Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

1987. november 23., hétfő Somogyi Néplap 5 Esélyűnk a világpiacon Bognár József előadása Siófokon MEGTERMÉKENYÍTŐ HAGYOMÁNYOK „Forint, rubel, márka, dol­lár” címmel a világgazdasági folyamatokról és a magyar gazdaság helyzetéről, pers­pektíváiról tartott előadást dr. Bognár József akadémi­kus, a Világgazdasági Kuta­tóintézet igazgatója pénte­ken este a siófoki népegyete­men. A világgazdaság fejlődését a XIX. század végétől nap­jainkig áttekintve az előadó külön figyelmet szentelt az utóbbi évtizedek sajátossá­gaira, a többi között az ener­giaválság után történt válto­zásokra, a csekély energia- hordozót igénylő technika meghatározó szerepére s ez­zel kapcsolatban Japán élre törésére. (Az előadás címé­ben nem szerepelt ugyan a fizetőeszközök között, de fon­tos tudni, hogy a jen jelen­leg a legértékesebb valuták egyike.) A világgazdaság ré­szeként értékelt hazai gazda­ság elemzése során szemléle­tes példák segítségével értet­te meg a hallgatóival a re­formtörekvések szükségessé­gét. Mint mondta: a két vi­lágháború között csupán európai szinten voltunk el­maradottak, ám ha most nem sikerül felzárkóznunk, világ- viszonylatban lesz gazdasági­lag elmaradott ország ha­zánk. Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot a megdöbbentő adat: a magyar egyetemis­ták és főiskolások edzettségi állapota az általános iskola nyolcadik osztályos tanulói­val egyenértékű. A felsőfokú képzés idején a hallgatók pszichoszomatikus állapota — a korábbi szinthez képest — általában romlik. Az országos adatokat iga­zolják a Kaposvári Tanító­képző Főiskolán végzett vizs­gálatok is. Az intézményve­zetői és testnevelő tanárai régóta gondolkodnak már azon, miként lehetne e ked­vezőtlen képen változtatni. A főiskolán szeptember­ben alakult meg az első sport-KISZ-alapszervezet, amely az egészségvédelmet tűzte zászlajára. Munkáját Gondjaink okait elemezve elmondta, hogy mivel nálunk az ipar és a kereskedelem el­vált egymástól, mérnök­nemzedékek nőttek fel anél­kül, hogy a világpiacot meg­ismerték voln*. Idegen nyel­veket és a konkurencia ter­mékeit is tüzetesen ismerő szakemberekre van szükség ahhoz, hogy e téren gyöke­res változásokra lehessen számítani. Kétféle verseny van a piacon: ár- és minősé­gi verseny. Mindent lehet korszerűen gyártani, ha a legmodernebb berendezése­ket alkalmazzuk. Am a leg­korszerűbb termékek is fö­löslegesnek bizonyulnak, ha rtem tudjuk őket eladni. Amikor a 60-as években „nyitottunk” Nyugat felé, importálóként nyitottunk. Exportálóként nehezebb a dolgunk, hiszen ez esetben a másik fél szükségleteit kell figyelembe vennünk, s an­nak megfelelő árut kínál­nunk. Ha nincs kereslet pél­dául acélra, gyárthatjuk akár a legjobb minőséget, nem tudjuk értékesíteni, követ­kezésképpen „deficitet” ter­melünk”. Ha pedig kompen­záljuk a deficitet (miként ez a magyar gazdasági életre eddig jellemző volt), ez az úgynevezett húzó ágazatok nyereségéből (rovására) tör­segítve a megyei KISZ-bi- zottság háromnapos fölké­szítő tábort szervezett Török- koppánybani. E tábor célja az volt, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a résztvevőknek, amelyek segítik az egészség- megőrzést és az edzettségi szint fejlesztését. S a kapott módszertani ismeretek révén rendezvényekkel, progra­mokkal segíthetik elő az if­júsági mozgalom különböző színterein az egészségmegőr­zést. A testnevelési tanszék ok­tatói — Vermesné dr. Merő Zsuzsanna adjunktus és dr. Walter Károly docens veze­tésével — ismertették a hall­gatóknak a kormány és az Egészségügyi Világszervezet egészségmegőrző program­ját, az ifjúsági szervezetek ténik, s így nem marad pénz beruházásra. Tehát a veszte­séges vállalatok megszünte­tése nem elhatározás kérdé­se, hanem gazdasági kény­szer. Nincs ez másképp sem az NSZK-ban, sem Angliá­ban, sem az Egyesült Álla­mokban. Hogy van-e remény a mostani helyzetből való ki­jutásra? A pesszimisták gon­doljanak a nyersamyagsze- gény Japánra! A nemzetközi politikai feltételek talán so­sem voltak ilyen kedvezőek. Csakhogy a változásoknak valóban „gyökereseknek” kell lenniük. Mindenki hal­lott már arról a bizonyos „fekete könyvről”, amelybe a külföldi partnereink mi­nőségi kifogásaikat írják be. Aki olvassa, van oka piron­kodni. Közismert, hogy a