Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-03 / 259. szám

1987. november 3., kedd Somogyi Néplap 11 Egy elmaradt fejlesztés következményei AZ EMLÉKÜLÉS ELÉ Hazai helyeit Import Alapvető érdeke a ma­gyar gazdaságnak az import termékek hazaival történő helyettesítése. Ilyen meg­gondolásból indult be 1983- ban Segesden — a víz- és gázvezeték-kötőidomokkal való ellátás biztosítására — az Új Élet tsz Fitting GT tűzzománcozó és megmun­kálóüzeme is. A segesdi üzem az akkor még a tröszt­höz tartozó (soproni öntöde nyersanyagára alapozta ter­melését. A zavartalan alap­anyag-ellátást viszont csak az öntöde kapacitásának bő­vítésével, nagyszabású re­konstrukcióval lehetett vol­na elérni. A fittingüzem be­indulásakor még mindenki számolt ezzel a beruházás­sal, csakhogy időközben megszűnt a trösizt, a sopro­ni vállalat önálló lett, a fej­lesztés pedig elmaradt. Je­lenleg a segesdi Fitting GT mindössze 60 százalékos ka­Tudatosság és cselekvés pacitáski használással dolgo­zik. — A fitting (kötőidom) gyártása azon a szinten ma­radt, ahol 1983-ban kezdtük. Akkor 1650 tonnát készítet­tünk, és csak nagy erőfeszí­tések árán, belső szervezés­sel sikerült az idén a 2 ezer tonnás termelést elérnünk — mondta Talián Attila igaz­gató. Az alapanyag más forrás­ból történő beszerzésére nincs lehetőségük a segesdi- eknek. A kötőidomok fekete temperöntvényből készülnek, és ilyet az országban más­hol nem gyártanak. Ugyan­csak gondot okoz a somo­gyi üzemnek a fitting jelen­legi ára. Ez mint maximált áras terméknek 10—15 évig nem változott. — Ahhoz, hogy a terme­lésünk gazdaságos legyen, most hirtelen kellene jelen­tős áremelést végrehajtani? Amióta elkezdtük a gyár­tást, kétszer emelték a kötő- idomok árát. Először 20, má­sodszor pedig 6 százalékkal, de ezek nem fedezik a költ­ségeinket. És a mi áraink még most is 50—60 száza­lékkal az importárak alatt vannak. A fitting árának rende­zetlensége az öntödét sem teszi érdekeltté ennek a ter­méknek a fejlesztésében. Rá adásul ezt a hagyományos, jól menő termékek terhére kellene megtennie. — Ezért nem tudjuk ki­tölteni a kapacitásunkat Az említett 60 százalékos ki­használtságba sem csak a Négy falu KISZ-esei Vasat gyűjtenek, munkát vállalnak A ÍKoppányvölgye Tsz Er­dei Ferenc KlSZ-alapszerve- zete két dologról nevezetes. Az egyik az, hogy már két­szer megkapta a KISZ KB vörös vándorzászlaját, s a másik: szokatlanul nagy a taglétszáma. Az utóbbi években átlag száz körüli. — Hogyan lehet ennyi fia­talt össze tartam, megmoz­gatni ? — Csoportokra osztva dol­gozunk. Somogydöröcském, Somogyacsán, Szorosadon és Törökkopányban tevékeny­kedik egy-egy KISZ-cso- pcr'unk. Az alapszervezeti keretben megfelelő lehető­ség van az összehangolt mozgalmi munkára — vá­laszolta Mészáros József, az alapszervezet titkára. • — Az önállósági vagy a „központi akarat” jellemzi a csoportmunkát? — Minden csoportunk ön­álló; erre a területi szétta­goltság miatt szükség van. Alapszervezeti vezetősé­günknek az a legfontosabb feladata, hogy egyik cso­portot se engedje lemarad­ni. Előfordul ugyanis, hogy egyik-másik lassan mozdul. Közvetett eszközökkel igyekszünk jó szinten tar­tani a cselekvőkészséget. A napi munkakapcsolat során ejtünk néhány szót a tenni­valókról, a hétvégi összejö­veteleken beszélgetünk kü­lönböző kérdésekről. Így minden időszerű feladatról értesülünk és értesítünk. — Kétszer kaptak vén- dorzászlót és kétszer kiváló KISZ-alapszervezet kitün­tetést, Milyen munka van ennek hátterében? — Egy kicsit a szükség­nek is köszönhetjük a ma­gas elismeréseket. Az anya­gi lehetőségek szűkösségé­nek. Ahhoz ugyanis, hogy a mozgalmi munka vonzó le­gyen, sok közös összejöve­tel, közös kikapcsolódás is kell. Ez pedig pénz nélkül nem