Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

1988. január 19., kedd Somogyi Néplap 3 FÉLTARTÓS KERESLET Esztendeje sincs, hogy Kaposváron megkezdődött a féltartós tej gyártása. Nyolc­vanmillió forintos beruhá­zással, a tolnai, a zalai és a baranyai társvállalatok pénzügyi segítségével ké­szült el a tejiparban csúcs- technológiát képviselő üzem. Teljes kapacitása napi százezer félliteres, féltartós tej, amely tartósan hiányzik a boltok kínálatából. Ha van is, már a reggeli órák­ban elkapkodják a vevők. Hogy mi ennek az oka, arra Tóth Gábor, a kaposvári üzem vezetője sem tud ma­gyarázattal szolgálni. ök elegendőt tudnának adni a boltoknak, ha azok rendel­nének. De a százezer helyett csak napi hatvanezret gyár­tanak, s ebből is négy me­gyébe szállítanak. Sőt, he­tente egyszer harmincezret még a fővárosba is külde­nek. Az ünnepek előtt pe­dig még Kecskemétre is szállítottak. Üzletnyitás szombaton és vasárnap À tanács támogatja, de ki dönti el? Az iparcikk- és az élelmi­szerüzletek szombati, illet­ve vasárnapi nyitva tartásá­ról tegnap megjelent írásun­kat azzal zártuk: a kereske­delem vezetőinek és az ellá­tásért felelős tanács illetékes osztályának a megyeszékhely érdekeit kellene figyelembe venniük a nyitva tartás meg­határozásakor. Dóri János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője tegnap cikkünk megállapításaihoz a követke­zőt fűzte hozzá: — A tanácsok csupán köz­vetve befolyásolhatják a nyi­tást és a zárást. A döntési jog a vállalati tanácsoké. Mi a megyei pártbizottság tavaly szeptemberi ülésén elhatáro­zótokat tartjuk iránymutató­nak. Ez a határozat a keres­kedelem feladatául szabja a vásárlási körülmények javí­tását. Ennek megfelelően se­gítjük és hangoljuk össze az üzletek szombati és vasárna­pi nyitását. A vállalatokkal tavaly egyeztettük elképzelé­seinket, és ennek alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz küldött levelünk­ben központi támogatást 's kértünk. E kérésre nem ér­kezett sem igenlő, sem eluta­sító válasz: az ÁBMH írás­beli feleletében az idén újra megvizsgálandónak minősí­tette a kérdést. Ám a válasz­levél azt is tartalmazza, hogy inkább csak Budapesten — és nyáron a Balatonnál — tartják indokoltnak a vasár­napi nyitva tartás megszer­vezésének központi anyagi támogatását. — A magukra utalt válla­latok mit tehetnének? — Várhatóan javulnak az idén az élelmiszer-kereskede­lem pozíciói, megnő az árrés is, ez segíthet. Egyezkedni lehetne a nagykereskedelmi és az ipari szállítókkal, hogy vállaljanak valamit a vasár­nap terheiből, hiszen a kis­kereskedelem az általuk for­galmazott és ajánlott árut adja el, tehát a vasárnappal a nagykereskedelmi és a gyártó cégek is közvetve ér­tékesítési lehetőséget kap­nak. Valószínű, hogy a szer­ződéses üzletek számának nö­velése is járható út lenne; egy szerződéses boltban egé­szen más érdekeltségi viszo­nyok vannak, mint egy szo­ros elszámolásúban, Elkép­zelhető az is, hogy az eddig szorgalmazótokkal ellentét­ben nem egy nagy ABC, ha­nem több kisebb bolt nyitna ki a város több pontján. Na­gyon fontosnak tartom, hogy erőteljesen reklámozzák a kereskedők a vasárnapi nyi­tást, hiszen ha titokban nyit­nak ki, akkor megnő a ku­darc lehetősége. — Végül is bízik abban, hogy pont kerül a régóta vajúdó ügy végére? — Bíznom