ka­pitalizmusnak „több nemze- déknyi” fölénye van velünk szemben például az eladás technikájában. S a gazdasági posztokon a legtehetsége­sebb, egy-egy szakmához legjobban értő „ember­anyag” található. Az utóbbi nálunk — enyhén szólva — nem jellemző. A hallgatók sok kérdést tettek föl. A neves akadémi­kus részletesen szólt a me­zőgazdaság előtt álló felada­tokról is. Sz. A. ebből adódó egészségügyi Világszervezet egészségmeg­őrző programját, az ifjúsági szervezetek ebből adódó egészségügyi feladatait. A KISZ-vezetők tájékoztatták őket a honvédelmi sportisko­la lehetőségeiről, a sport iránt érdeklődő KlSZ-alap- szervezetek tennivalóiról. A táborban részt vevő fő­iskolások egészségszint-mé- résf vállaltak, és egészség- megőrző programok szerve­zését. Ez nemcsak a mozgás­ra korlátozódik, hanem ma­gába foglalja a táplálkozási és egészségügyi szokások ala­kítását is. Figyelemre méltó, hogy mindezt leendő peda­gógusok végzik — olyanok, akik a jövőben az általános iskolások egészségének meg­óvásáról gondoskodnak. Bráda Tibor kaposvári kiállítása A Fonyódi Iskola Kapos­váron is ismert tagjának, Bráda Tibornak a legújabb műveivel ismerkedhet meg a néző a Képcsarnok Vál­lalat Bernáth termében. A festőt színvilágának változása késztette arra, hogy pasztellel kezdjen dol­gozni. Legszebb talán a Bohócpár, amely egy fanyar mosolyú, öregedő komédiást és hitvesét ábrázolja jó fes­tői és emberábrázoló erővel. ■ Ám nem az új színvilág és az új festői eszköz e ki­állítás legnagyobb meglepe­tése. Két igen megragadó és elgondolkodtató művet mutat be Bráda Tibor a ka­posvári közönségnek. Mind­kettő egy-egy ötdarabos so­rozat. Az egyik Petőfiről készült. A szabadságharc költője 1980 óta foglalkoz­tatja; az első változatot ép­pen a kaposvári művészet­kedvelők láthatták először az emlékezetes 1980-as tár­laton. Akkor, mint minden festő, aki Petőfihez fordult, ő is az Escher által elron­tott dagerrotípia alapján akarta megfesteni a portrét. Rájött, hogy ez lehetetlen, még a kortárs Barabás Mik­lósnak sem sikerült. Egy jelképet csak mai jelentésé­ben lehet megközelíteni, de nem lehet teljesen megtisztí­tani az eltelt időkben ráta­padt pótlólagos jelentésektől sem. Erre utal a most kiál­lított sorozat utolsó rajza, egy fotóimitáció a század- forduló arcképfotóinak stí­lusában. A Petőfi-ikonográ- fiában egyedülálló s igen drámai megfogalmazású, ahogyan Bráda Petőfi halá­lát elénk állítja. A halott Petőfit vivő Bem a negye­dik kép. A másik, figyelemfelkeltő s az európai néző számára szokatlan mű egy ötrészes spanyolfal. A szobai ven­dégjei nem idegen az euró­pai művészettől, a XVIII— XIX. századból számos re­mek, képecskékkel díszített Pieta változatát is ismerjük, ösz- szefüggő, egységes festői kompozíciókat azonban csak a japánok festettek papírpa­ravánokra. Brádát izgatta a feladat, hogy az ötrészes, térbe állított és a térben egymás mellé sorakoztatott táblaképek alkalmassá vál­nak-e az időfolyamat ábrá­zolására. Az emberélet állo­másait ábrázolják a képme­zők. A patak, amely össze­köti az egyes kompozíció­kat, az élet folyamata. Az egyes mezők színhangulatai az életkorokat szimbolizál­ják. Erre az önvizsgálatra azért is szükséges volt, mert a közelmúltban a festő nagyszabású munkába kez­dett. Az újonnan épült má­tészalkai színházépület elő­csarnokának mennyezeti ké­pét készíti. A posztmodern stílusú, ám szigorúan szer­kesztett, oszlopokkal tagolt tér nehéz feladat elé állítot­ta a pályázó festőket. Brá­da Tibor azzal az alapos kiérlelt, mérlegelt ötlettel nyerte el a megbízást, hogy a hatalmas, ám .tagolt és egy nézőpontból nem szem­lélhető felületet fölosztotta kazettákra. Az erdélyi templomok kazettás fameny - nyezete adott ehhez ötletet. A motívumok és a festői megoldás is közel áll az er­délyi reneszánsz mennyeze­tekhez: virág- és növény­motívumokat, mesterségjel­képeket, szimbolikus állat- és emberfigurákat jelenít meg. . Dr. Pogány Gábor Egészségmegőrző program egymásért A FŐDÍJ EGY SZARVASBIKA Ä hét végén valamicskét csendesebbek voltak a so­mogyi erdők; kevesebb fegyvercső nézett szembe az agancsokkal. Az ötezer dol­gozót foglalkoztató Somogy Megyei Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság első báljára a vendéglátók is igyekeztek úgy fölkészülni, hogy kelle­mes meglepetésben legyen része a