megy. Szövetkezetünk­nek véges az ifjúsági kere­te. Ezt tudomásul vettük és nem sopánkodtunk miatta, hanem elkezdtünk vasat gyűjteni, szerződéses és társadalmi munkákat vál­lalni. Közben figyelemmel kísértük azt is, mire ser­kenti az ország fiataljait a KISZ Központi Bizottsága. Néhány pályázatra benevez­tünk, nyertünk, s a pálya­díjakból továbbfejlesztet­tük klubjainkat. — Milyen pályázatokon indultak? — Egyik versenymun­kánkban feldolgoztuk alap­szervezetünk történetét. Egy másiknak a témája a sza­badidő hasznos eltöltése volt. Több alkalommal a különböző ifjúsági klubok tevékenységéről, fejleszté­séről szólt a pályázatunk. Az alapszervezet követke­zetesen törekszik a látókör szélesítésére, az egészséges 'életmód kialakítására és a közösségformálásra, 1983— 84-ben marxizmus—leni- nizmus középiskolai tanfo­lyam indítását javasolták; ez a pártszervezettel közös szervezésben, 31 résztvevő­vel megvalósult. Számos po­litikai és kulturális vetélke­dő is segíti az ismeretszer­zést. Koppányban már hagyománya van az utcák közötti vetélkedőnek, s ezt ■szeretnénk • szélesíteni fal­vak közötti vetélkedővé. Minden augusztus 20-án nyári atlétikai versenyeket szerveznek. Díjakat ilyen­kor a tabi nagyközségi KISZ-bizottság ad. A kis­pályás foci, az asztalitenisz, a lövészet a megszokott, rendszeres események közé tartozik. S bálok, filmvetí­tések, diszkóműsorok, be­szélgetések színesítik a mozgalmi életet. — Az évek során igazoló­dott, hogy helyesen döntöt­tek a fiatalok, amikor nem több, hanem csak egy alap­szervezetet hoztak létre — mondta Matesz Pál, a ter­melőszövetkezet elnöke. — Így nem forgácsolódnak szét az emberi és az anyagi erők. Sokan irigylik tőlünk, hogy ilyen fiataljaink van­nak, de nem tudom, hogy mindenhol ilyen-e a kap­csolat a KÍSZ-alapszerve- zet és a gazdasági vezetőség között. Mi világosan látjuk, hogy a szövetkezet léte függ a fiataloktól. Nemcsak a jö­vőt tekintve. A jelenben is sok olyan munka adódik, amit a fiatalok energiája, többletvállalása nélkül nem tudnánk elvégezni. — A fiatalok a koppányi általános iskolában a tanu­lók szüleivel közösen sport­udvart alakítottak ki, és részt vesznek parkok építé­sében, csinosításában — so­rolta Gyenis Ferenc, a párt­vezetőség titkára. — Az alapszervezet eredményes­ségének egyik titkát abban látom, hogy vezetőségük hosszabb ideje stabil. Van idejük, kifutásuk elképze­léseik megvalósítására. — Melyek az állandó, az évek óta tartó elképzelések? — fordultam ismét az alap­szervezet titkárához. — Állandó törekvésünk, hogy a sok kis település fia­taljait vonzó programok ré­vén összefogjuk, fejlesszük bennük a közösségi érdeklő­dést: Ebben partnerre talál­tunk a községi és a szövet­kezeti vezetőkben, hiszen a települések megtartó ereje nagyrészt szintén attól függ, milyen a fiatalok köz­érzete. A szövetkezet az if­júsági alapon felül is sok­féle módon támogat min­ket. Egy nagy gondunk van : az, hogy lassan kiöregedünk a KISZ-ből. Bízom azonban, hogy ha a létszám csökken is, a lelkesedésünk nem. K. Gy. kötőidom tartozik. Igyekez­tünk egyéb horganyzási munkákat is vállalni. Ezt a törekvésünket nehezíti, hogy speciális berendezéseink vannak: nagyon meg kell választanunk a munkát, hogy bele tudjuk illeszteni a technológiánkba. Ennek el­lenére több ilyet is sikerült vállalni, de ezek nem old­ják meg, csupán enyhítik a gondunkat. A legmegnyugtatóbb meg­oldás a soproni öntöde re­konstrukciója volna. Ehhez a számítások szerint 140 millió forint kellene. Köz­ben egyre több kötőidom és az árukapcsolások révén sok egyéb olyan áru érkezik az országba, amelyet itthon is lehetne gyártani. — Ennek is a következ­ménye, hogy a partnereink olyan megrendeléseket mon­danak le, amelyekre szabad kapacitás van. Tény, hogy az