Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

2 Somogyi Néplap 1988. január 5., kedd Munkásgyűlések az idei tennivalókról 1987: a botrányok éve (Folytatás az 1. oldalról.) villamosenergia-éllátását. Azzal számolnak, hogy az idén a tavalyinál mintegy 3 százalékkal több villamos­energiát szolgáltatnak Buda­pesten. Fontos céljuk az üzembiztos ellátás, ezért 740 millió forintot költenek a 16 milliárd forint értékű háló­zat és a berendezésállo­mány fenntartására. Az egyik legnagyobb elek­tronikai vállalatnál, a szé­kesfehérvári Videotonban tartott munkásgyűlésen beje­lentették, hogy az idén meg­kezdik az új televíziótípusok sorozatgyártását a francia Thomson cégtől vásárolt technológiával. A vállalat­nál az év elején megkezdik a nyomtatott áramkörök gyártóbázisának építését. Felkészülnek a rádiótelefon­rendszerek gyártására is. 1988-ban 21 milliárd forint értékű árut termelnek, kon­vertibilis kivitelüket 17 szá­zalékkal bővítik. Műszaki fejlesztésre egymilliárd fo­rintot költenek. Vegyes vál­lalatok megalakításáról tár­gyalnak külföldi cégekkel. Több más műszeripari, híradástechnikai vállalatnál is munkásgyűléseken ismer­tették a legfontosabb idei feladatokat. Az autóvilla­kony Művek munkásgyűlé­sén arról szóltak, hogy több más vállalattal ellentétben növelni kívánják a dolgozók létszámát, hogy eleget te­hessenek a termékeik iránti növekvő keresletnek. A vál­lalatnál szervezeti változáso­kat is megvalósítanak, le­ányvállalatként működik ezentúl a szereléstechnikai gyáregység. A BRG kecske­méti gyárában is átszervezé­si változásokról tájékoztat­ták a dolgozókat, egyebek között arról, hogy megszű-. nik a kazettásmagnetofon- fejek gyártása. Az ezzel fog­lalkozó dolgozók többsége más üzemrészbe kerül, új feladatot kap. Egyebek kö­zött új termékek gyártását szervezik meg számukra, így a mágnesvezérlésű mecha­nikákét és a zsebdiktafono­két. Az úgynevezett háttéripa­ri üzemek közül a nagyka­nizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban tartott gyűlésen közölték, hogy piacaik jelen­tős bővítésére törekednek az idén. Görgős kőzetfúrókat, olajipari szerelvényeket, és hőerőművi egységeket készí­tenek majd egyebek között osztrák, indiai, kanadai, pa­kisztáni cégek megrendelé­sére. összességében 22 szá­zalékkal növelik exportju­kat. A Magyar Gördülő­csapágy Művekben 5 száza­lékos termelésnövekedéssel számolnak, s összesen 32 és fél millió csapágyat készíte­nek a hazai és külföldi meg­rendelőknek. Gyorsítják a fejlesztőmunkákat, új, spe­ciális csapágyakat kívánnak piacra dobni. A Mosonma­gyaróvári Finomszerelvény- gyárban arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy 1987-ben lemaradtak a termeléssel, a vállalat nyeresége alacso­nyabb a tervezettnél. Az új esztendőben a termelői árak csökkenése tovább mérsékli majd a nyereséget, ezért kü­lönösen fontos az a célkitű­zésük, hogy 17 százalékkal bővítsék a konvertibilis ex­portot. A hatékonyabb gaz­dálkodás érdekében az improduktív területekről a termelő üzemekbe csoporto­sítják át a dolgozók egy ré­szét. A könnyűipari vállalatok közül munkásgyűlést Tartot­tak a Pápai Textilgyárban és a Rábatext Győri Textilipa­ri Vállalatnál. Pápán el­mondták, hogy tovább