Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIIi. évfolyam, 305. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 28., Hétfő A Minisztertanács közleménye a az 1988. évi fogyasztói árszínvonal alakulásáról, az adóreformmal összefüggő központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről Az Országgyűlés 1987. szeptember 16—19-i ülésén elfogadott kormányprog­ramnak megfelelően a gaz­daságirányítás 1988-ban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korsze­rűsítésének meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság nö­velését helyezi előtérbe. En­nek megfelelően a kormány olyan népgazdasági tervet dolgozott ki, amelyben je­lentősen csökken a költség- vetés hiánya, csökken a ter­meléshez és a fogyasztáshoz eddig nyújtott támogatás és kedvezmény. A kormány ha­tározott törekvése, hogy az ár-, a bér- és a pénzügyi politika összehangolásával a tervben előírt keretek kö­zött tartsa a vásárlóerő és az árualap alakulását. A gaz­daság növekedésének lehe­tősége korlátozott, ugyanak­kor az egyensúly javításának követelménye olyan jelentős, hogy rövid távon elkerülhe­tetlen a lakosság reáljöve­delmének és ezzel fogyasztá­sának csökkenése. Ennek terheit döntően az aktív ke­resők viselik. A kormány ezen általános célok megvalósításához szi­gorú pénzpolitikát, a gaz­daságos termelést és a mű­szaki haladást segítő ösztön­zőrendszert, valamint társa­dalmi érdekekből a gyerme­kes családok, az időskorúak, a többszörösen hátrányos helyzetűek számára viszony­lagos védelmet nyújtó támo­gatási rendszert működtet. I. Az 1988. évi fogyasztói ár­színvonal az 1988. január 1- jén bekövetkező intézkedé­sek hatására 7,6 százalékkal emelkedik. A januári árvál­tozások az Országgyűlés ál­tal elfogadott és meghirde­tett új általános forgalmi- adó-mértékekből és a támo­gatások csökkentéséből adód­nak. Az élelmiszerárak átlago­san 10,7 százalékkal — ezen aelül a húsfélék árai ugyan­iak 10,7 százalékkal, a tej- ermékek árai 27,0 százalék­ra! — emelkednek. A fel- lőttruházati termékek (ide írtve a lakástextíliákat, mé- erárukat, rövid- és divat- irukat is) árai átlagosan 11 zúzalékkal csökkennek. A jyermekruházati cikkek árai :3 százalékkal, ezen belül a secsemőruházati termékek rai nagyobb mértékben ■melkednek. Az iparcikkek lőrében például átlagosan ,5 százalékkal növekednek vas-műszaki cikkek, 8,5 zúzalékkal a háztartási ve- yi cikkek árai. A bútorok rai megközelítőleg 5 száza­ikkal, ezen belül a gyer- lekbútoroké ennél lényege­sen nagyobb mértékben emelkednek. Az 1987-ben már bekövet­kezett áremelkedések 1988- at érintő hatása 4,7 százalé­kot tesz ki, ami a lakosság kiadásaiban már érvényesül. A január 1-jét jövetően, év közben várható áremelkedé­sek további 2,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszin­tet. így a fogyasztói árszín­vonal 1988 egészében 15 szá­zalékkal növekszik. Az árváltozások — a csa­ládok létszámától, jövedelmi viszonyaitól, a vásárlások összetételétől függően — dif­ferenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az alapvető fogyasztási javakra jutó többletkiadások, egy fő­re számítva, havi 350-550 forint között szóródnak. Év közi áremelkedéssel azokon a szabad áras terü­leteken lehet számolni, ahol jelentős az import részará­nya, ahol a termelés-forgal­mazás költségei növeked­nek, illetve ahol ez a keres­let-kínálati viszonyok ala­kulásából szükségszerűen következik. Az árhatóságok az árszabályok betartását egész évben szigorúan el­lenőrzik. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozta­tást év köziben megvalósító vállalatok, jelentősebb cik­kéket érintő árváltoztatások esetén pedig a kormányzati szervek kötelesek a lakossá­got tájékoztatni. A fogyasz­tói árak alakulásáról rend­szeres és részletes informá­ciót kell közzétenni. A január 1-jén életbe lé­pő árváltozásokról a köz­ponti sajtó december 30-án ad részletes tájékoztatást. II. A kormány kiemelt figyel­met fordít a szociális biz­tonság védelmére. Ennek megfelelően a pénzbeli tár­sadalmi juttatásokat — a kereseteket _ lényegesen meghaladó mértékben — 22 százalékkal növeli. Az intéz­kedések minden nyugdíjast, és minden gyermekes csalá­dot érintenek. Fedezetet nyújtanak az alapvető javak áremelkedéséből következő többletkiadások döntő részé­re. Az