Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-28 / 305. szám
1987. december 28., hétfő Somogyi Néplap 5 Vizsgaidőszak a főiskolákon I ________________TV-NÉZÓ________________ K ARÁCSONYI AJÁNDÉKKOSÁR Csaknem kétezer nappali- és levelező tagozatos főiskolai hallgató kezdte meg az elmúlt hónap végétől vizsgáit Kaposvár két főiskoláján. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán — ahol jelenleg még állattenyésztő szakmérnököket képeznek —, a harmadéves levelező hallgatók már korábban, november 23-án megkezdték vizsgáikat, és december 23-áig kell eleget tenniük a követelményeknek. A többi évfolyamon november 30-ától december 31- éig tartanak a vizsgák. A 183 levelezős hallgatónak ebben a félévben 8 utóvizsga-lehetőséget biztosít a szabályzat. A nappali tagozat 90 elsőéves hallgatójának január 11-én, a 89 másod- és a 81 harmadévesnek pedig már december 7-én elkezdődött a vizsgahajrá, és tart január nyolcadikéig. Az utóvizsgák lehetősége itt egyénenként és szaktanáronként változó, a szabályzat csupán azt írja elő, hogy a megismételendő kollokviumokat négy, a szigorlatokat pedig öt nappal a vizsga után kell letenni. A Tanítóképző Főiskola 491 levelező hallgatójának ugyancsak korábban, már december elsején elkezdődtek a vizsgái és január 30- án fejeződnek be. 339 tanítójelölt és 152 óvónőjelölt drukkolhat az eredményes osztály zatokért. A nappali tagozaton 568 diák kezdte meg december 19-én a beszámolást. Itt január 30-ig — illetve a harmadéveseknél a szakmai gyakorlatok miatt — január 16-áig kell eleget tenni a vizsgakövetelményeknek. Az utóvizsgákat is az említett időszakon belül kell letenniük, így egy hallgatónak egy tárgyból mindössze két utóvizsgája lehet. (A harmadik utóvizsgához főigazgatói engedély szükséges.) Az első évfolyamon 210 — Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a napokban újabb kötetekkel gyarapította rep- rin-kiadványai sorát. Az üzletekben már kapható Bartók Béla és Kodály Zoltán „Erdélyi magyarság. Népdalok” című könyve, amely a magyar népzenekutatás klasszikus alapmunkája, az erdélyi magyar népdalkincs legjelesebb gyűjteménye. A tiszta forrású székely dalok kottákkal, teljes szöveggel, az Irodalmi Tárebből óvópedagógus szakkollégiumi hallgató 27 —, a másodéven 186, a harmadsaság gondozásában 1921-ben jelentek meg először. Ehhez írt előszót Bartók Béla és Kodály Zoltán. A kötet ma már könyvészeti ritkaságnak számít. Ugyancsak megvásárolható Gáti István A kótából való klaivírozás mestersége című, 1802-ben írt munkája. A korabeli kiadvány a magyar zenei száknyelv megteremtésének első kísérlete volt, s egyúttal az első magyar nyelvű zongoraiskola is. A kötet részletesen szól a hangjegyírásról, zeneelméleti alapfogalmakról. Függelékében — pedagógiai célzattal — nyolc kis darabot is közöl, amelyek zongorán, hegedűn is fuvolán is játszhatók. A darabok között három verbunkos kompozíció is szerepel, közülük az egyik Kodály híres Háry interéven 172 leendő pedagógus készül az első félév lezárására. mezzójának dallamforrása lett. A jövő év első napjaiban kerül az üzletekbe Siklóssy Lászlónak a Svábhegyről írt munkája. A Svábhegyi Egyesület kiadásában eredetileg 1929-ben megjelent könyv illusztrációiból jól nyomon követhető, hogy az azóta eltelt időben mennyit változott a környezet. Ugyancsak a jövő évi tervek között szerepel Pesty Frigyes Az eltűnt régi magyar vármegyék című könyve. A kétkötetes mű 1880-ban látott napvilágot. Megjelenik Lázár Kálmán Hasznos és kártékony háziállatainkról című, 1874- ben közreadott munkája, amelynek több fejezete ma is hasznos ismereteket közül egyebek között a madárvédelemről. A moldvai magyar telepekről című kötet, Gegő Elek írása 1938-ban jelent meg. Biztosan igazuk van azoknak, akik szóvá teszik időnként, hogy miért nem írok olyan műsorokról is, amelyek nem nyerték meg a tetszésemet. Azt szoktam rá felelni, hogy: mert nem nézem végig az olyan filmet, minek gyötörjem magam. Nem tartozom az önsanyargató tévénézők táborába, de még csak a válogatás nélkül a képernyőnek hódolók közé sem. A háromnapos ünnep alatt ugyan a megszokottnál kevesebbszer mozdultam ki a lakásból, többet néztem tévét, de nagyon jólesett a szombat délutáni séta. A csütörtöki nappal kellene kezdenem mai tévénézőmét, de ne várja az olvasó a véleményemet az Illatszertárról, mert úgy huszonkét óra felé elaludtam a képernyő előtt, olyannyira, hogy — családom elbeszélése szerint — még 'horkoltam is, amit ülő helyzetben nem szoktam'. Ügy látszik, rám ilyen hatást tett az említett tévéjáték, amit — lehetséges — más alkalommal másképp fogadok. Nem éreztem a karácsonyfa alá valónak csütörtökön este. A délutáni három kívánság a 'televízió különleges csemegéje, nemcsak gyerekek, de a felnőtték is örömmel „fogyaszthatják”. A teljesült kívánságnak persze örül az ember, s ha azt megosztják másokkal, mint ahogy ez a karácsonyra szánt műsor teszi, sokan tudnak együtt örülni. Azok közül a műsorok közül válogattam, amelyek közös gyökérzetből táplálkoztak. Beethoven IX. szimfóniája nemcsak karácsonyikor tölti el az embert fennkölt érzéssel, örök emberi vágyat szólaltatott meg a zenéköltő, Schiller verse nyomán. (Óda az örömhöz) Két délelőtt is leültem a képernyő elé: pénteken szívesen hallgattam, mit mesél gyerekkoráról — másoknak tanulságul — Ratkó József költő, író. A Gyerekholmi című film üzenetét vajon meghallották-e kicsik és nagyok? Vagy Móráét, akinek a műveiből Szép karácsony, szép zöldfája címmel tévéjátékot kerekített Tömöri Péter forgatókönyvíró-rende- ző. Azon lehet vitatkozni, hogy a kisgyerek szépen mondta-e a verset," avagy csak úgy felmondta, nem ez volt a filmben a fontos: hittel mondta, a szeme csak úgy ragyogott. Lukas bakancsában még, ha odafagyott is a lába a hatalmas kőoszlopra. A fél órányi játékban ugyan fölvillantak Móra Ferenc írói értékei, ám a történetfűzér kissé kurtára sikerült. Az idén karácsonykor nem szólalt meg a villanycsengőnk, nem jöttek a köszöntők. Pénteken kárpótlásul a televízió kopogtatott be az Ének régi és új re- gölőknek című műsorával. A bőségvarázslatról Vargyas Lajos nemcsak tudományos magyarázatot adott, hanem a hagyományok fontosságáról is beszélt. Az ősi pogány szokás, a regölés I. István királyunk modernizáló törekvései mellett is fönnmaradt. A tavaszvárás decemberi hagyománya legjobb költőinket, így Nagy Lászlót is megihlette. Verona Rómeó és Júlia városa, Shakespeare tette halhatatlanná a középkori történetet. Franco Zeffirelli filmje, mely az életmű-sorozatban újra vetítésre kerül majd, szintén maradandó művészi élmény. Assisi nevezetessége is ismert élőt-. tünk. Aki járt már a Basilica di San Francescoban, megcsodálhatta Simone Martini és Giotto freskóit. A Basilica di Chiarában korabeli viseletek mesélnek a városka múltjáról. Kétségtelen, a három nap csúcspontja Zeffirelli Napfivér, Holdnővér című filmjének vetítése volt. Assisi legendáját, miként Veronáét, őrzi — az angolokkal közösen készített — alkotásában. Horányi Barna' HÁROM KÉRDÉS AZ IFJÚSÁGVÉDELEMRŐL Több az állami gondozott Új reprint-kiadványok a könyvesboltokban Az új családjogi törvény gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó része szerint a jövőben előtérbe kell helyezni a családok szerepét. Az eddigi gyakorlat szerint ha egy fiatal veszélyeztetett életkörülmények közt nőtt fel, valamilyen módon állami gondozásba került. Most, gyökeresen szakítva az eddigi elképzelésekkel, a család megtartó erejét kell növelni, sőt az állami gondozott gyerekek jó részét — ha a családjukban meg tudják teremteni a föltételeket — oda, vagy új családba kell visszahelyezni. — Az országgyűlés óta eltelt fél év hogyan igazolta az elképzeléseket? Három kérdésünkre kértünk választ dr. Orbán Istvántól, a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet .igazgatójától. — A tapasztalatok nem kedvezőek. Mi az Országgyűlés elé került törvény kidolgozásában is részt vettünk, így a törvény megalkotása után utasításban is kidolgoztuk a helyi feladatainkat. 1300 gyermek átfogó vizsgálatából ötszázét végeztük el. Nagyon kevés gyereknél látjuk elfogadhatónak a családba helyezés föltételeit. A fél év alatt helyzetünket súlyosbította, hogy hét száza- zékkal nőtt az állami gondoskodásba vett fiatalok száma. Somogybán száz gyerekről van szó. Mindössze három gyermeket fogadták (fogadhattak) örökbe a szülők. Sok esetben a bizonytalanság is közrejátszik, ideiglenes határozattal küldik hozzánk a tanácsok a fiatalt, s tőlünk várják, hogy megítéljük a helyzetet. Minthogy öt otthonunk, intézetünk a telítettség miatt képtelen fogadni gyerekeket, a törvény szelleme szerint cselekszünk. A megyében harmincöt munkatársunk segíti a veszélyeztetett, a nevelőszülői és az örökbefogadó családokat. — A jövő évi adózás nem nehezíti majd a családjogi törvényből adódó munkát. Kérdéses, ha a támogatást csökkenti az adó: elmegy-e a kedvük .az embereknek, hogy nevelőszülők, örökbefogadók legyenek, sőt az egykori családok sem igénylik majd a gyerekeket. — Valóban nehezedik jövőre a családok élete. Ám az állami gondozott gyermek után járó gondozói díj, az önálló életkezdési támogatás, az árvajáradék és a nevelőszülőknek, valamint a társadalmi pártfagókniak járó egyszeri pénzjutalom egyaránt adómentes. A nehéz helyzetben levő gyermekek ügyét az állam továbbra is kiemelten kezeli. Nem lehet ugyanis megnehezíteni azoknak a létfenntartását, akik önzetlenül vállalják a gyerekek nevelését. — Végezetül, sok vihart kavart, hogy a rendszeres nevelési segélyt január 1-től nem az intézet folyósítja, hanem a tanács. Miután a tanácsok kevesebb pénzből gazdálkodnak majd, nyilván ez \a pénz ás kevesebb lesz? — Nem mindenkinek. A tanácsoknak joguk van a differenciálásra. Ha úgy látják, akár 1500 forintot is kézhez adhatnak a rászoruló családoknak. Ésszerű lépés volt ezt tanácsi hatáskörbe átadni, hiszen ők ismerik a legjobban a közigazgatási területeken élő családok helyzetét. 1986-ban 8,4 millió forintot adtunk rendszeres nevelési segélyként, összességében nem hiszem, hogy ez jelentősen csökkenni fog. B. J. A legősibb gyermekjátékok készítésével foglalkozik Somogyudvarhelyen Győri Mihályné. Kukoricacsuhéból szebbnél szebb bábukat, állatokat készít.
