Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
1988. január 22., péntek Somogyi Néplap 5 Munkára nevelés A Toldi utcai kísérleti általános iskola egyik feladata a munkára nevelés, a munka megismertetése és megszerettetése. Az iskolában van könyvkötészet, ahol a felső tagozatosok heti három alkalommal dolgoznak. Munkát vállaltak a Kaposvári Villamossági Gyárnak is, sorozatkapcsot készítenek az áramkörökhöz. Érdekes látnivaló várja Kaposváron a motorsport kedvelőid. Péntekitől vasárnapig a Kilián György Városi Művelődési Központ motorkerékpár-bemutatót rendez, ahol cross- és versenymotorokat mutatnak be. Itt kiállítás is várja az érdeklődőket Vadászati emlékek címmel. A Somogy Megyei Művelődési Központ szabadidőklubjában játszóházba várják a gyerekeket szombaton, kilenc órától. Ugyanitt délután kettőtől ifjúsági klub lesz. Vasárnap ugyanebben az időpontban szintén a fiatalokat várja a szabadidőklub. A megyeszékhely Somogyi Képtárában a Barátság hídja című nemzetközi fotókiállítás látható. A fotózás kedvelőit várja az Édosz Művelődési Ház is, ahol a somogyi fotóklub kamarakiállításon ' mutatkozik be. A fotók mellett fényképész-szakkön yv ékből is kiállítást rendeztek a szervezők. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház játszóházat tart szombaton délelőtt kilenckor, este hattól pedig cigány ifjúsági klubot rendeznek. Barcson a művelődési és ifjúsági központban ma este a pécsi Bóbita bábszínház vendégszerepel, a Ludas Matyi és a Hamupipőke című előadással. Ugyanitt vasárnap öt órától ifjúsági táncest lesz. A sport- csarnokban a barcsi középiskolák játékos sport- és szellemi vetélkedőjét rendezik meg szombaton délelőtt. A Dráva Múzeumban a Tájképek a Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményéből című tárlat várja a látogatókat, a művelődési központ pedig Győri Vilmos fotókiállításának ad otthont. Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban Nagyatád története a századfordulótól címmel nyílt kiállítás, ez délután kettőtől este nyolc óráig látogatható. Humoíkszentgyörgyön ma délután az általános iskolásoknak mesefi.lmeket vetítenek a művelődési központban, míg este a nyugdíjasklub rendezésében az új földtörvényről tartanak előadást. Előzetesként egy hétfői programot kínálunk: Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban a Fonómunkásklub rendezvényén a Zengő együttes vendégszerepei, műsorukra hét órától várják az érdeklődőket. _ KÖNYVESPOLC TÉNYEK KÖNYVE Több mint hetven szerző munkáját szervezve-irányit- va hozták létre Magyarországon a majd ezer oldalas Tények könyvét. Futász Dezső szövetségest talált a Móra Kiadóban és igényes kivitelezőt a debreceni nyomdában. Baló György és Li- povecz Iván főszerkesztők, Boross Anna, Egyed László és Rafalszky Katalin szerkesztők, s a kitűnő műszaki szerkesztő stáb szép és okos könyvet állított össze. Rövid idő alatt nélkülözhetetlen munkaeszközünkké vált, s ha időnként zavarba is ejt a válogatás szempontjaival, egv-egy bosszantó tévedéssel vagy elírással, elismeréssel forgatjuk a könyvet. Pontos képet kapunk a világról és Magyarországról. Közvetlenül vethetjük össze a világgazdaság, a demográfia, a számítástechnika, a táplálkozás stb. nemzetközi adatait a magyar megfelelőkkel. A nemzeti jövedelem kutatásra fordított százaléka például az utóbbi évtizedben csaknem mindenütt nőtt, nálunk csökkent. Kár, hogy csak 1983-ig van adat: megkívánhatnánk a friss adatszolgáltatást. Mint ahogy elvárható lenne egy pontos összeállítás a magyar színházakról, múzeumokról, s az is, hogy pontosan írják a neveket. Érdekes a könyv médiastatisztikája, s nem meglepő, hogy az igazi irodalom szinte teljesen eltűnt a bestseller listáról, vagy az, hogy mondjuk a külföldi filmek fogadtatását tekintve első helyre került a Kék villám, az Indiana Jones és A smaragd románca nézőszáma. Bosszantó, hogy a legfontosabb folyóiratok között nem szerepel az Életünk, a Napjaink, a Duna- táj vagy a Somogy. Máris visszakérdezünk: kinek a legfontosabb? örüljünk viszont, hogy látjuk a könyvet felütve: hány példányban jelenik meg a Nagyvilág, a Rádiótechnika, a Somogyi Néplap; milyen telefonon hívható a Nyugdíjfolyósító Intézet, és hány ponttal lehet bekerülni az Állatorvosi Egyetemre, s hány kandidátus dolgozik az elektronikai iparban. A könyv önállóan is megálló részei a Magyarország, a Világgazdaság, a kitűnően összeállított Világ országai fejezet. Az egészségügyi statisztikából megtudjuk, hogy a visszaszorított fertőző' betegségek helyébe új „morbus hungaricusok" léptek. Megkétszereződött a daganatos betegségek száma, a keringési és emésztőrendszeri betegségeké, s a balesetek, a mérgezések és az erőszak okozta halálozások. Magyar- ország Európa 23 országa között (1985-ös adatok szerint) a halálozási arány sorrendjében, a 35 és 55 év közötti korosztályt tekintve abszolút első. Szívesen olvasnánk a szaporodó egyesületekről, társaságokról; jó lenne előre látnunk a következő és kiemelkedő rendezvényeit, konferenciáit, sporteseményeit, hangversenyeit, kiállításait. Talán nem drágítaná számottevően a kiadványt, ha Az év hírei részhez fotókat közölnének, a világ országaihoz színes térképeket. A százezer példány nagy része elkelt, valószínű, utánnyomásra is szükség lesz. Az olvasói sikert jelzi a sok észrevétel és még több javaslat. Szíjártó István A romantika legnagyobb mestere KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT BYRON Mint egy finom, precíz lencse, fogta ősze a természet és társadalom felől ráeső sugarakat, összegvűj-. iötte őket s gyújtott velük, olyannyira, hogy az így keltett tüzek itt-ott még ma is lobognak. Nos, minden zseni így gyűjt és gyújt, de az épp kétszáz éve született Byron talán legnagyobb hatású művésze volt ennek a kéit évszázadnak. Az első pillantásra meglepőnek tetszik, igenám, de visszatekintve nem mindig látjuk, honnan s hot lobbant fel a láng. Byron féllábbal a klasszicizmusban alva, eltanulva minden formai tökélyt n romantika első, s legnagyobb hatású mestere volt, sőt a romantika révén minden modernségnek, maiságnak is első s legnagyobb fölgyújtója. Élete eleve erre predesztinálta, kiváltságaival és pokoljárásaival egyaránt. Főúri származék, de még kisgyermek, mikor könnyelmű apja elhagyta 4z anyát, aki gyermekét majomszeretettel imádta, másszor még nyomorék voltát is kicsúfolta. A kiváltságos helyzetet szinte nyomor-,váltotta fel, azután szerencsés örökség, óriási vagyon és lordi cím, a legjobb iskolák: Harrow és Cambridge. Szépség és sántaság. Elké- nyeztetettség, elkötelezettség és elszántság. Első verseivel kegyetlenül elbánik a kritika: semmi érdemét nem leli — ő nem kevésbé kegyetlenül válaszol egy párját ritkítóan gU/nyoros ellenbírálattal. Huszonegy- évesen a Lordok Házának tagja, merészen baloldali beszédekkel lép föl, a haladó politika na’gy reménysége, asszonyok kedvence és imind sikeresebb költő. Megírja a Childe Harold zarándokúját, s a kritika és közönség most már érdemén fölül rajong érte. Ö teljesen elkapatva, jódolgában azt sem tudja, mit tegyen, mi legyen, s mit írjon — még dühösen vallásellenes vallomásait is szíves megértéssel fogadják. Hanem amikor felesége kénytelen elhagyni, akkor mindenki ellene fordul. mégpedig olyan gyűlölettel, amely menekülésre készteti. Ettől kezdve nincs jó szava sem az angol uralkodó osztályokról, sem politikájukról, sem művészetükről. Mind forradalmibb a hangja, ám az mérhetetlen gőggel, önimádattal, anarchisztikus állásfoglalással, sőt világíájdaLommal vegyül. Műve minden sorában önmagáról szól, amelyet az új írói eszköz jellemez: az irónia, mely ugyanakkor önirónia is. Tudja, hogy az önsajnálat sem vezet sehová, de mikor sajnálgatja és sajnáltatja magát, népszerűsége nemhogy csökkenne, egyre nagyobb. A kiválasztottak gőgje éppúgy megjelenik írásaiban, mint a Közel-Kelet megannyi színe, az elnyomott rtápiség s a nemzetek fölszabadításának szándéka. A világ legszebb tájain s városaiban, Svájcban, Ravannában. Velencében lakik. Főúri módon. Közben Shalleyvel együtt kialakítja a szépség új költészetét, fölkarolva a harmadik ifjú óriást, Keatset; egyszerre lengeti a szabad szerelem es a politikai szabadság • zászlaját. Az előbbit éli is, az utóbbit segíti: óriási összegekkel támogatja az összeesküvő olasz hazafiakat, s mikor többé nem akar megmaradni a szavaknál, 1823- ban elmegy Görögországba fegyverrel is küzdeni a szabadságért, s ott éri el a halál a mocsár bosszúja, a malária révén. Romantika ez: regényesség életben és műben egyaránt. A művek klasszikus formái tökélyét lázas izgalom feszíti szét: düh és irónia, minden múltbeli, reakciós maradvány ellen; lel- kesültség a táj, a természet és a tett szépsége iránt a szerelemben és a politikumban. A főművek (a Childe Harold, a Don' Juanj szerkezettel enek, se végük, ;.e hosszuk — utóbbi be sincs fejezve, mégis teljesek, egy életérzés: a kalandosság és a kalandonság tökéletes megjelenítései. Hatása felmérhetetlen. Még sokban épp ellentétére. Goethére is Hatott. Puskin. Victor Hugo, Heine, Baudelaire, Schopenhauerréppúgy elképzelhetetlen nélküle;, mint Nietzsche. Nálunk pedig Petőfi, Jókai, Madách, sőt Ady, Szabó Dezső, ma pedig Juhász Ferenc. Közös alkat, közös attitűd. így tekintsünk rá vissza, arra. aki Prométheuszként lopott lángokat az égből, de füstjében saját alakja rnár- már szinte elhalványulni, eltűnni látszik. Kristó Nagy István BYRON: Ha rminchatodik születésnapomon Állj, meg szivem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, miért dobognál? De nem! Bár nincs szív érted hevülö, te csak lobogjál! Nagy lombhullásban állnak napjaim. A szerelem virága és gyümölcse elhullt; csak férge, üszke, csak a kín: az maradt őszre! Magányos, messze tűzhányó sziget a láng már, keblem lankadatlan lángja; nem fáklyát gyújt, nem diadal-jelet: — halotti máglya. A féltés, féltékenység, a remény, a fájdalom gondját emésztő gondom: a szerelmet nem oszthatom meg én, csak láncát hordom. De itt, de most, de bántani tovább ilye n eszmék már lelkemet nem bírják, hol babér fedi a hős homlokát s borítja sírját. Kard, lobogó és körül, lelkesen, tábor övez, dicsőség, Görögország. Nem volt szabadabb a spártai sem. ha pajzson hordták. Ébredj — (ne Hellász, ő már ébren él!) — ébredj, lelkem! Idézd, ó hány hősi lélek során csörgött át eredbe a vér. Hozzájuk térj meg! Gyűrd le a föl-fölgerjedő hevet, hisz férfi volnál, s az is keserű harc! Vedd egykedvűn, ha borul, ha nevet a gyönyörű arc! Ha bánod az ifjúságod, miért is élj? A szép halál hazája — várva máris — előtted áll. Előre. Sose félj, egy a halál is. Keress — lel itt az is, ki nem keres — katonasírnak való gödröt, dombot, így lesz a legjobb. Nézz hát. légy szemes és tedd a dolgod. Illyés Gyula fordítása
