Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

2 Somogyi Néplap 1987. december 4., péntek Kormányszóvivői tájékoztató Az őszinteség reményében Szovjet szakértők tájékoztatója Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról.) meg a vételárat, így például az öt éven belül felújított épületek az átlagosnál drá­gábban lesznek értékesíthe­tők, a több mint 15 éve fel nem újított házak eladása­kor viszont a helyreállítási költségek felét az ingatlan- kezelő vállalatok állhatják. A határozat értelmében a tanácsi bérlakásra jogosult lakókat továbbra sem lehet vásárlásra kötelezni — első­sorban a nyugdíjasok, fiata­lok szempontjából fontos ez. A kormány egyébként felkérte a tanácsokat a la­kásgazdálkodás korszerűsí­tésére, arra, hogy mindenek­előtt a fiatal házaspárokat és a több gyermekes csalá­dokat —támogassák fokozot­tan. A kormány módosította a lakásépítés és lakásvásárlás pénzügyi feltételeiről, vala­mint a szociálpolitikai ked­vezményekről szóló rendele­tet — mondta, hozzátéve, hogy e jogszabály 1985-ös megalkotása óta az ingat­lan- és lakásárak meglehe­tősen magasra szöktek. Szociálpolitikai keavezmények Az új rendelkezések értel­mében az egy gyermek után járó szociálpolitikai kedvez­mény 50 ezer, a második gyermek utáni 100, a har­madik utáni pedig 250 ezer forintra emelkedik. A fia­tal házaspárok kérelmére a kedvezményt két gyerme­kig önálló bankkölcsönként meg kell előlegezni, ennek időtartama — amely alatt nem kell törlesztést fizetni — egy gyermeknél három, két gyermek esetében hat' év. Ha a gyermekek ez idő­szakon belül megszületnek, a kedvezményt jóváírják a házaspárnak, ha nem, ak­kor pedig a kölcsöntartozást és kamatait a bankkölcsön szabályai szerint kell ki- egyerilíteni. A családi házat építők az eddigieknél ma­gasabb építési hitelt kaphat­nak, a tetőtér-beépítésre vál­lalkozók kölcsönkérelmét pedig a '“hitelezés szem­pontjából az új lakást épí­tő családokéval azonosan bí­rálják el. Ugyanakkor egyes hitelezési feltételek szigo­rodnak: emelkedik a bank­kölcsönök kamata, bizonyos esetekben csökken a ked­vezményes kamatozású fel­újítási kölcsön összege, s ilyen kölcsönt legelőbb csak az építkezések befejezése után 10 évvel lehet igénybe venni. Szolgáltatások A szolgáltatásokkal kap­csolatos kormányrendeletről a szóvivő elmondta: a szol­gáltatások minőségét érintő, ám vitatott kifogások esetén az új jogszabály arra köte­lezi a vállalkozót, hogy há­rom napon belül kérje az illetékes minőségvizsgáló intézmény szakvéleményét. E vélemény kötelező érvé­nyű lesz. így tehát a hosz- szadalmas peres eljárás he­lyett közvetlenül lehet érvé­nyesíteni a fogyasztói érde­keket. Az Országgyűlés téli ülés­szaka elé kerülnek-e a kor­mányzati munka korszerűsí­tésével kapcsolatos intézke­dések? — érdeklődött egy tudósító. Bányász Rezső vá­laszában kifejtette, hogy a kormányzati munkában szükséges változások előké­szítése a Minisztertanács fi­gyelmének előterében áll. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen nagy jelentőségű intézke­déssorozatot a kormány sem­miképpen sem kíván az Or­szággyűléssel való konzul­táció nélkül végrehajtani. Bár a téli ülésszak előzetes napirendjén e kérdés nem szerepel, a kormány elnö­kének mindenkor joga van ahhoz, hogy felszólalásra je­lentkezzen az Országgyűlé­sen, s tájékoztassa a képvi­selőket és az ország közvé­leményét arról, milyen jel­legű átszervezést kíván vég­rehajtani a kormányban, annak testületéiben, intéz­ményeiben. Adóreform, áremelés Az adóreform végrehaj­tásának előkészületeiről a szóvivő elmondta, hogy a közvélemény, a vállalatok