Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
1987. december 29., kedd Somogyi Néplap 3 Mikor változatlan a teljesítmény ? Bruttósított bérek — új kollektív szerződés Természetes igazodás Idestova húszéves az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében a vállalati kollektív szerződéseket évente, mégpedig április 30-áig meg kell újítani — egyeztetve azokat az időközben megjelent jogszabályokkal. Az 1987-es esztendő vége azonban rendkívüli szerződésmódosítást tett szükségessé. Az 1988. január 1-jé- től érvénybe lépő jövedelemadó-törvény és a társadalombiztosítási rendszer változása nyomán ugyanis senkinek sem csökkenhet a nettó keresete — változatlan teljesítmény esetén. Ezt írja elő a 14'1987. számú törvényerejű rendelet, s ennek érvényesítése a kollektív szerződésekben nem várhat tavaszig. Fizetés és adó — A mostani szerződésmegújítás legfontosabb feladata, hogy a január 1-jé- től érvényes kolektív szerződés pontosan meghatározza az adott vállalatnál, mit jelent az 1987-hez képest változatlan teljesítmény — mondja dr. Tóth Miklós, a SZOT közgazdasági osztályának munkatársa. — Ennek olyan elemei vannak, mint az azonos munkaterület, azonos munkarend (műszakbeosztás), azonos munkakörülmények, azonos túlóraszám. A feltételeket csak egy üzemre, vállalatra vonatkoztatva lehet jól körülírni, azért nem bocsátkozik részletekbe az említett törvény- erejű rendelet. A kollektív szerződés jól átgondolt módosítása nagy feladatot ró a szakszervezeti bizalmi testületre, mint a munkavállalók képviselőjére. A dolgozók ugyanis csak az 1988-as év végén tudják majd megállapítani, hogy nem jártak-e rosszabbul a tavalyinál, s ekkor kérnek majd magyarázatot. — Ugyancsak lényeges szempont a módosításkor — fűzi hozzá Hámori Antal, a SZOT közgazdasági osztályának bérszakértője —, hogy 1988-tól megszűnnek a bértarifák eddig rögzített felső határai. Az ÁBMH kiadott ugyan egy ajánlást (a Munkaügyi Közlöny 17. számában jelent meg), ennek a kollektív szerződésbe való felvétele azonban — minthogy e szerződés törvény értékű a vállalat számára — azzal a veszéllyel jár, hogy a dolgozók egy részének 1988-ban nem tudnak indokolt és szükséges mértékű alapbéremelést adni. A nagyobb keresetűeknek ugyanis a személyi jövedelemadó progresszivitása miatt jobban kell emelni az alapbérét, hogy azonos összeget kapjanak bérfizetéskor, hiszen ők a többletkeresetükből már nagyobb százalékot fizetnek adóként. Műszakpótlék és túlóradíj A felső határok eltörlése viszont módot ad arra, hogy a vállalatok az alapbérbe építsenek be olyan pótlékokat, amelyek tulajdonképpen eddig is csak arra szolgáltak, hogy kellően meg tudják fizetni a szükséges munkaerőt. Ez az intézkedés egyben egyszerűsíti a bruttósítás végrehajtását, és áttekinthetőbbé teszi az egész vállalati bérrendszert. Emiatt a munkáltatónak is érdeke fűződik hozzá, a munkavállalónak pedig erősíti a bérbiztonságát. Kényes szempont a műszakpótlék. Ezt százalékban határozzák meg, de az azonos százalékos arány — ismét csak az adóprogresszió miatt — kisebb nettó keresetet eredményez annál, akinek nagyobb az alapbére. Ez úgy hidalható át, hogy bércsoportonként eltérő százalékos mértéket határoznak meg műszakpótlékként a kollektív szerződésben, hogy megőrizzék a pótlék jelenlegi értékét. Számos vállalatnál fontos kereseteleme a dolgozóknak a túlóradíj. Hogyan lehet egységesen úgy szabályozni, hogy 1988-ban se változzék a dolgozó nettó keresete, ha