Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
1987. november 4., szerda Somogyi Néplap Újító szellem kapun kívül és belül „Az iparban ... a műszaki fejlesztés jobban igazodjék az üzemek adottságaihoz.” (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) Eredményeket elérni és tartósítani akkor lehet igazán, ha a műszaki fejlesztés nem korlátozódik licencek, gépek, módszerek megvásárlására, hanem az úgynevezett „szubjektív” tartalékokat is mozgósítja a termelőegység. Vagyis: újító szellemet, alkotó közérzetet tesz általánossá minden részegységében. Enélkül nincs folyamatos megújulás, enélkül a legkorszerűbb technika sem működtethető a kívánt eredménnyel. A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyára „vevő” minden jó ötletre. Különösen ha az „eladók” — a saját dolgozók. — Számos alkalom van arra, hogy az ötletek ismertté váljanak, és a véleményezőkhöz, elbírálókhoz jussanak — mondta Biczó József, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára. — Egy-két hetes ötletversenyek, különféle értekezletek serkentik a fejtörést, és a napi munka során is szóba kerülnek jó elgondolások. Az egyik legfontosabb „ötletserkentő”: az újítási feladatterv. Sok mindent megvalósítanak belőle, visszatérő téma ritkán van. Általában az importkiváltásra, az anyag-, energia-, és időmegtakarításokra ösztönzik az újítókat. — Jó hatása van annak a januártól érvényes rendeletnek, mely szerint bérköltség helyett a termelési költségből fizetik az újítási díjakat — folytatta a tájékoztatást Biczó József. — A lehetőségek javulásával párhuzamosan gyárunkon belül is igyekszünk élénkíteni, ébren tartani az újítókedvet. Lehet, hogy nem tartozik szorosan a témánkhoz, ám mégis fontosnak tartom, hogy elég sok olyan hobbirendezvény van nálunk, ami a készséget és a képességet fejleszti. Otthon sokan szeKlubra gyűjtenek Pénzt keresnek a KISZ-esek Féléves késéssel indult, a lépéshátrányt jó taktikával, ügyes szervezéssel azonban hamar behozta. Ma már a megyében náluk működik legeredményesebben a KISZ- közösségi munkavégzés. A siker titkáról Kungli Ferenc, a kaposvári Volán KISZ-bizottságának titkára vall. — Kezdetben nehéz volt a fiatalokat meggyőzni a közösségi munka értelméről, s arról, hogy ebből nem csupán a vállalatnak, hanem nekik is hasznuk származik. Nézzük csak sorjában. A vállalat, amely amúgy is állandó munkaerőhiánnyal küzd, jól jár, hisz a KISZ- esek vállalják, hogy munkaidő után olyan tevékenységet végeznek, melyre különben nem lenne ember, s mindezt olcsóbban, s gyakran jobban és gyorsabban is, mintha külső szakemberekkel dolgoztatnának. S nem előnytelen az üzlet a dolgozónak sem, hisz a nyereség körülbelül hatvan százaléka az ő zsebébe vándorol. A pénz többi része a KISZ-bizottságot illeti, azt azonban a munkavégző határozza meg, hogy ezt az összeget mire költsük. — Hégi vágyunk egy új ifjúsági klub, ahol munka után összegyűlhetnénk, programokat szervezhetnénk, vagy egyszerűen csak beszélgethetnénk. Erre is egyre nagyobb szükség lenne manapság. Van ugyan egy klubunk itt a telepen, ez azonban nagyon távol van a várostól, s hiába vagyunk Volán-dolgozók, mi is a menetrendhez vagyunk kötve, az pedig nem hozzánk alkalmazkodik. A klub mellett a szakszervezeti ifjúsági tagozat segítségével kondicionálótermet is szeretnénk építeni, s az sem megy pénz nélkül. A közösségi munka- vállalásból nyert pénz nagy részét ezekre fordítjuk. Sokan szerveznek kirándulásokat, túrákat — mesél a pénz sorsáról Vuncs István, aki egy társával vállalta, az elromlott autóbuszerősítők és mikrofonszárak javítását. Korábban a vállalat a hibás alkatrészeket Pécsre szállította javítani, ez a folyamat azonban jóval hosz- szabb, bonyolultabb és drágább volt, mint most, hogy a vállalat két dolgozója vette kezébe a dolgok irányítását. — Egy-egy alkatrésszel két-három órai munkánk van, ezt azonban otthon a saját szerszámaimmal, kényelmes körülmények között is el lehet végezni, s mindig jól jön az az öt—hatszáz forint, amit havonta ezzel keresek — mondja István, aki főmunkaidőben autószereléssel keresi kenyerét. Eddig huszonhat szerződést kötött a vállalat vezetősége és a KISZ-bizottság közösségi célú munkavégzésre. A legtöbben szerelési munkákra vállalkoztak, de a gépjármű- és autóbuszvezetők is bekapcsolódtak a munkába. Több mint ötszázezer forint nyeresége volt a vállalatnak ezekből a munkákból. Kétszázezer forint a KISZ-bizottság kasszájába vándorolt, a többit a munkavégzők között osztották szét. — Tervezzük, hogy a nyereség egy meghatározott százalékából fiatal dolgozóink lakásépítését támogatjuk kamatmentes kölcsönnel. Sokfelé kellene pénz, főhet a fejünk, hogyan gazdálkodjunk vele. A legtöbb KISZ-alapszervezetben az anyagiakkal van a legnagyobb gond, s érthetetlen módon mégis kevesen vállalkoznak ilyen munkára. Pedig csak a vállalati, intézményi támogatásból sehol sem lehet ma már megélni. A nem kaposvári székhelyű Volántelepeken is egyre többen veszik ezt észre, így mind többen vállalkoznak ott is közösségi célú munkákra. A KISZ Központi Bizottságának határozata értelmében harminc év alatti fiataloknak kínálhatja fel a vállalat ezt a lehetőséget, ettől azonban el lehet, s gyakran el is kell térni. Mindig a munka jellege, s a vállalat igénye határozza meg a szerződés tartalmát, hisz a cél közös: nyerjen a vállalat, s járjon jól a dolgozó is. H. £. retnek kötni, varrni, kézi szerszámot készíteni, műszaki eszközökkel foglalkozni — az általuk elkészített tárgyakat időnként kiállításon mutatjuk be. Ezzel is elősegítjük, tápláljuk a műszaki, technikai jellegű érdeklődés fenntartását és fejlesztését. Az érdeklődés valóban nem köthető munkahelyhez, a legjobb, ha az ember egész személyiségét áthatja. — Gyárkapun belül az újítási mozgalmat a munkaverseny részévé tettük. A verseny értékelésekor szerepe van annak, hogy egy- egy kollektívának van-e megvalósítható ötlete, újítása. A vezetők munkájának értékelésekor is fontos szempont az, hogy milyen mértékben segítik a jó elgondolások megvalósulását. Lovay Andrásné újítási előadó néhány eszmei csetepatét elevenített föl a beszélgetésünk elején: amikor a szakszervezettel együtt küzdött egy újítás bevezetéséért. — A jó légkör föltételezi az őszinteséget — mondta. — Gyárunk vezetői jó néven veszik, ha észrevételeimmel segítem a megalapozottabb döntést. Az újítók néha sértődékenyebbek... Viszont javukra válik, hogy nem mérgelődnek sokáig. Belátják, ha nem valósítható meg újításuk. Például azért, mert nem reális az elképzelésük, vagy azért, mert az importhelyettesítésre kitalált alkatrész „eredetije” már útban van a gyárba. Ha viszont a megvalósítható javaslat nem kap kellő figyelmet, akkor az újítóval együtt megkeresem az elbírálót, és ha szükséges, a szakszervezeti bizottság segítségét is kérem. A nyolcvanas években átlagosan ötvenen-hatvanan újítanak évente. Általában több a fizikai, mint a műszaki területen dolgozó újító. Suri Sándor technológus szerint mindig van mit újítani, hiszen a profil állandóan változik. Minden új feladatra és új gondra érzékenynek kell lenni. K. Gy Október máig ható üzenete Emlékűiét a megyei Oktatási Igazgatóságon A megemlékező szép szavakon túlmutató, tudományos igényű előadások tették izgalmas szellemi élménnyé a tegnapi emlékülést, melyet a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendeztek a megyei Oktatási Igazgatóságon. Áz esemény jól példázta, hogy ma nem egyszerűen az illem késztet múltidézésre, sokkal inkább az a törekvés, hogy a történelem tanulságainak elemzése által jussunk közelebb a ma megértéséhez, a további fejlődés lehetőségeinek és buktatóinak felismeréséhez. Erre utalt megnyitójában Eredics Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgatója is, amikor azt mondta: a szocializmus állandó mozgásban, változásban lévő valóság, mely tanulva épül, s tárja fel lehetőségeit. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára nyitóelőadásában a hét évtized előtti történelmi fordulat máig ható mozzanatait vette sorra. Mint mondta, az eltelt idő alatt sokat változott a szocializmus gyakorlata, s voltak olyan időszakok is, amikor eltértek a társadalomépítés lenini elveitől. A glaznoszty és peresztrojka kifejezésekkel fémjelzett megújulási folyamat azonban egyenes folytatása 1917 eszméinek. Mint hangsúlyozta, ma nem szabad beérni a szocializmus egyes vonásainak átalakításával; átfogó minőségi változásokra van s.zükség, tényleges és nem látszateredményekre. E változtatási szándék tartósságának legfőbb garanciája, hogy ebben az egész haladó világ érdekelt. Dr. Kovács László tanszékvezető főiskolai tanár gazdasági nézőpontból tekintette át a Szovjetunió fejlődését. Korábbi szélsőséges megítélések sorával szállt vitába. Mint mondta, amikor elítéljük például a 30-as éveknek a lenini, új gazdaságpolitikával szakító voluntarizmusát, azt is látnunk kell, hogy az erőltetett iparosítás nélkül a Szovjetunió aligha állhatta volna ki a második világháború erőpróbáját. Az SZKP és a pártélet megújulása című korreferátumában Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság nyugalmazott igazgatóhelyettese egyebek közt a XXVII. kongresszus állásfoglalása alapján szólt arról, hogyan erősödhet a párt vezető szerepe a változó feltételek között. Dr. Horváth Gyula főiskoKorszerűsítik Nagyatád közvilágítását Néhány évvel ezelőtt még okkal-joggal kárhoztattuk Nagyatád közvilágítását, a város áramszolgáltatóit. Azóta azonban nagyon sok minden megváltozott. Román Imre tizennyolc évi csurgói szolgálat után éppen két évvel ezelőtt vette át a Dédász itteni kirendeltségének vezetését. Akkor jelentős változásokat ígért. Hogy mi történt azóta — arról a napokban a megyei tanácstagi csoport ülésén is szó volt. ••• Csaknem félezer kilométer hosszú, különböző feszültségű vezeték karbantartásáért, 157 transzformátorállomásért felelnek. Tulajdonképpen az egykori nagyatádi járás és Böhönye mindennapi gondjaival kell számolniuk. Román Imre ismerte azokat a gondokat, amelyek miatt nap mint nap zúdultak a Dédászhoz a panaszok. Ezért is kereste föl az érintett tanácsokat, közösen keressék a bajok megszüntetésének módját. Hogy ma már mind kevesebb a hibabejelentés, az annak is köszönhető, hogy két évvel ezelőtt befejeződött a 120/20 kilovoltos nagyatádi transzformátorállomás korszerűsítése. — Mégis' előfordulnak még üzemzavarok. — Vannak kivédhetetlen dolgok. Nagyatád és térsége, mint ismeretes, a szélsőséI ges időjárásnak kitett terület. Számításba kell vennünk, hogy a villámcsapások, a szél és hóviharok átmeneti problémákat okozhatnak. Ezek kivédhetetlenek. Volt viszont amelyen javítani lehetett. Igyekeztünk kiváltani a légvezetékeket földkábelekkel. Most például a Kiszely utcában dolgozunk, a Gyár utcában pedig a felsővezetékeket kor. szerűsítjük. Kiépítjük Nagyatád északi körvezetékét, a városközpont földkábelhurkát. Mindezzel csökkentjük a meghibásodások lehetőségét, képesek leszünk bizonyos szakaszolásokra, s így egy-egy hiba esetén kevesebb fogyasztónak okozhatunk kellemetlenséget. — Ha már szóba kerültek a kellemetlenségek: korábban többször is előfordult, hogy az átutalási számlákkal rendelkezők villanyóráját kikapcsolták, mert bár a pénzt átutalták, az nem érkezett meg időben. — Ilyesmi ma is megtörténhet, de igyekszünk rugalmasan kezelni ezeket a problémákat. Azzal, hogy szolgáltatunk, a fogyasztók érdekeit is figyelembe kell venni. Példaként említhetem a Kiszely utca szomszédságában épülő új, családiházas lakótelepet, itt meg a hétvégén is vállalkozunk az új fogyasztók bekapcsolására, hogy ne miattunk kelljen leállni az építkezésekkel. Ismerjük a város fejlesztési elképzeléseit, így a tanáccsal történt egyeztetés alapján már most készülünk a majdani bevásárlóközpont energiaellátásának biztosítására. Kovács Antal, a városgazdálkodási osztály vezetője is megnyugtatónak tartja a Dédásszal kialakult kapcsolatot. — Ma már példás az együttműködés. Persze vannak gondjaink. A korszerűsítést követően jelentősen megnőtt a város áramszámlája. Legutóbb félmillió forinttal. Amikor arról kell beszélnünk, hogy egyre kevesebb pénzzel gazdálkodhatunk, néha jobb lenne, ha kevesebb lámpa égne. Mindenesetre készülünk különböző fejlesztésekre. A Hid- sétányon kezdjük a közvilágítás korszerűsítését, ahová tetszetős lámpatesteket állítunk föl. A városközpontban olyan megoldásokat keresünk, hogy az esti kivilágítás egy kisebb ékszerdobozra emlékeztessen. A Dédász ebben nagyon jó partner. Számunkra külön öröm, hogy a kirendeltség — élve a nagyobb önállóságból eredő lehetőségekkel — olyan feltételeket teremtsen .a saját számára is, hogy ma már nincsen szükség a napi csatározásokra. Kölcsönösen egymásra találtunk, s ennek eredményét a városlakók és a környékbeliek érzik a leginkább. N. J. lai tanár a Szovjetunió külpolitikájának történetét áttekintve szólt több, korábban kényesnek minősített kérdésről, így a nyugati propaganda által ma előszeretettel feszegetett Molotov —Ribbentrop egyezményről is. Mint mondta, a Szovjetuniónak létkérdés volt, hogy" elodázza a háborút és időt nyerjen, látva, hogy a nyugati nagyhatalmak a nevető harmadik szerepére pályáznak. Dr. Jávorszki András főiskolai tanár a politikai és a társadalomtudományok viszonyának eddig alig hallott összefüggéseit villantotta fel. Mint mondta, a szovjet társadalom igényli a jelenségek valós vizsgálatát, nehezíti azonban ezt, hogy az elmélet esetenként elmaradt a gyakorlat mögött. Somogy és Kalinyin testvérmegyei kapcsolatainak negyedszázados történetét újszerű megközelítésben tekintette át dr. Paál László főiskolai adjunktus. Az SZKP és a nemzetközi kommunista mozgalom kapcsolatainak fejlődését vizsgálta előadásában Szabó György nyugdíjas tanszékvezető. Hagyomány és megújulás egymást kiegészítő, erősítő voltát példázza sokoldalúan dr. Tröszt Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, a szovjet kulturális és szellemi élet kérdéseihez kapcsolódó előadásában. Mint mondta, a glaznoszty, a nyilvánosság léte önmagában nem szavatolja, hogy csupa jó alkotások születnek, amiként például Solo- hov műveinek értékét sem csökkenti, hogy a személyi kultusz éveiben íródtak. Elnöki zárszavában dr. Horváth Sándor, a mégyei pártbizottság osztályvezetője összegezte és egészítette ki az emlékülés főbb gondolatait, tanulságait. Textilipari együttműködés Sikeresen indult a Buda- Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat és a szovjet litván Linasz Lenipari Egyesülés között kialakult együttműködés: a fél éve kötött megállapodás alapján a szovjet fél december végéig összesen 420 ezer négyzetméter pamut-len összetételű szövetet szállít a Buda- Flaxnak, ahonnan ennek ellentételezésére pamutból és szintetikus szövetből készült gyermekruházati termékeket, női és férfi dzsekiket és kisebb mennyiségben farmerruhákat küldenek. A Linasz így a divatos cikkekből bővítheti választékát, a Buda-Flax pedig több szövethez jut. Erre azért is szükség van, mert a lentermékek iránt fokozódó hazai és külföldi kereslet kielégítését, a termelés felfutását gyakran gátolja a szűkös alapanyag-ellátás.