joggal türelmetlenek egyes részrendelkezések megjele­nésének elhúzódása miatt, ugyanis ezeknek kell eliga­zítaniuk a munkáltatókat és az állampolgárokat az adó­zás módjáról, konkrét teen­dőiről. Jogos várakozás előzi meg az adótörvények értelmezé­sével kapcsolatos tájékozta­tást is. Mindezek — a Pénz­ügyminisztérium ígérete szerint— napokon belül meg­jelennek. Most a bérbruttó­sítás végrehajtása a legbo­nyolultabb feladat, s a kor­mány tudja, hogy a vállala­toknál dolgozó szakemberek még nem kaptak meg ehhez minden segítséget. Az árren­dezés előkészítő munkái rendben folynak; az árin­dexek alkalmazását az ár- hixatal alaposan ellenőrzi majd, s tisztességtelen ár kalkulálását 200 százalékos gazdasági bírsággal is kész sújtani. Vegyes vállalatok A szóvivő tájékoztatást adott a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tu­dományos Együttműködési Kormányközi Bizottság leg­utóbbi ülésszakán született megállapodásokról is. Emlé­keztetett arra, hogy eddig 116 magyar és szovjet vál­lalat között jött létre köz­vetlen kapcsolat, s már mű­ködik három korábban ala­pított vegyes vállalat is. A bizottság ülésszaka során aláírt alapító okmányok sze­rint hat új vegyes vállalat jön létre, ebből négy szék­helye a Szovjetunióban, ket­tőé pedig hazánkban lesz. Az új vállalkozások a többi között másodlagos nyers­anyagok és hulladékok fel­dolgozásával, vetőmagok fajtanemesítésével, energe­tikai berendezések fejlesz­tésével és gyártásuk meg­szervezésével, szuperke­mény szerszámok és anya­gok magyarországi forgal­mazásával, valamint szov­jetunióbeli reklámtevékeny­séggel foglalkoznak majd. Év végi ellátás A tájékoztatón kérdések hangzottak el az év végi ke­reskedelmi ellátásról. Bá­nyász Rezső kijelentette, hogy ebben a leltárakkal és átárazásokkal terhelt idő­szakban is kiegyensúlyozott ellátás várható. Országosan nagyobbak az élelmiszer­készletek, mint tavaly vol­tak, Budapesten például 25 százalékkal több az áru­mennyiség. Felhívta a figyel­met arra, hogy a tanácsok­nak jól össze kell hangolni­uk az üzletek nyitva tartá­sát, hogy több egymáshoz közeli bolt egy időben ne legyen zárva. Az elmúlt hónapokban ta- -pasztalt keresletnövekedést jellemezve elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom júliustól havonta 15-20 szá­zalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét; például a színes tévék for­galma 55 százalékkal, a fa­gyasztószekrényeké 50, a forróvíztárolóké 107, a bú­toroké pedig 57 százalékkal nőtt. A jövő évi árváltozá­sok ismertetése, a betéti ka­matlábak emelése és az OTP-kölcsönök átmeneti korlátozásának hatására va­lamelyest enyhült a felvá­sárlás, novemberben a for­galom már csak 10 száza­lékkal bővült. Mihail Gorbacsov televí­ziós nyilatkozata felhívás volt az őszinte, nyílt párbe­szédre, a konfrontáció meg­szüntetésére, a szovjet— amerikai viszony átértékelé­sére; felszólítás a politikai áttörésre, az együttműködés fejlesztésére — jelentette ki Albert Vlaszov, az SZKP KB propagandaosztályának he­lyettes vezetője a csúcsta­lálkozó előtt megtartott el­ső washingtoni sajtókonfe­renciáján. Ezen vezető szov­jet szakértők válaszoltak a kérdésekre, ismertették a szovjet álláspontot a csúcs­találkozó napirendjén sze­replő témákról. Vlaszov leszögezte: Gor- baosovmak az NBC ameri­kai televíziós hálózat szá­mára adott nyilatkozata a problémák megoldására, konkrét lépésekre hív fel. A sajtókonferencián szá­mos kérdés merült fel a nukleáris leszereléssel kap­csolatos szovjet elgondolá­sokról, a készülő szerződé­sekről. Nyikolaj Cservov ve­zérezredes, a szovjet fegy­veres erők vezérkarának csoportfőnöke egyebek kö­zött kijelentette: a Szovjet­unió időben megadott min­den tájékoztatást az ameri­kai félnek, amely a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök felszámolására vonat­kozó INF-szerződés kidolgo­zásához kell. Korábban Wa­shington azt mondotta, hogy nem kapott meg minden do­kumentumot, Max Kampel- man nagyikövet azonban szerdán közölte: minden szükséges adatat az . ameri­kai delegáció rendelkezésére bocsátottak. A vezérezredes azt is közölte, hogy bár az INF-szerződés bizonyos ré­szei körül .még mindig van­nak kisebb nézeteltérések — így az amerikai fél ellen­őreinek több jogot akar, mint amennyit a szovjetek­nek biztosítana — ez nem okoz különösebb nehézsé­get a végleges szöveg kidol­gozásánál. A szovjet leszerelési szak­értő azt is közölte, hogy a hadászati fegyverek ötven­százalékos csökkentéséről folyó tárgyalásokon van már egyeztetett szerződéstervezet, de ennek nagyobb része még elsősorban a két fél eltérő álláspontját is magába fog­lalja. A felek egyetértenek abban, hogy mindketten 1600 hordozóeszközt és hatezer robbanófejet tartanak meg, és közeledés van az ilyen fegyverek csoportjaira vo­natkozó adatoknál is. A né­zetkülönbségek — mondotta Cservov — elsősorban az ABM-szerződés körül össze- geződnek: az amerikai fél teljesen külön akarja vá­lasztani a támadó és a vé­delmi fegyverek kérdését. Jevgenyij Velihov, a Szov­jet Tudományos Akadémia alelnöke az űrfegyverek kér­déséről szólva megerősítette, hogy a Szovjetunióban foly­nak bizonyos alapkutatások, de nem készítenek és- nem telepítenek űrfegyvereket, annál kevésbé, mert a Szov­jetunió nem hisz a „tökéle­tes űrvédelem” lehetőségé­ben. A kutatási program egyébként megmarad a ra­kétaelhárító rendszerekről megkötött ABM-szerződés szűkén értelmezett keretei között, a Szovjetunió sem­miféle fegyverkísérletet nem hajt végre a világűrben és nem telepít fegyvereket a kozmoszba. A hagyományos fegyveres erők csökkentésének lehető­ségéről szólva Valentyin Fa­lin, a Novosztyi hírügypök- ség elnöke emlékeztetett ar­ra, hogy a Varsói Szerződés tagjai eddig három javasla­A képen balról jobbra: Nyi­kolaj Cservov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők ve­zérkarának csoportfőnöke, Valentyin Falin, az APN el­nöke és Albert Vlaszov, az SZKP KB osztályvezető-he­lyettese tot terjesztettek elő erről, köztük néhány hónapja Bu­dapesten dolgozták ki javas­lataikat. Minderre nem kap­tak eddig érdemi választ. A szovjet szakértők kifej­tették véleményüket az em­beri jogok témaköréről, s néhány más kérdésről is. Több újságíró kérdezte meg, mi a véleménye a szovjet félnek arról, hogy Gorba­csov látogatása előtt az ame­rikai vezetés „kemény han­gú” nyilatkozatokat tesz, az amerikai jobboldal pedig szélsőséges hangú propagan­da-hadjáratot kezdeménye­zett. Vlaszov erről szólva ki­jelentette: a csúcstalálkozó légkörét várhatóan nem be­folyásolják majd ezek, a szovjet fél a két ország kap­csolatainak jelenlegi állásá­ból indul ki, ez határozza meg állásfoglalását. „Bízunk abban, hogy a csúcstalálko­zón a két fél őszinte véle­ménycserét folytat a prob­lémák megoldására’ — mondotta. Falin ezzel kap­csolatban elmondta: a szov­jet fél nem kérte, hogy Mi­hail Gorbacsov • beszédet mondjon az amerikai kong­resszus két házának együttes ülésén. „Az ilyen találkozók programját a két fél óhajai alapján állítják össze. A szovjet fél nem kért ilyen lehetőséget, így annak el­maradása nem befolyásolja a tárgyalásokat” — mondot­ta. Szovjet részről egyébként közölték, hogy Gorbacsov a szovjet nagykövetségen ta­lálkozik a kongresszus két házának vezetőivel. Ezt tartalmazza a rakéta-egyezmény A washingtoni csúcson aláírják az első olyan szov­jet-amerikai egyezményt, amely atomfegyverek felszá­molását írja elő. Kivonnak mindkét oldalon a hadrend­ben álló eszköztárból egy teljes osztályt: a NATO-kód szerint a hosszabb és a rö- videbb középtávú (LRINF és SRINF), a Varsói Szerző­désben használatos elneve­zés szerint a közepes ható- távolságú és a hadművele­ti-harcászati rakéták osztá­lyát. Az eddigi (SALT, ABM) megállapodások leg­feljebb fékezték — bár szakértők ezt is vitatják —, korlátok közé szorították a fegyverkezési versenyt. Most először tényleges csökkentés történik majd. Az újdonságok — ame­lyek miatt valóban történel­minek minősíthető az el­ért megállapodás — ezzel azonban nem merülnek ki. Lássuk kicsit részletesebben, mit is tartalmaz a mellék­letekkel együtt mintegy 200 oldalas nemzetközi okmány. — Három év leforgása alatt a Szovjetunió lesze­reli és megsemmisíti ösz- szes hadrendbe állított SS-20, SS-21 és SS-23 kód- jelű ballisztikus rakétáit, s az ezekre szerelt mintegy 1500 robbanótöltetet. Az Egyesült Államok leszere­li és megsemmisíti a Nyu- gat-Európába telepített Pershing-2 ballisztikus rakétáit és cirkáló szár­nyasrakétáit. Ezeket az NSZK-ban, Nagy-Britan- niában, Olaszországban és Belgiumban helyezték el, eddig összesen mintegy 350 robbanótöltettel. E fegyverek közös jellem­zője, hogy mozgó, önjáró ál­lásokból indíthatók. Az SS- 20-asok 5000 kilométer tá­volságig használhatók, há­rom — egyenként 150 kilo- tonnás — töltetet hordoz­nak. A Szovjetunió területé­ről elérhetik Nyugat-Euró- pa bármely pontját és a Közel-Kelet térségét. NATO- források szerint eddig 441- et telepítettek belőlük, 243 szegeződik Nyugat-Európá- ra, a többi kínai és japán célpontokra. Az SS-21 és SS-23, úgy­nevezett hadműveleti-har­cászati rakéták, 500, illetve 900 kilométer hatótávolság­gal. Az NDK és Csehszlová­kia területén állították őket hadrendbe. A Pershing-2 rakéták ha­tótávolsága mintegy 2000 ki­lométer. Az NSZK-ban 108 áll hadrendben belőlük, s 10-12 perc leforgása alatt képesek csapást mérni a Szovjetunió nyugati terüle­teire. A cirkáló szárnyasra­kéták (manőverező robot­repülők) lassan, de a fel­színtől mintegy 30-50 mé­terre haladnak, követve mindenütt a terep dombor­zatát. Beprogramozott út­vonalon haladhatnak mint­egy 2500 kilométeren át, s kikerülhetik a jól védettnek vélt területeket, átbújhatnak a hagyományos radarernyő alatt. Mindkét eszköz egy- egy robbanótöltetet szállít. — Mindkét fél helyszíni szemléket végezhet, a le­szerelés és megsemmisítés betartását ellenőrizendő. Ez a másik nagy újdon­ság! Az ellenőrök bejelen­tés nélkül, meglepetéssze­rűen felkereshetik a tele­pítési támaszpontokat, de az összeszerelő üzemeket és a raktárakat is. A leszerelés három éve alatt mindkét fél évente 20 ellenőrzést végezhet. A szovjetek felkereshetik az amerikai helyszíneket, illet­ve az NSZK, Nagy-Britan- nia, Olaszország és Belgi­um érintett támaszpontjait (sät, Hollandiát is, ahol még csak előkészületek folytak eddig a telepítésre). Az amerikaiak a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia hely­színeit. A két nagyhatalom ^ szövetségeseivel külön és előzetesen megállapodott erről. A három évet köve­tően még öt évig évente 15 ellenőrzés végezhető, újabb öt évig pedig évente 10. Gyanú esetén azonnal a helyszínen teremhetnek az ellenőrök, bárhol. Az összes ellenőrzési le­hetőségek maximum felét használhatja fel bármelyik fél egy ország ellenőrzésé­re; mindenütt tiszteletben kell tartani az adott ország törvényeit, szabályait. — Az egyezmény köl­csönös ratifikálása után kezdik meg a leszerelést, egy időben mindkét olda­lon, de miután a szovje­teknek jóval több robba­nótöltetet kell megsemmi­síteniük, náluk ez gyor­sabb ütemű lesz, s egy adott időpontban egyenlő­ség áll majd elő a robba­nótöltetekben. A menet­rendet szigorúan előírták. Előzőleg részletes adat­csere történik: pontos lel­tárt ad át mindkét fél az indítóállásokról, hordozó- eszközökről, töltetekről, raktárakról, gyártó üze­mekről. Az úgynevezett alapellen­őrzés keretében a másik fél ezután ellenőrzi a leltárt, s ezt követően kezdődhet meg a leszerelés. A leszerelt fegyvereket megsemmisítik, ugyanígy az indítóállások vezérlő központjait. A fo­lyamatot a meglepetésszerű helyszíni szemlékkel ellenőr­zik, a végén záróellenőrzést tartanak. — Ami a gyártó üzeme­ket illeti, az amerikaiak lehetőséget kaptak arra, hogy ellenőrizzék Vot- kinszkban az SS-25 hadá­szati rakéta összeszerelését is, mert ez első fokozatá­ban megegyezik az SS-20- asokkal, a szovjetek pedig cserébe két amerikai szár­nyas rakétát előállító üze­met vonnak ellenőrzés alá (a kaliforniai San Diegó­ban és Utah államban), ilyen eszközök ugyanis készülnek tengeri és légi indításra is. (Az egyez­mény nem terjed ki ez utóbbiakra, mint ahogy a hadászati eszközökre sem.) Azokat az üzemeket, ame­lyeket SS-20-ok gyártásá­ról átállítják SS-25-ök gyártására, három évig műholdfelvételes ellenőr­zésnek vetik alá: előzetes értesítésre rövid időre fél­re kell majd vonni a moz­gó tetőket, hogy a műhold „bepillanthasson” az üzem belsejébe. Az ellenőrzés a legnehe­zebben megoldható problé­mát jelentette az egyez­ményről folyó alkudozások­ban — s feltehetően mind­két félnél az otthoni viták­ban is. Merőben új, néhány éve még elképzelhetetlen dolgokat intézményesítettek most. Ezek működése lehet, s nyilván lesz is a próbája a hadászati fegyverekről kö­tendő következő megállapo­dásnak. Azoknak, akik ellenezték a SALT-2 szerződés ratifi­kálását az Egyesült Álla­mokban, éppen az „ellen­őrizhetetlenség” volt egyik ellenérvük. (Az a megálla­podás csak műholdas ellen­őrzést tartalmazott, helyszí­nit nem.) A NATO alapelv­ként fogadta el, hogy csak kellően ellenőrizhető megál­lapodásokat hajlandó kötni. Ebben — váratlanul — messzemenő egyetértésre ta­lált, Mihail Gorbacsov „új gondolkodásmódja” révén. S újabban az amerikai kon­zervatív szélsőségeseket egyenesen aggasztja a széles ellenőrzési lehetőség — mi­vel az kölcsönös. „Amikor a szovjetek elfogadták a hely­színi ellenőrzés elvét, ko­moly aggodalmat keltett ez azokban, akik nem is ál­modtak arról, hogy ebbe az oroszok beleegyeznek” — írta a The New York Times- ban egy jónevű amerikai szakértő. Mindenesetre a szerződés a „valaha kidolgozott leg­szigorúbb ellenőrzési me­chanizmust” tartalmazza; a mintegy 200 oldal túlnyomó része ellenőrzési előírás, és szabály. A megsemmisítést is ellenőrző szakértők je­lenlétében végzik majd a felek. Nélkülözhetetlen is a helyszíni jelenlét ma már, amikor a rögzített rakétasi­lókat jórészt önjáró, álcáz­ható indítóállások váltják fel. Az áttörés ezzel megtör­tént, illúziókat mégsem táp­lálhatunk. A leszerelendő és megsemmisítendő fegyverek amerikai oldalon alig öt, a Szovjetuniónál, amely jóval több fegyverről mond le, pedig mintegy tíz százalé­kát teszik ki a meglévő ha­talmas atomfegyvertárak­nak. Mindkét fél mintegy 12 ezer robbanótöltetet tart hadrendben hadászati esz­közein. Az egymás megsem­misítésének képessége a kö­zéptávú eszközök kiiktatá­sával mit sem változott. Magyar Péter

Next

/
Thumbnails
Contents