Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

1987. december 30., szerda Somogyi Néplap 3 A Kaposvári Húskombinát kapcsolatrondszoro Kereskedni kell! „A Kaposvári Húskombinát szélesítse együttmű­ködését, javítsa kapcsolatrendszerét az alap­anyag-termelő és kereskedelmi partnereivel.” (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatá­ból. j| Tóth Lajost, a Kaposvári Húskombinát igazgatóját kérdeztük: milyen módsze­rekkel jobbíthatják a felvá­sárlást és az új gazdasági körülmények között várha­tó-e, hogy elegendő alap­anyaghoz jut a nagyüzem? — Alapvető érdekünk, hogy Somogybán és a szom­szédos megyék Kaposvárhoz közeli területein javítsuk kapcsolatainkat az állattartó nagyüzemekkel és a kister­melőkkel. Az idén kétszáz­húszezer sertést vásároltunk fel más megyékben, például Bács-Kiskunból is érkeztek Kaposvárra állatok. Az ilyen távoli kapcsolatokat előbb- utóbb meg kell szüntetnünk. Épp ezért elsősorban a so­mogyi téeszekkel igyekszünk hosszú távra szerződést köt­ni. Támogatjuk a sertéstele­pek bővítését és rekonstruk­cióját, ha partnereink vál­lalják, hogy legalább öt évig a korábbinál több sertést szállítanak nekünk. Az idén nyolc mezőgazdasági nagy­üzemmel kötöttünk ilyen szerződést. Tizenkétmillió forintunkba került ez. ... pénz felét visszatérítendő, kamatmentes kölcsönként adjuk, a másik felét — ha a szerződésben vállaltakat teljesítik — nem kell vissza­fizetniük az üzemeknek. Jö­vőre is szeretnénk hasonló szerződéseket kötni, három­nak már az előkészítésén dolgozunk. Nagy munkába kezdtünk a nagyatádi ter­melőszövetkezettel együtt­működve. Ettől 15 ezer ser­tés többletet várunk. Közös lenne a kockázat is, mert egy gazdasági társaság ke­retében bővítenénik a ser­téstelepet, s a hasznon is osztoznánk. Ha ez az üzlet létrejön, akkor egy referen­ciaüzem születik belőle, amely bebizonyíthatja, hogy körültekintő munkával igen gazdaságosan működhet egy nagy sertéstelep. — A háztájiról sem mond­hatnak le. Miképpen igye­keznek növelni a sertéstar­tási kedvet? — Nyilvánvaló, hogy az ár ösztönözheti a háztáji ter­melést. Koca- és kankihe­lyezési akcióink eredménye­képpen javult a minőség, te­hát ahol a gazda törekszik, opnan kiváló hússertéseket kapunk. A háztájiból érke­ző sertések 58 százalékát már a hasított minőség szerint vesszük át, tehát nem az élő állatot minősítjük. 1988-ban átlagosan kilónként három forint többlethez juthatnak majd a jó minőségű állatot leadok. A megbízhatóbb mi­nősítés érdekében alapvető változtatást készítettünk elő: jövőre a második negyedév­től számítógépes, műszeres minősítést vezetünk be. Nyu­gatról vásároltunk hozzá korszerű berendezéseket. A műszer a legértékesebb hús­részeket méri, s ezekért töb­bet is fogunk fizetni. Az or­szágban elsőként vezetjük be ezt a rendszert, s gazdaként fölkínáljuk megvételre a többi húsipari cégnek is. — A húsmarhaállomány csökkenése ellen is van esz­közük? — 1981 óta igyekszünk Iái saságok létrehozásával ered­ményeket elérni. Azóta négy­ezer állat tartására kötöttünk szerződést hat üzemmel. Hu­szonötmillió forintot áldoz­tunk erre a célra. Közös nye­reségérdekeltség alapján mű­ködnek e társaságok. A fel- számolási folyamatot ellen­súlyozza ez a munka, de megállítani, sajnos, nem tud­ta. Arra törekszünk, hogy újabb partnereket találjunk, s legalább annyi termelésbő­vítés legyen a körzetünk­Kétezer vonal kapacitású új telefonközpontot helye­zett üzembe tegnap Nagy­kőrösön a Budapest-vidéki Postaigazgatóság. A 40 mil­lió forintos beruházás nyo­mán lehetővé vált, hogy az országos, illetve nemzetközi távhívásba bekapcsolódja­ben, mint amennyi marha­férőhelyet megszüntetnek. Jövőre nagyobb exportfel­árat adunk a húsmarháért; ez is javíthatja a helyzetet. — Mind a sertés-, mind a marhatelepeken vannak ki­használatlan helyek. Csök- kenthető-e a számuk? — Bérhizlalásra több álla­tot kívánunk kihelyezni, mint az idén. Huszonötezer ser­tést és 2500 marhát szeret­nénk így neveltetni jövőre. Ez ötezerrel, illetve ötszázzal több az ideinél. — A felvásárolt állatot föl kell dolgozni, s a megter­melt árut már „csak" el kell adni. Könnyen, avagy nehe­zen jutnak közös nevezőre a kereskedelmi cégekkel? — Köztudomású, hogy vannak kapcsolattartási gondjaink. A keretgazdálko­dás, az elosztásos rendszer oldódása sok gondot meg­szüntet, de egyben néhány új ütközési pontot is kiala­kít. Mindenképpen arra kényszerülünk, hogy a mai­nál nagyobb, színvonalasabb árukínálatot biztosítsunk. Növelnünk kell az olcsóbb és a hosszabban eltartható ter­mékek arányát. Nem azért, mert ez „parancs", hanem azért, mert csak így tudunk jól gazdálkodni. Reméljük, az új szabályozás több al­kalmat ad az érdekek egyez­tetésére a kereskedelemmel. — Van-e közös vonás a felvásárlási és az eladási kapcsolatok átértékelésében? — Igen-. Elsősorban keres­kedni kell ezután, s nem el­osztani, nem hatóságosdit játszani. Meg kell találnunk az optimális kompromisszu­mokat. Akiktől veszünk és akiknek eladunk, mind a nyereségre törekszenek. Mi is, természetesen. Tehát in­kább vezérli majd mindegyik felet az érdekeltség, mint régebben. S reméljük, hogy ez — ha több alkuval jár is, tehát több munkát ad — vé­gül is mindegyik fél számá­ra előnyös. l. P. nak a város telefon-előfize­tői. A nagykőrösi központ üzembe helyezése nyomán ezer új telefonnal bővülhet a helyi hálózat. Ehhez azon­ban a kábeleket még ki kell építeni. A munkálatok vár­hatóan 1988-ban indulnak meg. Új telefonközpont Nagykőrösön Segédmunkások — Mi éri meg jobban a vállalatnak: gépesíteni vagy több csákányos-talicskás se­gédmunkást alkalmazni ? — Ez mindig a szabály­zóktól függött — válaszolta Antal János, a Délviép szb- titkára. — Amikor például a vagyonarányos nyereség volt megítélésünk alapja, egy új gép helyett érdeme­sebb volt embereket fölven­ni. Az újabb szabályzók a hosszabb távú gondolkodás­ban, a műszaki fejlesztés­ben, a technológiák korsze­rűsítésében teszik érdekelt­té a vállalatot. Az elmúlt három évben kétszázzal csökkent a segédmunkás lét­számunk. Most nyolcszázan vannak ilyen munkakörben — zömében kubikosok — s 420 szakmunkást foglalkoz­tatunk. A jövőben tovább szeretnénk növelni a szak­munkások arányát, s ezért a vállalaton belül — főként a téli „fagyszünetben” — több szaktanfolyamot szerve­zünk. Nemcsak azért, mert a képzettebb ember jobb, sokoldalúbb munkát végez, hanem azért is, mert jobban kötődik a vállalathoz, na­gyobb felelősséget érez azért, amit csinál. Igaz, van­nak munkák — például egy törpevízmű építése — ame­lyeknél évek múlva is szük­ség lesz segédmunkásokra. Hogy látják helyzetüket, jövőjüket a segédmunkások? A kérdés kapcsán folytatott beszélgetésekhez nem keres­tünk „jó példákat”, mégsem akadt, aki azt mondta vol­na: „jó nekem így is”. Az új kaposvári szenny­víztisztító telepen találkoz­tunk a 25 éves Horváth Györggyel, aki vasbetonsze­relők mellett dolgozik segéd­munkásként. — Szeretem a szabadban végzett munkát, a mostanit mégis csak átmeneti megol­dásnak tekintem. 6—7 ezer forint a bérem, ugyanitt a szakmunkásoké legalább kettővel több. Mégsem csak a pénz miatt szeretnék vál­tani. Világos, hogyha ma egy vállalat létszámot csökkent, elsőkén! a fegyelmezetlen- kedőktői válik meg, s mind­járt ezután a képzetlen em­berektől. S ettől az sem véd meg, ha a segédmunkás tisztességesen dolgozik. — Vállalná a tanulást? — Valójában van szak­mám. Húsipari termékgyár­tó, azaz hentes vagyok. — Miért nem ebben dol­gozik? — A pécsi húsüzemben dolgoztam, de el kellett jön­nöm, mert volt egy kis bal­hém. — A kaposvári kombinát­ban nem vették fel? — Nem is jelentkeztem. Nehéz lett volna Szentlász- lóról — ott lakom — bejár­ni, meg aztán nem is na­gyon vonz a szakmám. — Mit szeretne? — Jó volna hivatásos gép­kocsivezetői jogosítványt szerezni, tudom azonban, hogy több támogatásra szá­míthatok, ha a mostani he­lyemen akarok vasbetonsze­relő szakmunkás lenni. — Családos? — Menyasszonyom van. — ö szakmunkás? — Igen. Ha már rákérde­zett, hát ez is oka, hogy megpróbálok tanulni. A Délviép kaposvári be­tonüzemében Szabó Ernő már betonított munkásként betonoz. — Kubikosként dolgoztam három évet, azután jelent­keztem a vállalatnál szerve­zett csővezeték-építő szak- tanfolyamra. — Miért? — A bér miatt is — 13- ról 19 forintra emelkedett így az órabérem — meg azért is, mert most már sze­retnék megmaradni a válla­latnál. Szabó Ernőről megtudtam, hogy korábban sok gond volt a magatartásával, hogy né­hány hónapra elment az üzemből, majd visszajött, s most tisztességesen dolgozik. Egy hónapja órabéremelést is kapott jó munkájáért. — Hogy megembereltem magam? Rájöttem, másként nem megy. Megpróbáltam Együttműködés a szerszámgépiparban A közelmúltban fejeződ­tek be Budapesten a ma­gyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság tárgya­lásai. A tárgyalt témák kö­zül fontos tielyet töltöttek be a szerszámgépipari együtt­működés kérdései. Magyarország és az NDK mintegy három évtizede szállít egymásnak különbö­ző szerszámgépeket, ezen belül az NC- és CNC-gépek cseréje tízéves múltra te­kinthet vissza. Magyaror­szág mindenekelőtt koordi­náta-fúrógépeket vásárol és fogaskerekek megmunkálá­sára alkalmas köszörűgépe­ket exportál az NDK-ba. A legnagyobb NDK szerszám­gépgyártó vállalat, a WMW legfőbb partnerei közé tar­tozik az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Csepel Autógyár, a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár, vala­mint a Diósgyőri Gépgyár. A magyar CNC-gépeket á töb­bi között a sajtológépeket gyártó erfurti Unformwerk. a jénai Carl Zeiss Művek és az NDK nyomdaipara alkal­mazza. A gépek szállításáról kö­tött szerződések a pótalkat­rész-ellátást is szabályozzák. A WMW-gépek számára Bu­dapesten berendezett alkat­részraktár szavatolja a 48 órán belüli javítást. A Tech- noimpex Berlinben központi vevőszolgálatot rendezett be. A