Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 15. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 19., kedd Sevardnadze tárgyalásai bonni vezetőkkel Voles a párbeszéd mellett Az európai békerendszer megalapozása Host már a vezetők gondolkodásán kell változtatni Peresztrojka: második szakasz A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, külügyminisztert hétfőn fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke. Korábban a szovjet vendég és házigazdája, Hans- Dietrich Genscher hivatalos tárgyalásainak első fordulóján a felek állást foglaltak a politikai párbeszéd elmélyítése, a kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Sevardnadze újabb szovjetunió- beli látogatásra hívta meg Genschert. A tárgyszerű és építő légkörben folytatott megbeszéléseken,• amelyeket megelőzött egy magánjellegű eszmecsere, Sevardnadze kifejtette: a szovjet—nyugatnémet viszony kedvező alakulása nagymértékben befolyásolhatja az európai légkört, a helsinki folyamatot. Genscher egyetértőén hangsúlyozta: az NSZK-ban széles körű támogatásra talál a kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján való bővítése, valamint a bonni kabinetnek az a törekvése, hogy a Szovjetunióval és minden más európai állammal együtt előmozdítsa egy európai békerendszer megalapozását. A véleménycsere fontos részeként megvitatták emellett a gazdasági együttműködés kérdéskörét, egyetértve abban, hogy a lehetőségeket Eduard Sevardnadze Gens Cherrel tárgyalópartnerével, Hans-Diet rich még távolról sem aknázták ki. Szorgalmazták új együttműködési formák felkutatását és alkalmazását, a többi között a termelési kooperációt és közös vállalatok létrehozását. Szovjet részről egyúttal felvetették annak szükségességét, hogy eltávolítsák az útból a gazdasági érintkezést hátráltató akadályokat, felszámolják például a szóÁRÖRJÁRATON cialista országokba irányuló műszaki-technológiai kivitel korlátozására hivatott COCOM-megszorításokat. Ezzel összefüggésben elismerően emlékeztettek az NSZK- beli politikai tényezőknek arra a kijelentésére, amelyek szerint Európa gazdasági és technológiai megosztása nem szolgálhatja egyetlenegy európai állam érdekeit sem. Sevardnadze később találkozott a nyugatnémet ipari és kereskedelmi körök vezető tisztségviselőivel, közöttük Otto Wolf] von Amerongen- nul, a „Német Gazdaság Keleti Bizottságának” elnökével. A világ óráit nemrég egy másodperccel átállították. Az időegyeztetés ma már megszokott dolog. Az emberek gondolatait és elképzeléseit azonban sokkal nehezebb közös nevezőre hozni, különösen egy olyan forradalmi folyamat során, mint amilyen a Szovjetunióban kibontakozó peresztrojka. Mihail Gorbacsov, hogy össze- igazítsa a politikai vezetés és a tömegtájékoztatás, a kulturális élet óráit, találkozott a sajtó és a művészeti szövetségek vezetőivel. Az SZKP Központi Bizottságában január 8-án csaknem hétórás ' eszmecserén megvonták az átalakítás kezdeti szakaszának mérlegét, felvázolták a második szakasz feladatait. Az SZKP KB főtitkára elmondta, hogy lezárult az átalakítás első szakasza, amelyben a szovjet társadalom számos ereje vett részt, elsősorban a párt, a tudósok, a művészek, á tömegtájékoztatási eszközök, s most bonyolultabb időszak következik: az átalakítás koncepcióját az élet valamennyi területén széles körben kell alkalmazni. A viták élesednek az átalakítás folyamán, ami természetes is: a forradalom folytatásáról van szó. Ezek az ellentmondások azonban nem feloldhatatla- nok; nem ellentétes osztályérdekek kerülnek szembe, hanem átmeneti csoportérdekek. A politikai bizottság, amikor az óesztendő mérlegét megvpnta, arra a következ- tetesfe jutott, hogy csak egyes emberek vagy kisebb csoportok képviseltek „pe- resztrojkaellenes” nézeteket — mondta Gorbacsov. — Ami azonban az egész társadalmat illeti, még a legélesebb vitákban is az átalakítás, a szocializmus érdekeit tartották szem előtt az emberek. Gyakran bírálnak bennünket. Egyesek jobbról, mások balról — fejtette ki az SZKP KB főtitkára. — Az utóbbiak azt mondják, hogy az átalakítás leállt, és sokkal határozottabb intézkedéseket követelnek, például a káderek átcsoportosítását. Ez mutatkozott meg a KB októberi ülésén is. (Emlékezetes, hogy ezen a tanácskozáson Borisz Jelcin felszólalása nagy vihart kavart, és a párt vezető testületé határozatában politikailag helytelennek minősítette az akkori moszkvai első titkár állásfoglalását. Akik pedig jobbról bírálják az átalakítást, azok jóformán a „szocializmus alapjainak aláásásáról” beszélnek — mondta Gorbacsov. — Természetesen felmerül a kérdés: mivel ássák alá a szocializmus alapjait? Azzal, hogy a nép kibontakozik, leszegett fejét felemeli, hogy magabiztosabban kezdjen neki a munkához abban az országban, ahol ő a gazda? Nem felelne meg a valóságnak azt állítani, hogy már sikerült megtörni a fékezés mechanizmusát, teljes mértékben átállni az új gazdálkodásra, a széles körű szocialista demokráciára és az irányítás valamennyi folyamatába bevonni a tömegeket — jelentette ki a párt főtitkára, majd így folytatta: „A nyíltság mellett vagyunk, mindenfajta kivétel vagy korlátozás nélkül. S arra, van-e a nyíltságnak, a bírálatnak, a demokráciának határa, határozottan azt válaszoljuk, hogy ha a nyíltság, a bírálat és a demokrácia a szocializmus, a nép érdekeit szolgálja, akkor azoknak nincs korlátjuk!” — hangoztatta Gorbacsov. A tanácskozáson a szovjet társadalom fejlődésének valamennyi alapvető problémája terítékre került. Szó volt az SZKP vezető szerepéről, a múlt negatív örökségéről, amelynek súlyát, méreteit alábecsülték; a túlzott központosítással járó problémákról; a társadalmi igazságosság értelmezéséről, az egyenlősdi és a szocializmus értékmérőinek viszonyáról; a nyilvánosság és a vitakultúra hiányosságairól. Igazi vita bontakozott ki, a főtitkár és mások' is többször közbeszóltak. A tizenhárom felszólaló mindegyike előre tekintett, nem a múltba. Gorbacsov zárszavában nem próbálta összegezni az elhangzottakat, hisz a felvetett kérdések még sokáig nyitottak maradnak. Két témát emelt ki : a gazdaság és a történelmi múlt kérdéseit. Ezek kerültek előtérbe a vita során. Az új gazdálkodási mechanizmus már beindult — mondta —, minőségi változások mennek végbe a tudományos-műszaki haladásban, amelyet korábban valósággal elfojtott az olajbevételekre épülő korlátlan import. Az agrárszektor fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítanak, gyakorlatilag minden kaput megnyitnak ennek érdekében. Most már a vezetők gondolkodásán kell változtatni. Az embereknek a teljes igazságra van szükségük, ennek birtokában áldozatokra is készek az ügy érdekében — hangsúlyozta a főtitkár. Emlékeztetett arra, hogy már mégkezdte a működését az .a bizottság, amely az SZKP KB októberi határozata értelmében a történelmi kérdések tisztázására alakult, s munkájának eredményeit várhatóan még a pártértekezlet előtt nyilvánosságra hozzák. A gazdasági rendészet vizsgálata Munkásgyűlés a Csepel kaposvári gyárában A munkaidőt is a feladathoz igazítják A Budapesten működő állami kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységek zöme az első felmérések tapasztalatai szerint jól vette az év eleji leltározás, átárazás akadályait — ezt erősítette meg a gazdasági rendészet tegnap megtartott árel- lenőrzési akciója is, amelyben a rendőrség szakemberei mellett részt vettek a Fővárosi Tanács kereskedelmi felügyeletének munkatársai is. A gazdásági rendészet idei első „árőrjáratának” — csakúgy, mint az ezt követő fokozott ellenőrzéseknek — mindenekelőtt a megelőzés a célja; ennek megfelelően az egyes területek szakértőinek közreműködésével elsősorban arra törekszik, hogy segítse a kereskedők, vendég látók zökkenőmentes átállását a megnövekeiett adminisztrációval járó új gazdálkodási rendre. E törekvéssel összhangban az. e'követke- zendő időszakban főváros- szerte mind több helyen jelennek meg — oldalukon társadalmi ellenőrökkel, önkéntes rendőrökkel — a gazdasági rendészet munkatársai, akik vizsgálódásaik alkalmával főként a figyelmeztetésre, a tapasztalt hiányosságok mielőbbi felszámolására helyezik a hangsúlyt. A fokozott ellenőrzések sorát megnyitó hétfői akcióban a gazdasági rendészet olyan egységeket vizsgált, amelyek jelentős szerepet töltenek be a lakosság ellátásában; forgalmasélelmiszerboltok, népszerű vendéglátó helyek, keresett cikkeket árusító műszaki áruházak kerültek az ellenőrzendők listájára. Elsősorban azt vették górcső alá, hogy a fővárosi kereskídek az előírásoknak megfelelően hajtották-e végre az új fogyasztói árak kialakításával, a vagyonfelmérő leltározással kapcsolatos tennivalóikat, minden terméken pontosan feltüntették-e az árakat, s ugyancsak fontos vizsgálati kérdés volt a nyilvántartási és a bizonylati rend betartása. Azt tapasztalták, hogy az általános gyakorlatnak megfelelően egyes hiánycikkeket — ide sorolhatóak az igen keresett fagyasztóládák, az automata mosógépek, a videó-berendezések — a sorállás elkerülése érdekében csak előjegyzésre árusítanak. Amennyiben a megrendelt berendezések szállítása a közeljövőben várható, előleget kérnek a megrendelésekhez; ha hosszabb ideig kell várakozni a keresett tartós fogyasztási cikk szállítására, előleg nélküli előjegyzéseket vesznek fel. Ilyen esetekben azonban a vásárlóknak három havonta meg kell újítaniuk igénylésüket, elkerülendő a több boltba egyidejűleg beadott előjegyzésekből fakadó többletrendeléseket. Az előjegyzések miatt olykor előfordulhat, hogy egyes üzletek az ellenőrzés időpontjában jelentősebb készlettel rendelkeznek bizonyos hiánycikkekből, azok mégsem kerülnek ki a pultokra. Munkásgyűlést tartottak tegnap reggel a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyárában, amelyen a tavalyi eredményeket és az idei feladatokat ismertették. A szerelőüzem zsúfolásig megtelt csarnokában Biczó József, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a dolgozókat, majd Akkerman József gyárigazgató tartotta meg beszámolóját. — Sokan kérdezhetik, hogy miért nem az év első munkanapján tartottuk munkásgyűlésünket. Ezt az indokolja, hogy akkor még nem volt teljes képünk az idei rendelésekről, feladatokról. Az elmúlt év sikeres volt: árbevételünk meghaladta a 386 millió forintot. A gyár történetében még nem volt arra példa, hogy egyetlen ev alatt hat vonópadot gyártsunk, s mellette elkészítsünk huszonöt hegyezőgépet is. A helytállás elismerése, hogy tavaly a tervezett hét százalék helyett kilenc százalékkal nőttek a bérek. Ha a korábbi éveket is figyelembe vesszük, akkor átlagosan tízszázalékos keresetemelkedésről beszélhetünk. Az idén nem lehet ekkora növekedés: azért kell ma többet dolgoznunk, hogy ne keressünk kevesebbet mint tavaly, vagy tavaly előtt. A kaposvári gyárnak az idén 370—380 millió forint árbevételt kell elérnie ahhoz, hogy fenntarthassa magát, megőrizze hitelképességét. Különleges helyzetben vannak, hiszen náluk egy termék hónapokig készül, s beletelhet egy-két hónap is, mire megkapják az ellenértékét. Így természetesen tartalékokat is kell képezniük, hogy naponta fizethessék ki a hozzájuk érkező számlákat. Minden korábbinál fegyelmezettebb munkára lesz szükség az idén. Mindenkinek magának kell keresnie, hogy hol vannak tartalékai. A saját lehetőségeiket látva kell meghatározni a feladatokat. Amikor elkészítették a bérek bruttósítását, bizalmat is szavaztak a dolgozóknak a hatékonyság növelésére. A lehetőségek adottak. Tavaly csaknem négymillió forintot költöttek műszaki fejlesztésre, s ezzel korszerűbb munkafeltételeket teremtettek. Kísérletképpen az adminisztratív munkakörben dolgozóknál bevezették a negyedéves munka-* idő-elszámolást, és rövidesen kiterjesztik ezt a szerelőüzemre is. Az új rendszer lényege, hogy mindenki szabadon rendelkezik a munkaidejével. Ha nincs dolga, akkor' nyugodtan eltávozhat, viszont ha ott a feladat, akkor dolgozni kell, esetleg jóval többet mint a nyolc óra. A gyári célkitűzések megvalósításában sokat segítettek a vállalati munkaközösségek, de mostanra ellentmondásossá vált a tevékenységük. Továbbra is szükség lesz rájuk, ezért ma párbeszédre ülnek le a gyár vezetői és a munkaközösségek képviselői, hogy kölcsönösen előnyös megoldásokat találjanak. Akkerman József nem titkolta: ezekben a napokban az a legnagyobb gondjuk, hogy nincs kitöltve a kapacitásuk, hiányoznak a rendelések. Piacot kell keresniük. Ennek kapcsán hangzott el, hogy az értékesítési rendszerük mielőbbi megújulásra szorul. Az idei beruházások közül kiemelkedik az új üzemcsarnok építése: ötmillió forint kellene hozzá, de a vállalatuknak szűkösek a lehetőségei. Mégis bíznak abban, hogy megkezdődhetnek az előkészületek az építkezéshez. A gyárban hagyomány, hogy az év első munkásgyűlésén az előző évben legjobban dolgozóknak jutalmat adnak át. Tegnap is többen vettek át négy-ötezer forintot munkájuk elismeréseként.
