Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
1987. november 27., péntek Somogyi Néplap 3 Havasi Ferenc Kaposváron Az újragondolás „tanórái" TAPASZTALATOK ÉS KILÁTÁSOK r Évzárás előtt a somogyi téeszek Aktívaülés az Oktatási Igazgatóságon (Folytatás az 1. oldalról) Számvetés — félidőben BESZÉLGETÉS A CSURGÓI KÉPVISELŐVEL Első alkalommal adott számot tevékenységéről Csurgón a népfrontbizottság tegnap délutáni ülésén dr. Horváth Ferenc országgyűlési képviselő. Mint mondta: a megválasztása óta eltelt két és fél évben elődjének, a Napsugár szövetkezet volt elnökének példáját követve, szűkebb környezetének gyarapításáért dolgozott. Dr. Horváth Ferenccel, a népfrontbizottsági ülés előtt sajátos gondjairól beszélgettünk. — Mint állatorvos a körzetet járva, munkája során naponta találkozik választóival, s ezenkívül is minden fórumot felhasznál, hogy véleményt cserélhessen az emberekkel. Hirtelenében nehéz volna összeszámolni, hogy az országgyűlés hány bizottságának ülésén vett részt, ahol egyebek között a gazdaságilag elmaradott körzet fejlesztéséért is szót emelt. — Azért kaptam bizalmat, hogy választóimat a legjobb tudásom szerint képviseljem, s én szeretnék ennek az igénynek megfelelni. Ott voltam a szociális és egészségügyi bizottság ülésén is; elmondtam, hogy a csökkent munkaképességű emberek megsegítése, részükre munkaalkalmak teremtése a mi térségünkben mit jelent. Megértették aggályaimat, és azt hiszem, hogy sikerült is megfelelő támogatást szerezni választókörzetemnek. — A televízióban láttuk, beszámolójában is hallottuk, hogy egyetértéssel támogatja a kormány kibontakozási programját, ön voksolt a parlamentben, szeretném megkérdezni, hogy amikor feltartotta a kezét, mennyi kérdőjellel kellett viaskodnia. — Azt hiszem, nemcsak bennem vannak kérdőjelek. Amikor feltartottam a kezemet, hitem szerint cselekedtem: e program megvalósításával az országnak sikerül kilábalnia a válságos helyzetéből. Mint parlamenti képviselő természetesen én is számítok bizonyos változásokra. Decemberben ismét összeül az Országgyűlés, ismét felelős döntések előtt állunk. Választóimat megnyugtathatom: a lehető legjobb megoldás mellett fogok dönteni. — Az országgyűlési képviselő véleményére nagyon sok fórumon kíváncsiak még. Legközelebb hol találkozhatunk ? — Szakmám gyakorlása folytán naponta találkozom a környékbeli emberekkel. S az sem titok, hogy ajtóm állandóan nyitva áll a közérdekű problémákkal jelentkezők előtt. Minden olyan fórumra igyekszem eljutni, ahol a térségünket érintő dolgokról van szó. Most megbízatásom félidejénél tartok, nagyon sok még a tennivaló. Például a gyéké- nyesi tó körül kibontakozó vitában. Közös összefogásra van szükség ebben is. A népfrontbizottság tegnapi ülésén elismeréssel szólt dr. Horváth Ferenc munkájáról, majd Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetéseket adtak át. Ezt a kitüntetést kapta Kiss Dénes- né, a csurgói kollégium nevelőtanára, Kövesné Csőke Erzsébet, a csurgói I. Sz. Általános Iskola pedagógusa, Gavallér Csabáné, illetve Bán Lajos. N. J. Klenovics Imrének, a megyei páttbizottság első titkárának üdvözlő és megnyitó szavai után Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott az Oktatási Igazgatóság nagytermében. Beszéde végén - úgy gondolta e sorok Írója- nemcsak meditációra és önvizsgálatra indító, hanem tettekre is késztető, felrázó hatású gondolatsort tapsolhatott meg a hallgatóság. Havasi Ferenc azzal vezette be előadását, hogy • örült a meghívásnak, s még inkább annak az atmoszférának, annak az elkötelezett tenniakarásnak, amelyet a megye vezetőivel, a gyár munkásaival és vezetőivel való eszmecseréken tapasztalt. Mint érzékeltette: eddigi programjának mondanivalója, annak minden mozzanata szorosan kapcsolódott a párt társadalmi és gazdasági kibontakozási programjához. Az előadó visszatekintett a kongresszus óta lezajlott központi bizottsági ülések napirendi pontjaira, s megállapította: csaknem mindegyik foglalkozott a magyar gazdaság kérdéseivel. A tavaly novemberi ülés erős pontjának minősítette a helyzetfeltárást, nem annyira a feladatmeghatározást. A júliusi ülésről megállapította: a diagnózis helyes volt, jó kiindulási alap a cselekvéshez. Ám azóta egyre markánsabb kritikai észrevételek hangzanak el. Egyesek szerint hiba volt, hogy a kongresszuson és a VII. ötéves tervben a termelés növekedését, dinamizálást hirdetett a párt. Igaztalan ez a „megállapítás” — mondta — hiszen egyensúly-orientált növekedésről, dinamizálásról volt szó. Kétségtelen, 1985-ben és 86-ban átmeneti visszaesés következett be a gazdaságban. Növekedett az adósságállomány, és elhúzódott a termékszerkezet korszerűsítése. A fő hiba azonban az volt, hogy nem teremtettük meg a határozatok végrehajtásának szervezeti és intézményi feltételeit. A határozatok végrehajtásának kritériuma ugyanis nem a szubjektív vélemény, hanem a gyakorlat. Feltételek nélkül a legjobb határozatot sem lehet végrehajtani. A gazdaság igazi reformját — most már látjuk — nagy késedelemmel kezdtük meg. Ennek szemléletbeli, ideológiai és politikai okai is voltak. Változást nem lehet elérni, csak akkor, ha a reform kihat az ideológiai életre, a jogalkotásra, a kádermunkára, a tömegkommunikációra és más egyébre is, nemcsak a gazdaságra. Ennek az önkritikus felismerésnek a birtokában tanácskozott a Központi Bizottság legutóbb az ideológiai kérdésekről. — Az MSZMP 1956 után a gyakorlat összegezett tapasztalataiból alkotott ideológiai elméletet. Később vágyak és elképzelések, azaz a valóság, a gyakorlat számbavétele nélkül alakított ki idealizált képet a szocializmusról. Miben volt visszatartó ereje az ideológiának? — tette föl a kérdést az előadó. — Az egyenlősdi gyakorlatának kialakulásában, a tulajdonviszonyok dogmatikus, a társadalom szerkezetének hamis értelmezésében. („A nem értékteremtő tevékenység nem termelő szféra, képviselői csak fojgyasztanak”, és így tovább.) Az értékrendek csakugyan átalakulóban vannak, de a Ülést tartott tegnap a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöksége. A testület — Horváth László elnök vezetésével — megvitatta és elfogadta a Teszöv munkájáról szóló jelentést, majd Pfeiffer Elemér titkárhelyettes előterjesztésében a somogyi téeszek idei tevékenységét, a szabályozás változásának hatását értékelte s a jövő évi feladatokról tanácskozott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szél Ferenc, a TOT osztályvezetője, dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője és Herner Endre, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. Termelőszövetkezeti vezetők alkotják a Teszöv elnökségét — olyan kör ez, amelyben nem lehet „kerülgetni a forró kását”, ha a közös gazdaságok termelése, az ezt befolyásoló körülmények kerülnek terítékre. Tegnap egy ilyen összetett, alapos elemzésre és vitára érdemes kérdéscsoport szerepelt a testület ülésének napirendjén. Mit mutat a somogyi közös gazdaságok idei tevékenységének — nagyobbrészt tényeken, kisebbrészt becsléseken alapuló — értékelése? Mindenekelőtt azt, hogy a termelés színvonala némiképp meghaladta ugyan az előző évit, a korábbi évek átlagát és az ez évre tervezettet azonban nem éri el. A szövetkezetek felmérései szerint a várható eredmény az igen kedvezőtlen 1986. évi 363 millió forinttól is elmarad mintegy 12 százalékkal. E számok annak ellenére alakulnak ilyen kedvezőtlenül, hogy a termelés értéke az előző évit több mint 2 százalékkal meghaladja, s ennél a növekedésnél csak kisebb mértékben — alig több mintegy százalékkal emelkedtek a költségek. Év közben többször is szóltunk az üzemi eredményeket rontó körülményekről, azokról a jobbára időjárási tényezők okozta kiesésekről, amelyeket csak részben ellensúlyozhattak a téeszek, attól függően, mire futotta termőhelyi adottságaikból, termelésszerkezetük alkalmazkodóképességéből. Az elnökség elé került vitaanyag egyes megállapításai akár évekkel ezelőttről is származhattak volna, tehát jó néhány területen nem sikerült az évek múltán sem ötről hatra jutni. A termelés műszaki feltételei ösz- szességében romlottak, a traktorok, kombájnok és közúti járművek használati értéke tovább csökkent, a szemestermény-szárítók jelentős hányada elhasználódott, az amortizálódott gépek továbbhasználata következtében emelkedtek az alkatrészköltségek — ezek a megállapítások -évekkel ezelőtt is megállták volna a helyüket. Ha mindehhez hozzá vesszük az aszályt, a fagykárt, a jégkárt — az elemi kár összege csaknem 500 millió forint —, nem csodálkozunk az idei évzárásra vonatkozó kedvezőtlen prognózison, s a közgazda- sági hatásokról még nem is szóltunk... Pedig de jó is lett volna, a jövő évet biztosabb alapokról kezdeni! Az 1988. évi szabályozórendszer ugyanis — ha a termelésszerkezet és az árukibocsátás az ideihez képest nem változik — további mintegy 193 millió forintos elvonással jár közös gazdaságainkban. S az üzemek kisebb hányada tudja csak termelésbővítéssel, költségtakarékossággal ellensúlyozni ezt a többinél hatványozódnak a gondok. Elgondolkodtató a tegnap hallott előrejelzés: a nagy arányú jövedelemcsökkenés következtében elképzelhető, hogy az alacsony hatékony-., Sággal gazdálkodó termelő- szövetkezetekben — a pénzügyi egyensúly fenntartása vagy megteremtése végett — értékesítik mobilizálható eszközeik egy részét, s az a veszély fenyeget, hogy „felélik” a szövetkezeti vagyont. Kínálkozik, persze, más megoldás is, s a Teszöv elnöksége ilyen értelmű ajánlásokat adott a szövetkezeteknek. A gazdaságosság javításának egyik leghatékonyabb forrása például az érdekeltségi viszonyok korszerűsítése, az új vállalkozási formák, elosztási és munkamódszerek bevezetése. A termelés jövedelmezőségének, az árualapok bővítése mellett a termékek minőségének javítása ugyan eddig is fontos követelmény volt, ezután még inkább az lesz. H. F. kollektivizmus, az önzetlenség, az egoizmus, a segítség fogalma és gyakorlata nem veszített értékéből. Ma már másképp látjuk az érték-, az érdek- és tulajdonviszonyokat. Változott az élet, mi változtattuk meg! Hogyan lehetne elviselni azt, hogy ha az érdekekben, a gondolkodásban pluralizmus van, akkor a politikában ne legyen ... ? Igaz — mondta Havasi Ferenc —, jó lett volna hamarabb fölismerni ezt a helyzetet. Aki késik, annak a válaszai sohasem lehetnek teljesek... Július óta csaknem fél év telt el — folytatta az előadó. — Volt azóta egy jó országgyűlés; hitet, optimizmust adott az embereknek. Elkészültek a cselekvési programok, s a politikai helyzet tovább polarizálódott. Fölerősödtek hazánkban a progresszív erők, de a tétlen kivárás erői sem lanyhultak. Jobban mozgásba kell tehát hoznunk az előrevivő erőket. Ezzel összefüggésben elmondta Havasi Ferenc, hogy előtérbe kerültek a személyi, intézményi, szervezeti kérdések a politikában. Megkezdődött a kormányzati munka korszerűsítése, a miniszterek felelősségének, a helyi szervek önállóságának növelése. Mélyreható változásokra van szükség az ideológiai munkában, s a tömegkommunikációt illetően az eddigitől eltérő menedzselésre van szükség. Hozzá kell szoknunk, hogy a miénktől eltérő, nekünk nem tetsző vélemények is napvilágot látnak, de erre a pártosság, a politikai felelősség tudatában válaszolnia kell az ügyünk iránt elkötelezett sajtószerveknek, vitatkozniuk kell, s kiállniuk ügyünk igaza mellett. A társadalom, gondolkodásunk és tetteink megújulása azonban a párt vezető szerepének, munkamódszerének és stílusának megújítása nélkül elképzelhetetlen — folytatta az előadó. Valósághűen kell érzékelnünk az élet változását, és nem vágyaink szerint. Le kell küzdenünk a nem egészen alap nélkül való morális krízisérzetet, felszámolni az apátiát, s ahol bármilyen ok miatt megingott, visszaszerezni az emberek bizalmát. — A kibontakozás garanciája csak a párt lehet — Megkezdődött a Kába Magyar Vagon- és Gépgyárban azoknak a teherautóknak a gyártása, amelyek kínai piacra kerülnek. Ebben az évben 295 darab K—26-os billenőteknős teherautót szállítanak. A képen: szerelőszalagon készülnek a teherautók Az előadó nyíltsága, mondanivalója elgondolkoztató és helyi tettekre is serkentő részletei révén hallatlan érdeklődéssel fogadott, a belső vívódást és tenniakarást is tükröző beszédét nagy tapssal fogadták a résztvevők. Havasi Ferenc befejezésül a témával szorosan összefüggő kérdésekre válaszolt. hangsúlyozta Havasi Ferenc. Ehhez azonban meg kell újítani a párt belső életét, módszereit, irányítási gyakorlatát. Ismét el kell jutnunk oda, hogy a párt országos és helyi szervei az ország sorsáért felelős szervezetek legyenek. A párt — történelmi hivatásánál fogva — továbbra is központi helyzetben lesz ebben az országban. De újra kell gondolni az új helyzetnek megfelelő viszonyát a kormánynyal, a tanácsokkal; el kell dönteni, milyen helyet foglaljon el a személyzeti politikában, s hogyan tudja elősegíteni a káderszelekciót a kontraszelekcióval szemben. Űjra kell gondolni a párt szövetségi politikáját is a mai helyzetnek megfelelően; mindez nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi, gazdasági kibontakozásnak ...
