Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

XLIV. évfolyam, 13. szám Ara: 2,20 Ft 1988. január 16., izomba; Türelmesen Minden közfigyelmet keltő esemény, változás a néhány évvel ezelőttinél élénkebb véleménynyil­vánításra készteti az em­bereket. Legyen országos vagy helyi a jelenség, a közvélemény hamar és erőteljesen reagál rá. Pártfogók és tiltakozók seregének állásfoglalása jut el közintézmények­hez, hivatalokhoz, újsá­gokhoz, tévéhez, rádióhoz. Ki névvel, ki névtelenül, élőszóban, levélben vagy másképp helyesel avagy ellenkezik akár a Nem­zeti Színház építése, akár egy utcasor képének meg­változtatása, akár csak egy fa kivágása kelti föl figyelmét. Jó, hogy így van, hiszen a döntéshozók, ha jól döntöttek, maguk mögött érezhetik a köz helyeslő támogatását, ha pedig hi­bás, amit határoztak, a tömeges ellenkezés meg­akadályozhatja a rossz döntés valóra váltását. Nem is erről a tiszta eset­ről kell többet gondolkod­nunk, hanem a fonákjá­ról: amikor jó döntést el­lenez a tiltakozók sora. Vizsgáljuk meg először a dolog lehetséges ere­dőjét: miért protestálnak sokan akkor is, ha azon­nal látszik, vagy az idő hamar bebizonyítja, hogy ellenkezésük hibás. Első­sorban tán azért, mert ehhez joguk van. A tilta­kozás joga pedig édes-kel­lemes jog, olyan, mint a mákony: aki egyszer meg­ízlelte, szívesen fordul hozzá újra. Másodsorban pedig azért sokasodnak a protestálók, mert az el­múlt időkben végignéztek szótlanul jónéhány követ­kezetesen végrehajtott balfogást —, hogy na­gyobbat ne említsek: a Kaposvár szép főterén ék­telenkedő Kapos szálló megtervezését és építését — tehát most már sok­szor a jót sem hiszik. Akkor hát mi a teendő az oktalan tiltakozások el­len? Nos, a válasz semmi esetre sem a ledorongo- lás, a hallgatás. Egyetlen felelet fogadható el: a tü­relmes, az okos, a meg­győző magyarázat. Minden ember — vagy legalábbis sok — hajlamos az azon­nali, meggondolatlan íté­letalkotásra. a hirtelen fölfortyanásra, s ez nem függ sem iskolázottságtól, sem osztályhelyzettől. Most különösen élénk a közfigyelem és ez gyen­gítheti is az alapos át­gondolás pozicióit. Ha egy­szer valaki A-t mondott, nehezen ismeri be, hogy a B az igaz. Épp ezért szükséges a meggyőződés, a minden korábbinál na­gyobb türelem. Az ideges visszavágás ugyanis a legtöbbet a jó i döntések véghezvihető- ségének árt. Korábban — mint fentebb már utal- ; tam rá — jónéhány hi­ba született, épp a széles körű ellenőrzés hiánya miatt. A tiltakozókra te­hát szükség van, még ha néha jogtalanul ellenkez­nek is. Mert utasítsunk vissza akár csak egy jo­gos ellenvetést, hitelét vesztheti minden okos döntés és valamiért el­lenkezést kiváltó magya­rázata is. Luthár Péter Ülést tartott a SZOT elnöksége Téma: a foglalkoztatáspolitika a szakszervezeti tevékenysé­get. A 'testület végül elfogad­ta a korábban már megvi­tatott, és az akkor elhang­zott javaslatokkal kiegészí­tett előterjesztést a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálati te­vékenység fejlesztéséről. A SZOT elnöksége a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat továbbfejlesztése érdekében egyebek között szükségesnek tartja, hogy megfelelő szin­tű, nyilvános jogszabály rög­zítse a működés garanciális kérdéseit, az állami szer­vekkel, valamint a gazdál­kodó szervezetekkel való együttműködés kereteit, fel­tételeit. Ugyancsak fontos a szolgálat működési rendjé­nek központi szabályozása. A jogsegélyszolgálatok számára elő kell írni a kö­telező közreműködést a munkaviszonyt és a társa­dalombiztosítást érintő ügyekben, beleértve a dol­gozó képviseletét is, ha azt indokoltan kéri. El kell ér­ni, hogy a dolgozók ismer­jék a lehetőségeket és szük­ség esetén igényeljék a jog­segélyt. A Családvédelmi Tanács ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tes­tület megtárgyalta a társa­dalombiztosítás helyzetéről és a finanszírozás korszerű­sítésének elveiről a' Minisz­tertanács elé kerülő előter­jesztés-tervezetét. A