Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 15. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 19., kedd Sevardnadze tárgyalásai bonni vezetőkkel Voles a párbeszéd mellett Az európai békerendszer megalapozása Host már a vezetők gondolkodásán kell változtatni Peresztrojka: második szakasz A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ját, külügyminisztert hétfőn fogadta Richard von Weizsä­cker, az NSZK szövetségi el­nöke. Korábban a szovjet ven­dég és házigazdája, Hans- Dietrich Genscher hivatalos tárgyalásainak első forduló­ján a felek állást foglaltak a politikai párbeszéd elmé­lyítése, a kapcsolatok to­vábbfejlesztése mellett. Se­vardnadze újabb szovjetunió- beli látogatásra hívta meg Genschert. A tárgyszerű és építő lég­körben folytatott megbeszé­léseken,• amelyeket megelő­zött egy magánjellegű esz­mecsere, Sevardnadze kifej­tette: a szovjet—nyugatné­met viszony kedvező alaku­lása nagymértékben befolyá­solhatja az európai légkört, a helsinki folyamatot. Gen­scher egyetértőén hangsú­lyozta: az NSZK-ban széles körű támogatásra talál a kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján való bőví­tése, valamint a bonni ka­binetnek az a törekvése, hogy a Szovjetunióval és minden más európai állammal együtt előmozdítsa egy európai bé­kerendszer megalapozását. A véleménycsere fontos ré­szeként megvitatták emellett a gazdasági együttműködés kérdéskörét, egyetértve ab­ban, hogy a lehetőségeket Eduard Sevardnadze Gens Cherrel tárgyalópartnerével, Hans-Diet rich még távolról sem aknázták ki. Szorgalmazták új együtt­működési formák felkutatá­sát és alkalmazását, a többi között a termelési kooperá­ciót és közös vállalatok lét­rehozását. Szovjet részről egyúttal felvetették annak szükséges­ségét, hogy eltávolítsák az útból a gazdasági érintke­zést hátráltató akadályokat, felszámolják például a szó­ÁRÖRJÁRATON cialista országokba irányuló műszaki-technológiai kivi­tel korlátozására hivatott COCOM-megszorításokat. Ez­zel összefüggésben elismerő­en emlékeztettek az NSZK- beli politikai tényezőknek ar­ra a kijelentésére, amelyek szerint Európa gazdasági és technológiai megosztása nem szolgálhatja egyetlenegy eu­rópai állam érdekeit sem. Sevardnadze később talál­kozott a nyugatnémet ipari és kereskedelmi körök vezető tisztségviselőivel, közöttük Otto Wolf] von Amerongen- nul, a „Német Gazdaság Ke­leti Bizottságának” elnöké­vel. A világ óráit nemrég egy másodperccel átállították. Az időegyeztetés ma már meg­szokott dolog. Az emberek gondolatait és elképzeléseit azonban sokkal nehezebb közös nevezőre hozni, külö­nösen egy olyan forradalmi folyamat során, mint ami­lyen a Szovjetunióban ki­bontakozó peresztrojka. Mi­hail Gorbacsov, hogy össze- igazítsa a politikai vezetés és a tömegtájékoztatás, a kul­turális élet óráit, találkozott a sajtó és a művészeti szö­vetségek vezetőivel. Az SZKP Központi Bizottságá­ban január 8-án csaknem hétórás ' eszmecserén meg­vonták az átalakítás kezdeti szakaszának mérlegét, felvá­zolták a második szakasz feladatait. Az SZKP KB főtitkára el­mondta, hogy lezárult az át­alakítás első szakasza, amelyben a szovjet társada­lom számos ereje vett részt, elsősorban a párt, a tudósok, a művészek, á tömegtájé­koztatási eszközök, s most bonyolultabb időszak követ­kezik: az átalakítás koncep­cióját az élet valamennyi területén széles körben kell alkalmazni. A viták élesed­nek az átalakítás folyamán, ami természetes is: a forra­dalom folytatásáról van szó. Ezek az ellentmondások azonban nem feloldhatatla- nok; nem ellentétes osztály­érdekek kerülnek szembe, hanem átmeneti csoportér­dekek. A politikai bizottság, ami­kor az óesztendő mérlegét megvpnta, arra a következ- tetesfe jutott, hogy csak egyes emberek vagy kisebb csoportok képviseltek „pe- resztrojkaellenes” nézeteket — mondta Gorbacsov. — Ami azonban az egész tár­sadalmat illeti, még a leg­élesebb vitákban is az át­alakítás, a szocializmus ér­dekeit tartották szem előtt az emberek. Gyakran bírálnak bennün­ket. Egyesek jobbról, mások balról — fejtette ki az SZKP KB főtitkára. — Az utób­biak azt mondják, hogy az átalakítás leállt, és sokkal határozottabb intézkedése­ket követelnek, például a káderek átcsoportosítását. Ez mutatkozott meg a KB októberi ülésén is. (Emléke­zetes, hogy ezen a tanács­kozáson Borisz Jelcin fel­szólalása nagy vihart ka­vart, és a párt vezető tes­tületé határozatában politi­kailag helytelennek minősí­tette az akkori moszkvai első titkár állásfoglalását. Akik pedig jobbról bírál­ják az átalakítást, azok jó­formán a „szocializmus alap­jainak aláásásáról” beszél­nek — mondta Gorbacsov. — Természetesen felmerül a kérdés: mivel ássák alá a szocializmus alapjait? Azzal, hogy a nép kibontakozik, le­szegett fejét felemeli, hogy magabiztosabban kezdjen neki a munkához abban az országban, ahol ő a gazda? Nem felelne meg a való­ságnak azt állítani, hogy már sikerült megtörni a fé­kezés mechanizmusát, teljes mértékben átállni az új gaz­dálkodásra, a széles körű szocialista demokráciára és az irányítás valamennyi fo­lyamatába bevonni a töme­geket — jelentette ki a párt főtitkára, majd így folytat­ta: „A nyíltság mellett va­gyunk, mindenfajta kivétel vagy korlátozás nélkül. S arra, van-e a nyíltságnak, a bírálatnak, a demokráciának határa, határozottan azt vá­laszoljuk, hogy ha a nyílt­ság, a bírálat és a demok­rácia a szocializmus, a nép érdekeit szolgálja, akkor azoknak nincs korlátjuk!” — hangoztatta Gorbacsov. A tanácskozáson a szovjet társadalom fejlődésének va­lamennyi alapvető problémá­ja terítékre került. Szó volt az SZKP vezető szerepé­ről, a múlt negatív öröksé­géről, amelynek súlyát, mé­reteit alábecsülték; a túlzott központosítással járó prob­lémákról; a társadalmi igaz­ságosság értelmezéséről, az egyenlősdi és a szocializmus értékmérőinek viszonyáról; a nyilvánosság és a vitakul­túra hiányosságairól. Igazi vita bontakozott ki, a főtit­kár és mások' is többször közbeszóltak. A tizenhárom felszólaló mindegyike előre tekintett, nem a múltba. Gorbacsov zárszavában nem próbálta összegezni az elhangzottakat, hisz a felve­tett kérdések még sokáig nyitottak maradnak. Két té­mát emelt ki : a gazdaság és a történelmi múlt kérdéseit. Ezek kerültek előtérbe a vita során. Az új gazdálkodási mechanizmus már beindult — mondta —, minőségi vál­tozások mennek végbe a tu­dományos-műszaki haladás­ban, amelyet korábban va­lósággal elfojtott az olajbe­vételekre épülő korlátlan import. Az agrárszektor fej­lesztésére kiemelt figyelmet fordítanak, gyakorlatilag minden kaput megnyitnak ennek érdekében. Most már a vezetők gondolkodásán kell változtatni. Az embereknek a teljes igazságra van szükségük, ennek birtokában áldozatok­ra is készek az ügy érdeké­ben — hangsúlyozta a fő­titkár. Emlékeztetett arra, hogy már mégkezdte a mű­ködését az .a bizottság, amely az SZKP KB októbe­ri határozata értelmében a történelmi kérdések tisztá­zására alakult, s munkájá­nak eredményeit várhatóan még a pártértekezlet előtt nyilvánosságra hozzák. A gazdasági rendészet vizsgálata Munkásgyűlés a Csepel kaposvári gyárában A munkaidőt is a feladathoz igazítják A Budapesten működő ál­lami kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységek zö­me az első felmérések ta­pasztalatai szerint jól vette az év eleji leltározás, átára­zás akadályait — ezt erősí­tette meg a gazdasági rendé­szet tegnap megtartott árel- lenőrzési akciója is, amely­ben a rendőrség szakembe­rei mellett részt vettek a Fővárosi Tanács kereskedel­mi felügyeletének munkatár­sai is. A gazdásági rendészet idei első „árőrjáratának” — csak­úgy, mint az ezt követő fo­kozott ellenőrzéseknek — mindenekelőtt a megelőzés a célja; ennek megfelelően az egyes területek szakértőinek közreműködésével elsősor­ban arra törekszik, hogy se­gítse a kereskedők, vendég látók zökkenőmentes átállá­sát a megnövekeiett admi­nisztrációval járó új gazdál­kodási rendre. E törekvéssel összhangban az. e'követke- zendő időszakban főváros- szerte mind több helyen je­lennek meg — oldalukon tár­sadalmi ellenőrökkel, önkén­tes rendőrökkel — a gazda­sági rendészet munkatársai, akik vizsgálódásaik alkal­mával főként a figyelmezte­tésre, a tapasztalt hiányos­ságok mielőbbi felszámolá­sára helyezik a hangsúlyt. A fokozott ellenőrzések so­rát megnyitó hétfői akcióban a gazdasági rendészet olyan egységeket vizsgált, amelyek jelentős szerepet töltenek be a lakosság ellátásában; for­galmasélelmiszerboltok, nép­szerű vendéglátó helyek, ke­resett cikkeket árusító mű­szaki áruházak kerültek az ellenőrzendők listájára. Első­sorban azt vették górcső alá, hogy a fővárosi kereskídek az előírásoknak megfelelően hajtották-e végre az új fo­gyasztói árak kialakításával, a vagyonfelmérő leltározás­sal kapcsolatos tennivalóikat, minden terméken pontosan feltüntették-e az árakat, s ugyancsak fontos vizsgálati kérdés volt a nyilvántartási és a bizonylati rend betar­tása. Azt tapasztalták, hogy az általános gyakorlatnak meg­felelően egyes hiánycikkeket — ide sorolhatóak az igen keresett fagyasztóládák, az automata mosógépek, a vi­deó-berendezések — a sorál­lás elkerülése érdekében csak előjegyzésre árusítanak. Amennyiben a megrendelt berendezések szállítása a kö­zeljövőben várható, előleget kérnek a megrendelésekhez; ha hosszabb ideig kell vára­kozni a keresett tartós fo­gyasztási cikk szállítására, előleg nélküli előjegyzéseket vesznek fel. Ilyen esetekben azonban a vásárlóknak há­rom havonta meg kell újí­taniuk igénylésüket, elkerü­lendő a több boltba egyide­jűleg beadott előjegyzések­ből fakadó többletrendelése­ket. Az előjegyzések miatt olykor előfordulhat, hogy egyes üzletek az ellenőrzés időpontjában jelentősebb készlettel rendelkeznek bizo­nyos hiánycikkekből, azok mégsem kerülnek ki a pul­tokra. Munkásgyűlést tartottak tegnap reggel a Csepel Mű­vek Egyedi Gépgyárának Ka­posvári Nehézgépgyárában, amelyen a tavalyi eredmé­nyeket és az idei feladatokat ismertették. A szerelőüzem zsúfolásig megtelt csarnoká­ban Biczó József, az üzemi szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte a dolgozó­kat, majd Akkerman József gyárigazgató tartotta meg beszámolóját. — Sokan kérdezhetik, hogy miért nem az év első mun­kanapján tartottuk munkás­gyűlésünket. Ezt az indokol­ja, hogy akkor még nem volt teljes képünk az idei rende­lésekről, feladatokról. Az el­múlt év sikeres volt: árbe­vételünk meghaladta a 386 millió forintot. A gyár tör­ténetében még nem volt ar­ra példa, hogy egyetlen ev alatt hat vonópadot gyárt­sunk, s mellette elkészítsünk huszonöt hegyezőgépet is. A helytállás elismerése, hogy tavaly a tervezett hét szá­zalék helyett kilenc száza­lékkal nőttek a bérek. Ha a korábbi éveket is figyelem­be vesszük, akkor átlagosan tízszázalékos keresetemel­kedésről beszélhetünk. Az idén nem lehet ekkora nö­vekedés: azért kell ma töb­bet dolgoznunk, hogy ne keressünk kevesebbet mint tavaly, vagy tavaly előtt. A kaposvári gyárnak az idén 370—380 millió forint árbevételt kell elérnie ah­hoz, hogy fenntarthassa ma­gát, megőrizze hitelképessé­gét. Különleges helyzetben vannak, hiszen náluk egy termék hónapokig készül, s beletelhet egy-két hónap is, mire megkapják az ellenér­tékét. Így természetesen tar­talékokat is kell képezniük, hogy naponta fizethessék ki a hozzájuk érkező számlákat. Minden korábbinál fegyel­mezettebb munkára lesz szükség az idén. Mindenki­nek magának kell keresnie, hogy hol vannak tartalékai. A saját lehetőségeiket látva kell meghatározni a felada­tokat. Amikor elkészítették a bérek bruttósítását, bizal­mat is szavaztak a dolgo­zóknak a hatékonyság növe­lésére. A lehetőségek adot­tak. Tavaly csaknem négy­millió forintot költöttek mű­szaki fejlesztésre, s ezzel korszerűbb munkafeltétele­ket teremtettek. Kísérletkép­pen az adminisztratív mun­kakörben dolgozóknál beve­zették a negyedéves munka-* idő-elszámolást, és rövide­sen kiterjesztik ezt a szere­lőüzemre is. Az új rendszer lényege, hogy mindenki sza­badon rendelkezik a munka­idejével. Ha nincs dolga, ak­kor' nyugodtan eltávozhat, viszont ha ott a feladat, ak­kor dolgozni kell, esetleg jó­val többet mint a nyolc óra. A gyári célkitűzések megva­lósításában sokat segítettek a vállalati munkaközösségek, de mostanra ellentmondásos­sá vált a tevékenységük. To­vábbra is szükség lesz rájuk, ezért ma párbeszédre ülnek le a gyár vezetői és a mun­kaközösségek képviselői, hogy kölcsönösen előnyös megoldásokat találjanak. Akkerman József nem tit­kolta: ezekben a napokban az a legnagyobb gondjuk, hogy nincs kitöltve a kapa­citásuk, hiányoznak a ren­delések. Piacot kell keres­niük. Ennek kapcsán hang­zott el, hogy az értékesítési rendszerük mielőbbi meg­újulásra szorul. Az idei beruházások közül kiemelkedik az új üzemcsar­nok építése: ötmillió forint kellene hozzá, de a vállala­tuknak szűkösek a lehető­ségei. Mégis bíznak abban, hogy megkezdődhetnek az előkészületek az építkezés­hez. A gyárban hagyomány, hogy az év első munkásgyű­lésén az előző évben legjob­ban dolgozóknak jutalmat adnak át. Tegnap is többen vettek át négy-ötezer forin­tot munkájuk elismeréseként.

Next

/
Thumbnails
Contents