növe­lik a szabadidőruháknak való kelmék, és más pamut­szövetek gyártását, a hagyo­mányos ing- és pizsama­anyagok rovására. Megkez­dik a finompuplinok előállí­tását is, mert felméréseik szerint igen nagy a kereslet e termék iránt. Győrött foly­tatják a termékszerkezet­váltást, női blúzt gyártó üze­met nyitnak győrújbaráti te­lepükön, s tervbe vették egy felsőruházati konfekcióüzem létesítését is. A régi, veszte­ségesen üzemelő szövőgépe­ket kivonják a termelésből, ugyanakkor új fehérítőgépe­ket állítanak munkába. A korábbinál nagyobb expor­tot terveznek Japánba, és leendő új piacukra, Ausztrá­liába. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát az idén hat- milliárd forintért készít majd árut, s ennek felét külföld­re szállítja. Nyugat-Európá- ba és Amerikába 30 millió dollárért exportálnak, egye­bek között korszerűen vá­kuumfóliába csomagolt ter­mékeket. Nagy gondot for­dítanak a hulladékok elhe­lyezésére, egy új telepen biológiai módszerekkel talaj­javító anyaggá dolgozzák fel azokat a melléktermékeket, amelyekkel eddig a csator­nákat szennyezték. Az esemény, amely miatt az elmúlt évet a történelem- könyvekben feljegyzik majd, nem kétséges: a washingto­ni csúcs, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozó­ja a Fehér Házban és a ra­kétaszerződés. A béke és az atomfegyvermentes világ felé tett első lépés volt? A kon­frontáció idöszaikának vége? — Reméljük csak, s miköz­ben visszagondolunk az el­búcsúztatott óesztendöre, át­lapozva a színesebb esemé­nyek krónikáját, utólag meg­állapíthatjuk: 1987 a botrá­nyok éve is volt. Kisebb-nagyobb skandalu­moké, amelyek a televízió jóvoltából ma már családi otthonunkba hozzák a világ szörnyűségeit, meghökkentő, megdöbbentő furcsaságait. Tőzsdeválság, öböl-háború, iráni fegyverszállítási bot­rány és kongresszusi meg­hallgatás — minden a sze­münk előtt zajlik, élőadás­ban. Alig egy éve januárban például a kamerák előtt, egyenes adásban lőtte szájba magát Budd Dwyer, Penn­sylvania állam költségvetési hivatalának vezetője, akiről a sajtóleleplezések a nyilvá­nosság elé tárták: kenőpén­zért juttatott zsíros megren­deléseket. Koponyája milliók szemeláttára repült darabok­ra, és a színes képernyők vö­röse igazi vér volt ezúttal. Hol a határa a televízió ha­talmának és a képernyő er­kölcsének, felelősségének? Vagy akárcsak a jóízlésnek? — tették fel utána a kérdést sokan. Válasz nincs egyelőre. Botrány volt, nem is kicsi, amikor ama üzelmekre de­rült fény, amelyeket a Fehér Ház alagsorából a nemzet- biztonsági tanács egy addig névtelen tisztviselője folyta­tott világpolitikát csinálva: amerikai fegyvereket adott el Iránnak, túszok kiszaba­dítása reményében, majd a befolyt pénzzel a nicaraguai kormány ellen harcoló zsol­dosokat támogatta. A tiszt­viselő, Oliver North alezre­des, persze főnökei tudtával és jóváhagyásával cselekedte mindezt, megszegve érvényes törvényeket, megkerülve a törvényhozást. A szálak az elnökig vezet­tek: vagy tudott róla, vagy hanyagnak, alkalmatlannak bizonyult. Ám a véletlen el­vágta a szálakat: Casey CIA- főnök agytumorban meghalt, mielőtt sorsdöntő vallomását megtehette volna. A halálos ágyán egy újságírónak el- mbndott titkok még nyilvá­nosságra kerülhetnek ugyan, s Damoklesz-kardként ott függnek az elnök és hívei feje fölött. De az is lehet, hogy blöff és üzleti reklám­fogás az egész, a halálos ágyon elmondott titkok nem is léteznek. North alezredes­ből azonban a nyilvános meghallgatást közvetítő ka­merák nemzeti hőst, igazi mozihőst csináltak: ,,Hazám érdekében és szolgálatában szegtem törvényt...” — mondta büszkén, rezzenéste­len, nyílt tekintettel a hon­atyák szemébe. S a közvéle­mény az ő pártjára állt a józan ésszel és felelősséggel szemben. Elgondolkodtató. S való­jában nem tudjuk, mi a na­gyobb botrány: a politikai gátlástalanság vagy az a ma­nipulált közvélemény, amely így reagál ? Az sem volt kisebb bot­rány egyesek szemében, hogy II. János Pál pápa hivatalos látogatáson Chilében, paro- lázott és tárgyalt Pinochet diktátorral, aki tízezreket kí- noztatott meg, végeztetett ki. stadionba terelve — űzött állatokként — a másként gondolkodókat. S a katolikus egyházfő — hiába kérte er­re a tüntető tömeg — egyet­len szóval sem ítélte el a katonai diktatúrát. Vagy mit mondjunk Primo LCvi olasz író öngyilkosságá­ról. Reményvesztetten ki­bukott a mélybe, egy torinói bérház lépcsőházi folyosójá­ról, egy olyan ember, aki megjárta a náci koncentrá­ciós tábort és maradandó mű­vekben bélyegezte meg a zsidók elleni népirtást, az embertelenséget. Negyven évvel később, 1987-ben zá­rult be előtte végleg a kör. Vajon miért? Nem zárult be azonban, bár egy ideig úgy látszott, Gary Hart szenátor útja. no­ha egy másik világgá kürtőit botrány hőse lett, akaratlan. Elnökjelöltségre . pályázva barátnőt tartani, házasságot törni — ez megengedhetet­len az álpuritán amerikai közfelfogás szerint. Az azon­ban nem, hogy hetilapokban és a tévében titokban fel­vett fotókat tárjanak milliók elé: Hart szenátor csókoló- zik Donna Rice fotómodellel. Hol a határ közélet és ma­gánélet között, mit jelent a közélet erkölcsi tisztasága? — vetődnek fel az újabb kérdések. S válasz, legalább­is megnyugtató, nincs ezekre sem. A világcsúcsot alighanem mégis Staller Ilona, alias Cicciolina (Husika) pornó­sztár és vetkőzőnő képviselő­vé választása jelenti e téren. Kissé hervadó, de ma is vonzó kebleit e távolra sza­kadt hazánklánya az olasz képviselőház honvédelmi bi­zottságában mutogatja jelen­leg. Hol van a határa a par­lamenti intézményrendszer lejáratásának? — kérdezték olasz politikai szociológusok és jóérzésű állampolgárok. Botrány azonban akadt még jócskán az elmúlt év­ben. Egy vakmerő nyugatné­met fiatalember sportrepülőn a moszkvai Vörös térig re­pül — utána repülnek a szov­jet légvédelem parancsnokai is. A náci háborús bűnökkel vádolt osztrák Kurt Wald- ~ keimet államelnökké választ­ják, és Rudolf Hess, az utol­só náci háborús bűnös te­metésén újfasiszta suhancok lendítik karjukat „Sieg Heil- re". Elhúzódó világbotrány a hetedik éve tartó iraki- iráni háború, s hogy az öböl­ben nyugati hadihajók nyu­gati fegyvergyártók által ké­szített — és olajért eladott — aknákra futnak. De egész világra kiható esemény a New Yor,k-i tőzsde zuhanása is. 1929 újra? Volt, aki ettől tartott. A Wall Streeten tün­tető hippik arra biztatták a tőzsdevilág urait: „Jump!" (Ugorjatok!) A tőzsdekrach mégsem oly pusztító, mint hatvan évvel ezelőtt. Sokan tönkrementek ugyan, de mindössze egyetlen az ön­gyilkos, és egy másik halá­los áldozat egy tőzsdeügy­nök, akit lelőtt tönkrement megbízója. S vajon botrány-e a sze­gény országok 1000 milliárd dollárt meghaladó adóssága, amely már-már kezelhetet­len? Botrány-e a 200 száza­lékos infláció a szomszédos Jugoszláviában? Az Agroko- merc hamis váltói minden­esetre a botránykrónikához tartoznak. Az, hogy egy má­sik szomszédos országban sorban állnak az élelmiszer- boltok szegényes kínálata előtt és egy lakásban egy villanykörte éghet csak — már valószínűleg nem szá­mít annak. Bízzunk az új évben (no és a televízióban). Szállítani fogja a botrányo­kat idén is . . . Magyar Péter mossági cikkeket gyártó Ba­Az izraeli légierő egy palesztin kummandoakció megtorlá­sául dél-libanoni menekülttáborokat bombázott. Sokan meg­haltak és megsebesült! k Hétfő esti kommentár Párizsi merénylet Brazília Miniszter az öbölnél az elnökválasztás évében Frank Carlucci, az Egye­sült Államok új hadügymi­nisztere a földkerekségnek napjainkban egyik legneu­ralgikusabb térségébe. a Perzsa- vagy másképpen Arab-öbölhöz látogatott. A nemzetközi közvéleménynek több oka is van arra, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelemmel kísérje ezt a utat. Az egyik ok az. hogy a politikában is sokszor érvé­nyes az a régi megállapítás, amely szerint „A stílus az ember". Carlucci útja alig­hanem alkalmas lesz bizo­nyos összehasonlításokra is elődjével, Caspar Weinber- gerrel kapcsolatban. A ..bics­ka maxinak., nevezett Wein­berger közismerten a szov­jet—amerikai enyhülés első számú ..áldozata": a rend­szeressé vált csúcstalálkozók idején egyszerűen tarthatat­lan volt az a szélsőséges, ki­élezett magatartás — és en­nek valamennyi, mindig a durvaság határát súroló stí­lusjegye —. amit Weinber­ger képviselt. A Gorbacsov-látogatás kü­szöbén kikényszerít ett had­ügyminiszter-váltásról min­den kommentátornak az volt a véleménye, hogy Carlucci uj. hajlékonyabb vonalveze­tést testesíthet meg elődje ..nagy dorong’’ politikájával szemben. Mivel az öböl menti körút bizonyos érte­lemben a State Department, az amerikai külügyminisz­térium új főnökének „pre­mierje" lesz, érthető, hogy az utazást kísérő figyelem ezúttal túlnő a meglátogatott sáv önmagában is nagy „he­lyi értéken”. Nem mindegy, hogyan ke­zeli Carlucci az öböben állo­másozó amerikai flottaegy­ségek rendeltetését és jelle­gét. Ez a hatalmas katonai erő ugyanis bármelyik pil­lanatban nem a feszültség enyhítésének, hanem eszka­lációjának (fokozatos növe­lésének) eszköze lehet. És legalább ennyire nem mind­egy. mit mond (és hogyan mondja) a miniszter a meg­látogatott országokban. Sza- úd-Arábiában. Kuvaitban. Bahreinben és Ománban. Ezek az országok a két harcoló fél közül az ugyan­csak arab lrakot támogat­ják a nem-arab Iránnal szemben. Ez szívük joga, de más kérdés, hogy egy nagy­hatalom, vagyis az Egyesült Államok jó szolgálatot tesz-e a béke reményeinek akkor, ha — mint a Weinberger- korszakban tette, még a hír­hedt fegyverbotrány ellenére is — szintén ezt teszi. Lehet, sőt, valószínű, hogy egy kiegyensúlyozottabb, mindkét fél szempontjából jobban figyelembe vevő