kell benne. Sok meglepetést tartogatnak még a gazdaság szükségszerű vál­tozásai, s azt is tudom, hogy végső soron a piaci viszo­nyok törvényszerűségeinek kellene eldönteniük ezt a kérdést. Egyelőre inkább a hiány és a kínálatnál na­gyobb kereslet jellemzi a ha­zai állapotokat és ez nem a kereskedőket ösztönzi a va­sárnapi nyitva tartásra. De nekünk most is a bőségre kell készülnünk. Vannak olyan nyugati országok, ahol az állam tiltja a vasárnapi boltnyitást, mert ezt a tisz­tességtelen verseny és ha­szonszerzés egyik módszeré­nek tekintik. Ettől még messze vagyunk, talán lesz valamiféle átmenet, olyan közbülső megoldás, amely mind a kereskedőknek, mind a vásárlóknak kedvező. L. P. A TANÁCSOK 1988. ÉVI TERVEIBŐL A bérklubra pályázik a Kaposplast Egymillió dolláros hltol A Kaposplast Vállalatnál már az elmúlt évben igen következetesen dolgoztak azért, hogy megteremtsék a továbblépés minden feltéte­lét. Szilvási József igazgató szerint mozgalmas évet zárt a Kaposplast. — Keményen kellett dol­goznunk azért, hogy az ered­ményeink azonosak, vagy jobbak lehessenek a kitűzött céloknál. A legfontosabb, hogy tavaly sikerült elnyer­nünk azt a csaknem egymil­lió dolláros világbanki hitelt, amelyért két éve harcoltunk. Ennek a pénznek a felhasz­nálásával olyan csúcstechno­lógiát tudunk a gyárba hoz­ni, amely lehetővé teszi, hogy ládapántoló szalagokból a jövőben nem szőrűi im- pontra az ország. A világbanki hitel elnye­résének az volt a feltétele, hogy a vállalat eredményei igazolják a bizalmat, ugyani akkor az üzemnek már most meg kellett alapozni a hite­lek törlesztését is. A pénzfo­lyósítást a Világbank több feltételhez kötötte. így pél­dául: szükségessé válik az üzem szerkezeti átalakítása, új vezetési formákat kell ki­alakítani és az adminisztrá­ciós munkán is változtatni kell. Ugyanakkor a Világ­bank 10 évre előre megvizs­gálta a Kaposplast várható eredményességét és terméke­ik későbbi piaci lehetőségeit. — Ezekből az alapkövetel­ményekből indultunk ki. Igyekeztünk a korábbinál is magasabb színvonalon dol­gozni. Termékmódosításokat hajtottunk végre, új termé­keket kísérleteztünk ki. Egyik új termékünkkel például si­került helyettesíteni az eddig tőkés importból beszerzett, és a műanyag cipzáraknál használt poliamidot. A Sze­gedi Kenderfonóval közösen oldottuk meg szocialista alap­anyagú polietilénből a rasel zsákok gyártásához szüksé­ges monofilhuzal készítését. Az eredményes tevékeny­ségnek is köszönhető, hogy a tervezett 36 millió forintos nyereség helyett várhatóan 40 millió forintot könyvelhet el a vállalat. Ez pedig 18,7 százalékos növekedést jelent, — A magas nyereséget egy sor intézkedés is elősegítet­te. Javítottunk az anyagfel­használáson, csökkentettük az energiaigényes tevékeny­ségek arányát. Az előző évek­ben végrehajtott műszaki fej­lesztés meghozta az eredmé­nyét, növelni tudtuk a ter­melékenységet. Munkánkat zavarta, hogy egyes területe­ken kevés szakemberünk volt. Ugyanakkor máshol létszám- csökkentést hajtottunk végre. 