továbbiakban részlete­sen megvitatta a nyugdíja- sdk körében és érdekében végzendő szakszervezeti munka továbbfejlesztésé­nek feladatait. A testület megvitatta az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programjá­ból adódó mozgalmi tenni­valókat. Az elnökség szóbeli tájé­koztatót hallgatott meg a kibontakozást szolgáló ten­nivalókról, az adó- és ár­reform kezdeti tapasztalatai­ról. Megállapította, számolni lehet azzal, hogy 1988 első hónapjaiban számos helyen korrekciókra lesz szükség. A testület tájékozódott az új tagdíjfizetési rendszerre átállás első tapasztalatairól. Döntött a testület az el­nökség mellett működő Fog­lalkoztatáspolitikai Tanács megalakításáról. Ennek lét­rehozását a megváltozott foglalkoztatási helyzet tette indokolttá. A várható gaz­dasági folyamatok, a bér- és keresetszabályozás a gazdál­kodó szervezeteket és intéz­ményeket szigorúbb lét­számgazdálkodásra ösztön­zik. Így a feszültségek fo­kozódásával kell számolni. A Foglalkoztatáspolitikai Tanács feladata — a szak- szervezetek közép- és hosz- szabb távú elképzeléseinek, magatartásának kialakítá­sa mellett — a SZOT ve­zető testületéi munkájának segítése az időszerű kérdé­sekben, az érintettek konkrét támogatása. A tanács folya­matosan tájékozódik az egyes régiók, szakmák munkaerőhelyzetéről, elem­zi a jelentős döntések fog­lalkoztatási hatásait, javas­latokat dolgoz ki a megol­dás módjára, összehangolja Vezetői értekezletet tar­tottak pénteken a Honvédel­mi ^Minisztériumban. Kár­páti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter vezető beosztású parancsnokok, il­letve párt- és politikai mun­kások előtt értékelte a Ma­gyar Néphadsereg 1987. évi tevékenységét, és áttekintet­A szociálpolitika integrá­ciójával kapcsolatos kérdé­sekről folytatott eszmecse­rét idei első ülésén a Csa­ládvédelmi Tanács tegnap, a Hazafias Népfront Belg­rad rakparti székházában. A tanácskozáson részt vett Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára is. Vitaindító előadásában Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, szociális és egészségügyi miniszter bevezetőben arról szólt, hogy az új miniszté­rium általában egyetértek a Magyar Tudományos Aka­démiai szakembereinek köz­reműködésével kidolgozott szociálpolitikai koncepcióval. Most ennek a programnak az aktualizálására kell töre­kedni, vizsgálni szükséges, hogy a kormány munka- programjának tükrében mi­lyen sürgető feladatok van­nak a szociálpolitikában, s ezeknek megfelelően él kell-e térni a koncepciótól. Emlékeztetett arra, hogy a kutatók szociálpolitikai fő­hatóság létrehozását javasol­ták. A társadalom, szociális te az idei legfontosabb fel­adatokat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fejti György, Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Jelen volt Fedot Krivda hadsereg­tábornok, a Varsói Szerző­dés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője is. Ivebb megismeréséhez nem elégséges, de szükséges fel­tétel az új minisztérium lét­rehozása — hangsúlyozta a miniszter. Természetesen az új fő­hatóság nem, vállalhatjav magára, hogy valamennyi szociálpolitikai feladattal foglalkozzék, de nem is há­ríthatja e.l a gondok-beható elemzését. Ezért folyamato­san újra kell gondolni a tennivalókat, s a legsürge­tőbb problémákra kell kon­centrálni a szellemi és az anyagi erőket. A továbbiak­ban kiémelte: az egészség­ügy ma még ágazatként működik, a gyógyítás maga szakfeladat, a szociálpolitika azonban nem szervezhető ágazattá, nem lehet csak szaktevékenység. Az új fő­hatósággal kapcsolatos aggo­dalmakról szólva .rámuta­tott: a .szociálpolitikai fel­adatoknak az egészségügy mellé rendelése azt a ve­szélyt rejtheti magában, hogy a gyógyító egészségügy módszereivel próbálják majd orvosolni a szociális gondo­kat. Kétségtelen, hogy a gyógyítás társadalmi presz­tízse ma még nagyobb, mint a szociális gondoskodásé. A szóban forgó aggodalom te­hát nem alaptalan, a medi- ka'lizmus veszélye úgy csök­kenthető, ha a táppénz és a rokkantnyugdíj mellett az idősgondozás, a rehabilitá­ció hatékony intézmény- rendszerét is kialakítják. A miniszter fölhívta a fi­gyelmet azokra az aggá­lyokra i.s, hogy a szociális ellátás súlyosbodó gondjai fokozhatják az amúgy is problémákkal küszködő egészségügy nehézségeit. ^ j gondjainak kezeléséhez, mé­Vezetői értekezlet a HM-ben Decembtrben fejezték be a BHG szakemberei a veszprémi új telefonközpont szerelését. Az üzembeállítást követően — 1988 közepétől — jelentősen javul a város és a körzeté­hez tartozó 15 helység telefonellátása ALAPÍTVÁNY A TÚLÉLÉSÉRT Nemzetközi magánalapít­ványt hoztak létre az em­beriség túléléséért és fej­lődéséért — jelentette be a szovjet fővárosban tartott sajtóértekezleten Jevgenyij Velihov akadémikus,-a csü­törtökön létrehozott alapít­vány igazgatótanácsának el­nöke. Az alapítókat pénte- _ ken fogadta Mihail Gorba­csov is. ■ Új szovjet javaslat Az ABM-szerződés meg­tartására vonatkozó új ja­vaslatot terjesztett elő a Szovjetunió pénteken a ha­dászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről. A dokumentum tervezetét az atom- és űrfegyverekkel foglalkozó genfi szovjet— amerikai tárgyalások újabb fordulójának tegnapi plená­ris ülésén Alekszej Obuhov nagykövet ismertette. Szovjet vélemény szerint az ABM-szerződés tiltja űr­fegyverek kipróbálását és világűrben történő állomá- soztatását. A szovjet diplo­mata ugyanakkor kifejtette: az SDI mint olyan, nem tár­gya a genfi tárgyalásoknak: A- Genf ben tárgyaló ame­rikai küldöttség szóvivője a pénteki ülés után közölte: tanulmányozni fogják a szovjet javaslatot. Később azonban úgy vélekedett, hogy országa elveti a javas­latot, mert az az SDI éllen irányul. Szovjet-Észtország fővárosában, Tallinban megnyílt az az üzlet, amelyben magyar termékeket árulnak A rekonstrukció éve Megújulás előtt a bútorgyár A Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kapos­vári bútorgyárának termelési terveit nagymértékben meg­határozta, hogy rekonstruk­ciós munkák miatt az üzem az év végén egyhónapos le­állásra kényszerült. Elsősorban a már meglevő gyártrnányok továbbfejlesz­tésére törekednek. A Ju­ventus szekrénysornak elké­szítették egy újabb változa­tát, ez Juventus II, néven került forgalomba. Kuckó elnevezéssel gyermekbútor gyártását kezdték el. Több olyan bútortípus — például szekrénysor, kárpitozott gar­nitúra — mintapéldánya is elkészült, amelynek gyártá­sát a rekonstrukció után kezdik el. Székek gyártását is tervezték, de erre nem ke­rült sor, mert ehhez nincse­nek meg a megfelelő feltéte­lek. Hiányoznak a termelési hagyományok, semmi sem garantálja a gazdaságos elő­állításukat. Chôma Zoltánná, a gyár igazgatója: — 1987-ben 112,7 millió fo­rint értékű terméket adtunk át a kereskedelemnek. Az egyedi termékeink értéke 390 ezer forint volt. A munkán­kat valóban befolyásolta a rekonstrukció. Az ebből ere­dő egyhónapos termeléski­esést előrehozott műszakok­kal és a szabadságok üte­mezésével igyekeztünk ellen­súlyozni. így mintegy 2-3 hétre sikerült előre, dolgoz­nunk. Az eredeti elképzelések szerint a gyár novemberben hagyta volna abba a mun­kát és december közepén is­mét nekiláthattak volna a bútorgyártásnak. A leállás­ra viszont különböző csú­szások, a tervek időközbeni módosítása miatt csak de­cember közepén, lépcsőzete­sen került sor. — Jelenleg csupán a kár­pitosüzemünk dolgozik, va­lamint a kézzel is elvégez­hető munkák készülnek. Az új gépek szerelésére még eb­ben a hónapban sor kerül. A termékeink fejlesztési programjához igazítva olyan gépeket vásároltunk, ame­lyekkel lehetőségünk lesz a termékek választékának bő- f vítésére. Például a kárpito- i zásnál igényesebb kiviteli, jobb minőséget tudunk majd elérni, és az új technika egé­szen új termékek gyártását is lehetővé teszi. Természe­tesen ezáltal az üzem teljes termelési szerkezete megvál­tozik. Az eddiginél rugalma­sabban dolgozhatunk. L. R.

Next

/
Thumbnails
Contents