Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 1. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek ! & Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 1. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 2., szombat Kedves hallgatóim! Honfi­társaim! 1988 első napján őszinte tisztelettel köszöntőid vala- mennyiüket. A párt és az állami vezető testületek jó­kívánságait tolmácsolva bol­dog, békés, eredményes új esztendőt kívánok önöknek és népünk minden barátjá­nak. Boldog új évet kíván­va testvéri érzésekkel kö­szöntőm a határainkon túli magyarokat is; a környező államokban élőket csakúgy, mint azokat, akiket sorsuk messzi távolokba, a világ különböző tájaira vezetett. Esztendő, veszendő. Így mondták a régi öregek. És közben arra gondoltak, hogy gyorsan szálad az idő. De mondogatták azt is, hogy messzi az esztendő, ami az előző bölcsesség fordítottját jelentette. Azt, hogy egy év hosszú idő. Előre nézve ész­szerűen kell hát beoszta­nunk mindazt, amink van. Az új év első napján egy­szerre érezhetjük mindkét szólásmondás igazát. Munka közben úgy tűnik, mintha gyorsabban haladna az idő. Az elmúlt esztendőben volt tennivaló, feladat bőven. Né­pünk munkájának eredmé­nyeként emelkedett a nem­zeti jövedelem; az ipari, me­zőgazdasági vállalatok, szö­vetkezetek egy része növel­te teljesítményeit, javította gazdálkodását. Viszatekint- ve az elmúlt évre, nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg: a munkának, a küzde­lemnek volt értelme és ered­ménye. Az új év kezdetén előre is kell tekintenünk. Az 1988- as esztendő számunkra töb­bet jelent, mint az évek megszokott változását. Fel­gyülemlett gondjaink meg­oldásának, megméretésünk­nek fontos időszaka előtt ál­lunk. Azok a célok, amely a párt Központi Bizottságá­nak a múlt évi júliusi állás- foglalásán alapulnak, és a kormánynak az Országgyű­lés által jóváhagyott mun­kaprogramjában, valamint az idei népgazdasági terv­ben öltenek testet, az eddi­giektől eltérő igényeket, na­gyobb követelményeket tá­masztanak valamennyiünk­kel szemben. ' Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott össz­pontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gondol­kodást, cselekvő magatartást követel. Jobb, hatékonyabb munkával juthatunk túl a jelenlegi nehézségeken. Van közösen vállalható programunk, amelynek való­ra váltásával sikeresen foly­tathatjuk a szocialista Ma­gyarország építését, megte­remthetjük az ismert és fe­szítő szociális gondok meg­oldásának anyagi feltételeit, eredményesen szolgálhatjuk népünk anyagi és szellemi gyarapodását. Feladataink széles körű vitában, az egymással is üt­köző vélemények nyomán formálódnak nemzeti prog­rammá. Közös, egybehang­zó álláspontunk — amely programunknak is fontos ré­sze —, hogy a gazdasági re­form továbbvitelének, a szo­cialista demokrácia kitelje­sítésének, a politikai intéz­ményrendszer fejlesztésének útján haladjunk. Olyan, szo­cialista reformtörekvések ezek, amelyeknek megvaló­sításában bízvást támasz­kodhatunk népünk nagy többségére. Építhetünk a Szovjetunióban és más szo­cialista országokban végbe­menő társadalmi-gazdasági megújulás tapasztalataira és a korszerűbb együttműkö­désben rejlő lehetőségekre. Programunk valóra váltá­sára munkára hívjuk min­den honfitársunkat, akinek Németh Károly ünnepi beszéde szívügye szocialista hazánk jelene és jövője. Tisztelt hallgatóim! Az évezrednél is hosszabb idő, amióta népünk itt, a Kárpát-medencében él, gyak­ran próbára tette a magyar­ságot és a vele azonos sor­sot. vállaló nemzetiségieket. Sokszor kijutott nekünk a harcból, a küzdelemből, a helytállásból — olykor a puszta létünként. Nagy tör­ténelmi leckék tanulsága: ha egy nép nem adja meg ma­gát és képes a tapasztala­tokból okulni, ha tehetségét szorgalommal ötvözi, erőit egyesíti, akkor otthonterem­tő, országépítő munkája meghozza a maga gyümöl­csét. A nemzet teremtő akara­tát, életerejét tanúsítja az a tény is, hogy hazánk a szo­cialista országok nagy csa­ládjához, a társadalmi hala­dás élvonalába tartozik. Igaz, hogy új világunk épí­tésében lassabban haladunk, mint korábban gondoltuk, de nincs okunk kishitűség­re, ha a megtett útra gon­dolunk. Jó alapokra épít­kezhetünk, hiszen a fájdal­mas hibák és tévedések el­lenére a magyar nép az el­múlt évtizedekben történel­mileg is maradandót alko­tott. Ha őszinték vagyunk ön­magunkhoz, ha képesek va­gyunk reálisan megítélni a mögöttünk sorakozó évtize­dek tapasztalatait, és az eredményeket a lehetőségek­hez, nem pedig a vágyaink­hoz mérjük, "ha az élet új kérdéseire helyes válaszokat adunk, akkor a célok válla­lásában és az értük teendő erőfeszítésekben is kialakul a társadalmi összefogás. Napjainkban ennek próba­köve a kibontakozási prog­ram végrehajtásában való felelős, cselekvő részvétel. Az idei évkezdéshez erőt és a folytatáshoz reményt ad, hogy 1987-ben a népgaz­daság helyzete • valamivel kedvezőbben alakult, mint a megelőző két esztendőben. De tudnunk kell, hogy mind­ez még nem elegendő a program végrehajtásának megalapozásához. Töpren­gésre azonban nincs idő. Gondjaink megoldásával, fel­adataink teljesítésével nem várhatunk további évekig. Tettekre, cselekvésre van szükség. Megnyugtató és bizodal­mát keltő számunkra, hogy az új esztendőben kedvezőb­bek lesznek munkánk nem­zetközi feltételei. A szov­jet—amerikai rakétaegyez-' ménnyel, a két nagyhata­lom vezetőinek további ha­ladást ígérő tárgyalásaival megnőttek a fegyverkezési hajsza visszaszorításának, a népek, országok közötti bi­zalom erősödésének, a béké­nek az esélyei. Jóleső érzés­sel gondolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkör enyhü­léséhez a Magyar Népköz- társaság is hozzájárult. A jövőben is mindent megte­szünk annak érdekében, hogy egy biztonságosabb vi­lágban élhessünk, dolgozhas­sunk. Àbban a reményben, hogy közös akarattal megoldjuk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdag új esztendőt, békét, boldo­gulást és jó egészséget ked­ves honfitársaimnak. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki ülésén állást foglalt a központi államigazgatási szervekhez tartozó háttérin­tézmények átfogó felülvizs­gálatáról, szervezeti korsze­rűsítéséről. A felülvizsgálat célja a munka hatékonyab­bá tétele, a költségvetési tá­mogatások mérséklése, a működési költségek csök­kentése. A Minisztertanács kijelölte az ezzel kapcsola­tos feladatokat. A kormány tárgyalt saját, valamint bizottságai és a KNEB 1988 első félévi mun­katervéről. A Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta a kormányt ar­ról, hogy Budapesten 1987- ben ezerrel több lakás ké­szült el, mint ami a tervben szerepelt, s a lakások 99 szá­zalékára már ki is adták a lakhatási engedélyt. Átrendeződik az építő­ipar szerkezete Az építőiparban 1987-ben folytatódott a strukturális átrendeződés, amelynek leg- fontosabb jellemzője az épí­tési szervezetek számának növekedése. így az esztendő végén az előző évinél már 5Qa- százalékkat több, összesen 1400 építési — kivitelezési, tervezési, beruházási, kutatá­si — szervezet működött az országban. Az építési keres­lethez, tehát a szokásosnál több, de kisebb építési fel­adathoz igazodóan csökkent a nagyvállalatok létszáma, ugyanakkor fokozódó mér: tékben alakultak kisvállalko­zások. A nagyobb vállalatok­tól egy év alatt 17 500 dolgo­zó távozott, s ebből megkö­zelítően 12 ezer gyarapította a kisszervezeteket, mintegy 5 és fél ezer pedig elhagyta az ágazatot. A hagyományos építőipari vállalatok és szö­vetkezetek termelése 2,4 szá­zalékkal visszaesett az előző évihez viszonyítva, így ré­szesedésük az országos épí­tésből 38 százalékra csök­kent. Az építési kereslet és kí­nálat 1987-ben összességében kiegyenlített volt, sőt egyes térségekben, illetve szak­mákban kínálati többlet ala­kult ki, és erősödött a vál­lalkozók közötti verseny. így a kivitelező szervezetek szer­ződésállományának több mint egynegyedét verseny- tárgyalás alapján kötötték meg; Az ily módon elnyert megbízásokkal 37,5 milliárd forint értékű munkát vállal­tak el, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az 1987-ben megkötött szerződé­sekben az építőipari árakat — a lakásépítést kivéve — már a megrendelő és a" vál­lalkozó megegyezése alapján alakították ki. A várakozás­nak megfelelően a vállalko­zók kellő önmérsékletet ta­núsítottak ; elsősorban gaz­dálkodásuk hatékonyságá­nak javításában, és nem az áremelésben keresték a jö­vedelmezőség növelésének lehetőségeit. Ezt mútatja, hogy a tervezetthez közelál­lóén emelkedtek az építőipa­ri árak: mindössze 0,4 száza­lékkal haladták meg a 6 százalékos árnövekedési elő­irányzatot. Kádár János a Műcsarnokba látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Mű­csarnokba látogatott, és megtekintette a Művészet és forradalom című kiállítást. Kíséretében volt Radies Ka­talin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Az MSZMP főtitkárát Né- ray Katalin igazgató és Ho- vas Valéria igazgatóhelyet­tes fogadta és kísérte a mű­csarnoki tárlaton, amelyet a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett szov­jet kultúra napjai keretében nyitottak meg. A Műcsarnok kezdemé­nyezésére és a Szovjetunió kulturális minisztériumának támogatásával létrejött, nagy sikerű kiállítás felvonultat­ja az orosz-szovjet prog­resszív művészet 1905-től az 1930-as évek elejéig szüle­tett jelentős alkotásait. E müvek jelentős hatással vol­tak az egész világ modern művészetére. A tárlatlátogatást köve­tően Kádár János és ven­déglátói kötetlen vélemény- cserét folytattak a kiállítás­ról, a művészeti életről, a Műcsarnok munkájáról, ter­veiről. A beszélgetésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A gépipar új piaca A Technoimpex gépipari külkereskedelmi vállalat si­keresen zárta az évet, a vál­lalat összforgalma megha­ladta a 25 milliárd forintot. Ez 12 százalékos forgalom­növekedésnek felel meg az előző évhez képest. Ennél is nagyobb mértékben, 14 szá­zalékkal sikerült bővíteni a konvertibilis elszámolású forgalmat; 90 millióról 103— 104 millió dollárra. A legsikeresebb üzleti eredmények közé tartozik, hogy a Technoimpex jelen­tős előkészítés után megje­lent az Egyesült Államok piacán, s 3,6 millió dollár értékű üzletet kötött. A 3 évre szóló középlejáratú megállapodás alapján az American Airlinesnak üveg- poharat szállítanak 2,5 mil­lió dollár értékben. 