Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 285. szám Ára: 1,80 Ft 1987. december 3., csütörtök Kádár János és Jaruzelski baráti munkatalálkozója Komplex program 2000-ig Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására baráti munkalátogatásra szerda délelőtt Budapestre érkezett Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás ­párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke. Kíséretében van Józef Czyrek, a LEMP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára, Józef Kozioí, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Boguslaw Kolodziejczak, a LEMP KB Titkársági Iro­dájának vezetője és Ernest Kucza, a LEMP KB Külügyi Osztályának vezetője. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Kótai Géza, a KB osztályve­zetője, a Központi Bizottság tagjai fogadták a lengyel vendégeket. Jelen volt Biczó György, hazánk varsói és Tadeusz Czechowicz, Len­gyelország budapesti nagy­követe. Délelőtt Kádár János és Wojciech Jaruzelski között megkezdődtek a megbeszé­lések, -amelyeken részt vett Kótai Géza és Ernest Kucza is. Az MSZMP főtitkárának és a LEMP KB első titkárá­nak véleménycseréjével egy­időben a lengyel személyisé­gek magyar partnereikkel folytattak tárgyalást. Szűrös Mátyás Józef Czy- rekkel, Marjai József, aki egyben a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság magyar társelnöke, kollégájával, Józef Koziollal folytatott tárgyalást. A program ezután — a déli órákban — az Ország­házban folytatódott plenáris tárgyalással, amelyen Ká­dár János és Wojciech Ja­ruzelski vezette a magyar, illetve a lengyel tárgyaló- csoportot, s összegezték a megbeszélések eredményeit. Ezt követően a Parlament kupolacsarnokában Kádár János és Wojciech Jaruzels­ki aláírta a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programját. Az aláírásnál jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, a Po­litikai Bizottság több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a párt- és az állami élet sok más veze­tő személyisége. A komplex program pozi­tívan értékeli a magyar— lengyel együttműködést és barátságot, megerősíti a kölcsönös szándékot a sok­rétű kapcsolatok további fejlesztésére és mélyítésére. A politikai együttműködés kiterjed a párt- és állam­közi kapcsolatok erősítésé­re, a külpolitikai kontaktu­sok elmélyítésére, a tömeg­szervezetek széles körű kap­csolattartására, a kulturá­lis, tudományos, egészség- ügyi intézmények, a tömeg­tájékoztatási szervek együtt­működésének fejlesztésére. A gazdasági és műszaki-tu­dományos kapcsolatok bőví­tésében a legfontosabb terü­letek közé tartoznak a gép­ipar, a vegyipar, a szénbá­nyászat és az energetika, a vas- és színesfémkohászat, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar, a szolgáltatások és a környezetvédelem. A prog­ramban szereplő tematika konkretizálására a népgaz­dasági tervek egyeztetése­kor kerül sor, végrehajtását pedig megfelelő egyezmé­nyek, megállapodások és szerződések megkötésével biztosítják. A komplex program gazdasági része végrehajtásának felügyele­tét a magyar—lengyel gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bi­zottság látja el. Szerdán, a kora esti órák­ban elutazott Budapestről Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a (Folytatás a 2. oldalon.) A kormányfő Borsodban Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke tegnap a kormány több tagjának kíséretében Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­be látogatott. Az esemény záróaktusa volt annak a budapesti és győri konzul­tációnak, amelyen a kor­mány és az egyes régiók vállalatainak és mezőgazda- sági nagyüzemeinek vezetői kölcsönösen tájékozódtak a gazdaságpolitikai célokról, a gazdaságirányítás és a vállalati magatartás alakítá­sának gyakorlati problémái­ról, az idei év várható terv­teljesítéséről és az 1988. évet előkészítő tervezőmunká­ról. A konzultáció színhelye a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének ta­nácsterme volt. A felszólaló kormánytagok — Berecz Frigyes és Cse­llók Judit miniszterelnök­helyettesek, Kapolyi László ipari miniszter, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — az egyes tárcák és a vál­lalatok közötti folyamatos konzultációk eddigi eredmé­nyeiről, további lehetőségei­ről szóltak, rámutatva, hogy az előrelépésben az eddigi­nél harmonikusabb együtt­működésre van szükség a központi irányítás és a vál­lalatok között. Grósz Károly a három ta­lálkozó tanulságait összegez­ve egyebek között megálla­pította: az igényes eszme­cserék elérték céljukat, az elhangzott javaslatok alap­ján a kormány intézkedési tervet dolgoz ki. A Minisz­tertanács elnöke nagyra ér­tékelte azokat a helyi erő­feszítéseket, amelyeket az üzemek tettek és tesznek a talpon maradás, a vesztesé­gek felszámolása érdekében, az új módszerek keresésé­ben. A vállalkozói kedv és a cselekvési készség erősíti a kormány biztonságtudatát is — húzta alá Grósz Ká­roly, hangsúlyozva: a gaz­dasági megoldások mellett fokozott hangsúlyt, kell kapnia az emberi tényező­nek, csak így válik lehetővé még több szellemi erő és, érték bevonása gondjaink megoldásába. Kitért a nagy­üzemek szerepére és arra a hamis szemléletre, amely a hatékonyság és a korszerű­ség ürügyén szembeállítja a kis- és nagyvállalatokat. Megálapította: nem a mére­tek, hanem az eredményes­ség a meghatározó. A.nagy- és kisüzemek jobb illeszke­désére viszont nagy szüksé­ge van a gazdaságnak. Hoz­zátette: a nagyüzemi mun­kásság támogatása, őszin­tesége, nyíltsága rendkívüli hajtóerő a kormányzati munkához. Végezetül — megerősítve a vitában is elhangzottakat —, rámutatott: a számos feszítő probléma ellenére megvannak a társadalmi fel­tételek is programunk meg­valósításához. A végrehaj­táshoz önbizalom kell! Le­targikus állapotban, önbiza­lom nélkül sem élni, sem dolgozni nem lehet. Ezért a gazdaságra fordított figye­lem mellett minden munka­helyen a közösségek hitét, tartását és az egyének bi­zalmát is erősíteni szüksé­ges — mondotta a kormány elnöke. Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának elnök­letével ülésezett a vezető testület. Első napirendi pontként Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára a Központi Bizottság november 11-i ülé­séről tájékoztatta a pártbizottság tag­jait. Ezután dr. Exner Zoltánnak, az SZMT vezető titkárának előterjesztése és szó­beli kiegészítője alapján megvitatta a testület A megye szakszervezeti moz­galmában dolgozó kommunisták te­vékenységéről a gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtásában című jelen­tést, és jóváhagyta az állásfoglalás tervezetét. Végül Vizeli Istvánnénak, a vb tag­jának előterjesztése alapján tudomá­sul vette a testület a két pártbizottsá­gi ülés között végzett végrehajtóbi­zottsági 'munkáról szóló jelentést. Felszabadulása ünnepén Koszorúzás és megemlékezés Kaposváron Negyvenhárom éve sza­bad Kaposvár. A felszabadí­tókra emlékeztek koszorú- zási ünnepség keretében tegnap délután a sántosi felszabadulási emlékműnél, a Keleti temető szovjet hő­si emlékművénél és a Sza­badság parki szovjet hősi emlékműnél. Délután 5 órakor a városi tanács nagytermében ünnepségen méltatták az évforduló je­lentőségét. Weisz Zoltán, a városi pártbizottság titkára nyitot­ta meg az ünnepséget és köszöntötte a résztvevőket, köztük az elnökségben he­lyet foglaló dr. Tűri Imrét, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, dr. Balassa Ti­bort, a megyei tanács elnök- helyettesét, és Alexander Borkin alezredest, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet alakulat képviselőjét. Ünnepi megemlékezésé­ben dr. Barna Lajos, a vá­rosi tanács vb titkára fel­idézte a felszabadulás ese­ményeit. A szovjet hadse­reg csapatai már december 1-jén elérték a megye kele­ti határát,' 2-án pedig fel­szabadult a háború borzal­maitól meggyötört Kaposvár. Az azóta eltelt évtizedek alatt olyan értékeket terem­tettek a megye dolgozói, amelyek minden korábbi el­képzelést felülmúltak. A gazdasági körülmények gyakran kedvezőtlen ala­kulása mellett is a város építésében, az itt lakók és dolgozók életkörülményei­nek javításában szép ered­mények születtek. Alexander A városlakók és a munka­helyi, iskolai közösségek részvételével koszorúzási ünnepség volt a kaposvári Szabadság parkban Boi'kin alezredes a két nép közötti barátságot és az együttműködés eredményeit méltatta. A testvéri szovjet nép nevében köszöntötte a felszabadulását ünneplő vá­rost. A város fejlesztésében, szépítésében hagyományo­san részt vesznek társadal­mi munkákkal a lakóhelyi, iskolai és az üzemi kollektí­vák is. A lakóhely felvirá­goztatásáért kiemelkedően sokat tett, és ezért a Ka­posvár Városért kitüntetés­ben részesült a Latinca Sándor munkásöregység, va­lamint Horváth Tivadar, a DRV Somogy megyei igaz­gatóságának nyugalmazott vezetője, és a Táncsics Mi­hály Gimnázium. Az iskola vezetősége már korábban, az intézmény alapításának 175. évfordulója alkalmából vette át az elismerést. Marosi Jáno9 egységparancs­nok vette át a munkásőrök kitüntetését A „Lakóhely fejlesztésé­ért” kitüntetést vette át Papp János városi tanácsel­nöktől Lőrincz Ferenc, a Kaposterv vezető tervezője; Rigó István, a Kaposvári Villamossági Gyár telepve­zetője; Hartner Rudolf vá­rosi főkertész; a SÁÉV vil­lanyszerelő ifjúsági brigád­ja; Sebestény Gyula, a Dé- dász üzemigazgatóságának igazgatója; Kovács Lajos, a Fogyasztók Városi Tanácsá­nak elnöke; és Szabó Imre, a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának csoportvezetője. Társadalmi Munkáért ok­levélben részesült nyolc kö­zösség és tizenkét személy. /

Next

/
Thumbnails
Contents