Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
2 Somogyi Néplap 1987. november 30., hétfő LATIN-AMERIKAI ÁLLAMFŐK A TÉRSÉG JÖVŐJÉRŐL LENGYELORSZÁG A kapcsolatok mérföldköve A térség országai közötti együttműködés fokozása mellett foglaltak állást a latin- amerikai államfők szombaton Acapulcóban végétén tanácskozásukon. A mexikói városban Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Panama, Peru, Uruguay és Venezuela államfőjének péntektől .három fordulóban tartott tárgyalásairól záróközleményt adnak ki. Miguel de la Madrid mexikói elnök a részvevők tiszteletére adott vacsorán elmondta, hogy az államelnökök. a latin-amerikai problémák Igen széles köréi tekintették át. Megvizsgálták egyebek között a latin- amerikai demokráciák megerősítésének politikai és társadalmi feltételeit, az emberi jogok kérdéskörét, és szót ejtettek azokról a . kulturális és ideológiai hasonlóságokról is, amelyek elősegítik a latin-amerikai integráció megvalósítását. Az államfők egyetértettek a latin-amerikai országok fokozott együttműködésének szükségességében — jelentette ki újságíróknak Jósé Sarney brazíliai elnök. Hozzátette, hogy a latin-amerikai integrációs folyamatban helye és szerepe van Kubának is. Az acapulcói tanácskozás részvevői egyetértettek abban is, hogy politikai konzultációs fórumnak, nem pedig egy operatív szervezetnek tekintik a „nyolcak csoportját”. A jövőbeni politikai egyeztetéseknek hasonló szerepe lehet a latin- amerikai problémák megoldásában, mint amilyet a Contadora-csoport játszott a közép-amerikai válság tárgyalásos rendezésének előmozdításáért — mutatott rá a brazíliai államfő. A csúcstalálkozóval foglalkozói mexikói elemzések A mexikói Acapulcóban befejeződött a nyolc legjelentősebb latin-amerikai állam vezetőinek első ízben megrendezett csúcsértekezlete. A képen: a rendező ország, Mexikó elnöke, Migud de la Madrid látja el kézjegyével a tanácskozás dokumentumait, mellette Sarney brazil államfő látható egyöntetűen megállapítják, hogy Acapulco mindenképpen mérföldkőnek tekinthető az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolat- rendszerében. Az Excelsior című lap kommentárjában az Egyesült Államokat olyan „nagy távollevőnek” nevezi, amelynek jelenléte és hatása állandóan érzékelhető volt Acapulcóban. A latin- amerikai államfők nem szakításra törekedtek az Egyesült; Államokkal, de ki akarták fejezni, hogy nem halogatható tovább az Ameri- ka-közi kapcsolatok újraAz Action Directe vége Lyonban rövid tűzharc után letartóztatták Maa: Frerot-1, a francia Action Directe nevű terrorista szervezet utolsó, még szabadlábon levő, számottevő tagját. Másfél évi szívós felderítő munkával sikerült felgöngyölíteni az Action Directe, a 70-es évek végén szélső- balos mozgalmakból alakult terrorista szervezet minden szálát. Max Frerot az AD lyoni csoportjának egykori tagja nem tartozott a vezetők közé, de a robbanóanyagok és szerkezetek előállítójaként és hallatlan vakmerőségével az AD legveszedelmesebb tagjai közé számított. Húsz hónapi országos körözés után szülőhelyétől pár száz méterre, egy . ártalmatlan rútinigazoltatáson akadt fenn. A lyoni nagy szállók föld alatti parkolóiban az utóbbi hetekben elszaporodtak a rablótámadások, ezért a rendőrség rendszeres járőrözést vezetett be. Két rendőr 23 óra tájban a Mer- cure szálló garázsában egy segédmotorján unottan köröző fiatalemberre lett figyelmes. Jogosítványát kérték. Mire észrevették, hogy a fénykép nem bemutatóját ábrázolja, Frerot már előrántotta pisztolyát és tüzélt. Az egyik rendőr életét a zubbonygombja mentette meg, arról pattant le a golyó, a másik hasravetette magát, így ülepén érte a találat. Míg Frerot és a földön fekvő rendőr egymásra lövöldözött, a másik rendőr az első sokkból magához térve rávetette magát a terroristára és derékszíjával megkötözte. A 24 éves bandita immár megbilincselve árulta el nekik, hogy Max Frerot-t fogták el. * A látszólag véletlen lebukás tulajdonképpen törvény- szerű volt. A rendőrségnek tavaly tavasszal birtokába került vagy másfél mázsá- nyi AD feljegyzés és dokumentum. A fiatal értelmiségiekből verbuválódott AD teljesen elszigetelt, kis, idegen testként élt a francia társadalomban, de mániákusan írtak, nyilvántartottak mindent. Ez a dokumentumtömeg vezette összes „polgári” kapcsolatuk nyomára a rendőröket. Amikor pedig a vezetők sorra horogra kerültek, Frerot-nak sem volt többé rejtekhelye. Októberben őrizetbe vették egykori barátnőjét is. Frerot űzött vadként, de nagy szívóssággal bujkált — pincékben, garázsokban fedezték fel nyomait, de tartósan nem tudott berendezkedni sehol. Az évek folyamán két ágra szakadt az Action Directe. A „nemzetköziek” összefogtak a nyugatnémet „Vörös Hadsereg frakcióval”, de ez sem segített rajtuk. rendezése — írja a lap. Latin-Amerika, amelynek gazdasági és pénzügyi függése az Egyesült Államoktól egyre növekedett a háború óta, az utóbbi években már kritikus helyzetbe került. Ronald Reagan — mutat rá az Excelsior — elnöksége idején ugyanakkor teljes mértékben figyelmen kívül hagyta déli szomszédai állásfoglalásait és érdekeit a nyolcvanas évek eleje óta keletkezett három legsúlyosabb latin-amerikai válsággal kapcsolatban. Figyelemre méltó, hogy az amerikai külügyminiszté- rum szóvivője hétvégi nyilatkozatában is kerülte az állásfoglalást az acapulcói csúcstalálkozóval kapcsolatban. Ugyanakkor az Európai Gazdasági Közösség, az ENSZ, valamint az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára iis táviratot intézett a „nyolcakhoz” és támogatásáról biztosította az államfők erőfeszítéseit. Szavazás a reformról Tegnap reggel 6 órakor összesen 20 ezer 745 szavazóhelyiség nyitotta meg kapuit Lengyelországban. ’ A lengyelek két kérdést találnak a szavazócédulákon. Az elsőben az ország parlamentje azt tudakolja az állampolgároktól, készek-e áldozatok árán is támogatni a gyors, radikális és jövőre átlag 40 Százalékos áremeléssel járó reformot. A második kérdés: kívánják-e a társadalmi és politikai élet reformját, az önkormányzat erősítését, a szocialista demokrácia és pluralizmus lengyel modelljének kiépítését. Mindkét kérdésre igennel, vagy nemmel lehet válaszolni. Nyugodt légkörben, komolyabb rendzavarások nélkül folyt Lengyelország-szerte vasárnap a népszavazás. A lengyel főváros szokásos vasárnapi életét élte, csak a parkokban, a sétálóutcákban volt némi élénkség ás természetesen a szavazóhelyiségek körül, amiket igen könnyen meg lehetett találni, ha a sétálók nyomába szegődött valaki. Hasonló volt a helyzet vidéken is. Az ország több körzetéből érkeztek hírek arról, hogy katolikus papok és apácák a hívőkkel együtt mentek el szavazni. Mint Jerzy Urban kormányszóvivő délutáni sajtóértekezletén elmondta: Gdanskban, Krakkóban és a Krakkó melletti Nowa Hutában kisebb rendzavarási kísérletek voltak, ezeket azonban a rendőrség erőszak alkalmazása nélkül meghiúsította. Valamennyi eseményre templomok környékén, az istentisztelet után került sor. Gdanskban a Szent Brigitta templomtól 300—400 személy igyekezett tüntetést indítani a város központja felé. Néhá- nyan köveket dobáltak és rátámadtak a rendőrökre, de — Urban szavaival — mindenütt fizikai erőszak alkalmazása nélkül helyreállt a rend és feloszlott az ugyancsak mintegy 300—400 főre tehető bámészkodók tömege is. Amerikai katonai műhold Föld körüli pályára bocsátottak vasárnap hajnalban egy katonai rendeltetésű műholdat az Egyesült Államok Cape Canaverali űrközpontjából; a szerkezetet a légierő Titan 340 típusú hordozórakétája juttatta a világűrbe. A műhold — szakértők szerint — „ellenséges rakétatámadások azonnali jelzésére” szolgál. Egy hónapon belül ez volt a második sikeres indítás, amelyet hasonló hordozóeszközzel hajtottak végre; a Titan- program a korábbi sorozatos kudarcok miatt másfél évig szünetelt. A légierő nem jelentette be előre a tervezett felbocsájtást. H’gy washingtoni jótékonysági egylet önkéntesei ingyen ebédet osztanak az amerikai fuvaros szegényeinek a hagyományos Hálaadó Ünnep alkalmából. A háttérben: a Kapitólium (Telefotó: AP—MTI—KS) „Nemzetközi barométer” A leszerelés első gyakorlati lépéseivel mindinkább a világközvélemény figyelmének középpontjába kerül a szovjét—amerikai viszony alakulása. Ennek értékelése szempontjából különösen fontos tudni azt, hogyan vélekednek a két országban az emberek egyes nemzetközi kérdésekről, továbbá milyen a nemzetközi közérzet. A Szovjet Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató- intézete az amerikai Gallup- intézettel közösen, egységes kérdőívek alapján végez kutatásokat. A „Nemzetközi Békebarométernek” elnevezett program már kapcsolatokat alakított ki a szocialista országok, Franciaország, Japán és Finnország közvélemény-kutatóival. A Novoje Vremja által ismertetett legutóbbi felmérésből kiderült, hogy a szovjet emberek megítélése az Egyesült Államokkal szemben kettős. Egyfelől a hatalmas nemzetet, másfelől a vezető imperialista hatalmat látják korunk Amerikájában. Az amerikai nép iránt a megkérdezettek több mint 80 százaléka táplál ro- konszenvet, s csak 3 százalékuknak ellenszenves ez a nép. Az amerikaiak is hagyományosan különválasztják a szovjet népet és a kormányt. Túlnyomó többségük rokonszenvez a szovjet néppel, az államot illetően viszont ötven százalékuk kész igazat adni Reagan elnöknek, hogy az a „gonosz birodalma”,' A szovjet emberek 70 százaléka tartja úgy, hogy a nukleáris leszerelés megvalósítható, az amerikaiak 37 százaléka. A szovjet választék 93 százaléka hangsúlyozza, hogy országa vállalásához híven nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, az amerikaiak csak 40 százalékban osztják ezt a véleményt. Ugyanennyien akarják, hogy az Egyesült Államok katonailag erősebb legyen mint a Szovjetunió. A szovjet emberek 13—18 százaléka foglalt állást országa katonád fölénye mellett, 80 százalékuk az egyensúlyt kívánja. A barométer állásáról hírt adó Novoje Vremja táblázatban foglalja össze, hogyan vélekednek a két országban arról a kijelentésről: „a két ország nukleáris fegyvertárának korszerűsítése nem juttatja előnyhöz egyik felet sem”. Az amerikaiak 69, a szovjetek 83 százaléka ért ezzel egyet, százból 21 amerikai és 6 szovjet tagadja az állítást, míg 10 amerikai és 11 szovjet nehéznek tartja az egyértelmű választ. Viszont a szovjet emberek 89, az amerikaiak 83 százaléka egyetért azzal, hogy egy globális nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei és mindkét ország megsemmisül. A „barométer” mozgása kedvezően alakul. Az amerikaiak növekvő számban vélik úgy, hogy a két ország viszonya javul (csak 13 százalékuk jelzett romlást). A szovjet emberek 40 százaléka érkezett legutóbb javulást a két ország viszonyában, 14 százalékuk gondolja úgy, hogy romlottak a kapcsolatok. A félelem légkörében nincs választás A bizonytalanság és a félelem légköre uralkodik Haitin, ahol vasárnap általános választásokat tartottak: a tavaly megbuktatott diktatúra hívei minden eszközzel meg akarják akadályozni, hogy a Karib-tenge- ri szigetország lakossága 29 év óta első alkalommal szabadon dönthessen az államfő személyéről és a törvényhozói testület összetételéről. Az elűzött diktátor — Jean-Claude Duvalier — hírhedt titkosrendőrségének bújkáló tagjai az elmúlt héten 26 embert megöltek, s több helyen megakadályozták, hogy a választási dokumentumok eljussanak a kijelölt szavazó körzetekbe. Az Ideiglenes Választási Tanács szombat este bejelentette, hogy emiatt öt körzetben nem tudják megrendezni vasárnap a szavazást. A jobboldali terror ellenére a választá-sira jogosult állampolgárok 75 százaléka, több mint 2,2 millió ember iratkozott fel a választói névjegyzékre. Az államfői cím elnyeréséért 22 jelölt szállt versenybe. Az elnökön kívül 77 képviselő és 27 szenátort választanak meg. Teljes készültségbe helyezték a haiti hadsereget, mert a választások előtt megszaporodtak az erőszakos cselekmények Az Ideiglenes választási tanács azzal vádolta az országot irányító háromtagú kormányzó tanácsot, hogy Henri Namphy tábornok juntája csendes cinkosságot vállal a választás megrendezése ellen fellépő erőkkel. A hadsereg nem biztosított védelmet a választási dokumentumokat szállító autóknak, a kormány pedig nem engedélyezte, hogy az Ideiglenes Választási Tanács használja a külföldről bérelt két helikopterét. Ernst Mirville, az Ideiglenes Választási Tanács elnöke vasárnap reggel, pár órával a szavazóhelydségek megnyitásának tervezett idő- ponjta után bejelentette, hogy az országban uralkodó bizonytalanság miatt megha- tározaltan időre elhalasztják a választásokat, amelyeken az államfő személyéről és a parlament összetételéről lett volna módja döntenie a lakosságnak.