báli seregnek. A látvány ugyan szokat­lan volt, hiszen eddig még nem látott kellékekkel ta­lálkozott az éttermekbe be­lépő vendég. Ám a húszéves fennállását ünneplő vendég­látóhely késő őszi báljain már részesei lehettünk affé­le kezdeményezésnek, mint amilyenről szombaton meg­győződhettünk. A vacsorára hívó szárny­kürt és trombita egy magas­lesről szólalt meg pontosan este nyolc órakor. Az étte­rem dekorációja is alkalom­hoz illő volt: három csodá­latos szarvasagancs nézett farkasszemet az erdészmód­ra terített asztalok mellett helyet foglaló vendégekkel, vadászokkal. A tombolaje­gyek is kapósak voltak, hi­szen nem mindennapi fő­díjat tűztek ki a nyertes­nek: egy szarvasbika elejté­sére nyílik lehetősége a sze­rencsés vendégnek. A fődí­jat, annyi bizonyos, nem a nyertes hölgy ejti el, ám az agancs lakása dísze lehet, hiszen férje máris lesi az al­kalmat, hogy puskavégre kapja az erdők királyát. Az őszi báli szezont záró erdészbált az új évi vígsá- gok követik majd — tájé­koztatott Kiss János igaz­gatóhelyettes. A hagyomá­nyos, szilveszteri bálozók is számíthatnak néhány meg­lepetésre. Azt követően pe­dig a vasutasokat látják vendégül a Kapos étterem­ben. Mozdonyt ugyan nem vontatnak be erre az alka­lomra a tágas helyiségbe, ám egy terepasztalon egész éjjel jár majd a kis vil­lanyvonat. öt hétvégén ropják még a bálozók a Kapósban, lesz MTESZ-bál, gazdászbál, a Mezőgép dolgozói ismét itt találkoznak fehér asztal mellett; a kiskereskedők ha­gyományos bálja után a fodrászok veszik birtokba az éttermet. Az erdészbálon természe­tesen az egyik fogás vad­húsból készült: szarvasfelsál volt egri módra. A háziser­tésből erdészné módra sült töltött pecsenye. A báli me­nük között fölfedezhetjük majd a somogyi ételkülönle­gességeket, a régi magyar ízeket is. „ _ Erdészbál Kaposváron Országos videószemle November 19—21. között nemzetközi tanácskozást tar­tottak Nyíregyházán a vi­deóműsorok készítésének és terjesztésének kérdéseiről, különös tekintettel a fiata­lok körében gyakorolt hatá­sukra. Az egyes országokban szerzett tapasztalatokról és az együttműködés lehetősé­geiről folytatott eszmecse­rén a Magyar Szocialista Munkáspárt meghívását el­fogadva, az érdekelt állami szervek képviselőit is ma­gukba foglaló pártküldöttsé­gek vettek részt a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Német Szo­cialista Egységpárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről. A tanácsko­zás küldötteit fogadta Be- recz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Három napig peregtek a verseny programok: a beér­kezett háromszáz videóalko­tásból a szakmai zsűrik ál­tal kiválasztott majdnem száz futott a művelődési központban elhelyezett mo­nitorokon. A szemle négy­száznál több résztvevője — hazai, külföldi szakembe­rek, az amatőr és hivatásos videóműhelyek képviselői, a filmes és videósélet ismert személyiségei — ismerkedett az ország minden részéből benevezett műsorokkal. A szemle sajtókonferen­ciáin a versenyműsorok megismerése után a szak­emberek, újságírók egyetér­tettek abban: az 1983 óta kétévenként Nyíregyházán tartott szemlén egyre szín­vonalasabb és tartalmasabb anyagokat vonultatnak föl a műsorok készítői. A szemle alkalmat kínált a' versenyprogramok — job­bára két esztendő új vi­deóstermésének — megmé­retésén túl a tapasztalatcse­rére, a szerkesztési és mű­szaki megoldások megvita­tására is. A versenyfilmeket a szak­ma legjobb hazai képviselői bírálták el, s tegnap dél­ben Kőhalmi Ferenc film- főigazgató hirdette ki az eredményt. A Magyar Tele­vízió fődíját a Szombathe­lyi Tanárképző Főiskola hallgatói által készített Sac- re című film kapta, a Mű­velődési Minisztérium fődí­ját az ELTE vizuális műhe­lyének Ulysses című pro­dukciója. A Szabolcs-Szat- már Megyei Tanács díját a budapesti Vi-dok stúdió képviselője vette át a Szem­től szembe című videóprog­ramért. A társadalmi zsűri 10 fil­met díjazott, közülük ki­emelkedett a Nincs erőm gyengének mutatni magam című, egy mozgássérült fiú életét bemutató alkotás (Oroszlányi Városi Televí­zió). A Tanért különdíját a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium diákjainak film­je, a Rabszolgasors nyerte el. Az országos szemlére több mint 40 alkotóműhely neve­zett be filmjeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents