Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-23 / 276. szám
1987. november 23., hétfő Somogyi Néplap 5 Esélyűnk a világpiacon Bognár József előadása Siófokon MEGTERMÉKENYÍTŐ HAGYOMÁNYOK „Forint, rubel, márka, dollár” címmel a világgazdasági folyamatokról és a magyar gazdaság helyzetéről, perspektíváiról tartott előadást dr. Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója pénteken este a siófoki népegyetemen. A világgazdaság fejlődését a XIX. század végétől napjainkig áttekintve az előadó külön figyelmet szentelt az utóbbi évtizedek sajátosságaira, a többi között az energiaválság után történt változásokra, a csekély energia- hordozót igénylő technika meghatározó szerepére s ezzel kapcsolatban Japán élre törésére. (Az előadás címében nem szerepelt ugyan a fizetőeszközök között, de fontos tudni, hogy a jen jelenleg a legértékesebb valuták egyike.) A világgazdaság részeként értékelt hazai gazdaság elemzése során szemléletes példák segítségével értette meg a hallgatóival a reformtörekvések szükségességét. Mint mondta: a két világháború között csupán európai szinten voltunk elmaradottak, ám ha most nem sikerül felzárkóznunk, világ- viszonylatban lesz gazdaságilag elmaradott ország hazánk. Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot a megdöbbentő adat: a magyar egyetemisták és főiskolások edzettségi állapota az általános iskola nyolcadik osztályos tanulóival egyenértékű. A felsőfokú képzés idején a hallgatók pszichoszomatikus állapota — a korábbi szinthez képest — általában romlik. Az országos adatokat igazolják a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán végzett vizsgálatok is. Az intézményvezetői és testnevelő tanárai régóta gondolkodnak már azon, miként lehetne e kedvezőtlen képen változtatni. A főiskolán szeptemberben alakult meg az első sport-KISZ-alapszervezet, amely az egészségvédelmet tűzte zászlajára. Munkáját Gondjaink okait elemezve elmondta, hogy mivel nálunk az ipar és a kereskedelem elvált egymástól, mérnöknemzedékek nőttek fel anélkül, hogy a világpiacot megismerték voln*. Idegen nyelveket és a konkurencia termékeit is tüzetesen ismerő szakemberekre van szükség ahhoz, hogy e téren gyökeres változásokra lehessen számítani. Kétféle verseny van a piacon: ár- és minőségi verseny. Mindent lehet korszerűen gyártani, ha a legmodernebb berendezéseket alkalmazzuk. Am a legkorszerűbb termékek is fölöslegesnek bizonyulnak, ha rtem tudjuk őket eladni. Amikor a 60-as években „nyitottunk” Nyugat felé, importálóként nyitottunk. Exportálóként nehezebb a dolgunk, hiszen ez esetben a másik fél szükségleteit kell figyelembe vennünk, s annak megfelelő árut kínálnunk. Ha nincs kereslet például acélra, gyárthatjuk akár a legjobb minőséget, nem tudjuk értékesíteni, következésképpen „deficitet” termelünk”. Ha pedig kompenzáljuk a deficitet (miként ez a magyar gazdasági életre eddig jellemző volt), ez az úgynevezett húzó ágazatok nyereségéből (rovására) törsegítve a megyei KISZ-bi- zottság háromnapos fölkészítő tábort szervezett Török- koppánybani. E tábor célja az volt, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a résztvevőknek, amelyek segítik az egészség- megőrzést és az edzettségi szint fejlesztését. S a kapott módszertani ismeretek révén rendezvényekkel, programokkal segíthetik elő az ifjúsági mozgalom különböző színterein az egészségmegőrzést. A testnevelési tanszék oktatói — Vermesné dr. Merő Zsuzsanna adjunktus és dr. Walter Károly docens vezetésével — ismertették a hallgatóknak a kormány és az Egészségügyi Világszervezet egészségmegőrző programját, az ifjúsági szervezetek ténik, s így nem marad pénz beruházásra. Tehát a veszteséges vállalatok megszüntetése nem elhatározás kérdése, hanem gazdasági kényszer. Nincs ez másképp sem az NSZK-ban, sem Angliában, sem az Egyesült Államokban. Hogy van-e remény a mostani helyzetből való kijutásra? A pesszimisták gondoljanak a nyersamyagsze- gény Japánra! A nemzetközi politikai feltételek talán sosem voltak ilyen kedvezőek. Csakhogy a változásoknak valóban „gyökereseknek” kell lenniük. Mindenki hallott már arról a bizonyos „fekete könyvről”, amelybe a külföldi partnereink minőségi kifogásaikat írják be. Aki olvassa, van oka pironkodni. Közismert, hogy a kapitalizmusnak „több nemze- déknyi” fölénye van velünk szemben például az eladás technikájában. S a gazdasági posztokon a legtehetségesebb, egy-egy szakmához legjobban értő „emberanyag” található. Az utóbbi nálunk — enyhén szólva — nem jellemző. A hallgatók sok kérdést tettek föl. A neves akadémikus részletesen szólt a mezőgazdaság előtt álló feladatokról is. Sz. A. ebből adódó egészségügyi Világszervezet egészségmegőrző programját, az ifjúsági szervezetek ebből adódó egészségügyi feladatait. A KISZ-vezetők tájékoztatták őket a honvédelmi sportiskola lehetőségeiről, a sport iránt érdeklődő KlSZ-alap- szervezetek tennivalóiról. A táborban részt vevő főiskolások egészségszint-mé- résf vállaltak, és egészség- megőrző programok szervezését. Ez nemcsak a mozgásra korlátozódik, hanem magába foglalja a táplálkozási és egészségügyi szokások alakítását is. Figyelemre méltó, hogy mindezt leendő pedagógusok végzik — olyanok, akik a jövőben az általános iskolások egészségének megóvásáról gondoskodnak. Bráda Tibor kaposvári kiállítása A Fonyódi Iskola Kaposváron is ismert tagjának, Bráda Tibornak a legújabb műveivel ismerkedhet meg a néző a Képcsarnok Vállalat Bernáth termében. A festőt színvilágának változása késztette arra, hogy pasztellel kezdjen dolgozni. Legszebb talán a Bohócpár, amely egy fanyar mosolyú, öregedő komédiást és hitvesét ábrázolja jó festői és emberábrázoló erővel. ■ Ám nem az új színvilág és az új festői eszköz e kiállítás legnagyobb meglepetése. Két igen megragadó és elgondolkodtató művet mutat be Bráda Tibor a kaposvári közönségnek. Mindkettő egy-egy ötdarabos sorozat. Az egyik Petőfiről készült. A szabadságharc költője 1980 óta foglalkoztatja; az első változatot éppen a kaposvári művészetkedvelők láthatták először az emlékezetes 1980-as tárlaton. Akkor, mint minden festő, aki Petőfihez fordult, ő is az Escher által elrontott dagerrotípia alapján akarta megfesteni a portrét. Rájött, hogy ez lehetetlen, még a kortárs Barabás Miklósnak sem sikerült. Egy jelképet csak mai jelentésében lehet megközelíteni, de nem lehet teljesen megtisztítani az eltelt időkben rátapadt pótlólagos jelentésektől sem. Erre utal a most kiállított sorozat utolsó rajza, egy fotóimitáció a század- forduló arcképfotóinak stílusában. A Petőfi-ikonográ- fiában egyedülálló s igen drámai megfogalmazású, ahogyan Bráda Petőfi halálát elénk állítja. A halott Petőfit vivő Bem a negyedik kép. A másik, figyelemfelkeltő s az európai néző számára szokatlan mű egy ötrészes spanyolfal. A szobai vendégjei nem idegen az európai művészettől, a XVIII— XIX. századból számos remek, képecskékkel díszített Pieta változatát is ismerjük, ösz- szefüggő, egységes festői kompozíciókat azonban csak a japánok festettek papírparavánokra. Brádát izgatta a feladat, hogy az ötrészes, térbe állított és a térben egymás mellé sorakoztatott táblaképek alkalmassá válnak-e az időfolyamat ábrázolására. Az emberélet állomásait ábrázolják a képmezők. A patak, amely összeköti az egyes kompozíciókat, az élet folyamata. Az egyes mezők színhangulatai az életkorokat szimbolizálják. Erre az önvizsgálatra azért is szükséges volt, mert a közelmúltban a festő nagyszabású munkába kezdett. Az újonnan épült mátészalkai színházépület előcsarnokának mennyezeti képét készíti. A posztmodern stílusú, ám szigorúan szerkesztett, oszlopokkal tagolt tér nehéz feladat elé állította a pályázó festőket. Bráda Tibor azzal az alapos kiérlelt, mérlegelt ötlettel nyerte el a megbízást, hogy a hatalmas, ám .tagolt és egy nézőpontból nem szemlélhető felületet fölosztotta kazettákra. Az erdélyi templomok kazettás fameny - nyezete adott ehhez ötletet. A motívumok és a festői megoldás is közel áll az erdélyi reneszánsz mennyezetekhez: virág- és növénymotívumokat, mesterségjelképeket, szimbolikus állat- és emberfigurákat jelenít meg. . Dr. Pogány Gábor Egészségmegőrző program egymásért A FŐDÍJ EGY SZARVASBIKA Ä hét végén valamicskét csendesebbek voltak a somogyi erdők; kevesebb fegyvercső nézett szembe az agancsokkal. Az ötezer dolgozót foglalkoztató Somogy Megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság első báljára a vendéglátók is igyekeztek úgy fölkészülni, hogy kellemes meglepetésben legyen része a báli seregnek. A látvány ugyan szokatlan volt, hiszen eddig még nem látott kellékekkel találkozott az éttermekbe belépő vendég. Ám a húszéves fennállását ünneplő vendéglátóhely késő őszi báljain már részesei lehettünk afféle kezdeményezésnek, mint amilyenről szombaton meggyőződhettünk. A vacsorára hívó szárnykürt és trombita egy magaslesről szólalt meg pontosan este nyolc órakor. Az étterem dekorációja is alkalomhoz illő volt: három csodálatos szarvasagancs nézett farkasszemet az erdészmódra terített asztalok mellett helyet foglaló vendégekkel, vadászokkal. A tombolajegyek is kapósak voltak, hiszen nem mindennapi fődíjat tűztek ki a nyertesnek: egy szarvasbika elejtésére nyílik lehetősége a szerencsés vendégnek. A fődíjat, annyi bizonyos, nem a nyertes hölgy ejti el, ám az agancs lakása dísze lehet, hiszen férje máris lesi az alkalmat, hogy puskavégre kapja az erdők királyát. Az őszi báli szezont záró erdészbált az új évi vígsá- gok követik majd — tájékoztatott Kiss János igazgatóhelyettes. A hagyományos, szilveszteri bálozók is számíthatnak néhány meglepetésre. Azt követően pedig a vasutasokat látják vendégül a Kapos étteremben. Mozdonyt ugyan nem vontatnak be erre az alkalomra a tágas helyiségbe, ám egy terepasztalon egész éjjel jár majd a kis villanyvonat. öt hétvégén ropják még a bálozók a Kapósban, lesz MTESZ-bál, gazdászbál, a Mezőgép dolgozói ismét itt találkoznak fehér asztal mellett; a kiskereskedők hagyományos bálja után a fodrászok veszik birtokba az éttermet. Az erdészbálon természetesen az egyik fogás vadhúsból készült: szarvasfelsál volt egri módra. A házisertésből erdészné módra sült töltött pecsenye. A báli menük között fölfedezhetjük majd a somogyi ételkülönlegességeket, a régi magyar ízeket is. „ _ Erdészbál Kaposváron Országos videószemle November 19—21. között nemzetközi tanácskozást tartottak Nyíregyházán a videóműsorok készítésének és terjesztésének kérdéseiről, különös tekintettel a fiatalok körében gyakorolt hatásukra. Az egyes országokban szerzett tapasztalatokról és az együttműködés lehetőségeiről folytatott eszmecserén a Magyar Szocialista Munkáspárt meghívását elfogadva, az érdekelt állami szervek képviselőit is magukba foglaló pártküldöttségek vettek részt a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről. A tanácskozás küldötteit fogadta Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Három napig peregtek a verseny programok: a beérkezett háromszáz videóalkotásból a szakmai zsűrik által kiválasztott majdnem száz futott a művelődési központban elhelyezett monitorokon. A szemle négyszáznál több résztvevője — hazai, külföldi szakemberek, az amatőr és hivatásos videóműhelyek képviselői, a filmes és videósélet ismert személyiségei — ismerkedett az ország minden részéből benevezett műsorokkal. A szemle sajtókonferenciáin a versenyműsorok megismerése után a szakemberek, újságírók egyetértettek abban: az 1983 óta kétévenként Nyíregyházán tartott szemlén egyre színvonalasabb és tartalmasabb anyagokat vonultatnak föl a műsorok készítői. A szemle alkalmat kínált a' versenyprogramok — jobbára két esztendő új videóstermésének — megméretésén túl a tapasztalatcserére, a szerkesztési és műszaki megoldások megvitatására is. A versenyfilmeket a szakma legjobb hazai képviselői bírálták el, s tegnap délben Kőhalmi Ferenc film- főigazgató hirdette ki az eredményt. A Magyar Televízió fődíját a Szombathelyi Tanárképző Főiskola hallgatói által készített Sac- re című film kapta, a Művelődési Minisztérium fődíját az ELTE vizuális műhelyének Ulysses című produkciója. A Szabolcs-Szat- már Megyei Tanács díját a budapesti Vi-dok stúdió képviselője vette át a Szemtől szembe című videóprogramért. A társadalmi zsűri 10 filmet díjazott, közülük kiemelkedett a Nincs erőm gyengének mutatni magam című, egy mozgássérült fiú életét bemutató alkotás (Oroszlányi Városi Televízió). A Tanért különdíját a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium diákjainak filmje, a Rabszolgasors nyerte el. Az országos szemlére több mint 40 alkotóműhely nevezett be filmjeivel.