ugyanannyi a túlórája, mint az idén? A SZOT közgazdasági osztályának munkatársai azt tartanák célravezetőnek, ha az 1988-as év végi túlóraszám-összesítéskor egyszeri prémiummal kompenzálnák azokat a dolgozókat, akiknek a progresz- szív személyi jövedelemadó miatt az azonos túlóraszám ellenére is kevesebb volt a nettó keresete az ideinél. Áprilisban megújítják A SZOT közgazdasági osztályán úgy látják, hogy — kivált a nagyobb vállalatok szakszervezeti aktivistái — jól felkészültek a kollektív szerződések mostani módosítására. Ami azért is fontos, mert a szokásos áprilisi szerződésmegújításkor — ami természetesen 1988-ban sem marad el — a bérek tekintetében már a most meghatározott elvekből kell kiindulni, a béremelések alapjául a januártól bruttósított bérek szolgálnak. — Dolgozói reklamációk leginkább a jövő év végén várhatók. Ezekre akkor lesz a legkönnyebb válaszolni — mondja dr. Tóth Miklós —, ha a kollektív szerződések közérthetően, jól áttekinthetően vannak megfogalmazva, nem szorulnak magyarázga- tásra. É. I. JK somogyi termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiban az idén a termelés lassan bővült — állapítja meg a megyei Teszöv elnökségének egyik legutóbbi értékelése. — Az összetétel, a termékstruktúra jelentősen megváltozott: a korábbinál kevesebben foglalkoznak szarvasmarha- és baromfi- tenyésztéssel, nőtt viszont a szőlőtermesztési kedv. Ugyanez a testület jutott arra a következtetésre is, hogy a téeszek kiegészítő tevékenységének termelési értéke és árbevétele — általában és összességében — ebben az évben mintegy tíz százalékkal emelkedik. Az előző évekhez képest bővült a tevékenységi kör; akadt közös gazdaság, amelyik például flakonüzemet, burgo- nyakop tatót hozott létre, más üzem pedig faipari munkába, száraztésztagyártásba, illetve gyümölcslé és gyümölcspréselvény készítésébe kezdett. A háztájiban is, a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységében is olyan természetes igazodás tapasztalható, amely egyenesen következik a kis- ás nagyüzemek adottságaiból, érdekeltségi törekvéseiből. A háztájiban például szerepet játszik, hogy a fiatalok egyre kevésbé vállalják a kisgazdaság fenntartásával járó lekötöttséget és kockázatot, még ha a pillanatnyi haszon reménye csábítóan hat is rájuk. A szőlőtermesztés egyebek között azért is látszik vonzóbbnak, mert nem ad mindennapos elfoglaltságot és a munkákban részt vehet a család apraja-nagy- ja, sőt a rokonság is. A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységében a kör bővülését jórészt az indokolja — ezt mutatják a somogyi tapasztalatok —, hogy nem mindenhol tudják kihasználni a korábban létrehozott termelőkapacitásokat, mert vagy az alapanyag-ellátás akadozott rendszeresen, vagy az előállított termékek piaci lehetőségei szűkültek be az évek múltával. Mindezek után érthető, hogy igyekszenek igazodni a kereslethez. Nincs ez másként a mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységében sem. Ezt a termelési szerkezet idei változásai tanúsítják. Igaz, hogy a vetésterületi arányok csak kis mértékben módosultak, viszont újabb kultúrák jelentek meg a növénytermesztésben. S nőtt a szakcsoportok keretében termelt mezőgazdasági termel- vények: a dohány, a gyümölcs, a szőlő és más cikkek aránya. A kisgazdaságok árutermelésének jelentősége változatlan, sőt egyes területeken nőtt. Csak egy ágazatot kiragadva: a zöldségtermelő terület a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban több mint 200 hektárral csökkent Somogybán, s ez 7,2 százalékos visszaesésnek felel meg; a kézimunka-igényes kultúrák csaknem teljesen a háztáji gazdaságokba kerültek. Jövőre nyilvánvalóan tovább folytatódik ez az igazodás. Főként1 a mezőgazda- sági szabályozórendszer január 1-jétől várható, változása nyomán valószínű, hogy az ideihez képest eltérésekkel találkozhatunk majd a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok termelés- szerkezetében, az alap- és kiegészítő tevékenységekben. Hernesz Ferenc SZERVIZ A SZAMARÁNAK A legtöbb gondot a Dacia okozza Téli gépjavítás Babócsán A mezőgazdasági gépek javítását, felújítását végzik a babócsai Határőr Tsz-ben. Az őszi munkák elhúzódtak. Érdekük —, hogy minél hamarabb elkészüljenek az erőgépekkel, ezért a szerelők karácsony és újév között is dolgoznak. JÓL FEJLŐDNEK A TÁRSKÖZSÉGEK Együtt könnyebb Horn mutogatnak egymásra A látránviak, somogytú- riak, somogvbabodiak, vi- sziek többsége elégedett azzal, ahogy a székhely község és a társiközségek fejlődnek. Ennek az az alapja, hogy a látrányi községi pártvezetöség a négy alapszervezettel karöltve sokat tesz a településfejlesztésért. — Minden falugyűlésen és fórumon elmondjuk — kezdte Nagy József, a látrányi községi pártvezetőség titkára —, hogy mindenki tegye a saját dolgát a saját településén. Azért tartjuk ezt alapvető célunknak, mert akkor már nem mehetnek rosszul a dolgok. Amit ők helyileg tenni tudnak, azt sose várják a tanácstól, a pártvezetőségtől. Természetesen mi összehangoljuk a feladatokat, kialakítjuk az úgynevezett rendező elveket. Ennek aJapján azt várjuk, hogy a pártalapszerve- zetek a helyi politika irányítói legyenek. Helyettük ugyanis nem tudunk dolgozni. A négy alapszervezet képviselői ott vannak a községi pártvezetőségben, s így megvan a szükséges tájékozottságuk. — Milyen a kapcsolat a székhely és a társközségek között? — Nekünk olyan a településpolitiikánk, hogy nincs nagyobb gondunk. Olyan, hogy bármelyik település a szék- helyközségre mutogatna vagy egymásra, nem tapasztalható. Most vannak éppen a falugyűlések. A tanácselnök úgy kezdi a beszámolóját: ezt ígértük, ezt teljesítettük. Nem ritka, hogy egy ígéret volt, s hat-nvolc dolgot teljesítettünk. A területünkön élő emberek elfogményit sorban felújítanak. Járdák, utak épülnek, új buszvárókat helyeztek el az emberek kérésére. — Mi megmondtuk: erre ás erre lesz pénz, az szerepel is az ötéves tervünkben — szögezte le a pártvezetőség titkára, Most, amikor két és fél millió forint állami támogatással kevesebbet kapunk, még mindig azt mondjuk, hogy a terven nem változtatunk, csak lesz olyan — mint a látrányi iskola bővítése négy tanteremmel —, aminek a megvalósítása egy kicsit elhúzódik. Még abban is reménykedünk, hogy esetleg beadhatunk valamilyen pályázatot az iskolaépítésre. — Az emberek megértik mindezt? — Bízunk benne, hogy sikerül megérietni velük a mostani falugyűléseken. A párttagokra is számíthatunk. Egyébként mindenhol vitákban alakulnak ki az álláspontok. Vannak olyan kezdeményezések, hogy az elöljáróság és a pártszervezet együttes ülést tart. s vannak koordinációs megbeszélések a tömegszer.vezetsk vezetőinek. Nagyon jónak tartom, hogy a somogytúr; alapszervezet kötetlen közéleti fórumot tart minden évben, s ott mindenki elmondhatja a véleményét a településfejlesztésről. A városkörnyéki településfejlesztési koncepcióba is beleillik, hogy Látrányban huszonhat, Somogytúron tizennyolc telket mérnek ki: az utóbbi helyen még hétvégi telkek is lesznek. Látrányban hamarosan ötven hétvég« ház épül a Füzes-tó partján. Az elképzelések szeNagyatád első kisszövetkezeteként alakult meg a Komfortból kivált autószerviz. Az ötvennégy szerelő az idén tizenháromezer gépkocsi javítását végezte el. Vránics Gyula, a műszaki vezető korántsem elégedett: továbbra is gond az alkatrészellátás. Nincs alkatrész a Skoda, a Wartburg motorjához, a Daciáról pedig azt mondják, jobb, ha nem is hozzuk szóba. — Egy szolnoki tanácskozáson bejelentették: több alkatrészt kapunk Romániából. Mi történt azóta? — Semmi. — hangzik Vránics Gyula válasza, majd a magyarázat. — A szolnoki tanácskozáson is jelezték a szervizek képviselői, hogy gyártástechnológiai hibák vannak ennél a típusnál. A fényezés rossz, gyorsan kap matt színt a kocsi. A gumik nemegyszer már felszereléskor hibásak. Átvételkor sem működnek az akkumulátorok, folyik a hűtő, menet közben kinyílhat a csomagtartó, hiába zárják kulcsosai, kézzel is felhajtható. Az egészben a furcsa az, hogy ugyanezeket a hibákat már hat éve elmondtuk, mégis: az idén hazánkba kerülő száznegyvenezer gépkocsiból harmincezer — Dacia. Érthető a nagyatádiak do- hogása, hiszen szervizüket nemcsak hogy a Dacia garanciális javítására jelölték ki, hanem még huszonegy típusra, például a Zaszta- váérai is, amellyel az utóbbi időben annyi a gond, hogy behozatalát egyelőre le is állították. Érkeznek viszont a Szamarák: ezek fogadására is felkészültek az atádi szervizben. Egyik dolgozójuk a Szovjetunióban, a másik Budapesten, az Avtoex- port tanfolyamán ismerkedett meg a nemrégiben behozott típussal. — Mi a véleménye Hajdú Józsefnek a Szamarakról? — Alapvetően eltér a korábbi Ladáktól: tetszetős a karosszériája, elsőkerék- meghajtású, s ez előnye. — Ha alapvetően eltér a korábbi Ladáktól, akkor a szerviznek is fel kell készülnie az újabb technika javítására. — Más például a szelep- hézagállítás. A sebességváltóba is motorolaj kerül, amit nem kell cserélni körülbelül hetvenezer kilométerig. A motor nem a tengely hosszirányában, hanem keresztben fekszik. A kollégáimmal! hamar rájöttünk, hogy a kézifék állítása nehézkesebb, mint a régebbi típusoknál. Újabb célszerszámok kellenek: ezeket már megvásároltuk. Felkészülten várjuk az első garanciális javításra érkező Szamarát. Annál is inkább, mert már Nagyatádon is van belőle. N. J. laltságot kapnak, bekapcsolódhatnak az elképzelések megvalósításába. A tanács természetesen gondoskodik az anyagi föltételekről. Az is sokat számít, hogy alkotó elöljárói gárdánk van minden községben, a párttagok pedig példát mutatnak a társadalmi munka szervezésében. A tanács VII. ötéves terve úgy készült el, hogy belevették a települések megvalósítható javaslatait. S azóta Somogytúron már működik az idősek klubja. Elkészült a gázcseretelep, hamarosan birtokba veszik az új óvodái Somogybabodon. Minden művelődési létesítrint a Balaton tehermentesítésébe még Visz és So- mogytúr is bekapcsolódik. — Somogybabod országosan is kiemelkedő társadalmi munkája kél évvel ezelőtt és a viszlek tavalyi eredménye is bizonyítja, hogy a lakosság a sajtijának érzi a településeket — mondta Nagy József. — Számíthatunk a két tsz-re, az áfészra, sőt a bogiári mezőgazdasági kombinátra, a Balatoni Halgazdaság irma- pusztai üzemére is. Szükségünk van jó szándékú segítségükre: mi szintén viszonozzuk ezt. amivel tudjuk. Lajos Géza
