Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

6 KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET ___________Somogyi Néplap__________ 1 987. december 19., szombat Vegyesvállalatok helyzete a szocialista országokban Marad minden a régiben az olajpiacon? Évtizedünk első telében lé­nyegében lezáródtak azok a viták, amelyek a szocialista országok külgazdasági nyi­tottságának fokával voltak kapcsolatosak. A külkereske­delmi mérlegek időleges egyensúlyhiánya, egyes or­szágok esetében pedig a kül­földi pénzügyi tartozások fel- halmozódása vetette föl a ..bezárkózás" külgazdasági politikájának alternatíváját. A vitákra azóta pont került: a szocialista országok kivé­tel nélkül azt vallják, hogy a nemzetközi munkamegosz­tásba való bekapcsolódás nemhogy visszavonulást, ha­nem még intenzívebb keres­kedelmi kapcsolatok kiépí­tését feltételezi a nyugati piacokkal és vállalatokkal. A kapcsolatok minőségének fej­lesztése azt jelenti, hogy mindenütt nagy súlyt helyez­nek a vegyesvállalati együtt­működés felfuttatására, hi­szen ettől várják a műszaki lejlesztéshez szükséges im­port növelését, mégpedig je­lentős devizaráfordítások nél­kül. Már o. NEP-korszakban Az ilyen típusú közös vál­lalkozások emellett növelhe­tik az exportkínálat verseny- képességét, hozzájárulhat­nak a termelés szerkezetének átalakításához — ezek a fel­adatok mindenütt az első he­lyen állnak a gazdaságpoliti­kai célok sorában. A gazdasági reformok be­indításával. az útkereséssel párhuzamosan jelentek meg gazdaságpolitikai elemzések, amelyek a múltra visszate­kintve elemzik a vegyesvál­lalatok helyét és szerepét a szocialista gazdaságban. A szovjethatalom első éveiben, a NEP-korszakban kifeje­zetten szükségesnek tartot­tak a külföldi tőke bevoná­sát az. exporttermelésbe, hoz­zájárulását a belföldi piac ellátásának javításához, a gazdaság helyreállításához. Hasonlóképp Csehszlová­kiában, mint ezt aVnyesnya- ja Torgovlja című lap írta. mindig voltak külföldi tő­kerészesedésű vegyesválla­latok, amelyek még a hábo­rút megelőző időszakból ma­radtak meg. Igaz. azóta egyet­len ilyen új vállalatot sem hoztak létre, tavaly viszont-kormánynyilatkozatot tettek közzé az új vegyesvállalatok alapítására vonatkozó javas­latok megvizsgálásáról. En­nek nyomán rendelet is szü­letett. és az idén már meg­kezdte működését az első közös vállalkozás, a brnoi Tesla és a dániai Senetek műszergyártó vállalata. Jugoszláviában már két évtizede megszülettek a ha sonló jogszabályok, a többi országban, köztük hazánk­ban is, Romániában, Bulgá­riában, Kínában. Vietnam­ban a hetvenes években dol­gozták ki a vállalatközi együttműködés jogi kereteit. Általános tapasztalat, hogy kezdetben inkább csak ke­reskedelmi. szolgáltatási cél­lal szerveződnek a vállalko­zások. és csak a későbbiek­ben. a kezdeti tapasztalatok­ból okulva merészkednek a partnerek a szorosabb egy­másrautaltságot feltételező termelési kooperációk terü­letére. A Harmadik: Magyarország Ilyen utat jártak be a het­venes évek eleje óta a Ma­gyarországon működő ve- gyesvállalatok is — az újon­nan létrejöttek már közös kockázatokat vállalnak, együttműködnek a termelési, technológiai, a gyártmány­szerkezet fejlesztésében, vagy az értékesítésben. Magyarország egyébként mintegy 100 millió dolláros tőkeértékkel a harmadik he­lyen áll a vegyesvállalatok alapításában, főként az utób­bi években gyorsult fel a cégalapítás üteme. Csak Ju­goszlávia és az első helye­zett Kína előz meg minket. Kínában az elmúlt tíz évben több mint 7800 közös érde­keltségű céget alapítottak: 0,6 milliárd dollárra rúgott az ország különleges gazda­sági övezeteiben létrejött ve­gyesvállalatok tőkéje. Álta­lánosítható tapasztalat, hogy a befogadó országok a ve­gyesvállalatokat — paritásos alapon, vagyis a kölcsönös érdekeket érvényesítve igye­keznek működtetni. Nem is lehet ez másként, hiszen ilyen vállalkozások csak úgy hozhatók létre, ha benne mindkét