800 ezer dollárért 8 Csepeli CNC esz­tergagép szállítására vállal­koztak a McDonnell Douglas Helikopter cég szervezésé­ben a „DEL” Manufacturing and Co Oxward (California) részére. További szállítási lehetőség kínálkozik 2—3 millió dollár értékben spe­ciális konténerekre .a Ganz Danubius közreműködésével, valamint 31 SZIM gyártmá­nyú CNC eszterga értékesí­tésére 5 millió dollár érték­ben, az üzletkötésekre való­színűleg az új esztendő első negyedében kerül majd sor. AZ ELSŐ KENYÉR A szilveszterezésre nem maradt erejük a kaposvári pékeknek. Este hattól reggel hatig dolgoztak 30-áról 31- ére virradóra. Tegnap délután ismét a Somogy Megyei Sütőipari Vállalat kaposvári gyárában találtuk Erdélyi János mű­vezető csapatát. — Még a televízió műso­rán is elaludtam, olyan fá­radt voltam szilveszter es­te — így a műszakvezető. — Ünnepek előtt jobban oda kell figyelni a termelésre, hiszen ilyenkor több a meg­rendelés. A tegnap délután kettő­kor kezdődő műszakra mindenki időben érkezett. A legtöbben pihenéssel búcsúz­tatták az óesztendőt, csak a legfiatalabbak merészked­tek körülnézni az éjszaká­ban. így aztán Bobbi, alias Bobics József, élménybe­számolóját hallgatták a töb­biek munka közben. Délelőtt 11 órakor feküdt le. „Fiatal még, bírja a kiképzést” — mondták az idősebb pékek. Bobbi a dagasztócsészéből szakítja ki a tésztát, s rakja a mérlegre. Négy és fél év alatt nagy tapasztalatra tett szert, hiszen a mérleg nyel­ve csak ritkán tért el a két kiló tizenöt dekától. T- Ez a legnehezebb fizi­kai munka — mondta Sán- tháné Takács Piroska gyár­vezető, aki kétéves kislányát hagyta otthon, hogy ellen­őrizni; tudja az év első ke­nyerének sütését. Szintén gyermeke miatt aggódott Volf Ákosné, aki egyedül neveli 11 éves fiát. ő most egyedül van otthon. Most kivételesen délután dolgozott, máskor állandó délelőttös. A 22 órakor kez­dődő műszaknak készítette elő a tésztát. — Oda kell figyelni, mert ha elakad a liszt, akkor híg lesz a kovász — mondta. — Ha hidegebbre fordul az idő, aikUcor több élesztőt kell raknom a masszába. Vidák János és Vidák Já­nosáé fiatal házasok. Július 20-án volt az esküvőjük. A kenyeret ketten mosdatták. — Erre azért van szükség, hogy fényesebbre süljön a termék. Az ecsetelés után szakajtóba rakták a tésztát, majd kocsin tolták a kemen­céhez. A mosdatás előtt még mint a gyurmát, formázni kellett a masszát. Szobrászokat szé- gyenítő ügyességgel Karcagi Júlia és Horváth Jenő végez­te el. Júlia Kaposhomokon lakik. A déli vonattal jött dolgozni. Édesanyja a követ­kező műszakban váltotta őt. Szilveszterkor húga és nővé­re volt az ügyeletes a család­ban. Ok készítették anyjuk­nak és testvérüknek az ün­nepi vacsorát. Pete János két hónapja dolgozik ismét a gyárban, öt évig szakoktató volt, most ő a műszak dagasztómestere. — Nem mulathattam ki magam kedvemre, hiszen másnaposán nem jöhetek dol­gozni. Oda kellett figyelni a munkára, mert ha sok lisz­tet teszek a masszába, ak­kor kemény, ha a vizet mé­retezem túl, akkor lágy lesz a tészta. Nehéz pontosan el­találni az arányt. Olyan ez, mint a betonkeverés. Ha se- lejtet termelek, a kárt le­vonják a fizetésemből.' Három órakor a gyárveze­tővel bekukkantottunk a ke­mencébe. Friss kenyérillat áradt a kémlelőnyílásból. Pi­rult darabokat továbbított a / kemencébe a futószalag. Hégy órakor Erdélyi János, a mű­szakvezető édesapja szemügy­re vette az év első kenyerét. Megkóstoltuk. Olyan íze volt, mint amit hajdan szegény nagymamám vett ki a búbos­kemencéből. 6500 kiló Somogy, 1300 szó- jás, 1900 kiló normál kenyér kerül ki innen a kaposvári, a kadarkúti, a nagybajomi áfész, a Kaposker és a Cse­mege Kereskedelmi Vállalat boltjaiba. Az éjszakai mű­szakban IS ezer zsemlét gyár­tanak. Lenmagos kagylóból 85, szójás nagykifliből 785, lekváros buktából húsz, szó- jásrúdból háromszáz darab hagyta el éjszaka a kenyér­gyárat. Balázs Andor

Next

/
Thumbnails
Contents