importból beszerzett és a ha­zai kötőidomok között van­nak minőségbeli különbsé­gek. Ezeket azonban a sop­roni üzem rekonstrukciója révén meg lehetett volna szüntetni. Ugyanis amíg a világon mindenütt fehér temperből készül ez az önt­vény, Sopronban feketéből gyártják. A Fitting GT jelenleg ugyan veszteség nélkül tud termelni, de az üzem létesí­téséhez fölvett pénz vissza­fizetésére a jelenlegi terme­lés mellett nincs módja a társulásnak. Legalábbis a törlesztést nem tudják a megfelelő ütemben végezni. — Most felülvizsgáljuk a technológiánkat. Az ered­ményt már előre tudjuk: az fog kiderülni, hogy a fekete temper nem felel meg a kö- tőidomgyártáshoz. gazda­ságtalan a horganyzása. Ezenkívül is sok gondunk volt az itt alkalmazott tech­nológiával. Olyan hazai fej­lesztésű berendezéseket épí­tettek be, amelyeket más országokban már régen fel­találtak és jobbak az itteni­nél, Kár volt rá időt és pénzt pazarolni. Lehőcz Rudolf A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évforduló­ját, az első győztes szocia­lista forradalmat egész hé­ten tartó megyei rendez­vénysorozattal köszöntjük, amely a hetven év alkotá­sait mutatja be. A magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő évfor­dulóin hagyomány, hogy át­tekintjük történelmi öröksé­günk mának szóló mondani­valóját. „ ... Az emberiség mindig csaik olyan .feladatokat tűz maga elé, melyeket meg is tud oldani, mert ha ponto­sabban megvizsgáljuk, min­dig azt látjuk, hogy a fel­adat maga is csak ott me­rül fel, ahol megoldásának anyagi feltételei már meg­vannak vagy legalábbis lét­rejövőfélben vannak” — ír­ta Marx a Tőke előszavá­ban. A szocialista forrada­lom előtti másfél évtizedben Lenin és az általa vezetett új típusú forradalmi párt, az OSZD(b)MP „természet- tudományos szabatossággal” tárta föl a szocialista átala­kulás anyagi feltételei lét­rejöttének folyamatát, erő­sítve a munkásosztály élcsa­pata társadalmi cselekvésé­nek tudatosságát. A marxizmus—leninizmus eszmerendszerében a nem­zeti és a nemzetközi fejlő­dés kettős tendenciájaként jelenik meg a szocializmus világforradalmi folyamata és a proletárdiktatúra egy or­szágban való kivívásának lehetősége. A bolsevik párt zseniális vezetője így nem­csak a szocialista forrada­lom elméleti előkészítője, gyakorlati szervezője, majd az első szocialista állam ál­lamférfija, hanem a kezdő­dő új korszak fejlődéstörvé­nyeinek tudományos meg­alapozója is. A Lenin vezet­te OK(b)P a proletárdikta­túra megvalósítását, a szo­cialista társadalom felépíté­sét, a minden népre kiter­jedő demokratikus béke megteremtését, a mindenfé­le kizsákmányolás megszün­tetését az egész lakosságra, emberiségre kiterjedő aktív társadalmi cselekvéstől vár­ta, melyben saját szerepét a tömegek kibontakozó osz- tályharcának irányításában, a társadalmi tudatosság fej­lesztésében, a politikai irá­nyító funkció betöltésében látta. Ma, amikor az októberi forradalom 70. évfordulóját ünnepeljük — áttekintve mindazt a változást, amely­nek hajtóerőit az első szo­cialista forradalomban talál­juk meg — keressük azokat a tapasztalatokat is, melyek segítenek mai világunk jobb megértésében, feladataink meghatározásában. Az első, ami nemzedékünk számára szembeötlik az, hogy a bol­sevik párt stratégiájában az oroszországi munkásosztály történelmi feladatai a nem­zeti sorskérdésekkel össze­kapcsolódva beágyazódnak egy — ellentmondásaiban is — egységes világképbe. Ez az egységes világkép a vi­lágnézet lenini gondolatrend­szerében maga is dinamiku­san változik. Csak így ért­hető, hogy ekkor születtek meg a békés egymás mel­lett élés politikájának alap­elvei, összhangban azzal, hogy a korszak legfontosabb tendenciái ezen a talajon bontakozhatnak ki. Ez an­nak a felismerése, hogy a szocialista állam minden forradalmi és demokratikus, békeszerető erő összefogásá­val sikerrel beleszólhat a nemzetközi politikai viszo­nyok alakításába. A mai feltételek gyökeresen külön­böznek a forradalom utáni helyzettől. Ennek leglénye­gesebb vonása, hogy óriásira növekedtek azok a szubjek­tív és objektív erők, ame­lyek a nemzetközi viszonyok tudatos alakítását lehetővé és szükségessé teszik. En­nek talaján az emberiség fokozatosan csökkentheti a saját létét fenyegető veszé­lyeket. Az SZKP XXVII. kong­resszusa és az azóta eltelt időszak azt mutatja, hagy a nemzetközi kérdések új módon való megközelítése — melynek elméleti gyöke­reit a NOSZF örökségében találhatjuk — egyre erőtel­jesebb nyomot hagy a világ gondolkodó erőiben. A másik hasznosítandó örökség az a merész és ra­dikálisnak is mondható re­formkísérlet, melyet az első szocialista állam a NÉP po­litikájában felmutatott. Bi­zonyította, hogy a szocialis­ta építés sokféle útja lehet­séges, hogy nincsenek sé­mák, hogy a tömegek érde­keit a politikának vissza kell tükröznie, hogy bátran szakítani kell olyan néze­tekkel, illúziókkal, melyek a forradalom hevületében érhetőek voltak, s a tapasz­talatlanság talaján az ösz- tönösségből fakadtak. A NEP-politikában így tükrö­ződött az érdekek diktálta társadalmi cselekvés a po­litikai tudatossággal a tár­sadalmi folyamatok irányí­tásában. Ez az a megszívlelendő örökség, mellyel mai felada­tainkat jobban és gyorsab­ban megoldhatjuk, ha át­itatja gondolkodásunkat és mindennapi cselekvésünk irányítójává válik. A szocializmus fejlődése nem volt töretlen, a társa­dalmi tudatosság és cselek­vés összhangja többször inegszaKaat. Ma a Szovjet­unió és több szocialista or­szág fejlődésének olyan fo­kára jutott, hogy innen a továbblépés csak akkor le­hetséges, ha véglegesen hely­reállítjuk a kettő egységét.' A szocializmus győzelme, az emberiség békéje csak így, a demokrácia talaján fejlő­dő szocializmussal biztosít­ható. Paksi Lajos, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára Országos szakkonferencia kezdődött Zamárdiban Az építőanyag-ipar elektronizálásáról A magyar építőanyag-ipar termelési folyamatainak egy­ötödét irányítják és ellenőr­zik különféle elektronikai és számítástechnikai eszközök. E nem éppen kedvező arány javítása érdekében a köz­ponti és vállalati törekvések összehangolására a tapaszta­latok hasznosítására orszá­gos szakkonferencia kezdő­dött hétfőn Zamárdiban. A szilikátipari tudomá­nyos egyesület kétnapos ren­dezvényén az országos mű­szaki fejlesztési bizottság, valamint az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium két célprogram-bizottsága is képviselteti magát. Ezek az országos szervezetek jelen­tős támogatást nyújtanak az ep ítőanyag -ipar elek trón izé- lásához, amely eddig is rendkívül gyorsan megtérü­lő beruházásnak bizonyult. Az automatizálásra fordított költségek a legobjektívebb mérőszám — a gyártás so­rán megtakarított, illetve a jobb minőségű építőanyag felhasználásával megtakarít­ható energiamennyiség érté­ke — szerint általában két év alatt, a legsikeresebb esetekben fél ‘ éven belül megtérültek. A külföldről készen átve­hető eszközök és módszerek mellett — minthogy ezek beszerzésének anyagi lehe­tőségei korlátozottak —, a konferencián is nagy figyel­met fordítanak a hazai fej­lesztés eredményeire, széle­sebb körű elterjesztésükre. A vállalati körben folyó ku­tató-fejlesztő munkát a kor­szerű irányítástechnika irán­ti „fogaöókészség” növelé­se szempontjából is rendkí­vül fontosnak ítélik a szak­emberek, hiszen néhány si­kertelen automatizálási pró­bálkozás arra is rávilágított, hogy megfelelő szakmai hát­tér hiányában nincs esély a csúcstechnológia meghonosí­tására.

Next

/
Thumbnails
Contents