Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-27 / 22. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 22. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 27., szerda Új árakon Ma még csak becslésekkel lehet következtetni arra, milyen hatással lesznek életvitelünkre az új árak, amelyek január elsején léptek életbe, amint csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni azt is, hogy az év folyamán milyen tempóban emelik tovább a szabad árakat a termelők és a forgalmazók. Egyelőre csak a központi áremelések és árcrökkenté- sek léptek életbe, amelyeknek hatására összességében 7,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. A Központi Statisztikai Hivatal tizenkétezer család kiadásait vizsgálja hosszú ideje; ennek alapján készül az úgynevezett háztartás- statisztika. Számításaik szerint a január elsejei áremelések átlagosan, személyenként és havonta, 750 forint többletkiadást okoznak a lakosságnak, ám ezen belül legerőteljesebben — 1050 forinttal — a budapesti szellemi és fizikai dolgozók élete drágul, legkevésbé — körülbelül 600 forinttal — a mezőgazdasági dolgozóké és a nyugdíjasoké. Az utóbbiaké azért kevésbé, mert az idősek általában kevesebbet fogyasztanak, kényszerűségből szerényebbek az igényeik. Nyilvánvaló azonban, hogy ennyivel — tehát személyenként átlag 750 forinttal — több pénzt nem adhatunk ki, mert nem keresünk eny- nyivel többet. Ilyen körülmények között csak egyet tehetünk: összébb húzzuk a nadrágszíjat. Mást vásárolunk, olcsóbb termékeket, mint tavaly, tehát módosítjuk fogyasztásunk szerkezetét. Mást, és esetleg kevesebbet is. Mérsékelhetjük az áremelés hatását, ha a kisebb gyerek tovább hordja a nagyobbnak kinőtt ruháját; ha elhasználódott tárgyainkat nem újakra cseréljük, hanem megjavíttatjuk; ha halasztható beszerzéseinket elhalasztjuk. Sokféle magatartással lehet védekezni az áremelés ellen; a családok nyilván majd kidolgozzák a számukra legelvisel- hetőbb védekezési módokat. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy mérséklődik a drágább és erősödik az olcsóbb választékok kereslete. Kérdés, tudja-e, akarja-e követni ezt az átrendeződést a kínálat. Bizonyos termékek esetében, ha akarná, sem tudná. Hiába szeretnénk most, mondjuk, ritkábban venni sertéscombot és sűrűbben csülköt: e két húsrész arányai adottak. Remélhető viszont, hogy más, szabadon gyártható olcsóbb árukból a termelők növelik a kínálatot. Annál is inkább, mert értékesítési gondjaik lesznek: a hazai kereslet beszűkülését aligha tudják exporttal ellensúlyozni, hiszen kevés az exportképes termék. A termelők rákényszerülnek, hogy azt gyártsák, ami eladható: olcsóbb élelmiszereket, olcsóbb iparcikkeket, egyszerűbb kivitelű, alacsonyabb árú alapanyagból készülő termékeket. Ezt fogja rendelni a kereskedelem is, mert mást nem vagy csak kisebb mennyiségben lesz képes eladni. Vagyis azzal lehet számolni, hogy fölerősödnek a piaci hatások, s ezeknek a korábbinál inkább megfelelni kényszerül a gazdaság. A barátságfesztivált újra megrendezik Szorosabb együttműködés az SZMT és a megyei tanács között A lenini Komszomol Központi Bizottságának küldöttsége, amely Nyikolaj Dolgushin titkár vezetésével, a KISZ KB meghívására tartózkodik hazánkban, tegnap a magyar sajtó képviselőivel találkozott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A találkozón Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatta a résztvevőket a szovjet—magyar ifjúsági barátság fesztivál előkészítéséről, majd Nyikolaj Dolguskin a lenini Komszomol XX. kongresz- szusán elfogadott határozatokról és azok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól szólt. Miként Ernőd Péter elmondotta : hétéves szünet után az idén ismét megrendezik a szovjet—magyar ifjúsági barátság fesztivált. A nagyszabású rendezvénysorozatnak június 16—20. között Vilnius ad otthont. Hazánkat 450 fiatal képviseli a találkozón. A fesztivál politikai programjának középpontjában a Szovjetunóban, illetve Magyarországon végbemenő gazdasági-társadalmi megújulás áll. A program kialakításán még dolgoznak a Komszomol, illetve a KISZ képviselői. Nyikolaj Dolguskin emlékeztetett arra, hogy a lenini Komszomol kilenc hónappal ezelőtt tartott XX. kongresz- szusán elfogadták a szövetség új alapszabályát, kijelölték munkájának fő irányait. Ez a szervezeti szabályzat nagyobb önállóságot ad az alapszervezeteknek, bővíti jogkörüket és működési lehetőségeiket. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az alapszervezetek éljenek a lehetőségekkel, ugyanakkor gond, hogy egyes vezetők még mindig felülről várják az utasításokat, nincsenek felkészülve a jogok önálló gyakorlására. A Komszomol Központi Bizottsága tavaly határozatot fogadott el arról, hogyan segítheti az ifjúsági szövetség a gazdaságirányítás reformját. Ez azért is fontos, mert a termelésben részt vevő dolgozók közül minden harmadik 30 évnél fiatalabb. Ezért fő feladatul a felnövekvő nemzedék nevelését, a tudományos-technikai haladás meggyorsítását, az élelmiszerprogram végrehajtását és az ifjúsági lakásépítés módszereinek elterjesztését jelölte ki. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács együttműködéséről volt szó az SZMT székházában tegnap megtartott munkaértekezleten. Dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára bevezetőben elmondta : legutóbb öt évvel ezelőtt tanácskoztak ugyanerről a témáról a tanács^ és a szak- szervezeti vezetők. Akkor született meg az első együttműködési megállapodás. Napjaink gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezete, az új feladatok szükségessé teszik az együttműködés továbbfejlesztését. A közös pontokat nem nehéz megtalálni: növekedett az érdekfeltárás szükségessége, közelebb kerültek az emberekhez az élet- és munkakörülményeket formáló döntések, továbbfejlődött a szocialista demokrácia. Mint a tanácskozáson Szabó Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa mondta : „az emberi és anyagi erők integrálása szükséges ahhoz, hogy ne forgácsolódjanak szét az eszközök, élni lehessen a lehetőségekkel, és továbblépjünk a gazdasági és társadalmi kibontakozás útján”. A tegnapi tanácskozáson kötött együttműködési megállapodás azon az irányelven alapul, amelyet 1987 márciusában fogalmazott meg a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. A legfontosabb célok közé sorolták a megyei gazdasági és társadalmi feladatok megoldását, a helyi erőforrások feltárását; közös feladatának tekinti az SZMT és a megyei tanács a dolgozók fokozottabb bevonását a megyei és a helyi tanácsi döntések előkészítésébe, a tanácsok és az üzemek kapcsolatának erősítésébe. Fontos feladat a szakszervezeti tagság hatékonyabb bevonása az ellátási és társadalom- politikai döntések előkészítésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. A mozgalmi és az államigazgatási szervek közösen szervezik meg a társadalmi vitákat a lakosság és a dolgozók széles körét érintő témákban. Dr. Egerszegi László, az SZMT vezető titkára többek között arról beszélt, hogy a létszámleépítések során keletkező feszültségeket a tanácsoknak és a szakszervezeteknek közös munkával kell megelőzniük, illetve levezetniük. Például úgy, hogy a gazdálkodó szervezeteket rákényszerítik: időben jelezzék a tervezett létszám- csökkentéseket. Szólt a titkár arról is, hogy a szociálpolitikai segélyeket össze kellene hangolni. A szakszervezeti tagság határozottabb kiállást vár — mondta Svajda József, az SZMT titkára, s érezhető az is, hogy a korábbi általánosan értelmezett érdekvédelem helyett az egyes ember érdekvédelme került előtérbe. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese arról szólt, hogy sok függ a helyi tanácsok feladatérzékenységétől és tevékenységétől. Dr. Iharos Csaba vb-tit- kár arra hívta föl a figyelmet, hogy „ráolvasással” nem javul a társadalmi együttműködés: gondosabb döntéselőkészítés és határozottabb megvalósítás szükséges. Dr. Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese azt szorgalmazta, hogy a szakszervezeti és a tanácsi vezetők ezentúl gyakrabban beszéljék meg az együttműködés feladatait. Javult a gazdaság egyensúlya Tarthatatlanná vált a helyzet A MAGYAR NBMZETI BANK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A gazdaság múlt évi teljesítményéről, a pénzügyi folyamatok alakulásáról, a bankrendszer tevékenységéről kedden sajtótájékoztatót tartott Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elmondotta: tavaly a gazdaság teljesítménye, a népgazdaság egyensúlya javult, nem sikerült azonban továbbra sem létrehozni a jövedelemtermelés és -felhasználás között a kívánt összhangot. így a gazdaság stabilitásához szükséges alapvető fordulat még nem következett be. A nemzetközi fizetési mérleg egyenlege a múlt évben — 1986-hoz képest — kedvezőbben alakult. A konvertibilis elszámolású viszonylatokban a folyó fizetési mérleg hiánya 900 millió dollár volt, míg 1986- ban a deficit elérte az 1,4 milliárd dollárt. A külkereskedelmi mérleg egyenlege is kedvezőbb lett az előző évinél, a cserearányok a nem rubel elszámolású kereskedelemben nem változtak, míg a rubelforgalomban javultak. Az ország idegenforgalmi bevételei rekordszintet értek el, az ebből származó aktívum mintegy 365 millió dollárral javította a külgazdasági egyensúlyt. Mindezek hatására Magyarország megítélése a pénzpiacokon nem romlott, továbbra is jó adósként tartják számon hazánkat. Normálisak és korrektek az MNB. kapcsolatai a hitelezőkkel, beleértve a nemzetközi pénzintézeteket, így a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is. A nettó adósságállomány tavaly a tervezettet meghaladó mértékben növekedett, s ez több hitel felvételét tette szükségessé. Az MNB két új hosszú lejáratú kölcsönmegállapodást kötött a Világbankkal. Ennek keretében az ipari szerkezet-átalakítási programra 150 millió dollárt, a távközlés fejlesztésére pedig 70 millió dollárt kölcsönöz a Világbank. Júliusban a Deutsche Bank szervezésében 400 millió dolláros hitelt vett fel az MNB, a japán piacon pedig 60 milliárd yen összegben bocsátott ki kötvényt. Az év végén — az NSZK kormányának garanciája mellett — az MNB a német kereskedelmi bankoktól 12 éves lejáratú, 1 milliárd márka értékű kölcsönt vett fel. Az adósságállomány gyorsabb mértékben emelkedett, mint azt a folyó fizetési mérleg hiánya indokolná. Ez azzal magyarázható, hogy az MNB az új hiteleket elsősorban erős valutákban — márkában és a yenben — vette fel. Időközben a dollár árfolyama jelentősen csökkent, s ez önmagában növeli a dollárban nyilvántartott adósságállományt. Kedvezően változott az adósságállomány szerkezete. Az MNB hosszú lejáratú kölcsönökkel váltja fel régebbi rövidebb lejáratú hiteleket. Ennek eredményeként — az adósságállomány növekedése ellenére — az egy évre eső lejárat csökkent. 1987-ben 3,5 milliárd dollár értékű új hitéit vett fel a bank. A tervek szerint 1988-ban már csak 2,5. 1989-ben pedig 1,75 milliárd dollár értékű új hitelre van szükség, ha a terveknek megfelelően jarvul a külkereskedelmi és a fizetési mérleg. A rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban 280 millió rubel aktívumot értek el a vállalatok. Valamennyi KGST-országba többet exportáltak, mint ameny- nyit vásároltak. Így a rubelelszámolású viszonylatban a nettó adósság tovább csökkent. A tervezett ütemnek megfelelően csökkent. a Szovjetunióval szemben felálló hosszú lejáratú adósság, s növekedtek hosszú lejáratú hitelkihelyezéseink és rövid lejáratú követeléseink. (Folytatás a 2. oldalon.) Szerelik az elektronikus interkezelőt Jó ütemben folyik a kaposvári telefonközpont szerelése. A BHG szakemberei az úgynevezett interkezclő bemérésén dolgoznak. Itt a kaposvári központban üzemel az országban először elektronikus interurbánT kezelő. A korszerű pultnál húszán dolgoznak majd. „Uszoda"a Cserben Elöntötte volna a víz a kaposvári cseri ABC-t, az Amigo eszpresszót és a Tompa Mihály utcát, ha tegnap egy-két órával tovább esik az eső. Az élelmiszer- üzlet előtti íves útszakaszon így is fél méternél magasabban állt a víz — egészen a Tompa Mihály utca közepéig. Befolyt az udvarokba, a presszó és az ABC raktár- helyiségeibe ... Áruszállító tehergépkocsik araszoltak a sáros tengerben. A Húskombinát szállítókocsijának sofőrje már csak legyintett: „Nem először fordul elő ez itt, s azt hiszem, nem is utoljára...” A Honda szivattyú nyüszítve birkózott az áradattal. A Városgazdálkodási Vállalat művezetőjét, Szekeres Lászlót kérdeztem, mi az oka ennek a rendhagyó „uszodának”. Tanácstalanul megvonta a vállát: Nem tudom — mondta —; mi csak szivattyúzunk. Püspök Rudolf, a VGV köztisztasági részlegének vezetője tudta. És azt is, hogy a kis teljesítményű szivattyú gyakorlatilag semmire sem jó, esetleg nyugtatja az ott lakók kedélyét, lám, mégis történik valami. — Igazán azonban nem hihetnek az emberek a gyökeres változásban — mondta — ; tavaly decemberben hasonló volt a helyzet, sőt a nyáron is többször. A DRV- től igényeltünk akkor WO- MA magasnyomású csatornamosó kocsit. Nagy lendülettel fogtunk munkához, amikor kiderült: az aknákban csupán két csatornacsonk van, az összekötő csatornarendszer hiányzik. Az 1. sz. Gamesz illetékesei is látják már: patthelyzet alakult ki. Hartner Rudolf egyelőre csak annyit tudott meg: valószínűleg a Kapos folyó duzzasztása okozta a galibát, nem működött egy visszacsapó szelep. De tudja azt is: alapos vizsgálatra van szükség. A műszaki osztályról, a VGV- től, s a Gamesztől szakemberek értkeztek a helyszínre, de egyelőre a tengernyi vízen kívül mást nem nagyon láttak. Megoldást kerestek a pillanatnyi helyzet elhárítására: nagy teljesítményű szivattyút vesznek igénybe, esetleg a település- tisztasági vállalat szippantókocsijait. A végső megoldás sem késhet azonban. A sok munkával felépült értékes családi házak kárt szenvednek, csaknem lehetetlenné válik a szolgáltatás. Minél előbbi megoldást kell találni, hogy ne kerüljön majd jóval többe a helyreállítás. K. A.
