Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-25 / 20. szám
1988. január 25., hétfő Somogyi Néplap 3 Folyik a téli nagyjavítás a kaposmérői Latinca termelőszövetkezetben. 15 erőgépet kell megjavítaniuk a tél folyamán. 3 Rába, 4 darab 150-es és 6 MTZ-trakto- ron kívül a 8 teherautó javítását is most végzik. A jó idő lehetővé teszi, hogy az udvaron is tudnak dolgozni, ott a tárcsákat, a vetőgépeket és a műtrágyaszórókat javítják. Miért fűtünk többet? Miközben a termelőüzemeink energiafelhasználása lassan csökken (az iparé például 1980 és 1985 között ösz- íszesen 4 százalékkal), a lakosságé folyamatosan növekszik. Az évi átlagos növekedés 4,3 százalék, s így a lakosság energiafogyasztása 1970 és 1987 között megkétszereződött. Pedig az átlagos fogyasztói árindexet meghaladó módon drágult az energia; ez azonban csak mérsékelt, de nem szüntette meg a növekedést. Természetes — és megállíthatatlan — az igényszint emelkedése például a háztartási villamos készülékek gyarapodása miatt. Igaz, az integrált áramkörös berendezések kevesebbet fogyasztanak, de gyarapszik a számuk, választékuk pedig bővül. S az új háztartási berendezések, készülékek között vannak kifejezetten nagy fogyasztók is, például az automata mosógép és a hűtőláda. Komfortosabb új lakások vartalan ellátása végett. Mindennek következtében a tüzelő- és energiahelyzet — a kisebb átmeneti szénhiányt leszámítva — tartósan biztonságos és kiegyensúlyozott. Nem várható a lakossági energiapolitikában 1988-tól sem lényegi változás. Jelzi ezt egyebek közt, hogy az energiahordozók változatlanul hatósági árasak, nem terheli őket forgalmi adó s a jövőben is — a tejhez, a városi tömegközlekedéshez, a kommunális szolgáltatásokhoz hasonlóan — állami támogatást élveznek. Nagyon fontos marad továbbra is a lakosság észszerű, takarékos energiafelhasználása. Ezt azonban nem adminisztratív jellegű intézkedésekkel, a felhasználható kilowattórák, köbméterek stb. korlátozásával vagy igen magas büntető árak alkalmazásával kívánják kikényszeríteni, hanem a mindenkor legcélszerűbb választási mód és lehetőség felkínálásával. színes szálak — Nem így a fiatalok — jegyzi meg Vörös Jánogné művezető. — őket nem érdekli a pénz. Inkább a diszkóba mennek hétvégeken, mint a gép mellé. Tegyék, amíg fiatalok; később úgy sem lesz rá módjuk. Tudom, hogy megváltoznak. Volt itt nálunk olyan lány, aki amikor férjhez, majd gyesre ment, örültünk, hogy elkerült tőlünk. Aztán meglepődtünk, mennyire megváltozott, amikor víszajött: mt^st a legjobb munkásunk. Mert tudja, hogy föl kell nevelnie a gyereket, fizetnie kell a részleteket... Vörös Jánosnét csak úgy emlegetik a gyárban: az Ica. A vállalati tanács tagja, s ha kell, sokat talpal a munkatársaiért. Csak egyszer hiányzott a haijrából. Tavaly, amikor egy hónapra külföldre utazott... — Huszonöt éve, tizennyolc évesen jöttem ide. Végigjártam mindent. Megszoktam a három műszakot; rájöttem, miként használhatja ki az ember az előnyeit. Édesapám tizenhárom éves korában lett cérnagyári, s negyvenöt évig „varázsolta” a színeket. A bátyám huszonhatodik éve indul műszakba a gyári dudaszóra. Itt vannak a sógornőim, az unokatestvéreim. Nekünk ez a gyár nem egyszerű munkahely: annál sokkal több ... Peregnek az orsók, forognak a színes tekercsek. Lovkó rmre vaskos mappát mutat: kedden hajnali hat órakor műszaki konferenciát tartanak a cérnagyárban. Szó lesz arról, hogy az idén rekordot kell dönteniük. 2750 tonna cérnát várnak tőlük itthon és a határokon túl: Nyugat- Európában éppúgy, mint az Egyesült Államokban. Eny- nyit még soha nem készítettek, amióta áll a gyár. — Kedvező helyzetbe jutottunk. Rendkívül nagy igény van a munkánk iránt. Ezért hirdetjük meg a hétvégi műszakot. Számos szervezési változtatást is végrehajtottunk; növeltük a gépek hatásfokát, csökkentettük a festési időt. Most tárgyalunk egy csúcstechnológiát jelentő .színezőgép beszerzéséről. Vannak persze bizonytalansági tényezők is. Például gond a tőkés eredetű anyagok beszerzése, gyakran rossz minőségű a fonal. De a gépeknek menniük kell! Tő lünk azt várják, hogy határidőre, jó minőségben szállítsunk. Megnyugtató, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem év végén kell hajrázni, hanem már az első hetekben is van elegendő munka, és számíthatunk azokra, akik elvégzik. Nagy Jenő Horizont a horizonton így tómamonodxtor a vogyot vállalatokról Ragadják meg a lehetőséget! — hirdeti egy nyugatnémet gazdasági folyóirat a Heti Világgazdaságban. A lehetőséget pedig magyar vállalatoknak kellene megragadniuk a hasznosnak tartott vegyesvállalati forma alakításában. Kincs István közgazdászt, a Horizont folyóirat budapesti témamenedzserét kérdeztük: kik, menynyi tőkével, milyen lehetőségeket ragadhatnak meg ? Vajon minden esetben jó befektetés a vegyes vállalat? — Eddig hatvan (magyarországi cég képviselője keresett meg bennünket. Sajnos, mindössze egyetlen somogyi — egy Balaton-parti — érdeklődőnk volt. A lap nem üzletet ígér, hanem lehetőséget, információs közvetítést, amelyből megszülethet az üzlet. A vegyes vállalatok alakításában jelenleg a Skála jár az élen: tíz vegyes vállalata van. Természetesen tőlünk függetlenül. — Somogybán kiknek lehet előnyük NSZK-beli, svájci és osztrák cégekkel vegyes vállalat alapítására? — Mindazoknak, akiknek megalapozott vállalkozói kedvük van. A megalapozottság főként szellemi tőkét jelent. Az egyik érdeklődő például azt kérdezte, hogy r-» nlr Irot'n tár, amellyel jelentkezni lehet, mert nekik elég kevés a pénzük. Furcsán hangzik, de itt a pénz számít legkevésbé. Nem akarok a nyugati piac közgazdasági elemzésébe kezdeni, de egy okos program, akár egy jó szoftver többet ér, mint egy lassan mozduló vasipari tröszt. Nem ismerem, nem is ismerhetem kellő alapossággal a somogyi cégeket, de szerintem azok számíthatnak a nyugati partnerek üzleti figyelmére, akik ebben a gazdasági-piaci gyors mozgásban kellő szellemi tőkét tudnak felmutatni. Egy példával: a Libero pelenka a vegyes vállalatnak több mint 100 millió forint nyereséget hozott, mert a magyar fél fölmérte: a kismamák igényesek és nem sajnálják a pénzt, ha a gyerekükről van szó. Nem sajnálták a befektetett energiát, a piackutató munkát, a reklámköltségeket és az üzlet jó pénzt hozott. Somogybán nemcsak termékekben lehet gondolkodni. Magyarországnak ezt a gyönyörű táját a nyugati partnerek mint valami paradicsomi helyet emlegetik. Ebben nemcsak a Balaton-parti turizmust lehet meglátni. Azonban a kastélyok állag- megőrzését célzó ötlet ma már kevés. Az elképzelésnek nagyon jól kell hangzania, bizonyítania kell valamiként az üzlet életrevalóságát. — Miért a Horizont vállalta a vegyes vállalatokat népszerűsítő feladatot? — Ez nem jótékonyság, egy lap abból nem tud megélni. A jelentkezőknek egy A 4-es oldalnyi bemutatkozásért kétezer márkát, azaz hatvanezer forintot kell kifizetniük. A személyes indíttatást az adta, hogy a lap főszerkesztője magyar származású. A Horizont rendszeresen foglalkozik a keleteurópai országok gazdasági elemzésével, egyúttal üzletorientálást is végez. — Gondolja, hogy mind a hatvan jelentkező üzletet fog kötni ? — Nem hiszem. Egy piacra építő gazdaságban nem lehet a bevált sémák utánzásával megélni. A nyitás, a vállalkozás, a szellemi tőke fölértékelődése elkerülhetetlen. Bizonyos rugalmatlanságok miatt ma még a vegyes vállalatok is sok helyen döcögnek. Nem lehet ráfogni, hogy valamennyi vegyes vállalat jól működik. Azt azonban, hogy a nyugatnémet, a svájci és az osztrák cégek ilyen irányú érdeklődést mutatnak, vétek lenne nem kihasználni. B. J. A lakossági fogyasztás növekedésében mégsem a háztartások villamosítása a meghatározó, hanem a fűtés, amelyre az energiafelhasználás kétharmada jut. Nem kis tétel: az ország összes energiafelhasználásának 20 százalékát veszi igénybe a lakóházak fűtése. (További tíz százalék a köz- intézmények energiafogyasztása.) De miért fűtünk évről évre többet, amikor a köz- és magánérdek egyaránt a takarékosságot indokolná? Itt is kialakult valamiféle automatizmus. Évente hatvan- hetvenezerről nő az új lakások száma, s ezek többnyire nagyobbak komfortosabbak, mint a régiek. A régi lakások komfortfokozata is fokozatosan emelkedik: nő a fürdőszobák, a gázbojlerek, a központilag is jobban fűtött lakások száma. Egyre több családi házban jut el a földgáz, s a növekvő energiafelhasználás folyamata visszafordíthatatlanná válik. Megváltoznak a fűtési szokások. Az ország jelenlegi nem könnyű körülményei között is reálisan számol a lakosság növekvő igényeivel, a fejlesztési, a termelési, az importfeladatok kialakításánál. A lakosság energia- ellátása megelőzi minden más termelési és sokféle közösségi szükséglet kielégítését. A lakosságnál nincs korlátozás Üzemzavarok vagy tartósan szigorú tél esetén előfordul, hogy a termelőüzemek energiafelhasználásál korlátozzák a lakosság zaA tüzelés hatásfokát is figyelembe véve a hazai szénnel történő fűtés a legolcsóbb; ez adott esetben ellensúlyozhatja, hogy nem velejárója a legnagyobb kényelem, higiénia, komfort- érzet. Hasonló lakáshőmérséklet elérése földgázzal 80. tűzifával 140, NDK-beli brikettéi 110, tüzelőolajjal 500, villamos energiával 250 százalékkal többe kerül, mint a hazai szénfűtéssel. Érdekünk a takarékosság Ezeket a fűtési költség- arányokat tudatos árpolitikai gyakorlat alakítja ki. A szén ára például nem fedezi a termelési költségeket, s a szilárd tüzelőanyag az egyetlen áru, amelynek •szállítása a teherfuvarozásban mentesül a 15 százalékos forgalmi adó fizetése álól. Csak így tartható fenn a szilárd tüzelőanyagok fel- használásának vezető szerepe, az energiahordozók fel- használásának jelenlegi megoszlása. Bár a szénfűtés viszonylag olcsó, mégsem mindig a l'egcélszerűhb — a kényelmet, a komfortot, a hosz- szabb távú megtérülést és a környezetvédelmet is mérlegelve. A földgáz felhasználási részaránya fokozatosan nő, az olajtüzelésé csökken. Ezek a szerkezeti változások egyéni kezdeményezésen alapúinak, s egyben közérdeket szolgálnak. Visszatérve az alapkérdésre — miért fűtünk többet? — azzal zárhatjuk a fejtegetésünket, hogy akármivel tüzelünk, mi fizetjük a számlát. Ezért érdekünk az ésszerű takarékosság. K. J Hétvégi Színes tekercsek forognak: fehérek, zöldek, kékek... A gépek zaja elnyomja az asszonyok hangját. Beszédre amúgy sincs idő; ügyelni kell a szaladó cérnaszálakra. Lovkó Imre, a Nagyatádi Cérnagyár főmérnöke elérti, hogy miért pislantok a naptárra. Szombatot mutat, a hangulat pedig hétköznapi. Az év harmadik hetének végén ugyanúgy kezdődött a műszak, mint más munkanapokon. Lukásovics Józsej né azt mondja: megszokta már a huszonkét 'év alatt, amióta a gyárban dolgozik, hogy néhai akkor is be kelt jönni, amikor más kirándulni indul vagy kényelmes foteljében elterpeszkedve olvas. A cérnagyáriak másként számolnak, mint a többi munkásember. Ezen a szombaton például „karácsony és újév között jártak” — bármilyen furcsán hangzik is. Az idei karácsony és szilveszter közötti napok egyikét dolgozták le. — A férje mit szól hozzá? — Megfőztem, mielőtt eljöttem, a munkarendet meg ismeri: ő is itt dolgozott, amíg le nem százalékolták. Amióta itt dolgozom, egyetlen egyszer sem hiányoztam a hétvégi műszakosok névsorából. Ennyivel tartozom a gyárnak. Ezerötszáz-kétezer tévé- és rádiókészüléket javítanak a Ka posvill híradástechnikai szervizben. A megyében egyedül ők látják e! a külföldi televíziók szervizét