po­litika nagyobb esélyekkel kecsegtetne. Erre utalhatott Velajati iráni külügyminisz­ter, aki kijelentette — és aligha véletlenül éppen Car­lucci körútja előtt —, hogy „Irán kész a párbeszédre". H. E. Rejtélyes eredetű és célú gyilkosság történt Párizsban. A hétfő kora hajnali órák­ban ismeretlen tettesek agyonlőtték a nyílt utcán Siegfried Wielsputz 31 éves nyugatnémet attasét, majd elmenekültek. A diplomata kabátzsebében a kurd nem­zeti felszabadítási front egyik röpiratát találták a nyomozók, de a francia kurd bizottság szóvivője erélyesen cáfolta, hogyaz ő művük lenne az akció. 1988. január 1-jével Brazí­lia a jelek szerint előreho­zott elnökválasztás évébe lép. Az elhunyt Tancredo Ne­ves helyett elnöklő José Sar- ney eredetileg 1990-ig szóló megbízatását a brazil hon­atyák november végén négv évre korlátozták, s jóllehet az érintett vétót emelhetett volna a döntés ellen — kel­lő érzékenységet tanúsítva, az ország demokratikus át­alakulása érdekében — jobbnak látta, ha elfogadja azt. A kormány ugyanis szá­mos nehézséggel küszködik. Gazdaságpolitikáját az egy­szerű emberek jelentős ré­sze kifogásolja, de az üzleti körök, sőt Sarney pártjának egy része is. S maga Sarney is elismerte, hogy ,,a nép választást akar”. A Sarney-kormányzat el­lentmondásos helyzetére jel­lemzően az év végén lekö­szönt tisztségéről Bresser Pereira pénzügyminiszter. Mint mondta, azért, mert az államfő nem fogadta el ta­karékossági tervét, többek között a felduzzasztott ál­lamapparátus létszámcsök­kentésére vonatkozó javas­latait. így alig egy év lefor­gása alatt most másodszor ürül meg a pénzügyminisz­teri szék. Pereira elődje sem tudott megbirkózni a hatal­mas külföldi adóssággal és annak belső következmé­nyeivel. A különféle erővonalak harcából a jelek szerint Ani- bal Teixera tervezési mi­niszter került ki megerősöd­ve. Szerinte a pénzvilág a növekedés rovására belső egyensúlyt szorgalmaz. A brazilok fő gondja viszont a növekedés és a munkahely- teremtés. „Fejlődnünk kell, időt kell nyernünk, növelni kell külkereskedelmi kivite­lünket, és ez majd hosszabb távon meghozza az ered­ményt” — mondta Teixera az MTI dél-amerikai tudó­sítójának. Brazília mára 112,7 mil­liárd dollár adósságot hal­mozott fel. A világ legna­gyobb adós országa ezzel, s adóssága a bruttó nemzeti termék 40 százalékát teszi ki Ezt — Teixera szerint — tíz éven belül le lehet szo­rítani az elviselhetőnek tar­tott 20 százalékos küszöb alá. Ha ez sikerülne, nyil­ván a társadalmi feszültsé­gek is csökkennének, hi­szen gyorsabb gazdasági fejlődés bontakozhatna ki. Addig azonban még hosszú az út, és a katonai jobbol­dal igencsak aggódik az ese­mények alakulása, s az ál­tala messzemenően támoga­tott Sarney elnöki pozíció­jának gyengülése miatt. A brazil légierő miniszte­re, Moreira Lima egyenesen kimondta: attól tartanak, hogy az ország kormány oz- hatatlanná válik, ha Sarney hatalmát korlátozzák, a nemzetgyűlés pedig választá­si kampány fórumává válik, még mielőtt megszavaznák a Brazil Szövetségi Állam új, demokratikus alkotmányát. Simó Endre A bangladesi ellenzék Ersad elnök lemondásának kiharco- lá-áia újabb kormányellenes megmozdulásokat hirdetett meg

Next

/
Thumbnails
Contents