egyes juttatások eme­lése differenciált lesz. Az intézkedések biztosít­ják a legrászorultabb nyug­díjasok nyugellátásának vá­sárlóérték-megőrzését. A 70 éven felüliek és a súlyosan rokkantak — közel egymil­lió ember — 15 százalékos, de legalább 330 forintos nyugdíjemeléshez jutnak. A többi nyugdíjasnál ennél szerényebb növelésre nyílik Rizskov —Afganisztánról Nyikolaj Rizskov, az ZRP KB PB tagja, szov- >t miniszterelnök a Da- ens Nyheter című svéd lap- ak adott interjújában az fganisztáni politikai ren- széssel kapcsolatban leszö- ezte, hogy „az nem távoli knv, hanem a közeli jövő hetősége”. Hozzáfűzte, Dgy Afganisztán 29 tarto- ányából már csak 12-ben rtózkodnak szovjet csapa­tok. A Szovjetunió kész ar­ra, hogy megtegyen minden tőle telhetőt az afganisztáni probléma gyors és igazságos rendezése érdekében. A szovjet kormányfő minda­mellett hangsúlyozta, hogy „a rendezés csak akkor va­lósulhat meg, ha teljes mér­tékben megszűnik a külső beavatkozás Afganisztán belügyeibe”. lehetőség. Ez a réteg az ed­dig szokásos évi 2 százalé­kos (minimum 120 forintos) nyugdíjemelés mellett to­vábbi 210 forint nyugdíjki- egészítéáben részesül. így minden nyugdíjas legalább 330 forint nyugdíjemelést kap. A tanácsok szociális se­gélyalapja a költségvetés terhére 500 millió forinttal lesz magasabb. A kormányzat társadal­munk egy másik, szociális szempontból fontos körének, az eltartottal rendelkező csa­ládoknak a pénzbeli juttatá­sát jelentősen emeli. Az ár­emelkedésék szerkezetének megfelelően a kisgyermeket nevelők és a nagycsaládo­sok az átlagosnál nagyobb mértékű támogatást és ked­vezményeket kapnak. A csa­ládi pótlék gyermekenként 400 forinttal emelkedik, és ugyanilyen összeggel nő az egy gyermek utáni jövede­lempótlék is. A gyermek há­roméves koráig a családi pótlék 500 forinttal emelt összegben jár. A tartósan beteg és nevelőszülőkhöz ki­helyezett állami gondozott gyermek utáni osaládipót- lék-emelés gyermekenként 500 forint. Mindez csökken­ti a családokra nehezedő anyagi terheket. A társadalombiztosítási és az egyéb szociális pénz­béli ellátások emelésén kívül a szociálisan leginkább rá­szoruló rétegek egyéb ked­vezményekben is részesül­nek. A súlyosan beteg gyer­mekeknél a gyermekgondo­zási segély az eddigi hat­éves életkorral szemben a gyermek 10 éves koráig ve­hető igényibe. A tartósan be­teg, munkaképtelen, félnőtt korú személyek számára rokkantsági járadékot bizto­sítanak. A dolgozóknak csa­ládi ház építésére, vala­mint beteg közeli hozzátar­tozó otthoni ápolására fize­tés nélküli szabadság adha­tó. A nyugdíjasok utazási kedvezménye is bővül. Az 1988 januárjára járó ellátásokat — külön igény­lés nélkül — már az emelt összegben fizetik. Tájékoztató az új útlevelekről és a turisták valutaellátásáról Változnak az utazás feltételei Tegnap a Pénzügyminisz­tériumban sajtótájékoztatót tartottak az 1988. január 1- jén életbe lépő új útlevél­rendelkezésekről és a kül­földre utazás pénzügyi fel­tételeiről. L advánszky Károly bel­ügyminiszter-helyettes a külföldi utazásokról és az útlevélről a közelmúltban alkotott törvényerejű rende­letre utalva elmondta, hogy minden magyar állampolgár alapvető joga a külföldre utazás. Ez a jog csak kivé­telesen, például az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt védelme érdekében korlátoz­ható. A Magyar Közlöny 61. számában megjelent törvény- erejű rendelet, valamint a belügyminiszter végrehajtá­si rendelete alapján az útle­vél érvényessége öt évre szól, s a korábbihoz képest fontos változás, hogy az a világ összes országába, több­szöri kiutazásra jogosít fel. Egy-egy utazás időtartama 90 nap lehet, s ez indokolt esetben meghosszabbítható. Ezzel egyidejűleg az eddigi egyszeri kiutazási engedé­lyek a magánútleveleknél megszűnnek. Az 1984. janu­ár 1-je óta kiadott útleve­lek továbbra is érvényben maradnak, tehát a lakosság­nál lévő, mintegy négymil­lió, még érvényes útlevél cseréjét nem tervezik, azok az érvényességi idő lejártá­ig felhasználhatók. Az érvé­nyes útleveleket 500 forin­tért terjesztik ki a világ összes országára, többszöri kutazás- ra jogosítva, s ugyancsak 500 forintba kerülnek az új út­levelek. Minden magyar ál­lampolgár, tehát a gyerekek is külön útlevéllel kell hogy rendelkezzenek, de a még érvényes útlevelek, amelyek­ben a gyermek is szerepel, továbbra is felhasználhatók. Az útlevelek érvényesítését, illetve az újak kiadását ezentúl a rendőrkapitánysá­gokon lehet igényelni, vagy­is az eddigi 20 helyett 135 helyen az országban. Az út­levelek ügyintézésében meg­szűnik az utazási irodák sze­repe. A rendeletben szabá­lyozták a ki- és beutazások statisztikai adatszolgáltatá­si rendszerét is, a kitöltött statisztikai lapokat minden esetben át kell adni a ha­tárőrségnek. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes és Fekete János, az MNB első elnök- helyettese arról szólt, hogy az útié vél-rendelkezésekkel összhangban január 1-jével megváltoznak a külföldre utazás valutáris feltételei mind a rubel-, mind a kon­vertibilis * elszámolású or­szágok esetében. A rubelel­számolású országokba uta­zók külföldi fizetőeszközt ezentúl minden kötöttség nélkül, igényeik szerint vá­sárolhatnak. Hasonlóképpen keret-kötöttség nélkül, igé­nyeik szerint vásárolhatnak. Hasonlóképpen keretkötött­ség nélkül válthatók .meg fo­rintért ezekbe az országok­ba a vonat-, az autóbusz-, a repülő- és a hajójegyek. A miniszterhelyettes kifej­tette, hogy az utazásokkal kapcsolatos pénzügyi és vámfeltételek minden vonat­kozásban kedvezőbbek lesz­nek. A konvertibilis elszá­molású országokba há­romévenként — jelenlegi ár­folyamon — 19 ezer forin­tért Vehető fel turistaellát­mány. Ezt azonban több, maximum hat részletben le­het felvenni, hiszen a határ- átlépés előfeltétele, hogy a kiutazó legalább 3000 forint­nak megfelelő hivatalos eredetű, kiviteli enegdéllyel igazolt valutával rendelkez­zen. Hivatalos eredetűnek számít a turistaellátmány ke­retében megvásárolt, az uta­zási számláról, a deviza­számláról, valamint az újon­nan bevezetésre kerülő kü­lön utazási számláról felvett konvertibilis fizetőeszköz. A miniszterhelyettes kitért az említett külön utazási számlákra is. Az Elnöki Ta­(Folytatás a 2. oldalon.) A Budapest Bank első éve Eredményes esztendőt zár az egy éve alakult Budapest Bank Rt. A kereskedelmi bank kiterjedt hitelezési te­vékenységet folytat, benap- csalódott a bankközi pénz­piaci műveletekbe, és szá­mottevően bővítette vállal­kozásait. Hat olyan vegyes vállalat alakult az idén, amelynek létrehozásában, működésében a pénzintézet saját tőkével részt vesz. A Budapest Bank égy év alatt csaknem megduplázta kihelyezéseit. Mérleg főösz- szege, az év eleji 51 milli- árdról decemberre 88 mil­liárd forintra növekedett. Bár jelentős a bank ügyfélkö­rébe tartozó vállalatok hi­teligénye, sikerült a gazdál­kodók zökkenőmentes fi­nanszírozását biztosítani, valamennyi jövedelmezőnek ígérkező, a struktúra átala­kítását szolgáló beruházásra adtak kölcsönt. A bankközi pénzpiac révén a Budapest Bank bekapcsolódott több kereskedelmi bank által fi­nanszírozott fejlesztések megvalósításába is. A pénz­intézet aktivitásának növe­lésére, mozgásterének bő­vítésére év közben növelte alaptőkéjét. Másfél milliárd forint értékben bocsátott ki új részvényeket. A Budapest Bank nyere­sége az első félévben elérte az 1,7 milliárd forintot. Az éves várható eredmény 2,6- 3 milliárd forint körül ala-,, kul. A bank ügyvezetőségé 10-12 százalékos osztalék ki­fizetését javasolja a jövő év­ben összeülő közgyűlésnek. Az adók és az osztalék kifi­zetése mellett megmaradó nyereségből az elképzelések szerint növelik a bank tőké­jét, bővítik a vállalkozáshoz szükséges saját forrásokat. Jelenleg több mint 2000 ügyfele van a pénzintézet­nek, 70 százalékuk ipari szö­vetkezeti, illetve kisvállalko­zás. A bank a közelmúltban forint emlékérmék árusítá­sát kezdte meg. Hosszú tá­von érmepiacot kíván kiala­kítani, amelynek révén nem­csak az éremgyűjtők, hanem a lakosság széles rétegei is hozzájuthatnak értékálló és ismét könnyen pénzzé tehető érmékhez. Biotechnológiai fejlesztés A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet biotechnológiai főosztályán olyan fermentációs módszereket kutatnak, ame­lyek segítségével az élelmiszeriparban felhasználható enzi­mek termelhetők. Legutóbbi sikeres munkájuk eredménye­ként az Aspergillus gombatörzs enzimtermelő képességet tudták számottevően növelni. Hazai termékekkel pótolhat­ják az idáig csak tőkés importból beszerezhető keményítő­bontó enzimeket.

Next

/
Thumbnails
Contents