Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 297. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 17., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Átalakították a kormányt - esküt tettek a miniszterek A jövő évi állami terv és költségvetés vitája elkezdődött Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. A képviselők élve az ügyrend adta lehetőséggel - 7 ellenszavazattal - úgy döntöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Országgyűlés ugyancsak zárt ülésen döntött személyi kérdésekben. Ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Sarlós István ismertette a zárt ülés határozatát A zárt ülésen hozott döntéseket — már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A piaci folyamatok, a bélés külkereskedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a IKeres- kedelxni Minisztérium létrehozásáról. Ennek következtében megszűnik a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium életre hívását az egyre jelentősebb szerepet betöltő környezetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természetvédelmi, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt működő területig állam- igazgatási szervek -összevonására is. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület — tudomásul véve a Minisztertanács Tanácsi, illetve Tájékoztatási Hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főiigazgatóság felügyeletének változását — úgy határozott, hogy megfelelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló törvényerejű rendelet kapcsolódó előírásait. A Magyar. Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésien a Népköztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Or- izággyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testűét felmentette miniszterel- iök-!helyettesi tisztségéből 3erecz Frigyest, Csehák Julitól, Horváth Istvánt és Vlaróthy Lászlót, akit fel- nentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. egyidejűleg Berecz Frigyest pari, Csehák Juditot szoci- lis- és egészségügyi, Horkörnyezetvédelmi és vízgaz- • dálkodási miniszter irányításával, — Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanács elnöke irányításával az átmeneti időszakban működjön közre a munka folyamatoságának biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. Az ülésszak elején döntöttek a tanácskozás további tárgysorozatáról is: — a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása — együttes vitában; — a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása — ugyancsak együttes vitában; — az Állami Egyházügyi Medgyessy Péter expozéja vátih Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök- heflyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más, fontos megbízatásúik m'iatt mentette fel az országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a parlament. Az Elnöki Tanács — Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Ábra hám Kálmán államtitkárt e tisztsége alól, — Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Hutás Imre egészség- ügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Hoós János orszájgos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, — Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajos államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt e tisztége alól felmentette; egyidejűleg — Andrikó Miklóst kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Ábrahám Kálmánt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá, — Bártha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Kemenes Ernőt országos tervhivatali államtitkárrá, — Medve Lászlót szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá, — Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács — Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Bányász Rezsőt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Kovács Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége^ álól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése melle t, nyugállományba vonulására tekintettel felmentette. A Minisztertanács — Bartha Ferenc miniszterhelyettest e tisztsége álól más fontos megbízatására tekintettel felmentette, — Gál Zoltánt belügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának koordinálására Kapolyi Lászlót kormánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki — Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a kereskedelmi miniszter irányításával, — Papp Lajost, hogy a belügyminiszter irányításával, — Kovács Antalt, hogy a PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Következetesség — ez az országgyűlésen tegnap elhangzott felszólalások egyik kulcsszava. Az 1988. évi állami költségvetés vitájában többen is szóltak arról, hogy az új adórendszer bevezetése, a szelektív gazdaságfejlesztés megvalósítása és az életszínvonal kényszerű visz- szaesése gondokkal és feszültségekkel telített ugyan, de elkerülhetetlen. „Ma még inkább az aggályok, semmint a törekvések érzékelhetőek” — mondta ezzel kapcsolatosan Mészáros Győző somogyi képviselő, a terv- és költségvetési bizottság szószólója. — Gazdasági és társadalmi életünkben huzamosabb ideje megfigyelhető, hogy az elhatározás-készség magaTisztelt Országgyűlés! A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A nemzeti jövedelem és a hozzáadott érték növekedése évek óta először várhatóan a tervezetthez közelállóan, másfél-két százalék között ^alakul, s ez — az 1985. évi visszaesést és az 1986. évi stagnálást követően — a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatározó völt az ipari termelésnek a tervezettet túllépő bővülése. A konvertibilis export árbevétel az 1986. évit jelentőlsen meghaladja, s minden jel -arra mutat, hogy a tervezettnél is több lehet. A kivitel növekedésében szerepet játszik az is, hogy ebben az esztendőben kétszer is módosítottuk a valuta- árfolyamot, aminek egyúttal sabb színvonalon van, mint a cselekvési készség. A közvéleményt ezért nemcsak az foglalkoztatja, hogy jó döntések születnek-e, hanem az is, hogy azok megvalósulnak-e. Az országgyűlési bizottságok ülésein gyakran elhangzott, hogy számolni kell a kibúvókeresés és a visszarendeződés veszélyével. Miképpen lehet ezt elkerülni? — Azt, hogy a megkezdett úton ne lehessen visszatáncolni, egyrészt átfogó jogi és közgazdasági szabályozással, másrészt az érdekeltség megfelelő fejlesztésével érhetjük el. Az ezzel kapcsolatos tennivalókra dr. Medgyessy Péter expozéja rámutatott: a különböző ösztönzők, a nyereségadó visszatérítése, a technikai korszerűsítést vállaló gazdasági egységek pénzügyi kedvezményei, az az importot drágító hatása is van. A behozatal ennek éllenére gyorsan bővült. Az állami költségvetés hiánya ez évben az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mintegy 9 milliárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, ho(gy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A költség- vetés meghatározó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A váll álatok az idén — befizetéseik és támogatásaik egyenlegeként — többel járulnak hozzá az állami költségvetés bevételeihez, mint amennyit terveztünk, többel, mint amennyire év közben számítottunk. A gazdaságtalanul műköexport további ösztönzése, a gazdaságtalan tevékenységek erőteljes visszaszorítása mind azt a célt szolgálja, hogy a kívánt mértékben és irányba élénküljön a gazdasági élet. Fontos továbbá annak az elképzelésiek a megvalósulása, miszerint a parlament a továbbiakban fokozottabban figyelemmel kíséri és ellenőrzi a gazdálkodás alakulását, s bizonyos változásokhoz szükséges lesz a hozzájárulása. Ez is csökkenti a kibúvók, a visszatán- colás lehetőségét. — Felszólalásában említette azt is, hogy a lassú haladásnak nem csupán szubjektív okai vannak: a beruházások lassú növekedése nehezíti a technikai fejlesztést, a kibontakozás gyorsítását. — A gazdasági élet egészére vonatkoztatva a beruházások valóban továbbra Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról: — az Országgyűlés állás- foglalása — a külügyi bizottság javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcs- találkozóról; — interpelláció, kérdések, új bizottságok választása. A napirendnek megfelelően ezután Medgyessy Páter miniszterelnök-helyettes tartatta meg expozéját. dő vállalatok és szövetkezetek helyzetének rendezése terén a szükségesnél lassúbb az élőrehaladás. Alapvető törekvésünk, hogy ezek az egységék hatékonyan működjeitek, vagy ha ez nem reális, szűnjenek meg. Negyvenöt vállalat és szövetkezet szanálása, .alapvető átalakítása van napirenden. Elhatározásra jutott a kormány abban is, hogy néhány, hoszabb ideje húzódó probléma esetében gyökeres változásokat indít meg. Ennek megfelelően. megszűnik a Ganz-Mávag és helyébe új, önállósult vállalatok alakulnak. Megszűnik a Tatabányai Szénbányák Vállalat is. A gazdaságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óbatat(Folytatás a 3. oldalon.) is visszafogottak. A verseny- képes és a további fejlesztésre szánt tevékenységek korszerűsítésére azonban az eddiginél nagyobb lehetőség lesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szelektív iparfejlesztésben hátrányosan érintett gazdálkodóknak megadóan viselniük kell sorsukat. Számukra a továbblépés útja az — és társadalmunk egésze számára is az a kedvező —, ha kezdeményeznek, újítanak. A vállalkozói szellem fejlesztése általánossá válása vezethet a gazdálkodás nagyobb eredményességéhez. — Említette azt is, hogy az új adórendszer hatását teljes biztonsággal nem lehet kiszámítani, mivel Magyarországon ez még új megoldás. Annyi bizonyos azonban, hogy az adóreform következetes megvalósítása, a gazdaság tartós, kiegyensúlyozott fejlődése érdekében szükséges és elengedhetetlen. Kovács Gyula Következetesen, előremutatóan