fél megtalálja a szá­mítását. Érvényes ez a vál­lalatvezetés kiválasztásától, a jövedelmek megadóztatá­sán át, a tőkerészesedés rög­zítéséig. A Szovjetunióban például egy nemrégiben lét­rehozott vállalatnál a pénz­ügyi és a technikai igazga­tót a nyugati partner, a ter­melési és a személyzeti ügyekért felelős vezetőt a szovjet fél nevezi ki. A vál­lalkozás adója a jövedelem 30 százaléka, amihez a nye­reség hazautalása esetén to­vábbi 20 százalékos adó jár. Az adókönnyítések eszközé­vel nemcsak a tőke újrabe- fektetésére igyekeznek ösz­tökélni a vállalkozásokat az országok, de a befektetések felfuttatására is: ezért adnak a Szovjetunióban például 2, Magyarországon 5 évre men­tességet induláskor a vállal­kozásoknak az adófizetés alól. Fejlettebb gazdálkodás Nincs általános szabály vi­szont arra, hogy a szocialis­ta országok milyen tőkeré­szesedési arányt engedélyez­nek nyugati partnereiknek a területükön működő vállala­tokban. Egyes országokban igyekeznek határt szabni a külföldi cég részesedésének, másutt viszont fordított a cél, vagyis érezhető a törek­vés, hogy a partner minél nagyobb súlyt és feladatokat vállaljon a vállalkozásban. Több vegyesvállalat műkö­dik például hazánkban is nyugati tőketöbbséggel, mint ahogyan Vietnamban is elér­heti a külföldi tőkerész a 100 százalékot, és meghalad­hatja az 50 százalékot a Szovjetunióban is. Mérleget korai lenne még vonni a vegyesvállalatok mű­ködéséről, hiszen sehol sem alapítottak még annyit, hogy értékelhető legyen, milyen szerepet töltenek be a leg­korszerűbb technológia meg­honosításában, vagy a kül­kereskedelmi mérleg javítá­sában. Azt azonban már a kezdeti tapasztalatok alap­ján is kiemelik a közgazdá­szok: a vegyesvállalatok al­kalmasak a fejlettebb mun­kaszervezési, irányítási mód­szerek elsajátítására, és ar­ra, hogy a szocialista válla­latok megismerkedjenek a szigorúbb termelési és piaci követelményekkel. Marton János Változatlan marad a kő­olajexportáló országok szer­vezetének termelési és ár­stratégiája 1988 első felében. Hatnapos szívós alkudozás eredményeként a kartell mi­niszterei végül is csak abban állapodtak meg, hogy nem tudnak megállapodni, ezért az eddigi termelési kvótákat — hivatalosan összesen napi 16.6 millió hordóban — és az alapárat — hordónként 18 dollárban — 1988 június vé­géig meghosszabbítják. Az összkvóta ezek szerint megint csak irányszám lesz, mert Irak ismét kívül ma­radt a megállapodáson. Noha neki is megállapították a kvótáját — mivel az nem változott, a többi OPEC-or- .szágnak valójában csak napi 15.06 millió hordó marad —, ennek nincs jelentősége, mert Irak változatlanul naponta több mint 2 millió hordót termel. Bagdad ezúttal is azért maradt ki a megálla­podásból, mert nem sikerült keresztülvinnie azt a köve­telését, hogy Iránnal azonos — vagyis napi 2,3 millió hor­dós — kvóta illesse meg őt is hivatalosan. A miniszte­rek most először arról is dön­töttek, hogy a termelési kvó­ták betartását a holland Kleinveld Kraayenhof cég­gel, mint független megfi­gyelővel ellenőriztetik. Az értekezlet munkáját kezdettől fogva beárnyékol­ta a szervezet két legjelentő­sebb termelője. Irán és Szaúd-Arábia heves vitája a jövőbeni OPEC-stratégiáról. Teherán változatlan terme­lési kvóták mellett az olaj­árak 18-ról 20—20,7 dollárra való emelését akarta elérni, ellensúlyozandó a dollár gyengülését és az inflációt Iránban úgy számítják, hogy a dollár gyengülése miatt az egy hordó olajért kapott 18 dollár külföldi vásárlóereje annyi, mint 15,3 dolláré volt tavaly. Teheránnak ezt a tö­rekvését kezdetben Algéria, Líbia, Nigéria és más tagor­szágok is támogatták, később azonban Irán egyedül ma­radt ezzel az álláspontjával. Szaúd-Arábia és a többi öbölmenti termelő ország a piaci realitásokból kiindulva ragaszkodott a jelenlegi alap­ár fenntartásához és elvetet­te az iráni követelést. A piaci valóság az, hogy a nyersolaj ára március óta ismét a hordónkénti 