1986-ban 294 dolgozónk volt, tavaly ÿ6-ra csökkent a lét­számunk. Ez átcsoportosítás­sal is együtt járt. Az addig két műszakban dolgozókat folyamatos, vagy több mű­szakos munkarendben fog­lalkoztatjuk. Ezek a válto­zások is segítettek abban, hogy az üzem 252,2 millió forintos árbevételi tervét si­került túlteljesíteni, elértük a 262 millió forintot. Vagyis minden dolgozónk csaknem egymillió forintot termelt. A Kaposplast tőkés export­tervét 23 százalékkal túltel­jesítette, ez 10,5 millió forin­tot jelent. A szocialista ex­portot az elmúlt évben négy­szeresére növelték. — A magas export a javu­ló piaci munkának is köszön­hető. A termékeink kiváló minőségét külföldön is elis­merik. Elsősorban a műser - tékről van szó. Ezt bizonyít­ja, hogy a megrendelések több területen meghaladják a vállalat kapacitását. A vi­lágbanki hitelből történő be­ruházás eredményeként az exportunkat is növelni tud­juk. Ha az idei terveink is megvalósulnak, számításaink szerint somogyi vállalatként a bérklubba is bekerülhe­tünk, így a munkánk alap­ján mentesülnénk a szigorú központi bérszabályozások alól. A vállalat eredményes ex­porttevékenységét a nyáron elnyert International Europe Award díj is bizonyítja, amelyet Párizsban adtak át. Ezzel a kitüntetéssel az Eu­rópában kimagasló kereske­delmi tevékenységet folytató vállalatok munkáját ismerik is. — A hitel felhasználása után minden esélyünk meg­lesz a külföldi piacaink bő­vítésére. A hitel nagyon ked­vező. Most készítettük el a tender-pályázatot, várható­an mintegy kilenc európai cég tud ajánlatot tenni a ne­künk szükséges gépek szállí­tására. Természetesen a szá­munkra legmegfelelőbb és a legjobb gépsort vesszük meg. Lehőcz Rudolf Kötvényből tanterem Fonyódon Á jó sörhöz kell az árpa Fajtakísérletek Igáiban Igái külterületén napok óta szárítják a sörárpát. Bokor József, az igali Aranykalász tsz termelési elnökihelyettese szerint a jó sörárpának legalább 10 szá­zalék körüli a fehérjetartal­ma és legalább 70 százaléka fennmarad a rostán. Az igali Aranykalász tsz árpája megfelél ezeknek a követel­ményeknek. Ebben nagy ré­sze van az itt folytatott faj­takísérleteknek. — Termelőszövetkezetünk a Budapesti Növényneme­sítő Intézet kérésére 1982- től vállalkozott az árpafaj­ták kísérletére. Egy-két hek­táros parcellákon szerzünk tapasztalatokat, melyik ne­mesített fajta kedveli leg­inkább az itteni termelési viszonyokat. Az elmúlt öt év során 18 fajta magját kaptuk meg a kísérletekhez. A legrosszabb termésered­ményeket adó fajtákat évente kivonják a kísérlet­ből, a jól termőket pedig több éven keresztül vizsgál­juk. 1987-ben kilenc tavaszi árpafajta vizsgázott: mint eddig mindig, most is a nagy söripari hagyomá­nyokkal rendelkező cseh­szlovákiai fajták remekel­tek. 1987-ben 300 hektáron ter­melt a tsz sörárpát és átla­gosan 4000 kiló termést ad­tak hektáronként. Ebből most készítünk eladásra 800 tonnát. A megmaradó 400-at takarmányozásra használ­juk. Sebők Józseftől, a szövet­kezet elnökétől tudom: — az árpáénál sokkal nagyobb területen — búza fajtakísér­letet is folytatnak: 1982 óta összesen mintegy 30 fajtá­val. Tavaly például 22 fajta búzát vetettek egy-egy hek­táron. — ötéves tapasztalatunk: a magyar fajták közül ná­lunk a legtöbb termést a Szegedi Kutatóintézet GK- Kincső és GK-ötthalom el­nevezésű fajtája hozza. Jó közepes termést adnak a jugoszláviai — az újvidéki, a zágrábi — kutatóintéze­tek Ibúzái, valamint a szov­jet Jubilejnája 50-es is. Van néhány igen kis termésered­ményű fajta, ezekkel nem kísérletezünk. — Megéri a fajtakísérlet? — A Növénynemesítő In­tézet adja a legkiválóbb „elit” vetőmagvakat a kí­sérletezésre. Ezekből első fokozatú vetőmagvakat ter­melünk. Elsőként jutunk ki­váló termelési információk­hoz. A terméssel szabadon rendelkezünk és ezekből a legjobban termő fajtákból elsősorban mi vetünk el nagyobb területeket, 1987- ben például 872 hektár te­rületen 8 fajta -búzát ter­meltünk és a kedvezőtlen időjárás ellenére hektáron­ként 5000 kiló termést ta­karítottunk be. A fel nem használt vetőmagvakat érté­kesítjük. Dr. Szendi József A fonyódi tanács is felül­vizsgálta terveit a közelmúlt­ban a változó gazdasági kö­rülmények miatt. — Elképzeléseinket már eredetileg is fontossági sor­rendben állapítottuk meg — mondta dr. Komáromi József tanácselnök. — Kiemelten kezeljük a lakáshoz jutás fel­tételeinek javítását, a Bala­ton vízminőségét óvó szenny­vízelvezetést, az oktatást, a szociális gondoskodást, az egészségügyi ellátást, vala­mint a köztisztaságot és a parkfenntartást. A tanácsi fejlesztéseket alapvetően befolyásolja, hogy az idei évtől 44 száza­lékkal csökkent a „fejkvóta”, (az állandó lakosok száma alapján kapott támogatás) és a tanácsi beruházásoknál 15 százalékos az általános ár­emelkedés. — Elsőbbséget kell bizto­sítani azoknak a programok­nak, amelyeknek megvalósí­tását már elkezdtük. Ilyen például a gimnázium és a híradástechnikai szakközép- iskola négy, valamint az ál­talános iskolák hét új tan­terme és egy tornaterem. A beruházások pénzügyi fede­zetének biztosítása érdeké­ben 35 millió forint értékű, 12 százalékos kamatozású, 5 évi lejáratú Lakossági köt­vényt bocsátottunk ki a „fo­nyódi iskolákért” elnevezés­sel. Az új beruházások mel­lett a Bartók utcai kollégium és a zeneiskola felújítását (ez utóbbit életveszélyessége miatt) feltétlenül el kell vé­geznünk. Fonyódom az OTP 32 la­kást épít, s újabb lakótöm­böket is terveznek. A tanács a lakásvásárlást, telekhez jutást, lakóház építést tíz­éves lejáratú kölcsönökkel is segíti, főleg fiatal háza­sok és nagycsaládosok ese­tében. A lakásbérleti jogról való lemondást hivatott ösz­tönözni, hogy a visszafize­tett térítési díjat ötszörösére emeljük. A szennyvíztársulat szer­vezésének pénzügyi feltéte­lei kedvezőtlenek : ezért az eredeti elképzeléseken vál­toztatni kell. A bel- és csa­padékvíz elvezetésének kor­szerűsítése az ingatlantulaj­donosok aktív közreműködé­sét igényli. Az eddigi gya­korlatnak megfelelően foly­tatódik a gázprogram. A fo­gyasztók száma 1987-ben meghaladta az ezret, s az idén további kétszáz csatla­kozás várható. Az utcák ál­lapotán csak ott tudnak ja­vítani, ahol az érintettek 60—70 százaléka vállalja a mintegy 10—35 ezer forint körüli költséget. A településfejlesztési hoz­zájárulást Fonyódon nem szavazták meg. Az ingatlan- tulajdonosok háromnegyede üdülőtulajdonos, így nem lehetett olyan célt meghatá­rozni, amellyel mindenki egyetértett volna. Ehelyett a térségi szervezésű út- és közműfejlesztés folyik : az érintettek közvetlenül ta­pasztalhatják anyagi áldo­zatvállalásuk eredményét. — Továbbra is nagy fi­gyelmet fordítanak az ide­genforgalomra. Az idényre várhatóan megnyílik a Fű- szért 576 négyzetméteres ABC-áruháza, és elkészült a benzinkútnál a nagy autó­parkoló, a Vitorláskikötő építése pedig folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents