Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIV- évfolyam, 23, szám _____________________________Ara: 1,80 Ft 1988. január 28., csütörtök Az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint településfejlesztési, és környezetvédelmi bizottságának együttes ülése Fontos a főkés export növelése A szervezet hatásköre Szerdán az újonnan létre­hozott Környezetvédelmi és Vízgazdálkodás Minisztéri­um feladatairól és hatáskö­réről együttes ülésen ta­nácskozott az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint te­lepülésfejlesztési és környe- zetvédelmli bizottsága. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter szó­beli kiegészítésében utalt ar­ra, hogy az új minisztérium kialakítása a kormány át­szervezésének szerves része. Az eddigi elgondolások sze­rint 17 főosztályra tagolódik az új szervezet, s a koráb­biakhoz képest 10—20 száza­lékkal kisebb létszámmal látja el a feladatokat. Ez utóbbiak . súlypontja nem változik, továbbra is meg­maradnak a klasszikus kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási tevékenységek, így például a levegő és a víz tisztaságának védelme, az árvízvédelem, a természet­védelem. Arra azonban szá­mítani kell, hogy a korábbi feladatok — az integrálódás jegyében — újfajta szintézis­ben, más minőségben jelen­nek meg. A miniszter rámu­tatott: különösen fontos fel­adat az érintett területekhez kapcsolódó információk rendszeres gyűjtése, olyan adatbázis kialakítása, amely­nek feldolgozásával prog­nosztizálni lehet a várható folyamatokat, és ugyanakkor kellő alapot szolgáltai a dön­tések kialakításához. A mi­niszter arról is nyomatéko­san szólt, hogy a jövőben az eddigieknél fokozottabb fi­gyelmet fordítanak termé­szeti kincseink ' értékének pontos meghatározására; szükség van az értékek fel­mérésére azért is, hogy a népgazdasági tervezésben a súlyának megfelelően érvé­nyesüljön a környezetvéde­lem. Maróthy László rámuta­tott: ez a munka csak akkor lehet igazán eredményes, ha a lakosság széles rétegei részt vesznék benne. Meg kell találni a kapcsolódási A Fogyasztók Országos Ta­nácsának vendéglátóipari és idegenforgalmi szakértői bi­zottsága tegnap ülést tartott. A tanácskozáson megálla­pították: mivel a vendéglá­tásban az ételforgalom nem adóköteles, a fogyasztói árak január elsején csak kis mér­tékben, a felhasznált alap­anyagok árának függvényé­ben emelkedtek, ami egy adag ételnél legfeljebb öt fo­rint. Továbbra is visszás azonban az a helyzet, hogy míg a tőkés valutával ren­delkező külföldiek számára pontokat a kisebb, önszerve­ződő egységekkel, a Hazafi­as Népfront és más terüle­tek környezetvédelmi szer­vezetéivel. Különös szerepe van az oktatásnak és a tá­jékoztatásnak abban, hogy a környezettel kapcsolatos gondolkodásmód megvál­tozzék. Több területen vannak még nyitott kérdések. így például ma még nem telje­sen tisztázott, hogy melyik tárca felügyelje kizárólago­san az ásványvagyont, a föl­det, az erdőket, s melyikhez tartozzon a hulladékhaszno­sítás. Sraub F. Brúnó, a telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi bizottság elnöke sze­rint az új minisztérium cél­jai között nem .szerepel kellő súllyal a megelőzés, pedig ez alapvetően fontos kérdés. Zsolnay Katalin azt tartaná helyesnek, ha a földvédelem­mel összefüggő kérdések a MÉM hatáskörében marad­nának. Ehhez a véleményhez csatlakozott Berdár Béla is, aki arra is felhívta a figyel­met, hogy világosan el kell különíteni az új minisztéri­um hatósági és gazdálkodó szerepét. Sasvári József azt kifogá­solta, hogy a földhivatalok hovatartozása nincs megold­va, ezek számára a KVM-en belül kellene független irá­nyító szervezetet kialakítani. Pálfi Dénes szükségesnek tartotta, hogy a települése­ken felhalmozódó -szemét, veszélyes hulladék kezelését, feldolgozását megnyugtatóan rendezzék. Király Zoltán megkérdezte a minisztertől, hogy milyen anyagi alapjai vannak az új szervezetnek a gazdálkodás­ra, a vállalkozásokra, s arról érdeklődött, hogy a közhasz­nú .munka eszközét be le- hetne-e vonni a tárca fel­adatainak megoldásába. Szólt arról is, hogy igen nagy je­lentőséget tulajdonít az ön­tevékeny szerveződésű cso­portoknak, ám az eddigi ta­pasztalatok szerint ezeken nem mindig fogadják el ér­demi partnerként, sőt — vé­leménye szerint törvénysér­változatlanul igen olcsó, a hazai vendégek számára szin­te megfizethetetlen a ven­déglői étkezés. Az áremelke­dés következtében a szerve­zett étkeztetést igénybe ve­vők száma január első két hetében — éttermenként vál­tozó mértékben — 10—13 százalékkal csökkent. Fontos tehát, hogy a ven­déglátó vállalatok úgy ala­kítsák ki áraikat, hogy meg­tartsák vendégkörüket, s ne akarjanak mindent egyforma nyereséggel értékesíteni. tő módon — nem engedé­lyezték tavaly az Országos Környezetvédő Egyesület megalakítását sem. A vitában felvetődött kér­désekre Maróthy László részletesen válaszolt. Ki­emelte, hogy az új szerve­zet kialakulásával nem lett több a környezetvédelemre és a vízgazdálkodásra for­dítható pénz, de az optimá­lis szerkezetkialakítással, az adminisztráció csökkentésé­vel bizonyos összegeket meg lehet takarítani, és ezeket hatékonyan felhasználni. Egyetértett azzal, hogy je­lentős kérdésekben folya­matosan kell tájékoztatni a lakosságot, és fontosnak tar­totta az önszerveződő cso­portok szerepét, a velük va­ló párbeszédet is. Az együttes tanácskozást követően az Országgyűlés településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottsága a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium és a Békés Megyei Tanács tájé­koztatóját hallgatta meg az élővízcsatorna vízminősé­gének javítására, illetve a Békéscsabán keletkező szennyvíziszap ártalommen­tes elhelyezésére tett intéz­kedésekről. Tavaszra minden megújul Műhelyben a gépek a KÉV-nél Tavaszra készülnek a ka­posvári Közúti Építővállalat gépgazdálkodási üzemében. Az önálló elszámolási egy­ségként dolgozó üzem szol­gálja ki a vállalat főépítés­vezetőségeit gépekkel és vég­zi a gépek javítását, a KÉV útépítéshez használt beren­dezései általában december közepén állnak be a műhe­lyekbe, s a szerelőknek mint­egy három hónap alatt kell őket fölkészíteni a további munkákra. — Tavaly óta csak a saját gépeinket javítjuk — mond­ta Gelencsér István műszaki vezető. — Korábban más vál­lalatok Volvo munkagépei­nek a felújítását is elvállal­tuk, de az ezekhez szükséges import alkatrészek beszerzé­sének a nehézségei miatt kénytelenek voltunk felhagy­ni ezzel a tevékenységgel. A saját Volvóink felújítását is Növekvő feladatok a külkereskedelem előtt DUNAI IMRE MINISZTERHELYETTES KAPOSVÁRON A főhatóságokkal való fel­adategyeztető tárgyalások­nak hagyományai vannak megyénkben. Különösen ér­tékesek ezek a mostani idő­szakban, amikor új körül­mények között, a korábbiak­tól eltérő módon, újszerű feladatokat kell elvégezni. Különösen vonatkozik ez az egyik kiemelten jelentős ágazatra, a külkereskede­lemre. Dunai Imre kereske­delmi miniszterhelyettes tegnap ilyen céllal érkezett Kaposvárra munkamegbe­szélésre. Délelőtt a megyei pártbi­zottságon megyei vezetőkkel folytatott tárgyálást. Dr. Sa- rudi Csaba, a megyei párt- bizottság titkára tömören tájékoztatott Somogy külke­reskedelmének múlt évi ta­pasztalatairól. Az előzőnél kedvezőbb eredményeket hozott az 1987-es év, s eb­ben feltétlenül része van az iparban végbemenő szerke­zetváltásnak, az elektronikai profil erősödésének. Mint­egy 21-23 százalékkal javult a tőkés export és jelentő­sen nőtt az idegenforgalom is. Az eredmények, a kedve­ző tendenciák mellett őszin­tén feltárta a megyei párt- bizottság titkára a gondokat, A politikai képzés korsze­rűsítésével foglalkozó orszá­gos tanácskozás kezdődött tegnap Tatabányán. A 19 me­gyéből, valamint a főváros­ból azokat a tanárokat hív­ták meg az eszmecserére, a tapasztalható feszültsége­ket és tájékoztatott azokról a kérdésekről, amelyek nem­csak foglalkoztatják a gaz­dálkodókat, hanem egyértel­műbb válaszokat is várnak rá. Ezekről a kérdésekről, az ágazatok külkereskedelmi helyzetéről, törekvéseiről részletesebben szólt dr. Győ­ri József, Fris Ferenc és Dó­ri János, a megyei tanács mezőgazdasági, ipari, illetve kereskedelmi osztályvezető­je. Délután Dunai Imre a me­gye külkereskedelmi for­galmában döntő szerepet játszó vállalatok vezetőivel találkozott. Az igen nagy ér­deklődéssel kísért eszme­cserét a miniszterhelyettes tájékoztatója vezette be; nemcsak hazánk múlt évi külkereskedelmének fő jel­lemzőiről, hanem az idei fel­adatokról és feltételekről is szólt. Utalt arra, hogy a vá­rakozásnál viszonylag jobb volt külkereskedelmi szem­pontból az 1987-es év, bár a tőkés mérlegnél nem egészen egyértelmű a kép. Az igaz, hogy a tőkés export a terve­zett öt helyett hat százalék­kal nőtt, s ez 263 millió dol­lár többletet jelent, azonban a tőkés import a tervezett akik bekapcsolódtak a múlt év őszén kezdeményezett új típusú pártoktatásba, a veze­tési ismeretek bővítését szol­gáló speciális tanfolyamok megszervezésébe és megtar­tásába. hatszázalékos csökkenés he­lyett két százalékkal emelke­dett, ez viszont 637 millió dollárral több a tervezett­nél. Kedvező, hogy a csere­arányromlás megállt, fe­szültséget okoz viszont, hogy a tervezettnél lényegesen na­gyobb az alkatrész-behoza­tal és az aszály miatt jelen­tős volt a gabonaexport ki­esése. Ezeket a körülménye­ket feltétlenül figyelembe kell venni,, amikor 1988 még nagyobb külkereskedelmi feladatairól szólunk. A sta­bilizációhoz elengedhetet­len, hogy hatszázalékos im­portcsökkenés mellett négy százalékkal emelkedjen az export. Ezen belül az ipar­nak 3-4 százalékkal, az élel­miszergazdaságnak hat szá­zalékkal kell növelnie a ki­vitelét. Dunai Imre tájékoz­tatójában nem titkolta a már most előre látható fe­szültségeket, gondokat, s felhívta a figyelmet arra, hogy mindezek ismeretében kell megoldani ezeket a fel­adatokat. A tájékoztatót követő vita jól tükrözte, hogy Somogy külkereskedelmet is folyta­tó gazdálkodó szervezetei tenni akarnak a növekvő feladatok megoldásáért, ám igen sok a vitás kérdés. A jelen levő vállalatvezetők sok kérdéssel fordultak Du­nai Imréhez, s ő nyíltan, őszintén válaszolt. Ezen a dléutánon számos olyan probléma tisztázódott, amely a somogyi vállalatvezetők munkájához segítséget ad. Zárszavában erre utalt dr. Sarudi Csaba is, méltatva a munkamegbeszélés jelentő­ségét. Tanácskozás a politikai képzésről nehezíti, hogy a vállálat sa­ját valutakerettel nem ren­delkezik, így közvetlenül az alkatrészek beszerzését sem tudjuk megoldani. A Közgép lát el bennünket minden tő­kés importból származó rész­egységgel. Míg a vállalat gépei üze­melnek, csak a kisebb javí­tásokra kerülhet sor a mun­kahelyen. Ezeket jól felsze­relt műhelykocsikkal végzik. A nagyjavítás télre marad. — A javításokat úgy kell ütemeznünk, hogy néhány gépre ilyenkor is szükség le­het valamelyik építkezésen. Egy-egy főépítés-vezetőség most általában két-három gépre tart igényt, s ezeket biztosítanunk kell. A téli gépjavításokra min­dig készül egy terv, amely tartalmazza, hogy melyik munkagép mikor kerül sorra. A felújítások során arra is nagy figyelmet fordítanak; hogy az üzembiztonság mel­lett a munkavédelmi köve­telményeknek is megfeleljen a gép. A vállalat több mint 50 munkagépét kell a szerelők­nek felkészíteniük a tavaszra. A műszaki vezető elmondta, hogy igen jól képzett szere­lőik vannak; minden géptí­pusnak megvan a szakértője, és a berendezések talán leg­jobb ismerőit, a kezelőket is bevonják saját gépük felújí­tási munkáiba. — A császárréti telepen a tíz Volvo mellett 2 NSZK- gyártimányú Case típusú ra­kodó, 5 földgyalu, nagy- és kis kotrógépek, bitumenszó­rók, valamint három aszfalt­terítő géplánc és mixerko­csik várnak a felújításra. Az adó hatása a vendéglátásban

Next

/
Thumbnails
Contents