17 dol­lár alá csúszott. A Nyugat- Európában irányadónak te­A légi balesetek okai ■ Hí szerencsés baleset; a gép a startnál lecsúszott a kifutó­pályáról, és összetört az egyenetlen talajon. Ilyen esetben tűz szó kg 11 kitörni, de meg tudták akadályozni. Nem túlzott az a megálla­pítás. hogy aki manapság ag­godalom nélkül indul el egy vasárnapi autókirándulásra az ugyanolyan gondtalanul ülhet be egy korszerű utas­szállító repülőgép kényelmes kabinjába is. Á köztudat ve­szélyesebbnek tartja a légi közlekedést, noha évente ezer alatt van a világon a halálos balesetek száma, míg a gép­kocsi évente több mint száz­ezer áldozatot követel. Ennél az összehasonlításnál persze még figyelembe kell venni a lényegesen szélesebb körű autóhasználatot, de a légi közlekedés kedvezőbb muta­tószámokat ad akkor is. ha a balesetek számát a megtett ún. utaskilométerekre vonat­koztatjuk. A balesetek okainak fel­derítése mindig a rendelke­zésre álló adatok gondos ösz- szegyűjtésével indul. A me­netrendszerű járatok repülés közben rendszeres rádiókap­csolatot tartanak a földdel: az irányító állomások „kéz­ről kézre" adják a gépet, be­szélgetéseiket pedig magne­tofonszalag rögzíti. Igen fon­tos a helyi környezet vizsgá­lata és a fennálló meteoro­lógiai helyzet elemzése is. Adatokat szolgáltathatnak a szerencsétlenséget túlélő uta­sok. valamint a külső szem­tanúk is. Sajnos, a megfigye­lők beszámolói gyakran el­lentmondanak egymásnak, hiszen a megfigyelők a zu­hanó gépet más-más idő­pontban látják. Földi kapcsolat és szemta­núk hiányában a balesetet kiváltó ok felderítése első­sorban a géproncsok vizsgá­lata alapján történik. Már a roncsok elhelyezkedése is elárul egyet-mást a szakér­tőknél: Ha például a gépré­szek 'v- vagy farokda rab ''gymástól távo­labb hullottak le, feltételez­hető, hogy a törés már a le­vegőben következett be, mondjuk hirtelen megnőve kedett légierőterhelés, eset leg rezgési jelenség folya mányaként. A roncsdarabok összeillesz­tése után következik a bal­esetet közvetlenül előidéző, az elsődleges szerkezeti sérü­lés megállapítása. Ez nem könnyű feladat, hiszen a gé­pen a földhöz csapódáskor másodlagos törések is kelet­keznek. ugyanakkor a tartá­lyokból, valamint a széttört vezetékekből kiáramló üzem­anyag gyakran lángba borít mindent. Főként a sérült da­rabokon mutatkozó nyílások nagysága és iránya, valamint a törések felülete az, ami nyomra vezető felvilágosítást adhat. Az idegen behatások, robbanások által előidézett sérülések jellegzetes töréské­pet mutatnak. Jól felismer­hetők az ismétlődő tartós igénybevételek (például rez­gések) következtében előálló íáradásos törések is. amelyek veszélye főként abban rejlik, hogy váratlanul, külső figyel­meztető jel nélkül léphetnek fel. Utólag viszont a jelleg­zetes törési felületekből, va­lamint éppen a nyúlások hiá­nyában lehet rájuk követ­keztetni. A helyszíni szemlét rend­szerint laboratóriumi vizsgá­latok követik. Ellenőrzik a szerkezeti részek anyagának szilárdságát, és ha az szük­séges, mesterséges terhelé­sekkel hasonló töréseket idéznek elő a roncsokon, és ily módon következtetnek ar­ra, hogy a baleset alkalmá­val a gépre, illetve egyes részeire valójában mekkora terhelések hatottak. A nagy repülőgépgyárak újabban hasznos tapasztala­tokat gyűjtenek a kísérleti úton előidézett „mesterséges balesetek" értékelésével, fil­mezésével, a beépített auto­matikus védő-, tűzoltó- stb. berendezések kipróbálásával. kintett északi-tengeri Brent olajfajta jegyzése hordón­ként 16,15 dollár körül mo­zog, vagyis alacsonyabb az OPEC által kívánatosnak tartott 18 dollárnál. New Yorkban is esett a nyersolaj ára és 16,85 dollár volt a jegyzése a napokban. Az októberi nemzetközi tőzsdekrach, a dollár érték- vesztése és a világgazdaság növekedési ütemének várha­tó lassulása következtében 1988-ra lényegében a kőolaj iránti kereslet stagnálására lehet számítani világszerte, ennélfogva az OPEC erről az oldalról nem számíthat te­hermentesítésre. A piac ala­kulása mellett a legfőbb bi­zonytalansági tényező Irak magatartása. Irak eddig na­pi 2,8 millió hordó olajat ho­zott felszínre a neki enge­délyezett 1,54 millió hordó helyett. Bagdad többlettel-- ( melését a kvótamegállapodá­sokban hallgatólagosan már eddig is tudomásul vették. Megfigyelők rámutatnak, hogy az OPEC-államok kvó­tatúllépése 1987 második fe­lében többé-kevésbé igazo­dott a piachoz. Így a nyuga­ti országok az öböl menti há­tölthették készleteiket és az olajár a napi 19—20 millió hordós tényleges OPEC-kí- nálat ellenére is hetekig 19 dollár fölött maradhatott, sőt augusztusban elérte a 21 dol­lárt is. Ilyen termelési szint azonban 1988-ban már min­denképpen lefelé nyomná az árakat, amit előre jelez az. hogy éppen mostanra, a tél: fűtési szezonra máris vissza­estek az árak. Az OPEC olaja iránti várható kereslet, vár­hatóan, napi 17 millió hordó körül alakul az első félév­ben. Hosszabb távon azonban az idő talán mégis az OPEC- nek dolgozik. A tagországok területe alatt húzódik a vi­lág ismert olajkészleteinek mintegy kétharmada, és ola­juk lényegesen olcsóbban termelhető ki. mint másutt. Az olajkartell tagországai adták tavaly a világ olajex­portjának 46,5 százalékát, a világ termelésének pedig 32.6 százalékát. Szaúd-Árábia és a többi öbölmenti termelő célja az, hogy óvatos terme­lési és árpolitikával minél inkább meghosszabbítsák az „olajkorszakot". Bognár Mária Autóülések vizsgálata bök vezető és utas panasz­kodik az autóülések kényel­metlenségére. Jó néhányan ezeket okolják a gerincosz- lop-bántalmak megjelenésé­ért is. A problémák nemcsak a személyautóknál, hanem autóbuszok, vonatok, kamio­nok esetében is fennállnak. Bár a fapados ülések óta nagy fejlődés ment végbe, a tervezők szerint is sok ten­nivaló van még a kényelmes ülések alakulása terén. A kényelem átfogó foga­lom, szubjektív és viszony­lagos, mely jó anyagi és pszichológiai közérzetnek fe­lel meg, amit a zajok, sza­gok, a környezeti hőmérsék­let és fény. valamint az egyénre ható fizikai és pszichológiai igénybevételek befolyásolnak. De ugyan­azon személy kényelemérze­te is nagyban változik az utazás céljától, az utazóesz- közöktöl függően. Nem mindegy az sem. hogy mi­lyen korú, nemű, s milyen egészségi állapotú a kérdéses egyén. Szinte lehetetlen te­hát pontosan meghatározni, hogy mit jelent a kényelem. Ezért a tervezők inkább egy negatív fogalmat használ­nak: a kényelmetlenség hiá­nyát, az utazókra ható igény- bevételek minimális értékét. A tervezésnél a fiziológia, a biomechanika, az antro- pometria objektív adatai mellett a tapasztalatokra is támaszkodnak. Hiányosak viszont a ma rendelkezésre álló ergonómiai ismérvek. A kutatók és a tervezők szer­te a világon vizsgálják azo­kat a mechanikai eredetű igénybevételeket, melyek álló járműben, ülő helyzetben lépnek fel, és vizsgálják azo­kat a dinamikus erőhatáso­kat is, melyek akkor kelet­keznek, ha egy jármű moz­gásban van. Kitérnek azok- ía a megoldásokra is. me­lyekkel ezeket az igénybevé­teleket minimálisra lehet csökkenteni. A háttámla döntését, az ülés előretolását, a vissza­pillantó-tükör beállítását, az ülés szögének állítását, a kormány, a lábpedálok tá­volságának és dőlésszögének változtatását stb. célzó sza­bályozásokat dugattyúkkal és elektromotorokkal valósít­ják meg. A szabályozásokat mikro­számítógép is vezérelheti. Ennek segítségével bizonyos erőhatásokat lehet kifejteni az ülésben tartózkodóra, aki ezeket az igénybevételeket igyekszik kiküszöbölni. A legkisebb kényelmetlenséget jelentő helyzet kialakítására létrehozott szabályozások, il­letve szöghelyzetek elemzése a kutatók számára értékes adatokat szolgáltat. A vizs­gálatok során kapott infor­mációkat adatbázisban ,rög- zítik, melyet a fejlesztés to­vábbi fázisában három di­menziós geometriai modell­hez kapcsolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents