Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
1987. december 31., csütörtök Somogyi Néplap Biztos léptekhez bizonyosság kell Tsz-elnökök a jövő évről Holnaptól jó néhány terményt és terméket drágábban, illetve olcsóbban adhatnak el a somogyi téeszek, mint az idén. Többet kapnak például a vágósertésért, a tejért, a takarmánygabonáért, a kukoricáért, a sörárpáért, a kitűnő minőségű étkezési búzáét. Olcsóbb lesz a hazai növényvédő szer. Alacsonyabb lesz a napraforgó, a repce, a cukorrépa ára; több a tőkés importból származó egyes műtrágyáké és növényvédő szereké. Megszűnik a kukorica hektáronkénti ezer forintos jövedelemadó-kedvezménye és igy tovább . .. Hogyan, milyen irányban tevékenykednek a közös gazdaságok, hogy a gazaálkodást egyensúlyban tartsák? Tóth László, a somogyjádi tsz elnöke — Amikor kidolgoztuk programunkat, a legnagyobb figyelmet az alaptevékenységre fordítottunk. Minden fejlesztést ennek a két ágazatnak rendeltünk alá. Ennek megfelelően szereztük be a technikai eszközöket, gondoskodtunk technológiákról. Minden területen az elérhető és lehető legmagasabb színvonal volt a cél. Éppen ezért jövőre nem is tervezünk lényeges beruházást. Viszont annál Inkább figyelünk és igazodunk... Az idén jó alapot teremtettünk a jövő évhez, szeretnénk a termelési eredményeket szinten tartani és folyamatossá tenni. — A növénytermesztésben „kikapcsoljuk” a termelés- szerkezetből a napraforgót. Az utóbbi években ennek a növénynek nem kedvezett a piac, betegségek vámolták a hozamokat. A kukorica vetésterületét viszont már az idén mintegy háromszáz hektárral növeltük, mert megbízható és a termeléshez megfelelő eszközeink vannak. Nem változtatunk a cukorrépa termőterületén, mert ez meg a kukorica a két legjövedelmezőbb növényünk Biztató ígéretet kaptunk a Kaposvári Cukorgyártól: nem változtat a jelenlegi árakon. , Az ágazati rendszerben dolgozik a jádi téesz. Minden munkakört, beosztást felülvizsgálnak és ésszerű átcsoportosítást valósítanak meg. Az elnök arról is beszélt, hogy a gondokat megosztják a szövetkezet vezetői, a tagság is átérzi a változások lényegét. Mégis tapasztalni bizonytalanságot... — Sok az itt-ott hallott, de hivatalos helyen meg nem erősített értesülés, híresztelés. Ezek óvatosságra intenek. A dolgozók bíznak bennünk, de valamennyiünknek hozzá 'kell járulni a gondok megoldásához. Itt van viszont a háztáji termelés szövetkezeti integrációja, amit eddig természetes feladatként fogtunk fel. Ez tudomásom szerint kereskedelmi tevékenységnek minősül és mint ilyenre, más adókulcsot alkalmaznak. Ez a szövetkezetnek tetemes ráfizetést jelentene. Pedig a területünkön levő három falu lakossága érdekelt a háztáji termelésben. Sas vári Attila, a nágocsi tsz elnöke — 1981-től mostanáig —■ az előző három év veszteségeit követően — mintegy 80 millió forintot költöttünk beruházásra, hogy behozzuk a lemaradást. Felújítottuk a gépparkot, bővítettük a tárolókapacitást, korszerű műhelyt hoztunk létre, és szolgálati lakásokat építettünk a szakemberek számára. Hiteleket vettünk föl, s 1990-ig eladósodott a szövetkezet, a fejlesztési alap le van kötve; az évi 8 millió forintos törlesztést ki kell gazdálkodnunk. Az idén várható 5 millió forint körüli tiszta eredményt ezek után nem tartjuk rossznak ... — Ami a jövőt illeti, meglehetősen sok a bizonytalan- sági tényező. A szabályozók változásai körülbelül 2 millió forintot visznek el a gazdaságtól, ehhez jön másfélmillió a bruttósítás miatt. Mindezt el tudjuk viselni. Ugyanakkor tovább kell lépnünk. Az idén például jó tapasz falatokat szereztünk a pulykanevelésben és -hizlalásban: négy turnusban 40 ezer pulykát hizlaltunk. Jövőre 110 ezerre megyünk fel. Zicsen, Nágocson és Miklósiban. A környező téeszeknek is adunk hizlalásra szánt előnevelt pulykákat. Hogy tagjaink jövedelme ne essen vissza, a háztájiba is adunk előnevelt pulykákat: nagy az érdeklődés a szárnyasok bérhizlalása iránt. Gyógynövényt is termeltetünk a háztájiban — ennek Zicsen van némi hagyománya. A nágocsiak a közösben is megpróbálkoznak egyelőre 30 hektáron — gyógynövénynyel: jövőre koriandert termesztenek. Csökken a kalászosok területe, nő viszont az ipari feldolgozásra szánt növényeké, így például a repcéé, a napraforgóé, a borsóé, s a szójával is kísérleteznek. A hagyományos növények közül a kukorica nemhogy tartja korábbi rangját, de az idei 1200 hektár helyett jövőre már 1300 hektáron vetik el a magját. — A vezetésben és az adminisztrációban csökkentett létszámmal dolgozunk, s jövőre két IBM XT típusú géppel a számítástechnikát is bevezetjük. Üj ágazat lesz a szőlészet. A Viticoop taggazdaságaként hozzáfogunk száz hektár szőlő telepítéséhez, s a művelést érdekeltségi alapon, családi vállalásban tervezzük. Sasvári Attila szerint erős alapokra építve, megrázkódtatás nélkül oldhatják meg jövő évi feladataikat. Az 1988. évi tervek készítéséhez azonban nem kaptak biztos eligazítást, s ez nehezíti a dolgukat. A szabályozó rendszer változásai a somogyi tsz-ekben — az előzetes számítások szerint — mintegy 193 millió forint kieséssel jár. Az ellensúlyozás egyik módja a termelésbővítés, az érdekeltségi rendszer korszerűsítése, az adottságok keretein belül elérhető legnagyobb rugalmasság. Erre lehet példa a somogyjádiak és a nágocsiak módszere. Hernesz Ferenc A SZERKEZETÁTALAKÍTÁS HOSSZÚ TAVRA SZÓL Szembenéző „Mire késztet egy ilyen, kedvezőtlen adottságok között, alacsony hatékonysággal működő gazdaságot a mai közgazdasági környezet? Üj utak keresésére, az esetenként változhatatlan nehézségek új módon való ellensúlyozására — ha lehet — legyőzésére." Egy év szaladt el azóta, amikor ezeket a sorokat írtuk a Bárdibükki Állami Gazdaságról. — Tervekről, szándékokról, a hozzájuk kapcsolódó feltételekről beszélgettünk. Nézzünk szembe az akkori elhatározással. Mi valósult meg belőle? Dr. Klie Csaba igazgató mélyet szív a cigarettából, aztán csak annyit mond: — Tulajdonképpen minden. — Pillantsunk akkor a „minden” mögötti részletekre. A gazdaság küldöttgyűlése annak idején úgy foglalt állást, hogy a jövedelemtermelő képesség fokozása érdekében a fő feladat az állattenyésztés fejlesztése... A szendipusztai tehenészeti telep rekonstrukciója április elsejével kezdődött. A mintegy ötvenmillió forintos beruházást igénylő, két éves program első üteme a fejőház és a silótér építése. Úgy elvégezni egy ilyen nagyszabású munkát, hogy közben zavartalanul üzemeljen a telep, nőjön a termelés, ez igen feszes, előrelátó szervezést igényel. — December 22-én volt a fejőház műszaki átadása. Üj ágazat a pulykanevelés Sajnos, anyaghiány miatt egyhónapos csúszás volt a kivitelezésben. Elképesztő nehézségekkel kerültünk szembe, de végül is megoldottuk. Tavasszal üzemelni kell a fejőháznak. Már csak azért is, mert a rekonstrukció folytatásának ez az alapvető feltétele. TÁMOGATÁS A RÁSZORULÓKNAK Ellenőrzik a segély felhasználásét Hányán kérnek rendkívüli segélyt az év végén, és mennyi pénze van erre a tanácsnak? — erről érdeklődtem a Kaposvári Városi Tanácson. — Elfogyott a pénzünk — válaszolta Bíróné Czeglédi Erzsébet, az igazgatási osztály gyámügyi csoportjának főelőadója. — A megyei tanácstól kapott pótkeretet is fölhasználtuk. Évente 450 ezer forintot fordithattunk rendkívüli segélyekre, s ehhez jött 300 ezer forint pótkeret. A gyámügyi csoport a kiskorú gyermekek nevelése, ellátása céljából adhat szociális segélyt. Rendszeres anyagi támogatásban részesíti azokat a családokat, ahol a szülő vagy a szülők önhibájukon kívül nem tudják biztonsággal előteremteni a megélhetés feltételeit, emberileg azonban alkalmasak a gyermeknevelésre. Tavaly 74 család 147 gyereke számára utalták át havonta a nevelési segélyt. Az idén hasonló képet mutatnak a számok. — A rendszeres és a rendkívüli segélyre egyaránt vonatkozik, hogy kiutalása előtt tájékozódunk a család körülményeiről, lehetőségeiről — mondta Bíróné. — Később a segély felhasználásának módját is ellenőrizzük; szeretnénk elérni, hogy a segélyt valóban a gyerekekre fordítsák. — Vannak-e „csúcsidőszakok”? — Igen, általában húsvét előtt, iskolakezdéskor és karácsony előtt több az igény, mint máskor. Ez érthető is. Viszonylag sokat kell költeni tanszerekre, iskolai öltözékre. Decemberben általában fűtésre, meleg öltözékre kérnek segélyt; hús- vétkor szintén az öltözködés áll az első helyen. Rendkívüli segélyt az idén 330 család 728 gyereke kapott. Általában nem készpénzben. — A Csibi Áruházzal megállapodtunk, hogy a segélykeret értékének megfelelő készárut elismervény ellenében odaadják az igénylőnek. így közvetlen készpénzforgalom csak a tanács és az áruház között van. — Előfordult-e már, hogy nem kellett felhasználniuk az egész segélykeretet? — Kilenc éve dolgozom itt, de ilyen még nem volt. — A támogatás nem jár, hanem adható — mondta dr. Németi Klára osztályvezető-helyettes. — Ebben bennfoglaltatik az is, hogy a tanács hosszabb távon nem vállalhatja át a családok anyagi gondjainak rendezését. A pillanatnyi helyzetből segíthetjük ki az embereket, csak erre van módunk és így adhatunk a rászorulóknak. Gyakran tapasztalom azonban, hogy a családok egy része „beépíti” költség- vetésébe a segélyt. Nem keresik az önálló talpraállás lehetőségét, nem találnak kiutat nehéz anyagi helyzetükből. Ilyen esetekben a segély elveszti valódi szerepét, és nem előmozdítóvá, hanem hátráltatóvá válik. — Mit lehet tenni olyankor, ha már elfogyott a pénz és megalapozott igénnyel jön valaki a tanácshoz? — Vagy átütemezzük az igényt januárra, vagy ha halaszthatatlan a segély, megelőlegezi a pénzügyi osztály a jövő évi keret terhére. Áz egészségügyi osztály a 18. életévüket betöltött fiatalok és a felnőttek részére folyósít segélyt. — Havonta átlagosan 200 ezer forintot fizettünk ki segélyként, decemberben körülbelül 500 ezer forintot — tájékoztatott Brolly Gábor- né szociálpolitikai előadó. — Ez utóbbiba azonban benne vannak azok a támogatások is, amelyeket kérelem nélkül adunk a járadékosoknak. Járadékot azok kaphatnak, akiknek legalább ötéves munkaviszonyuk van és 50 százalékos rokkanttá váltak, de rehabilitációs munkakörben nem tudják őket foglalkoztatni. Az egészségügyi osztálytól általában tüzelőre, ruházkodásra és váratlan kiadásokra kérnek segélyt. K. Gy. — Közép-Európa egyik legkorszerűbb, számítógépes irányítással, adatbankkal működő létesítménye kezd működni itt nyolcvannyolc tavaszán. Mit jelent ez a gazdaságnak? — Igen sokirányú feladatot. Az egyik a technika. Az egész gazdaságban át kell térni a számítógépes feldolgozásra, a rendszer kiépítésére. Az eszközöket beszereztük, beindítottuk tizenhat ember részvételével a számítógépes tanfolyamot, hogy mire elkészül a rendszer, mindenütt legyenek hozzáértő emberek. f — A másik feladat? — A biológiai alapok. Mire befejeződik a rekonstrukció, a jelenlegi hatszázas állományunkat kilenc- százra kell növelni. A számszerű növelés mellett a genetikai előrehaladás érdekében 1988-tól bevezetjük az embrióátültetést a KSZKV közreműködésével. A mai ismeretek szerint ezzel a módszerrel gyorsítani lehet az állomány minőségének javítását, a tejtermelés dinamikusabb növelését. — Új utak kereséséről is beszéltünk akkor. — Azt hiszem, egyet már kitapostunk magunknak. Tiltványpusztán valamikor sertések voltak, de jóideje megüresedtek az épületek. Gázfűtéssel, komplett technológiával felszerelt pulykateleppé alakult át a puszta. Tavasszal kezdődött az átalakítás és augusztusban megérkeztek az első napospulykák. A szentesi Árpád Tsz szállítja őket hosszútávú szerződés alapján. Ebben az évben harminchétezer, jövőre több \ rekonstrukció első ütemeként elkészült a fejőház mint nyolcvanezer pulyka kerül piacra innen. A háztájiba kiadott marhahizlalás mellé bekapcsoltuk ebbe a körbe a pulykát is. Utónevelésre kötünk megállapodásokat a gazdákkal, a nagyüzemekkel, s így a telep fogadó- és kibocsátóké- pessége nő. — Milyenek az első tapasztalatok? — Rendkívül kedvezőek. Sikerült olyan egészségügyi feltételeket, technológiát teremteni, hogy minimális az elhullás. Mindenképpen eredményt hozó ágazatnak ígérkezik ez a tevékenység. Az állattenyésztés fejlesztése tehát megvalósulóban: valóban húzóágazattá válik az állattenyésztés. Az ágazatot pedig ki kell szolgálni. Ezért elsőrendű feladat a minőségi takarmánytermelés. — Visszacseng egy mondat: „csapatmunka kell az elképzelések végrehajtásához ...” — Az kellett. Olyan csapat kovácsolódott össze, amely hegyeket képes megmozgatni. Meggyőződésem, hogy a fiatalok lendülete, kockázatvállalása eredményes és előremutató lehet. Ha tartalékokról beszélünk, akkor az emberben lévő tartalék a legfontosabb. Mentes volt a szembenézés a pironkodástól. Amikor valami megvalósul, a siker feledteti a közbeeső fáradalmakat. Minden nem készült még el a bárdibükki gazdaságban, de a megtervezettek szerint kialakulóban van... Vörös Márta Vizsgáznak a szállítók, tanulnak az őrök Téli továbbképzések A somogyi téeszek számviteli, pénzügyi vezetői a közelmúltban gazdagodtak új, a jövő évben kamatoztatható ismeretekkel a Balaton partján. Mások a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézetének szervezésében vesznek részt oktatáson, s a Teszöv is megrendezi tanfolyamait a közös gazdaságok szakembereinek. Nem ritka az üzemek „házi” oktatása sem, föltéve, hogy van megfelelő helyük és eszközük. A siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet például Balatonszabadiban a dózsamajori ebédlőt és tornatermet használja üzemi oktatás céljaira. E gazdaságban várhatóan 90—100 ezer forint lesz a szakemberek továbbképzésének költsége. A helyi képzés keretében a tematikát úgy állították össze, hogy abban a megújulási programból adódó üzemi feladatok is helyet kaptak. Olyan helyi és meghívott előadókról gondoskodtak, akik szakterületük legjobb ismerői és a legfrissebb ismeretek birtokában vannak. A tanfolyamok szervezői itt is, máshol is elvárják, hogy az ágazatok irányítói az oktatásokon szerzett szellemi muníciót a munkahelyi továbbképzéseken átadják munkatársaiknak, beosztottaiknak, csak így várható eredmény ezektől a téli foglalkozásoktól. A November 7. Tsz-ben óz idén is terveznek olyan tanfo'lyamot, amelyen nö- vényvédősök, méregraktárkezelők vesznek részt, s a lebonyolításban a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás vezetőinek, munkatársainak a közreműködésével számolnak. A helyi oktatásba bevonják az Ádándi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézetet, sőt az ATI-t is, amikor a KCR rakodógépek kezelőinek, .illetve a veszélyes anyagokat szállítóknak szerveznek tanfolyamot. A szövetkezet szakemberein kívül a különféle termelési rendszerek munkatársait is megnyerik egy előadás megtartására. A széles körű továbbképzési programból a mezőőrök, a társadalmi őrök, az éjjeliőrök se maradnak ki: a nekik rendezendő — kétnapos — vagyonvédelmi tanfolyamon a szövetkezet szakemberei és a rendőrség munkatársai tartanak előadásokat. Ehhez és általában a szövetkezet továbbképzési tervének sikeres lebonyolításához üzemi szinten megfelelő körülményeket és feltételeket biztosítottak: szaksajtó és szakkönyvek gazdag választéka, továbbá video, szakfilm áll rendelkezésükre, és alkalmanként szakmai bemutatókat is tarthatnak. H. F.
