mán az előző évinél 50 szá­zalékkal, 1700-zal több üdü­lőt építettek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése, a tervezett növekedéssel szemben, fő­ként a kedvezőtlen időjárás miatt, némileg elmaradt az 1986. évitől. A növényterme­lés kb. 4 százalékkal csök­kent, az állattenyésztés mind­egy 1 százalékkal növekedett. 1987-ben összesen 14,1 mil­lió tonna gabona termett, kö­zel annyi, mint az előző év­ben. Búzából' 5,7, szemes ku­koricából 7,2 millió tonnát takarítottak be. A búza ter­mésátlaga lényegében az elő­ző évivel megegyező, a kuko­ricáé alacsonyabb volt. A'ku­korica-vetésterület egy ré­szén a termés — az aszály miatt — csak silózással volt hasznosítható. Cukorrépából 4,2 millió tonnát takarítottak be, 12,4 százalékkal többet az 1986 évinél. A répa cukortartói • ima az előző évinél magasabb volt. Napraforgóból 790 ezer tonna termett,- az 1986. évi jó termésnél 8 százalékkal kevesebb. Az olajosmagvak között még kis mennyiséget képviselő szójabab termés- mennyisége több mint 30 százalékkal haladtg meg az előző évit. Zöldségfélékből 2 millió tonnát, az előző évinél 3,6 százalékkal többet termeltek. A burgonyatermés 220 ezer tonnával, 17 százalékkal csökkent. 1987-ben 1,5 millió tonna gyümölcs termett, az előző évi jó termésnél mint­egy 16 százalékkal kevesebb. Az alma mellett körtéből, kajsziból és őszibarackból volt gyenge a termés. Szőlő­ből az előző évi termésnél egynegyeddel kevesebbet, 505 ezer tonnát szüreteltek. A fagykár elsősorban a magas művelésű szőlőültetvényeket sújtotta. A gazdaságok állatállomá­nya 1987. december 31-én ki­sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. A sertésállomány 8,2 millió darabot tett ki, ami 5,4 százalékkal kevesebb az év elejinél. Ezen belül az anyakocák száma 3,9 száza­lékkal mérséklődött. A szarvasmarha-állomány egy (Folytatás a 3. oldalon.) Hazánkba érkezett Anatolij Gribkov Anatolij Gribkov hadsereg- tábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegy­veres Erői törzsének főnöke tegnap Budapestre érkezett. Magyarországi programja so­rán megtekinti a hazánkban folyó Barátság ’88 elnevezé­sű gyakorlatot. Magyar, szovjet és cseh­szlovák csapatok részvételé­vel a Dunántúl térségében kezdődött meg a Barátság ’88 hadgyakorlat.

Next

/
Thumbnails
Contents