Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
4 Somogyi Néplap 1988. január 21., csütörtök Variációk a zákányi üzembe Űj utakat keres a zöldért A vadászai vaskélyas sport Hosszú várakozás VÁLASZOL A MEGYEI FÖVADÁSZ Báli Gyula, a Somogy Megyei Zöldért igazgatója tényekét sorol. Ha az idén nem változtatnának munkájukon, akkor harmincöt— negyven százalékkal csökkenne a nyereségük. Ezt pedig ma egyetlen gazdálkodó szervezet sem engedheti i meg magának. Üj- utakat kell hát keresni. — A felvásárlástól az értékesítésig nagyon sok lehetőség kínálkozik a megújulásra — mondta az igazgató. — Az a véleményünk, hogy minden olyan tevékenységet vállalnunk kell, amely eredményt hozhat. A régi ivódon nem lehet és nem is szabad dolgozni. Az új körülmények új követelményeket támasztanak. Itt van például az elektronika. Kétmillió forintért vásároltunk négy IBM számítógépet. A január elsejével bevezetett új előírások miatt volt erre szükség. Pontos elszámolások, nyilvántartások kellenének. Az új gépekkel a korábban használt lyukkártyás rendszert váltjuk föl. Terveink szerint az elkövetkező években folyamatosan fejlesztjük az elektronikus rendszert, s teljesen önálló adatfeldolgozásra rendezkedünk be. Nem zárkózhatunk el semmi elöl. Eddig például nem foglalkoztunk üdítőitalokkal. Tavaly erre is vállalkoztunk. Ügy számolunk, hogy az első évben hétmillió üveggel el tudunk adni, de tizennyolcmilliót A Somogy Megyei Mozgássérültek Egyesülete több mint 800 tagot számlál. Üdülésre, sportolásra — különösen a súlyosan rokkant betegeknek — alig van lehetőségük. Kevés az olyan üdülő, ahol gondoltak a tervezők a tolókocsival közlekedőkre. Ezen a gondon kívánt enyhíteni az egyesület, amikor megkezdte az igali rehabilitációs sportközpont és üdülő építését. Az épületek már állnak, a tavaszi belső munkák és a tereprendezések után májustól remélhetőleg már fogadhatják az első vendégeket. Nagy szerepük van ebben a vállalatoknak, intézményeknek, a magánszemélyek támogatásának. Az egyesület saját erőből, társadalmi összefogással kezdte meg az üdülő építés-ét a megyei tanács pénzügyi segítségével. Jelentősebb összeget kaptak a MozA tervek szerint hazánk a jövőben több korszerű kanadai gyártmányú, Slowpoke típusú nukleáris fűtőművet vásárol meg, s a magyar energiaügyi szervek, illetve vállalatok együttműködnek a kanadaiakkal ilyen fűtőművek harmadik piaci értékesítésében is. Minderről a napokban született megállapodás az érdekelt magyar és kanadai cégek között. Czipper Gyula ipari mi-^ niszterhelyettes ezzel kapcsolatban az MTI munkatársának elmondta: az együttműködésben érdekelt magyar vállalatok, az Energiagazdálkodási Intézet, az Erőterv és az Erőmű Beruházási Vállalat, valamint a kanadai Energie Atomique du Canada (EAC) a 2—10 megawatt teljesítményű, tehát kisebb távfűtőrendszerként alkalmazható fűtőműforgalmaztunk. Az idén pedig több mint húszmilliót •akarunk eladni. Azt tartják, hogy minden döntést alaposan meg kell fontolni, s lehetőleg többféle megoldáson kell gondolkodni. Példa erre a hányatott sorsú zákányi telepük. Volt ott már burgonyafeldolgozó, bérelte tőlük melléküzemágának egy termelőszövetkezet, s nyitott ott varrodát a csurgói Napsugár is. Most ismét kihasználatlanul áll. Mert a lehetőségek adottak, mindenképpen hasznosítani akarjakAz ' egyik elképzelés szerint NSZK érdekeltséggel gyümölossűrítményt készítenének ott. Évente 2500 vagon gyümölcsre lenne szükségük, s ezt a körzetben kellene megtermeltetni. A tárgyalások még nem zárultak le. Ha nem járnának sikerrel, akkor élelrrtiszer- feldolgozó üzem lesz Zákányban egy gazdasági társaság keretében. Elképzeléseik szerint főleg exportra termelnek. Az üzem életre- hívásának alapfeltétele, hogy itthon is biztos piaca legyen termékeinek. Ha az első elképzelésük valósul meg, akkor újabb fejlesztésre is lesz módjuk. Aszalóüzemet építenek a megyében kölcsönként szerzett korszerű gépekkel. A szárított gyümölcs és zöldség keresett áru, jó piaca van, tehát nyereséget hozhat. Ez pedig alapvető követelmény. gássérültek Országos Szövetségétől is, de még így is kevés volt a pénz. Ezért kértünk segítséget a megye gazdálkodó szerveitől. Többségük tett felajánlást. A befejezéshez ezután is szívesen fogadnak felajánlásokat. A legnagyobb gond a szakmunkák befejezése, a víz, a villany bevezetése. A létesítmény idegenforgalmi szempontból is jó üzlet lesz, hiszen külföldön is nagy érdeklődés kíséri a vállalkozást. Tervezik a sérült sportolók, a mozgássérültek atlétikai válogatottjának i'gali fölkészítését. A gyógyvíz kiváló a mozgás- szervi bajdk kúrálására, az uszoda pedig nyári úszótanfolyamra várja majd a gyerekeket. A turnusonként 24 személyt fogadó üdülőben más színvonalas programról is gondoskodnak majd a szervezők. Az egyesület a külföldiek számára országjárást szervez. vek telepítését tervezi, az előzetes igényfelmérések alapján Magyarországon elsőként mintegy tíz helyen. A későbbiekben esetleg vegyes vállalatot is létrehoznának közös export szervezésére. Ezek a Slowpoke típusú atomfűtőművek körülbelül ezer lakás fűtésére és melegvízellátására alkalmasak, a felhasznált nukleáris fűtőanyagot 5-6 évente kell kicserélni.. A fűtőműben nem áramot termelnek, hanem a keletkező hőt hasznosítják. Hazánkban hasonló teljesítményű reaktorok a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Központi Fizikai Kutató- intézetben működnek kísérleti, illetve oktató jelleggel, de kifejezetten távfűtésre még nem használnak nálunk ilyen fűtőműveket. Somogyiban négyszázezer hektárnyi vadászati területen 35 vadász- és hat bérki- lövő-társaság működik 1700 taggal. Évi bevételük 52 millió forint, ennek nagy része valuta. Sokam vannak vagy kevesen? Jelentős-e a munkájuk, avagy csak az erdő puskás sportosainak tekintsük őket? Milyen ma a vadászok helyzete Somogybán? Erről beszélgettünk Bőd Lajos megyei fővadásszal. — Szinte nehezebb egy vadásztársaságba bekerülni, mint az Eötvös-egy etemre. A hiány pedig, mint mondják, korrupciót szül. Igaz-e ez a vadásztársaság esetében? — Szerintem nem. A vadásszá válás előiskolája valóban hosszú, néha bizonytalansággal teli időszak. Hajtani, magaslest építeni elhívják a fiatalt, ám puskát nem vehet a kezébe. Ha nem jön, lekerül a listáról. De minden kényelmetlenségével együtt azt mondom, megéri. A vadász fegyverhordó ember, a vadászat veszélyes sport. Rostálni kell, amíg vadásszá nem válnak a jelentkezők. Fegyelmezettség, felelősség, a természet szeretető és mély humanizmus, közösségi szellem kell jellemezze a vadászt. — Azt mondják, elértel- miségiesedik a , vadászok társasága. Igaz ez? — Igaz annyiban, hogy egyre több mezőgazdász, orvos és más értelmiségi vagy vezető beosztású ember szeretne tagjaink közé kerülni. A mi elvünk az, hogy fiatalokat, és lehetőleg fizikai munkásokat soroljunk magunk közé, már csak azért A Zrínyi Nyomda és a svéd Bonnier konszernhez tartozó Semic International kiadó vállalat, valamint az ugyanehhez a csoporthoz tartozó ID AB cég 50 millió forintos 'alaptőkével Interpret Kft. néven vegyes vállalatot alapított. A két külföldi cég tőkerészesedése összesen 55 százalék, s az alapítók tőkerészesedésük arányában osztják majd el az év végi eredményt. A vegyes vállalat célja ifjúsági regények, képregények, albumok és egyéb tájékoztató nyomtatványok nyomtatása és kiadása a hazái és a külföldi piacra. A svéd partnerek modern technológiát, hatékony üzem- szervezési módszert bocsátanak a vegyes vállalat rendelkezésére, amely alaptőkéjén túl további 80 millió forint értékben bérel az ugyancsak svéd Solnac cégtől két nagy teljesítményű is, mert a jó erőben levő fiatal vadásztól többet várhatunk. — Változott-e az elmúlt 20 évben a vadászati helyzet? — A hatvanas—hetvenes évek afféle aranykor volt. Akkor nem volt lövési súlyhatár, nem kellett sokszor külföldi fizető vadász- szal meglövet.ni a legszebb agancsosainkat és így tovább. Nehezedett a helyzet, a vadászatban is megjelent, az üzlet. Ebből országosan 44 millió dollárt vesz be az állam. Ezért épültek szép vadászházak, ezért szerveztünk erre turistapmgramo- kat. Vadászatink közben rosszabb helyzetbe kerültek. Átlagosan 21 kilogramm vadhúst vittek csak haza az engedélyezett hatvanból. Hallottam azonban olyan vadászról is, aki mindössze két fácánt lőtt. — Ha üzlet a vadászat, fölmerül: amelyik társaság rosszul csinálja, azt vajon szanálják? —- Erről még korai beszélni. Van olyan társaságunk, amelyik tízmillió forint bevétellel dolgozik, ám van amelyik ötszázezerrel. Gondjaikat úgy orvosoljuk, hogy 1976 óta működik az intéző bizottság kezelésében egy megyei vadgazdálkodási alap. Bevételük négy százalékát fizetik be a társaságok, és ha anyagi gondjuk van, lehet az alaptól pénzt kérni. így a kedvezőbb adottságú terület hozzájárul az önhibáján kívül szegényebb vadásztársaság , működéséhez. A nivellálódás nagy a társaságok között. Bár mindig így lenne... modern nyomógépet. A színes lapok, nyomtatványok előállítása és kiadása a második félévben kezdődik, s a vegyes vállalat vezetői arra számítanak, hogy már jövőre — az első teljes termelési évben — nyereséges lesz vállalkozásuk. A Zínyi Nyomda csepeli telephelyén, egy új üzemcsarnok elkülönített részén, mintegy 680 négyzetméteren működő vegyes vállalat tervezett évi árbevétele 200— 250 millió forint, nyeresége a számítások szerint 40—50 millió forint lesz. Termékeinek mintegy harmadát a konvertibilis elszámolású piacokra szánja. Az alapító svéd kiadó vállalat ennek érdekében átadja a leányvállalataihoz befutó megrendelések egy részét, és így a magyarországi vegyes vállalat termékei eljutnak a finn, a holland és az NSZKr beli olvasókhoz is. Pihenő — Milyen terveik vannak gondjaik megoldására? — Átfogó programunk van, amely nemcsak hangzatos kijelentés. Kezdve az új székház átadásától — itt klubélet, előadások, viták, rendezvények, továbbképzések lesznek — a vadászati csereakciókig, valamint a tagsági lehetőségek felülvizsgálatáig. Friss erőt szeretnénk önteni tagjainkba. — Két rövid kérdés, ön mint megyei főiradász részesül-e valamilyen vadászati előnyben? — Természetesen nem. A lap január 15-i száma előzetes telefonbejelentésekre és ezek nyomán velem folytatott telefonbeszélgetésekre hivatkozva beszámolt a Kassa utcában folyó fakivágási munkákról. Mivel az említett írás és az ezt megelőző hír is szűkszavú volt, szükségesnek tartom a lakosság tájékoztatását az utcai fasorok kezeléséről, állapotáról és a velük kapcsolatos szakmai véleményről. Kaposváron a századforduló után jelentős mennyiségű fát ültettek, melyek általában nagy koronájú fajok voltak. Leggyakrabban a platán, a hárs és a juhar fordult elő. Az utcai elektromos vezetékek miatt azonban a fákat minden évben visszametszették. Ez a gyakorlat mindaddig folyt, amíg a légvezetékek meg nem szűntek és a környezetvédelem néhány szakmai szószólója a nagyobb és hatékonyabb lombkorona érdekében meg nem változtatta a természetellenes metszési módszert. A minden évben „kopaszfejre” metszett fák gömb alakú koronát növesztettek. (Nem állja meg ezért a helyét a régi kaposváriak által . gyakran nosztalgikus emlékezés a régi „gömbaká- cokra”, mivel ezek nem gömbkoronájú fajták voltak, hanem kényszerűségből gömb alakúra növő közönséges alapfajok.) A légvezetékes utcákban az évenként ismétlődő visz- szametszés ma is folyik. Kaposváron évente háromezer ilyen fát kell megmetszeni. E munkának a költsége 400 ezer forint, élőmunkaigénye jelentős, melyhez kétkezi munkást egyre nehezebb találni. A rendszeres visszavágás miatt a fák felső ko- ronatartománya furcsa, groteszk formára a'lakul, ahol a bekorhadás, a gcmbabe- tegségek általánosak. A furcsán megvastagodó fejből csak június végére fejlődnek koranaméretűnek nevezhető hajtások. A fa sokáig torz. csonk benyomását kelti. Az. említett okok miatt aura törekszünk, hogy a város fasorállományát oltott, Sőt, valaki felhívott a minap, hogy nem tudnák-e valamennyi őzhúst szerezni. Azt válaszoltam: kedves barátom, a feleségem ezekben a percekben éppen a hentesnél áll sorba. Nemhogy őzhúst. . . — Voltak-e meglőtt kiemelkedő I agancsosok? — Az agancsbírálatoknál majd többet tudunk mondani, most két szarvast említek. Egyiket Iharosberány- ben, a másikat Tuskóson lőtték. Mindkét agancs 13 kilón felül volt és mindkettőt nyugati vadász ejtette el. kis koronájú növényekre cseréljük. Az egészséges, állandó (lombtalan állapotban is) díszértékű, kevés fenntartási munkát igénylő, a közműveket nem zavaró, a lakásokat kevésbé árnyékoló, viharkárokra érzéketlen fák telepítése szakmailag megalapozott törekvés. Ilyen fasorokat telepítettünk például a Rákóczi téren, a Kanizsai, a Szántó Imre, a Dózsa György, a Kisfaludy, a Temesvár és a Lenin utcában, a Cseri úton, a Veres Péter és a Madár utcában is. A város egyéb területein is célszerű lenne a fokozatosan elöregedő fasorok lecserélése. Idén a Kaposvári Erdőfelügyelőség anyagi támogatására is támaszkodva a Kassa utca fasorainak cseréjét terveztük be. A Somogyi Néplaphoz telefonáló néhány lakó egyet nem értő bejelentése nyomán született cikk megalapozottságát, valamint a munkával kapcsolatos szakmai döntésünk lakossági visszhangjának valós helyzetét megállapítandó, január 17-én a Temesvár és a Kassa utca valamennyi lakóházához becsöngetve az alábbi kérdést tettük fel a háztulajdonosoknak: Helyesli vagy ellenzi, hogy a régi fasort néhány éve kicseréltük (a Temesvár utcában), illetve most cseréljük ki (a Kassa utcában)? A Temesvár utcában a válaszadók kivétel nélkül helyesnek tartották az utcai fasor cseréjét, (A munka idején ott is voltak né- hányan, akik az „utcához nőtt” fasor cseréjénél az ellentábort képviselték.) A Kassa utcában 3 lakó ellenezte a munkát, 3 tartózkodott a véleménynyilvánítástól, a többiek egyetértettek vele. A már megszokott természeti érték féltése természetes és rokonszenves megnyilvánulás. A Kassa utcában azonban nincs szó „háborúról”, az elvégzendő munka a lakók érdekeit, szebb, emberibb környezetét szolgálja. Hartner Rudolf városi fő kertész Segítik a mozgássérülteket Épül az igali üdülő NUKLEÁRIS ENERGIA A TÁVFŰTÉSHEZ Nyomdaipari vegyos vállalat B. 3. Az illetékes válaszol Sorfák reflektorfényben
