Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

988. január 29., péntek Somogyi Néplap 5 \ pedagógusbérek bruttósítása V árosszépítők Siófok jövőjéért Mint minden ágazatban, a hűvelődési ágazatban is sor :erült a bérek bruttósításá- a. Mivel még a közelmúlt- lan is több nyitott kérdés naradt a túlórák, a helvet- esítések és az órakedvez- nények miatt, az oktatási ntézmények munkatársai a lettó kereset csökkenésétől artva várták a bruttósítást. — Hogyan oldották meg :zt a megyénkben és most ioI tartanak a munkával?- kérdeztem dr. Sótonyi lándort, a megyei tanács Inűvelődési osztályának ve- etőjét. — A rendelet előírta, hogy j bruttósítás során a nettó térését nem csökkenhet. Pe­dagógusoknál az alapfizeté- jen kívül a túlóraátalányt is igyelembe kell venni. So­mogybán a többi megyétől dtérően végeztük el ezt a áunkát: a bruttósításra biz- osított összeget csak azután »szíjuk szét, miután az in­tézményekben a bruttósítás — személyekre lebontva — negtörtént. Ez a módszer ehetővé teszi, hogy az intéz- nények azt a pontos össze­get kapják meg, amely a jruttósításhoz kell, tehát tincs szükség utólagos kor­rekciókra. — Milyen elvek és célok ;zerint történt a bruttósítás? — Lényeges szempont, rogy a pedagógusok alapfi­zetésének és a túlóraátalány- íak az összege elérje, illet­ne meghaladja a múlt év rovemberi átlagát. Tehát /árhatóan nem lesz olyan pedagógus, akinek az átlag- rére csökken. Nemrég je- ent meg a pedagógusok bér- pesorolásáról az új rende- ,et. Az átsorolásokat a brut- ósítással párhuzamosan vé­gezzük. — Milyen új helyzetet te­remt ez? — Általában csökken az órakedvezmény; egy részét rlapbéresítik, a másik része oedig lehetőséget ad új ked­vezményekre. Többek között kedvezményben részesül a szakszervezeti tisztségvise­lő, az úttörővezető, valamint a könyvtáros. — Milyen változások lesz­nek a túlórák számában, il­letve a túlórákért kapott összegben? — A túlórákért kapott leg­kisebb összeg 45 forint lesz. Tulajdonképpen ez az eme­lés jelenti a 8—11 százalé­kos bérnövekedést. Az intéz­mények feladata, hogy eddig a szolgálati idő függvényé­ben a túlórákért kapott, progresszíven emelkedő ösz- szeg három új kategóriáját kialakítsa. A túlórákra for­dítható összeg az óvodákban 8, az általános iskolákban 10, a középiskolákban pedig 10-13 százalékkal növek­szik. Vannak olyan felada­tok, amelyekre korábban volt túlóra, most pedig nincs. A rendelkezés célja, hogy csökkentse a pedagógushi­ányt, a képesítés nélküliek számát. Az ezt követő bel­ső átrendeződés pedig a tantestületek minőségi ja­vulását, a szakos tanárok arányának növekedését eredményezheti. — Kik kaphatnak óraked­vezményt? — Csökken a számuk; csak az igazgatók, a helyet­tesek, a szakmetodikusok, illetve a munkaközösség-ve­zetők kapnak órakedvez­ményt. A kedvezményezettek körének szűkítése azt is je­lenti, hogy egyszerűbb lesz az óraszámokat elosztani és szakmai szempontoknak megfelelő tantárgyfelosz­tást készíteni. Azoknak a pedagógusoknak, akiknek az órakedvezmény megszűnésé bérkiesést okoz, a pótlékok alapbéresítésével ellensú­lyozzák. — A szokásos évi bérfej­lesztés melyik összeg szerint történik majd? — A februári 4 százalékos bérfejlesztés a bruttósított összeg négy százalékát je­lenti; ezt a korábbi elvek szerint osztják szét az intéz­mények. T. R. A siófoki városfejlesztési kiállítóteremben — térképek, fényképek, makettek, terv­rajzok között — tartotta el­ső ülését tegnap a Siófoki Városszépítő Egyesület vá­rosrendezési és közlekedési tagozata. A résztvevő szak­emberek és nem szakembe­rek mondtak véleményt az általános rendezési tervről, amelynek jóváhagyásáról és véglegesítéséről majd a már­ciusi tanácsülésen döntenek. Addig még a lakosság és valamennyi érdekelt intéz­mény, vállalat közössége el­mondhatja észrevételeit, öt­leteit. Az ülésen megvitatták a Fő utca — Sió utca — Szűcs Menyhért utca által határolt terület beépítési tervét. Olyan hangulatos, magaste­tős, kétszintes épületek emelését tervezik itt, ame­lyek meghatározóvá tennék a kisvárosi üdülőjelleget. Ennek érdekében néhány meglevő házat felújítanak, másokat lebontanak (néhá­nyat már le is bontottak). A háromszög alakú terüle­ten egy iparcikk- és egy ABC-áruház, nagy önkiszol­gáló étterem ételbárral, cuk­rászdával, valamint egy egész évben üzemelő 40 ágyas kisvárosi vendégfoga­dó is épül. Még ebben az évben el­tűnik a sokat vitatott szö­kőkút a városi tanács előtti térről; helyén Varga Imre szobrászművész Vénusz szü­letése című alkotását állít­ják föl. A vasútfejlesztéssel kap­csolatos városrendezési el­képzelések szerint az állo­más épületét az 1906-os ál­lapotnak megfelelően hely­reállítják. Üjra magastetős, „fatornyos” bejárat díszíti majd az épületet. Hasonló stílusúra alakítják át a vasútállomás műszaki és kiszolgálóépületeit, hogy az idegenforgalom által meg­követelt esztétikai igények­nek megfeleljenek. Sokan szóvá tették a vasúti felül­járó hiányát. Ez rendkívüli módon akadályozza a közle­kedést. A vasútállomás kor­szerűsítése során a gyalogos­Kondor Béla: Angyal a város felett KÖNYVESPOLC Volt a hetvenes években néhány olyan könyv, ame­lyet nem illet kölcsönkérni, akkora kincsnek számított. Értelmiségi körökben ilyen­nek tartották L atinovits Zoltán Ködszurkálóját, s ide prtozott Kondor Béla Jelei hagyni című verseskötete is. Ritkaság völt, többnyire ne- nezen elérhető. így régi Adósságot törlesztett most a Szépirodalmi Kiadó, amikor megjelentette Kondor Béla Angyal a város felett című kötetét. Ebben a művész né- nánv képe mellett olvashat­juk összegyűjtött verseit is. A szép kiállítású kötet méltóan reprezentálja Kon­dor Béla művészetét. S ami a legfontosabb, csak eddig nemigen mertük bevallani: így teljes és hiteles. A tra­gikus sorsú művész, épp- psak túl a negyvenedik évén, inlult neki az örökkévaló­ságba vezető útnak, s azóta a korábban oly sokszor meg­festett angyalokkal cimborái. Élete nagy figyelmeztetés számunkra. Figyelmeztet bennünket: a huszadik szá­jad második felében is haj­lamosak vagyunk arra, hogy becsukott szemmel közleked­jünk, s ne vegyük észre magunk mellett a zsenit. Fi­gyelmeztet arra is, hogy a művészet minden körülmé- jnyek között kivívja magá­nak a megfelelő elismerést, ás az idő a műalkotásnak dölgozik. Ám ne ringassuk magunkat abban a tévhit­\ng\al u \úros felett oen, iii)g> j )guiii< van a/, igazi alkotót nem fölismer­ni! A kötet szerkesztője és utószavának írója, Győri Já­nos, hangsúlyozza a szer­kesztéssel is, hogy egyetlen Kondor Bélát kell megis­mernünk. Nincs külön egy fájdalmasan szép és igaz képeket festő művész, s nin­csen külön egy költő. Nagy hiba lenne azonban a be­skatulyázásra mindig hajla­mos irodalom- és képzőmű­vészet-magyarázóknak meg­elégedniük azzal, hogy Kon­dor Béla esetében egyik mű­vészeti ág kiegészíti a mási­kat. A mindig pontosságot kutató filológusoknak szol­gálhatna holmi összehasonlí­tás néhány adattal, ha azt maga Kondor nem tette vol­na eleve lehetetlenné. Mert verseit szinte kivétel nélkül datálás nélkül tette közé, j mintegy azt sugallva: a jó vers, az igazság független az időtől. Győri János a könyvhöz fűzött utószóban rámutat ar­ra is, hogy az Irodalomtör­téneti lexikon mennyire sab­lonos és hamis megállapítá­sokkal „teszi helyére” a köl­tő Kondor Bélát. Szembe­száll azzal a nézettel, ame­lyik az úgynevezett 53-asok nemzedékéhez sorolja, Nagy László és Juhász Ferenc mellé. Az már csupán irodalom- történeti apróság, hogy 1953- ban még alig született ver­se. A legfontosabb bizonyí­tékot az olvasó számára a most újra hozzáférhető ösz- szegyűjtött versei szolgáltat­ják. Nagyon egyéniek ás senki méséhoz nem hason­lítható hangúak. Költőink közül, akik az elmúlt három évtizedben alkottak, nagyon kevesen mondhatják el ma­gukról, hogy költészetük módszereiben ennyire figyel­men kívül hagyták Nagy Lászlót és Juhász Ferencet. Végezetül idézzünk né­hány sort Kondor Béla Ma­radék című verséből — bi­zonyítékként az egyéni hang­ra, amely Kondor költésze­tét jellemzi: „Nem bámul- haszt vissza bámulón mint­ha a szemednek kiterjedése lenne. Meg se állhatsz el­végezve valamit / ami álta­lad végeztetett pont. Mun­kád a szükséges létezés. Nem bűn 1 nem is ered­mény. Ne felejtsd ezt" ... Kondor Béla másfél évti­zede halott. Az idén lenne ötvenhét éves. Varga István felüljárót magasabbra épí­tik, hogy elférjenek alatta a villamos vezetékek; ezenkí­vül létesítenek egy másik felüljárót is — a labdarúgó- pálya környékén, a Sziget út és a Tátra út vonalában. A gyalogosforgalmat is elő­segíti majd a vasúti aluljá­ró, amelyen nemcsak a vá­gányok érhetők el, hanem a Balaton-part is megközelít­hető lesz. Égető gond a közúti felül­járó építése. Két helyre is terveznek ilyet, ám nagyon sokba kerül a kivitelezés. Épp ezért sorsuk egyelőre bizonytalan. A központban álló régi víztornyot még az idén felújítják, s a nyáron valószínűleg megszólaltat­ják a harangjátékot is: órán­ként fölcsendülnek a nép­szerű Kálmán-melódiák. Szóba került a tagozat ta­nácskozásán a víztorony ki­látóként való hasznosítása is. — Szeretnénk, ha a vá­rosrendezési terveket minél többen tanulmányoznák a Fő utca 200. szám alatti ki­állítóteremben — mondta Molnár Árpád városi főépí­tész —, hiszen a javaslatok alapján márciusig még le­het módosítani. Minden hasznos tanácsokat, észrevé­teleket szívesen veszünk. Mi is azt szeretnénk, amit Sió­fok lakosságának nagy ré­sze: kellemes környezetet, jó körülményeket teremteni az itt lakóknak és az ide láto­gató üdülővendégeknek. Szombaton reggel kilenc órától Mernye ad otthont a falusi színjátszó együttesek megyei bemutatójának. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban ma este hét órá­tól diszkó lesz, vasárnap es­te pedig ugyanitt rendezik meg az FMV farsangi bálját. A. Kaposvári Galériában Kovács Péter Balázs festő­művész tárlata látható. A Somogyi Képtárban vasár­napig még megtekinthető a Barátság hídja nemzetközi fotókiállítás. Budapesten a Bolgár Kulturális és Tájé­koztató Központban lapunk fotóriporterének, Gyerty ás László fotóművészndk alko­tásaiból rendeztek kiállítást. . Barcson a Móricz Zsig- mond Művelődési Központ­ban ma este a videomozi műsorán egy izgalmas hong­kongi film látható. Vasárnap öt órától a művelődési köz­pont nagytermében a Spirál együttes közreműködésével ifjúsági táncesten szórakoz­hatnak a fiatalok. Budai Ferenc A nadrág című háromfelvonásos ko­médiáját mutatja be a Nép­színház ma este hét órától Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban. A kiállítóteremben a Nagyatád története a századfordulótól című helytörténeti kiállítás várja a látogatókat. Itt az érdeklődök megismerhetik a helyi városi könyvtár olva­sószolgálata által összegyűj­tött várostörténeti dokumen­tumokat. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ­ban a hétvége a szórakozá­sé: szombaton este diszkó, vasárnap pedig Candy-bál lesz. A somogyudvarhelyi mű­velődési házban szombaton este nyolc órától farsangi bált rendeznek. A talpalá- valót a Faszobrok együttes húzza. Szombaton a nagybajomi művelődési hájban ötórai teadélutánt rendeznek. A kéthetenként ismétlődő prog­ramban videovetítés és szá­mítógépes játékok szórakoz­tatják a résztvevőket. Homokszentgyörgyön az Általános Művelődési Köz­pont nagytermében ma dél­után fél háromtól és vasár­nap este hat órától A zsaru szava című nagysikerű fil­met vetítik. Tóth Ferenc erdömérnök fotóiból rendeztek kiállítást a Marcali Helyőrségi Klub­ban. A klubban vasárnap délután három órától a Bumbo, az elefánt című fil­met vetítik. A gyermekfilm- napok keretében pedig ma három órától mesefilmeket tekinthetnek meg a fiatalok. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban Nagy Gabriella keramikus, népi iparművész kiállítása várja az érdeklődőket. Ugyanitt vasárnap délután négy órá­tól a Hét tonna dollár cí­mű magyar filmet vetítik. Hétfői előzetesként szeret­nénk felhívni olvasóink fi­gyelmét egy programra: Ka­posváron a városi művelődé­si központban délután öt órakor Szapudi András, a Somogyi Néplap főmunka­társa ajánlja a közönség fi­gyelmébe lapunk főszerkesz­tőjének, Jávori Bélának A/. én Balatonom című fotó- kiállítását. Gy. L. AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ PROGRAMÉRT A változás jegyeit magán viseli Igái is; társközségeivel együtt már városkörnyéket alkot. Itt kerestük meg dr. Kovács János körzeti főor­vost, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének tag­ját: beszéljen arról, mit te­het az országos egészségmeg­őrző program megvalósításá­ért a faluban. Köztudomású, hogy a népesség tizennyolc- ‘húsz százalékát a magas vér­nyomás szövődményeivel — különösen az agyér és koszo­rúér károsodásával — keze­lik, s magas a cukorbetegek száma. — Ránk, orvosokra az egészségmegőrző program keretében fontos feladatok várnak. A megelőzés a leg­fontosabb. Az ismert statisz­tikai adatok alapján addig kell folytatnunk a szűrővizs­gálatokat, amíg a betegeket nem derítettük föl. Igáiban a közös községi tanács a már­ciusi tanácsülésen tűzi napi­rendre az egészségmegőrzés nemzeti programja helyi fel­adatainak számbavételét — mondta dr. Kovács János. — Lipidklub létrehozását ter­vezzük a kaposvári példa nyomán. Külföldi adatok is igazolják, hogy sokat segít­hetnek az orvosnak, az egész­ségügyi dolgozónak azok a betegek, akik tapasztalatai­kat továbbadják. Megtanul­ják, hogyan élhetnek együtt tartós betegségükkel, illetve föltárják egymás előtt a gyógyulás lehetőségét is. — A korszerű táplálkozás kialakítása nem okoz na­gyobb gondot falun, mint városban? — Dehogynem. Falun mé­lyebb gyökerei vannak az étkezési hagyományoknak is. Ezért sajátos tartalommal töltjük meg az igali lipidklub foglalkozásait. — Ezután is lesz disznóto­ros ... — A falusi ember több szalonnát fogyaszt, a kolbász sem hiányzik asztaláról. Ám a hagyományokból azt is megtanulhatjuk, hogyan „dolgozták le” a koleszterint. Ezenkívül a falusi töltelékek tele vannak fokhagymával. aminek az étkezési hatása orvosilag is elismert. A ma­gas vérnyomást alig ismer­ték korábban a falusi embe­rek ... A megelőzés terén ná­lunk is igen sok a tennivaló, többek között a munkahelye­ken. A családi konfliktusok­ba is betekinthet a körzeti orvos, és ügyesen elősegíthe­ti a visszás helyzetek rende­zését. — A helyes életmódra ne­velésnek különösen nagy szerepe van az iskolákban. — Sajnos, az általános is­kolánkban nincs testnevelő­tanár; képesítés nélküli ne­velő látja el ezt a fontos fel­adatot. Némi kárpótlást nyújt, hogy állatorvos lova­golni tanítja a fiatalokat, s nyaranta kerékpártúrát szer­vez az egyik pedagógus; gye­rekek és szülők indulnak így hosszabb útra. Azt is tervez­zük, hogy minden igali gye­reket megtanítunk úszni. — Igái a fürdőkultúra fej­lesztéséért is sokat lehet; a pihenés, az üdülés helyes szokásainak a kialakításáért. — Üdülési szokásainkon változtatni kell. Hozzánk gyógyulni jönnek az embe­rek, ezért veszik igénybe a fürdőt, ám a helytelen táp­lálkozással. a mértéktelen­séggel túlságosan megterhe­lik szervezetüket. Szeretnék „lefürdeni” a belépődíjat... A meleg vizes fürdő azonban mértékletességre int. — ön orvosi hivatása tel­jesítése során maga mellett tudhatja a vöröskeresztesek népes táborát. Miben segít­hetnek ők? — Százötven-kétszáz vö­röskeresztes aktívára számít­hatok a program megvalósí­tása során. A Vöröskereszt aktívái részesei a falu köz­életének, bíznak bennük az emberek, s így sokszor töb­bet érek el, ha ők mondják el a faluban a hasznos taná­csokat . . . Sok segítséget nyújtanak a véradás szerve­zésében és sok egyéb feladat megoldása során. S a Vörös- kereszt aktívái betöltik a jelző szerepet is: sokszor tő­lük tudom meg. ki szorul or­vosi vagy egyéb más segít­ségre. Az igali körzeti főorvossal többnyire a megelőzés fon­tosságáról beszélgettünk. A rendelőben látottak alapján arról is meggyőződhettünk, hogy a gondozómunka is fontos területe dr. Kovács János orvosi tevékenységé­nek. Horányi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents