Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-26 / 21. szám
1988. január 26., kedd Somogyi Néplap 3 Munka a közösségért A munkahelyi KlSZ-szer- vezetek legtöbbjénél már évek óta kialakult gyakorlat, hogy szerződéses munkavállalással .bővítik anyagi lehetőségeiket. Kettős haszna van ennek: egyrészt növelik a mozgalmi célokra, a közösségformálásra fordítható összeget, másrészt a munkahely, intézmény, sőt a népgazdaság számára is hasznos feladatokat végeznek el a KISZ-esek. Ifjúsági szervezetünk tagjai mindig fontos feladatuknak tekintették a termelőmunkában való részvételt, a gazdálkodás eredményességének javítását. Ha kellett, kritikai észrevételekkel, ha pedig lehetőséget kaptak a munkaidőn túli plusz munkára, tettekkel bebizonyították rátermettségüket. Változnak az idők, változnak a gazdasági körülmények. Néha olyan gyorsan vagy olyan mértékben — hogy nehéz a változást nyomon követni. Az egységes értelmezés érdekében nélkülözhetetlenek a tájékoztatók, a megbeszélések, viták. Ezt a célt szolgálta a múlt héten dr. Szórádi Sándornak, a KISZ KB titkárának a látogatása. Előadásában a közösségi célú munkavállalás új szabályozásáról szólt. A szerződéses munkavállalással kapcsolatosan sok kérdés elhangzott. Számokról, számlákról, kimutatásokról szóltak a kérdések és a válaszok. Mert a KlSZ-szer- vezetek által vállalt és végzett munkáknak ez az egyik fontos oldala: a hozzáértés, a pontosság, a megbízhatóság. Naprakész kimutatások, gondosan kidolgozott ügymenetek, a szerződésben vállaltak megtartása, a folyamatos ellenőrzés és önellenőrzés lehet a garanciája a megbízható munkának, s a visszaélések megakadályozásának. A hétvégi fórumon hangsúlyozottan szóltak arról többen is, hogy a KlSZ-fiata- lok által végzett munkának a korrektség legyen a jellemzője. A fórumon részt vevők időnként úgy érezhették, hogy nem is KISZ-esek megbeszélésén, hanem könyvelők tanácskozásán vannak. Ez érthető is: az útmutatás, a tájékozódás, az eligazodás órái voltak ezek. így is kitűnt, hogy néhány dolog egyelőre kiforratlan, a még pontosabb válaszok országos szinten formálódnak a következő hetekben, illetve a gyakorlat során. A napjainkban folyó tájékoztatások, megbeszélések elsősorban a ráhangolódást segítik. Az új elképzelésekre, a kezdeményezésekre való nyitottságot. Gazdaságról, termelőmunkáról, a KISZ bevételeinek növeléséről volt szó. Minderről azonban abból a szempontból, hogy a munkával megkeresett összeg miként járul hozzá a mozgalmi munka fejlesztéséhez, a közösségi célok eléréséhez. Mert a KISZ-munkának ez az alapvető célja: a közösségi munka színvonalának emelése. Néhány hét múlva — amikor valamennyi KISZ- szervezet megkapja a részletesebb útmutatást — megkezdődhet a tervek és a tennivalók pontosítása. K. Gy. CSÖKKENT AZ IPAROSOK SZÁMA Változott a járulék összege Vállalati áralkalmazás Mai kommentárunk Tanácskozás a Technika Házában Nyitott kérdések Áralkalmazás címmel tartott előadást tegnap Kaposváron a Technika Házában a megye vállalatai képviselőinek a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Somogy Megyei Szervezete. Hübner Lászióné, az Országos Árhivatal ellenőrzési osztályának főosztályvezetője ismertette a vállalatok ár- szabályozásával kapcsolatos új rendeleteket, valamint a régi rendeletek módosításait. Kitért az általános forgalmi adó bevezetéséből adódó változásokra is. A vállalati árindexek alkalmazásáról elmondta, hogy központilag előírt árindexeket kötelező alkalmazni mind az iparban, mind a szolgáltatásoknál, vagy a kereskedelemben. Az egyes termékek árindexei közötti különbségek a vállalatok helyzetét is alapvetően átrendezhetik. így várhatóan a vállalatok egyharmada a korábbi szintről tud indulni, egyharmaduknál javul, a többinek pedig romlik az indulási pozíciója az év elején. Nagyon sok vállalatnál csak most vették észre, hogy az általuk gyártott termékek árindexe rossz. Észrevételeiket tavaly még megtehették volna, de ezzel a lehetőséggel alig éltek néhányan. Ugyancsak módot ad a nagy árindex-különbségekre, hogy egyes vállalatok, szövetkezetek ugyanazt a szolgáltatást más kategóriába sorolják. A gazdálkodást szabályozó és a tisztességtelen nyereség- szerzést tiltó 1984. évi törvény nem változott. Amiért most is fontos foglalkozni vele, annak oka az, hogy az elmúlt években sem a vállalatok, sem pedig az ellenőrzés nem tudott megfelelni a törvényben meghatározottaknak. Az árszabályozásról szóló minisztertanácsi rendelet módosításával kapcsolatban Hübner Lászlóné hangsúlyozta, hogy a termékek árát a piaci viszonyok, a ráfordítási költségek és több egyéb tényező figyelembevételével kell meghatározni. A termékek belföldi forgalmi ára nem lehet magasabb az ugyanolyan vagy a hozzájuk hasonló, importból beszerzett termékek áránál. Sok esetben gondot okoz, hogy nincs a belföldi piacon olyan importáru, amelyhez az adott terméket viszonyítani lehetne. Új dolog az árszabályozásnál, hogy január elseje óta az Országos Anyag- és Árhivatal egyetlen vállalatnál is elrendelhet ármaximálást, s ezt a normát a vállalat nem lépheti túl. Ugyancsak új az árkonzultációk rendszere. Az árhivatal felmérte azon termékek körét, amelyek manipulációra adhatnak alkalmat a vállalatoknak, ugyanakkor az ilyen termékeket előállító vállalatokat is számba vette. Bizonyos esetekben pedig az árak kialakításával kapcsolatban konzultációra hívhatja a vállalatokat. Az árkonzultáció biztosítéka lesz annak, hogy a termelői árak „nem szadanak el”. Az áralkalmazásról a résztvevők délután szekcióüléseken tanácskoztak. Talán csak <a jegyzőkönyvből lehetne pontos választ kapni arra, ihogy a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek legutóbbi küldöttközgyűlésén hány kérdés hangzott el a ívitában. Olyan kérdések, amelyekre nem ismerjük még a pontos választ; amelyek — mini például Bodnár Imre -toponári elnök mondta — a bizonytalanság érzetét keltik. Hogy iá szabályozók egyértelműen elvonó jellegűek, azt nemcsak tudomásul vették, hanem meg is értették a szövetkezetek; a népgazdaság mai helyzetében ez elkerülhetetlen. Ám milyen mértékű lesz? Mi lesz, ha áprilisban erőteljesen emelkednek az ipari árak? Vagy a bérbruttósítás következtében még májusban sem látja tisztán az üzem, hogy hogyan is áll a bérgazdálkodással? S lehetne sorolni tovább. A mezőgazdaságtól minőségi terméket várnak — joggal —, de ki garantálja és ellenőrzi a termeléshez felhasznált eszközök jó minőségét? (Igen sok konkrét panasz hangzott el például a műtrágyára és az alkatrészekre.) Sok még a nyitott, a kellően nem tisztázott kérdés, és mi sem természetesebb, mint hogy ez nyugtalanítja a vezetőket. Azzal együtt, hogy lehetőségeikhez mérten számos üzemi döntést hoztak már, számításokat végeztek gazdaságuk várható helyzetéről, a teendő intézkedésekről — nem egy helyen több, variációs programot is kidolgozva. Úgy is lehet mondani, hogy jó szándékú lelkiismeretességgel és nagy felelősséggel készültek, és végzik az új helyzetnek megfelelő feladataikat. De tele aggállyal és kétséggel. Ha valaha fontos volt, a mostani helyzetben különös jelentősége van az agrárágazatban dolgozó vezetők hagyományos téli továbbképzésének. Nem véletlen, hogy a Balatonszemesen ma kezdődő négynapos program elé fokozott ivárakozással tekintenek az irányítók. Szó lesz itt többek között az agrárágazat szerepéről és feladatairól a gazdasági kibontakozási programban, azokról a finanszírozási kérdésekről, feltételrendszerről, amelyek között meg kell oldani ezeket a feladatokat. Nemcsak az országos főhatóságok előadóitól-várnak választ a kellően még nem tisztázott kérdésekre az ágazatvezetök, hanem egymás módszereiből, gyakorlatából is meríteni akarnak. Mert régi tapasztalat: legalább annyi értéket adhat a kisebb csoportok közötti, sokszor éjszakába nyúló beszélgetés, vita, mint amennyi útbaigazítást egy minisztériumi főosztályvezető előadása. Mától intenzív tapasztalat- csere kezdődik Balatonszemesen. Remélhető, hogy a nyitott kérdések sora jelentősen mérséklődik, megoldódik jó néhány olyan gond. amely ma még nehezíti a magabiztos, megalapozott gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tisztánlátást. Ha így lesz, értékesen segíti ez a négy nap az egész év nehéz munkáját., V. M. Újabb boltok a kistelepüléseken Hatezernél több kisiparos dolgozik a megyében, s a magánkereskedők száma is meghaladja a kétezret. Az adóreform bevezetésével a társadalombiztosítási jogszabályok őket érintő változásairól Maitzné Mórocz Etelka, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője tájékoztat. — Eddigi tapasztalataink alapján úgy tetszik, némileg csökken majd a megyé- , ben az iparosok száma. Az iparhatóságok jelzései alapján ez a csökkenés egyelőre még nem okoz gondot a szolgáltatások ellátásában. Mintegy kétszáz esetben kezdeményeztünk iparmegvonást a járulékfizetés elmulasztása miatt, ám az érintettek többsége időben rendezte tartozását. Ügy látjuk, hogy az iparengedélyüket visszaadök többségét nemcsak az új adózási törvény riasztotta el, hanem inkább a tetemesen megnövekedett adminisztráció, amely a könyvvezetés, a bevallás területén terheket ró rájuk. Az igazgatóságon elkészült az a tájékoztató, amely a leglényegesebb változásokat tartalmazza. így például a főfoglalkozású kisiparos, magánkereskedő, január 1- jétől az 1987. évi adóköteles jövedelem alapján három kategóriában fizet társadalombiztosítási járulékot. Ha az adóköteles jövedelem az évi 30 ezer forintot nem haladja meg, összesen 2900 forint a járulék összege, 36 ezer forintig 3700, ezen fölül (240 ezer forintig) a jövedelem negyven százalékának az egy naptári hónapra jutó összege. Az ellátás alapja azonban nem lehet több, mint havi 20 ezer forint. — Milyen előírások vonatkoznak az alkalmazottakra? — Január elsejétől a személyi alapbér alsó határa havi bér esetében 3000 forint, az órabéreseké 16 forint 50 óránként. A személyi jövedelemadóról szóló jogszabályok kötelezővé teszik a magánmunkáltatók alkalmazásában álló dolgozók részére is a bérbruttósítást. A társadalombiztosítási járulékot ennek alapján kell fizetni, a mértéke változatlanul 40 százalék, s járulékot kell fizetni a prémium és jutalom után is. A kisipari, magánkereskedői tevékenységben segítő családtagok a valamennyi ellátásra jogosító biztosítást is választhatják, ezt azonban kérelmezni kell április 30-ig. Ez esetben a segítő házastárs után a havi 750 forint járulék helyett 1120 forintot kell fizetni. — Változott-e a betegségi és az anyasági ellátás? — A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyed összegének kiszámítása változott. A gyed agyer- mek 2 éves koráig jár annak a kisiparosnak és magánkereskedőnek, akinek a szülést megelőző 2 éven belül 270 nap biztosításban töltött ideje van. A felsoroltak adóköteles jövedelemnek számítanak, az adóelőleget levonjuk a kifizetett összegből, s ennek elszámolásáról értesítjük az adóhatóságot. Fontos tudnivaló, hogy a kisiparosok, magánkereskedők az adóbevallásra előírt határidő lejártával is küldjék el a társadalombiztosítási igazgatóságra az adóbevallási adatot, mert enélkül a társadalombiztosítási ellátás szünetel. K. A. A kis települések kereskedelmi hálózatának fejlesztésére 19844>en a Szö- vosz támogatásával hároméves, nagyszabású program kezdődött Somagyban is. A korábban elhanyagolt vegyesboltok és italkimérések megújulták. Nencsak a köntösük változott meg, hanem korszerűbb felszereléseket is kaptak. Kuszinger Rudolf, a Mészöv titkár-helyettese számokat idéz: 1984 és 1986 között százhatvan, ezerötszáznál kisebb lélekszámú település 164 üzletét korszerűsítették. Ehhez 85,2 millió forinitót használtak föl. A Szövosz 29 milliót adott, a megyei közös fejlesztési alapból 3,4 millió jutott az áfészéknek, s ugyanennyivel segítettek a tanácsok és a gazdaságok. A teher legnagyobb részét azonban a fogyasztási szövetkezetek" vállalták magukra. — Azt már két évvel ezelőtt is látni lehetett, hogy bármilyen nagyszabású is volt ez a program, ahhoz nem volt elegendő, hogy minden kistelepülés üzletét korszerűsíteni lehessen. Ezt már 1986-ban jelezték az áfészek. A belkereskedelmi minisztérium ezért újabb akciót hirdetett meg. Tavaly 10,3 millió forintot juttatták megyénknek. Ennek segítségével huszonhat településen korszerűsíthettük az élelmiszer- és élelmiszer- jellegű üzleteket. Az idén várhatóan hasonló mértékű lesz a támogatás, s remélhetőleg jövőre is. — Két évvel ezelőtt egy Kaposváron megtartott országos tanácskozáson is megfogalmazódott, hogy nem elég felújítani és bővíteni az üzleteket, azokat meg is kellene tölteni. Változott-e az ellátás? — Bizonyos javulás tapasztalható, de ezzel nincsenek megelégedve sem a szövetkezetek, sem a vásárlók. Tudomásul kell vennünk, hogy az utazások drágulásával egyre kevesebben vállalkoznak arra, hogy bemenjenek a városba valamilyen apróságért. Közrejátszik ebben az is, hogy elöregednek az aprófalvak. Az ott élők szeretnének mindent a falujukban megkapni. Sajnos — az alapvető élelmiszereket nem számítva —, nem nőtt a nagykereskedelmi vállalatok szállításainak gyorsasága. Az idén korszerűbb üzletet kapott Kálmáncsa, Patalom, Bálványos, Hencse, Nagykorpád... A sorban egyetlen nagyobb télepülés sem szerepel. Netán eljutunk oda, hogy átesünk a másik végletbe, s most azokat hanyagoljuk el? — Az aprófalvak után ismét a nagyobb települések felé fordult a szövetkezetek figyelme. A városokban és az idegenforgalmi területeken szeretnék növelni befolyásukat. Szándékuk érthető, hiszen a nagyobb forgalom biztosítja számukra azt a jövedelmet, melyből finanszírozni lehet a többi üzletet. Az elképzelések megvalósításának most az az akadálya, hogy kevés a fejlesztésre fordítható pénzük. Élnek viszont a megyei, illetve központi támogatási lehetőségekkel. így az elkövetkezendő években a városokban több új üzlet, étterem fog épülni a fogyasztási szövetkezetek beruházásában. N. J. Tízezer farmer havonta Negyvenötezer Trapper farmert gyárt az első félévben a Lady Ru házati Szövetkezet a Bu- daflax Lenfonó Vállalattal kooperációban. Az országban 13 nagykereskedelmi vállalat forgalmazza a 18 modellből álló kollekciót. Havonta mintegy tízezer farmert készítenek, s termékeiket folyamatosan szállítják.