két ország gazdasági ve­gyesbizottságának szer­számgép-ipari munkacso­portjai mindenekelőtt tu­dományos-műszaki téren működnek szorosan együtt. A szerződésekben foglaltak­nak megfelelően a Karl- Marx-Stadt-i kutatóközpont és a budapesti Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat kölcsönösen felhasználja az integrált gyártósorok és a többrendeltetésű géprend­szerek fejlesztésének és al­kalmazásának legújabb eredményeit, a típusmegol­dások kidolgozásában épp­úgy, mint a számítógépes tervező és szimulációs mód­szerekben. A gazdasági ve­gyesbizottság évente beszá­molót készít ezekről az ered­ményekről is. Különösen élénk együttműködés ala­kult ki az utóbbi években a berlini és a Karl-Marx- Stadt-i szerszámgépipari kombinátok, valamint a bu­dapesti és az esztergomi partnerüzemeik között. A gazdasági tervek össze­hangolása érdekében a szer­számgépgyártás területén is kidolgozták már az 1990- ig szóló munkatervet. En­nek értelmében az árucse­rét mindkét partner 4—7 százalékkal kívánja növelni. maszek kőműves mellett.. . Tapasztaltam, hogy az csak mese, hogy ott röpködnek az ezresek. Visszajöttem, mert itt jobban érzem magam és a számításomat is megtalá­lom. Orsós János hét éve dol­gozik a Délviépnél, s csak 25 éves. — Ne jó dolog, ha az áll az ember személyi igazolvá­nyában, hogy „kubikos”. Kő­művesszakmát tanultam két évig Szigetváron, ám meg­szűnt az iskola és Pécsen kellett volna folytatni. A bentlakásra nem volt lehe­tőség, a bejárást meg nem vállaltam Horváthertelend- ről. — Hiszen most is bejáró. — Oda-vissza 84 kilomé­tert, két órányit buszozok naponta. — Mit csinálna, ha itt felmondanának ? — Aligha volna más lehe­tőségem, mint favágónak el­menni az erdészethez. De én maradni szeretnék. Nem­soká kezdődik egy kisgépke­zelői tanfolyam. Arra je­lentkeztem. Most 6500 a bé­rem, utána talán ezerrel is több lesz. — Ügy érzem, ennél is többre lenne képes . . . — Semmiképp sem akarok kubikosként nyugdíjba menni. Ha lesz rá mód, új­rakezdem a kőművesszak­mát, vagy akár festőnek is kitanulnék. Tudom, nemcsak a pénzem lenne több, én magam is. Bíró Ferenc Ez a digitális kijelzésű egy- állványos koordinátafúrógép a WMW drezdai gyárának, a Mikromatnak végszerelő­jében készült az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi üze­me résiére Az NDK az elkövetkező években főleg hagyományos elven működő gépeket, to­vábbá CNC- és más auto­matikus gépsorokat, a for­gácsnélküli alakításban al­kalmazott berendezéseket, közöttük karosszériák ké­szítésére szolgáló sajtológé­peket, valamint fröccsöntő A tervekkel ellentétben mégsem ad át tizenhat la­kást az idén Nagyatádon a Jókai-lakótelepen a kivitele­ző, a Komfort szövetkezet. Nehéz helyzetbe kerültek. Vermes Gábor elnök mond­ta: Rossz évet zártunk, első­sorban a második félév aka­dozó anyagellátása miatt. Hiába törekszünk jobb mun­kaszervezésre, ösztönzőbb rendszerre: ha nincs alap­anyag, áll a munka. Az év sikeréhez az kellett volna, hogy azt a bizonyos tizenhat lakást még az idén jó mi­nőségben átadjuk. Anyag helyett visszaigazolásokat, magyarázatokat kaptunk. Egyetlen példa: az „Alu- vent” szellőzők szállítási ha­táridejének lejárta után kap­tunk egy levelet a gyártótól, hogy nem tud eleget tenni a rendelésnek. Ez felborított egy teljes technológiai fo­lyamatot, mivel a szellőzők beépítése után falazni kell, viszont amíg nincs fal, nem lehet tovább dolgozni. Vagy húszféle fontos anyaggal vol­tak bajok. Megpróbáltuk ezeket egyenként is besze­rezni a kiskereskedelemből, de még így is hiányzik pél­dául a konvektorok kéthar­mada. A gyártónál hiába reklamálunk, illetve fölösle­ges is, mert monopolhely­zetben van. Esetleg jogos aggályoskodásunkkal mást nem érhetünk el, mint azt, hogy jövőre ismét „besegít” a csúszásokba. A Komfortnál azt mond­ják, hogy idei sikertelensé­gükben közrejátszott a kor­szerűtlen építőipari elszámo­lási rendszer. A kivitelező­nek magának kell előre megvennie az építőanyagot, el kell végeznie a munkát, de pénzt csak akkor lát, ha átadta az épületet. Márpedig ha egy kisszövetkezet vala­mi miatt nem tud határidő­„A megmunkálás pontossága és gyorsasága iránti egyre növekvő követelmények ki­elégítéséhez rendkívül pre­cíz és nagy termelékenységű szerszámgépekre van szük­ség. A magyar gyártmá­nyokkal nagyon meg va­gyunk elégedve” — jelenti ki Holger Fiebig, aki egy csepeli köszörűgépen dolgo­zik és műanyagmegmunkáló gé­peket, s különböző különle­ges szerszámokat szállít Ma­gyarországra. A magyar ex­port részét alkotják a jövő­ben is a SZIM Művek jól bevált CNC-esztergagépei, továbbá az olyan célgépek, mint például a radiál-fúró. A magyar szállítmány újdon­ságai közé tartoznak a Cse­peli Szerszámgépgyár meg­munkáló központjai. Magyarországon éppúgy, mint az NDK-ban évente számos szakmai szimpóziu­mot, alkalmazástechnikai tanácskozást rendeznek a partnerek, s megszervezik a szakemberek cseréjét is. S természetesen mindkét or­szág szerszámgépgyártói ki­állítják termékeiket a lip­csei és a budapesti vásáro­kon. re végezni, akkor pénzügyi­leg nehéz helyzetbe kerül­het. A megrendelőt többnyi­re nem érdekli, hogy miért nincs kész a vállalkozó, s jogos kötbérigénnyel is fel­léphet. — Nagyon fontos — mondja Vermes Gábor —, hogy ilyen esetekben kor­rekt kompromisszumot kös­sünk. Ha ez sikerül, akkor megmenekül az építő, ha nem, akkor megbukik. Ilyen helyzetbe kerültünk mi is, de úgy hat, hogy kedvező fordulattal. — Ha nincs munka, nincs bér sem. Hogyan fogadták ezt a dólgozók? — Senki sem kérte a mun­kakönyvét, mert valamivel kevesebb bért kapott az akadozó munka miatt. Kényszerű átszervezéssel azért tudtunk nekik felada­tokat adni. Szerencsére meg­állt a munkerőmozgás; újab­ban egyre többen jönnének vissza azok közül, akik az elmúlt években elmentek. — Ez azt jelenti, hogy ha átvészeli ezt az évet a szö­vetkezet, nyugodtan néznek a jövő elé? — Szükség van a lépés­váltásra. Csak azt nehéz el­dönteni, hogy miként lép­jünk. Hosszabb ideje gon­dolkodunk azon, hogy jövő­re a jelenlegi helyett ne vá­lasszuk-e a kisszövetkezeti formát. Jobb feltételek kö­zött dolgozhatnánk. Persze azt is tudjuk, hogy nagyobb lenne a felelősségünk is. A jövő év első felében a most elmaradt 16 lakással együtt 48-at kell elkészítenünk. Ez­zel befejeződik a Jókai- lakótelep építése. Utána? Még nem tudjuk. Minden attól függ, miként tudjuk befejezni a megkezdett tár­gyalásainkat. Reméljük, min­denki számára kedvezően. Nagy Jenő NEM KÖNNYŰ Á LÉPÉSVÁLTÁS A magyarázattal nem lehet építeni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents