Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
XLIII. évfolyam, 281. szám Ára: 2,20 Ft 1987. november 28., szombat Számít-e a számítás- technika? Egyre többször kerül kapcsolatba az állampolgár a számok világával, amikor fehéren-feketén adják tudtára egy nyomtatott papíron, hogy fizetnie kell. így volt ez eddig is, s ezután még gyakrabban lesz így. Szaporítja majd az értesítések, elszámolások mennyiségét az adózással kapcsolatos kötelezettség adminisztrációs vonzata is. Az eddigi, meglehetősen lassú ügyviteli fejlődésre gondolva már előre aggódunk, hányszor kell majd a dolgok természetes rendje folytán vagy a tévedések helyesbítése érdekében eljárnunk. Előrelépés ugyan nálunk is van, de ez még messze távol áll a világ számos országában tapasztalható, az állampolgár kényelmét is szolgáló lehetőségektől. Gondoljunk a hírből ismert fizetési, úgynevezett memóriakártya-rendszerre, amely tulajdonosa számára szinte kiküszöböli a pénz használatát. Feltétele ennek természetesen az általánossá vált számítógépes — központhoz csatlakozó, azonnal ellenőrzést végző — információs szolgálat, adatbank, amely a pénzügyi műveleteket nagyon leegyszerűsíti. Hasonlóképpen elterjedt nár egyes országokban a bolti áruknál használatos vonalkódrendszer — ennek révén a pénztári gép nemcsak leolvassa, összegezi a vásárolt cikkek értékét, hanem a központban a készleteket is nyilvántartja, napra kész leltárt és sokféle összehasonlítási lehetőséget kínálva az áruházak vezetőinek. Vannak, akik úgy vélik, új, tömeges munkanélküliség forrása lehet például a robottechnika elterjedése, az ember elveszíti kapcsolatát környezetével, elgépiesedik a világ. Annyi bizonyos, hogy ez a folyamat megállíthatatlan. A kérdés csak az, hogy mennyire vagyunk felké- szülvé a változásokra, hiszen ezek nélkül egyre növekszik majd elmaradásunk a technikailag fejlettebb országoktól. Ami a képzést, oktatást illeti, nálunk is jelentős az előrelépés. Maholnap egy egész generáció — vagy legalább annak számottevő rétege — válik a számítás- technika értőjévé, alkalmazására képessé. Csakhogy mintha éppen az alkalmazás lassult volna le az utóbbi időben. Látjuk még ma is a legtöbb hivatalban, intézménynél a manuális — kézzel végzett — nyilvántartást, számlavezetést. A jelentősebb vállalatokat, gazdálkodó egységeket kivéve nálunk még a kezdeti lépések is hiányoznak a számitógép gyakorlati alkalmazására vagy csak félmegoldások vannak. Mert hiányzik a közbülső láncszem, a távadatfeldolgozás. S emiatt legtöbbször a számítógépes központi számlavezetés lassúbb, mint a hagyományos feldolgozásé. Az újságíró vagy szociológus, akit főleg e téma társadalmi vonatkozásai érdekelnek, azt tapasztalja; jelenleg hiányzik a teljes áttekintés lehetősége, a tényleges helyzet alaposabb felmérése. Ez lehet a mi feladatunk, s ez sem kevés! F. Tóth Pál Grósz Károly gazdag programja Athénban AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE December 16-ára összehívták az Országgyűlés téli ülésszakát A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. j Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testületet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívására 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hivatalos látogatásáról. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: az I. Baldvin királlyal, Martens kormányfővel és más magas rangú, vezető személyiségekkel igen jó légkörben folytatott megbeszélések kifejezték a kölcsönös törekvést az utóbbi években eredményesen fejlődő együttműködés elmélyítésére. Egyben hozzájárultak a magyar—belga kapcsolatok különböző területein az előrelépés általános feltételeinek további javításához. A Közös Piac vezetőivel legmagasabb szinten létrejött találkozó hozzájárult az álláspontok jobb megismeréséhez és a gazdasági kap(Folytatás a 2. oldalon) Az új tagdíjrendszer bevezetésének tervezete A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése levonják és azt a szakszervezetnek átutalják. Ebben az esetben már abban a hónapban automatikusan csökken a tagdíj összegével az adóalapjuk. Valamivel hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok, akik a tagdíjat továbbra is a bizalminak akarják kifizetni, mert ők csak az év végén vonhatják le az adóalapjukból a tagdíj összegét. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tagok a főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló mindenkori havi keresetük és táppénzük együttes ösz- szegének egy százalékát, s ha ez az összeg a havi 5050 forintot nem haladja meg, akkor 0,8 százalékát fizetnék tagdíjként. A munkaviszonyban nem álló szakszervezeti tagok tagdíját — az általános szabályok figyelembevételével — az iparági-ágazati szakszervezetek központi vezetőségei határoznák meg. A nyugdíjas szakszervezeti tagok 1500 forint nyugdíjig havi 3, 2500 forintig havi 5, ezen felül pedig havi 10 forintot, a tanulók havi 2, a gyes-en lévők, továbbá az idénymunkások a két idénymunka közötti időszakban és az elhelyezkedési támogatásban részesülők 3 forint szakszervezeti tagdíjat fizetnének havonta. Az elnökség azt is javasolja, hogy a tagdíjfizetést a jövőben a tagkönyvekben évenként, illetve szükség szerint igazolják; ebben az esetben feleslegessé válna a tagdíjbélyeg. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke és Andreasz Papandreu görög miniszterelnök (jobbról) a kitüntetések kői csönös átnyújtása után Athénban Az athéni magyar nagy- követségen tett látogatással kezdődött Grósz Károly miniszterelnök pénteki athéni programja. A Minisztertanács elnöke, aki csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra Görögországba, tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről, á kibontakozás programjának időszerű feladatairól. A magyar kormányfő délelőtt találkozott Harilaosz Florakisszal, a Görög Kommunista Párt KB főtitkárával, majd Athén nevezetességeivel ismerkedett. Délben Hrisztosz Szárcetakisz köz- társasági elnökkel tanácskozott az elnöki palotában, majd Joannisz Alevrasz, a görög parlament elnöke adott ebédet Grósz Károly tiszteletére. A magyar kormányfő délután nemzetközi sajtóértekezletet tartott a Zappio kongresszusi és kiállítási központban, majd a görög üzleti élet vezető képviselőivel találkozott. A magyar kormányfő kíséretében lévő Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, a magyar—görög gazdasági-, ipari- és műTanácskozott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület az élelmiszerkereskedelem fejlesztésének feltételeit, középtávú feladatait vitatta meg, illetve tájékoztatót hallgatott meg a Fogyasztók Országos Tanácsának idei tevékenységéről. A képviselőkhöz korábban eljuttatott — az érintett tárcák által készített — előterjesztés megállapítja: az élelmiszer-kiskereskedelem technikai-műszaki fejlettsége viszonylagosan elmaradottabb a termelésnél, de a kereskedelmen belül is az átlagosnál rosszabb a szakma helyzete. A működési feltételek javítása, illetve az anyagi források hatékonyabb felhasználása elsődlegesen a gazdálkodó szervezetek feladata. A feszültségek csak vállalati hatáskörben azonban nem oldhatók meg, feltétlenül szükség van központi segítségre is. Az alapellátást nyújtó élelmiszerkiskereskedelemben csak a gazdálkodási feltételek javítása, a tevékenység gazdaságossá tétele adhat megoldást. Ennek alapvető feltétele a megfelelő jövedelmezőségről gondoskodó árrésrendszer. ' szaki együttműködési vegyes bizottság elnöke Athénban tárgyalt a görög kormány több képviselőjével, a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről. A kapcsolatok bővítésére lehetőség van, például a görög vasúti villamosítási programban. Ugyancsak az előrelépést célozzák azok a magyar javaslatok, amelyek értelmében görög—magyar műhelyt hoznának létre Görögországban, az ide szállított Ikarus autóbuszok javítására. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése az új szak- szervezeti tagdíjrendszer tervezetéről tárgyalt. A megnyitó beszédet Gál László, a SZOT alelnöke tartotta Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az új szak- szervezeti tagdíjrendszer bevezetéséről szóló tervezetet vitatta meg. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tag- díjbevételeket oly módon kell növelni, hogy ezzel a dolgö- — zók terhei ne emelkedjenek. Ezt lehetővé teszi az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a szakszervezeti tagdíj levonható az adóalapból. A szakszervezeti tagok írásbeli meghatalmazást adhatnak vállalatuknak arra, hogy fizetésükből a tagdíjat Újítások, találmányok, védjegyek Iparjogvédelmi kiállítás nyílt Kaposváron A gazdasági megújulási törekvések fölértékelték a kutatásfejlesztés, a műszaki újítás vagy az innováció fogalmait. Ezért .tarthat számot nagy érdeklődésre a kaposvári Technika Házában tegnap nyílt iparjog- védelmi kiállítás és az ahhoz kapcsolódó eseménysorozat. Somogybán évente mintegy 2000 újítás születik, ezek alkalmazásának gazdasági haszna mintegy 80 millió forint. \ Országos összehasonlításban ez közepes eredménynek számít. Kiemelkedő viszont a megyében az innovációs tevékenység. Termelési rendszerek, egyesülések sora támogatja a kutató-fejlesztő munkát, sőt tőkéjével részt is vállal az új megoldások hasznosításában. Elsősorban a vállalkozószellem eredményeit reprezentálja e kiállítás, amelyét második alkalommal rendeztek meg Somogybán. 19 cég több mint 200 újdonságát mutatja be abban a reményben, hogy azok máshol is hasznosíthatók. Dr. Tamás Károly, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezetének elnöke mondott megnyitót, majd Iványi István, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese • tartott előadást az újítások és találmányok szerepéről a gazdasági megújulásban. Sokoldalúan példázta, hogy a szellemi befektetés világszerte a gazdasági növekedés meghatározó tényezője. Kulcskérdése ez a hazai gazdasági megújulásának is. Egyre több az értékes újítás, s a gazdálkodás új föltételei kényszerítik is a vállalatokat ezek mielőbbi széles körű hasznosítására. Vannak azonban olyan, a szabályozással összefüggő tényezők is — s ezekről délutáni előadásában részletesen is szól Kopornoki Róbert, a Vikuti főmunktársa —, amelyek még fékezik ezt a folyamatot. Nemegyszer ütköznek a gazdálkodók rövid és hosszabb távú érdekei. A gondok ellenére az is érzékelhető azonban, hogy kormányzati szinten is mind nagyobb hangsúlyt kap e tevékenység serkentése. Intézkedések, kezdeményezések és egyebek közt a különféle szervek által kiírt pályázatok sora szolgálja a műszaki fejlesztés gyorsítását, az alkotó elme nagyobb megbecsülését. Az előadást követően Kiváló Üjító kitüntetést adtak át a Kaposvári Húskombinát két dolgozójának, Kordély Zoltánnak és Csostericz Gyulának. A december 4-ig megtekinthető kiállítás anyaga valamennyi gazdálkodási ág újdonságaiból kínál hasznosítható megoldásokat.