Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

1 Somogyi Néplap 1987. november 21., szombat I OTTHON ÉS CSALÁD Le a súlytöbblettel! Sajnos, egyre többen rendelkezünk feles­leges és haszontalan súlytöbblettel, és egy­re kevesebben hisznek abban, hogy a napi rendszeres torna, mozgás nemcsak erőnlé­tünket fokozza, de segít is, hogy ezektől a kilóktól megszabaduljunk. Tornázzunk min­dennap. A bemutatott gyakorlatokat néhányszor ki- és belélegzés előzze meg. Jó mélyre szívjuk le a levegőt és alaposan fújjuk ki. 1. A derék rugalmasságát, hajlékonysá­gát segítjük elő ily módon: feküdjünk has­ra, felsőtestünkkel könyökben behajlított alkarunkra támaszkodjunk, majd lassan emelkedjünk fel olyan magasra, hogy kar­jainkat megfeszíthessük. Hasunk és lábunk vízszintesen marad a talajon. Ismétlés öt­ször. 2. Álljunk alapállásba. Zárt lábbal rugóz­zunk és derékhajlítással karjainkat párosán lendítsük jobbra, majd balra. 15-ször ismé­teljük meg. 3. Alapállásból jobb lábunkkal emelked­jünk lábujjhegyre, és másik lábunkat len­dítsük magasba. Kezünkkel a combunk alatt tapsoljunk. Ugyanezt ismételjük meg a má­sik lábunkkal is. Ismétlés: tízszer mindkét lábbal. 4. Terpeszállásban derékhajlítást végzünk úgy, hogy a karjainkkal jobbra-balra kaszá­lunk. 5. Letérdelünk, és nyújtott karral támasz­kodunk a talajon. Törzsünket oldalt fordít­va, egyik lábunkat nyújtva hátralendítjük. Ugyanezt megismételjük a másik lábunk­kal is, legalább 10-szer. A gyakorlatok elvégzése után lazításkép­pen szintén végezzünk néhányszor ki- és belélegzést. Váljék egészségükre! <B. K. T ' I I "11 ■■ ■■ I ■■ a lel előtt a gyümölcsösben Ahhoz, hogy gyümölcsös­kertünk növényei jól állják a téli hideget, gondos táp­anyagutánpótlás, tél eleji növényvédelem, és fagy el­leni védekezés szükséges. Az őszi trágyázásnak nem az a legfőbb célja, hogy a téli hónapokra tápanyagot adjunk a növények számára. A kálium- és foszfortartal­mú műtrágyák hatóanyaga ugyanis lassan mozog a ta­lajban (különösen a kötött agyagban). Mostani kijutta­tásunk legnagyobb jelentő­sége, ■ hogy tavasszal, ha a nedvkeringés megindul már a növények gyökérzetéhez jutnak, és fölvehetővé vál­nak. A trágyázás során része­sítsük előnyben a szerves­trágyát és a kompo&ztot, amelyet a kerti hulladék komposztálásával nyerünk. Bárminemű szervestrágyát használunk is, ügyeljünk ar­ra, hogy az érett legyen. Szervestrágyából vagy kom- posztból 4—5 kilogrammot, foszforból (szuperfoszíát- ból) 1—1,5 káliumból 2—3, nitrogénből mészammon- salétromból vagy pétisóból pedig csupán 0,5 dekagram­mot juttassunk ki a kert' minden négyzetméterére. A bogyós gyümölcsüek (a ribiszke, a köszméte, a risz- méte, a szamóca és a mál­na) érzékenyek a klórra, ezért káliumtrágyázásukra a kénsavas kálit használjuk. A műtrágyát oldat formá­jában célszerűbb kijuttat­ni, mert hatása jobban ér­vényesül. Két-három száza­lékos oldatot készítsünk, amelyet alaposan keverjünk el. A keverést a kijuttatás során is többször ismételjük meg, hogy az oldat tömény­sége lehetőleg mindig azo­nos maradjon. A vizes trá­gyaoldatot öntözőkannával locsoljuk ki. A szilárd szer­ves- és műtrágyát ássuk be a talajba. A kijuttatás során ügyel­jünk arra, hogy a trágya ne a fatörzs köré, hanem a ko­ronacsurgóba kerüljön, mert a növény aktív fölszívó gyö­kérzete itt helyezkedik el. A hidegek beálltával a kártevők nagy része a le­hullott lombbal, a fák ké- regrepedéseíben húzódik meg és telel át. E kártevők jó részét elpusztíthatjuk, ha a Bárium-poliszulfid 2 szá­zalékos oldatával permete­zünk. Csonthéjas gyümöl­cseink (mint a cseresznye, a meggy, a kajszi- és ősziba­rack és a szilva) lombfer­tőtlenítésére bevált a Réz- oxiklorid 1—2 százalékos ol­data. A lombot csak akkor égessük el, ha olyan mérték­ben fertőzött, hogy a vegy­szeres kezelés sem adhat eredményt. A lehullott lom­bot a gyomokkal és fűkaszád lékkai egyetember vigyük komposztra. A gyümölcsfák közérzetét a téli hideg ellen szerves- trágya komposzt, fűkaszálók vagy lomb elterítésével véd­jük, amelyet a koronacsur­gón belüli területre juttas­sunk. A friss telepítésű oltvá­nyoknak különösen a gyö- kérnyaki része (az oltásfor­radás helye) érzékeny a té­li lehűlésekre. Az ilyen cse­metéket még 10—15 centi­méter vastag földkupaccal is takarjuk. Termő és fiatal fák gyökérzetének védelmé­hez egyébként annyi takaró­anyagot használjuk, hogy az 10—15 centiméter . vastagon védje a növény környékét. Kivételt képes a szamóca takarása, amelynél a taka­róanyag ne legyen 5—8 cen­timéternél vastagabb, mert ellenkező esetben a tövek színlevelei befülledhetnek, kipálhatnak, és emiatt pusz­tul el a növény. Fordítsunk figyelmet áfák vadkár elleni védelmére is. A kertészeti szakboltokban mutatós és célszerű törzsvé­dő hálókat vásárolhatnak. Ezek ugyan drágábbak, mint a hagyományos törzsvédők, (mint a papír, a fóliacsík vagy a szalma), de fölraká­suk egyszerűbb, és a célnak több éven át is megfelelnek. T. L. Szobába szorulva Azt mondja Éva: — Előre félek az őszi, a téli hétvégéktől, a hosszú estéktől hétközben is. Be­szorulunk a lakásba, a gye­rekek nem' tudnak mit kez­deni magukkal. Éva negyvenéves asszony, adminisztrátor a téesz-iro- dán. Férje Ádám, a növény- kertészetben dolgozik. Két fiuk van — 10—12 évesek. Jól élnek, szeretik egymást. Miért mégis a panaszkodás? Tizenöt évi házasság után nincs miről beszélni? ö maga felel rá, mert folytatja: — Ádiámot nem érdekli, ami a téesz-irodán történik, engem nem érdekel, ami a növénykertészetben. A gye­rekeket, a háztartást ellá­tom, de valójában velük sincs miről bszélgetnem. Már készen lenne a fele­letem: miért nem érdekli őket egymás munkája? Miért nincs miről beszélget­ni, ha újságot olvasnak, ha rádiót hallgatnak, ha televí­ziót néznek? . És a gyere­kekkel miért csak akkor lenne törödnivaló, ha „gond” lenne velük? Nem lehetne esetleg négyesben 'közös tár­sasjátékokat kitalálni? — Örökké tévét nézni sem lehet! — mondja Éva, szin­te válaszolva ki sem mon­dott szavaimra. Persze, hogy nem lehet. De vannak jó könyvek is, amit bizony lehet olvasni a hosszú estéken, ha már ép­pen minden tennivaló be­fejeződött. Vagy kimozdul­ni otthonról. Még kocsijuk is van, ez nem lenne gond. Több városban is van roko­nuk, a szállás sem lenne megoldhatatlan egy-egy éj­szakára, ha éppen azt a vá­rost akarnák megnézni. Erre is Éva válaszol: — Tudod, már jártunk Prágában, Bécsben is, de az igaz, hogy Debrecenben vagy Szegeden még soha nem voltunk ... Éva kérdéseiben egy ke­véssé a válaszok is benne voltak. S. M. A rühösség és kezelése Hazánkban a II. világhá­ború utáni években nagyon elterjedt volt ezen élősködő okozta megbetegedés. A há­borút követő két évtizedben fokozatosan csökkent a fer­tőzöttek száma, majd volt olyan időszak, mikor szinte megszűnt országunkban a rühösség. Hasonló volt eb­ben az időszákban a többi európai államban is a hely­zet. Újabban sajnos ismét felütötte fejét e betegség, egyes vidékeken szinte jár­vány,szerűen. A kórokozó a rühatka, amely szabad szemmel alig látható. A nőstény egyhar- mad, a hím egyötöd mm nagyságú, ovális alakú. A megtermékenyített nőstény a bőr szarurétegébe -ássa be magát, járatokat váj, mely­be petéit elhelyezni. Napon­ta 2—3 petét rak le folya­matosan 2—3 hónapig, majd elpusztul. A hím a bőr fel­színén marad, s a megter­mékenyítés után rövid idő­vel elpusztul. A lerakott pe­tékből pár nap alatt lárvák kelnek ki, melyek a bőr fel­színén párosodnak, vagy a járatokban rejtőzködnek. Mintegy két hét alatt fejlő­dik ki belőlük az új, érett rühatka. A fertőzés emberről em­berre történik szoros kon­taktus útján, gyakran szexuá­lis partnerek, házastársak között. Gyermekek között, óvodákban, iskolákban, ki­sebb endémiák is előfordul­hatnak. Közös fekhely, ágy­nemű, törölköző, ruha is átveheti a fertőzést. A nős­tény rühatka azonban el­pusztul, ha 2—3 napig nél­külözi az emberi bőr mele­gét. Betegség tünetei: erős viszketés, mely az arcra és nyakra nem terjed (kivéve a norvég rühösséget, amely a nyakra és a fejre is felter­jed, de kimondottan rosszul táplált, legyengült, elégte­len tisztálkodású emberek megbetegedése), jellemző, hogy e tünet éjszaka, ágy­melegben fokozódik. A visz­ketést részben az atka moz­gása, részben allergiás reak­ció váltja ki. A rühatka elő­szeretettel telepszik a pu­hább, melegebb bőrterülete­ken, így a pontszerű vaka- rási nyomok és az atka já­ratai is ezeken a területe­ken találhatók, jellemző he­lyek: kézujjak közé, csukló­táj, hónaljárok, mellbimbó­udvar, köldök környéke, keresztcsonti tájék, a nemi- szerv és környéke. Kisgyer­meken a lábujjközök mel­lett a talp és tenyér bőre is érintett lehet. A rühösség kezelését fon­tos minél hamarább elkez­deni, mivel a vakarások miatt másodlagos gennyes fertőzések alakulhatnak ki. Fontos, hogyha a családban több fertőzött egyén is van, ezek egyidőben kezdjék a kezelést, mivel ha nem így végzik, egymást visszafer­tőzik. A kezelés az orvos által előírt oldattal a következő­képpen történik: az előírt oldattal meleg, szappanos fürdés után az egész testet a fej kivételével bekenjük, ügyelve arra, hogy a hajla­tok, ujjközök, hónalj széle, emlők, nemiszerv ki ne ma­radjon, hiszen a rühatka kedvenc tartózkodási helyei ezek. A kezelést reggel-es­te .két egymás utáni napon végezzük (tehát összesen négy alkalommal). Az utolsó kezelés után 12 órával (fél nappal) újra meleg szappa­nos fürdés, ágyneműcsere, fehérneműcsere szükséges. A kezelés előtt és alatt használt fehérneműket, ru­hát, ágyneműt, mind gondo­san ki kell mosni, mindkét oldaláról át kell vasalni. E rendszabályok betartásával nemcsak a rühösség fertő­zött egyén szabadul meg kínzó viszketéssel járó bőr­betegségétől, de önmaga új- rafertőzését, környezete megbetegedését is megelőzi. Dr. Nyíró Ilona Balzac a zseniről A szamárbőr című regényében írja a nagy francia író: ... lásd a vízszintes 18. és a függőleges 3. számú sorokat. VÍZSZINTES:1 A járványos gyer­mekbénulás elleni védőoltás kidol­gozója. 6. Élet­bölcsességet ki­fejező velős mon­dások. 14. Vala­miért valamit ad. 16. A csónak tar­tozéka. 17. Te meg ő. 18. Balzac mondása (Zárt betű: B). 20 Nagyfokú izga­lom. 21. Kacsa németül. 22. Betű az ábécé végéről. 23. A veranda pá­ros betűi. 25. El­ájul. 27. A kis madarak börtöne. 29. Tantusz. 30. A sorrendnek, rang­nak valamely fo­ka, itt fordítva. 32. Téli lecsapódó pára. 33. Széjjel- válik. 35. Idegen csillag. 37. Hosszú ideig. 39. Belül sodor! 40. Tarol­nak. 43. A csen­des Don írója. 45. Több a ..., mint a vaj (Közmon­dás). 46. Gól Angliában. 48. Hölgy a francia játékkár­tyában. 49. „Szeri- ..., sorja nincsen sütésnek, mosásnak” (Arany J.) 51. Fogait hasz­nálja. 53. Kitűnő operaéne­kes (Sylvia). 55. Az utolsó magyar királyné. 56. Odébb nyom. 58. Veszprém megyei község. 60. Kornél páros be­tűi. 61. Létezik. 62. Csavar 64. Meghatározza a súlyát. 68. Lihegni kezd! 69. Liba­hang. 71. Női név, kétszer köszöntjük évenként. 72. Felszolgáló a vendéglőben. 74. Szicíliai város. 75. Csor­bítatlan. FÜGGŐLEGES: 1. Milano világhírű operaháza. 2. Nagymértékű csapadékhiány. 3. Balzac mondásának befe­jező része (Zárt betű: A). 4. Vajon hírt ad magáról? 5. Idősebb nőtestvér népie­sen. 7. Számadás a tanulás­ról az iskolában. 8. A 13. sor rövidebben. 9. Maradék né­metből átvett szóval. 10. Pa­lacsinta van ilyen. 11. Több­ség. 12. A túloldalra. 13. Az óvoda régies elnevezése. 15. Megbízhatatlan. 19. A kezé­be tesz. 24. Jorge ...; Béke­díjas brazil író. 26. Rigai születésű. 28. A házilag ké­szített vaj jelzője. 29. Láva egynemű betűi. 31. Örökzöld törpe cserje. 33. A haszon­nal járó feladat jelzője. 34. Az osztálytársadalom kezdeti szakaszában teljesen jog­fosztott, elnyomott dolgozó volt. 36. Zavaros óra! 38. A rejtjeles ábécé kulcsa. 41. Az 1670—71-es oroszországi pa­rasztfelkelés vezére (Sztye- pan). 42. Német férfinév. 44. Kiváló perzsa költő volt (Khajján, kb. 1040—1123). 47. Külszín. 50. E napon. 52. Háztáji kukoricatároló. 54. Tágas, bő. 56. Mindjárt kez­detben. 57. Keskenyvágányú vasúti kocsi. 59. Pompás nő­szirom. 61. ... érő; nagyon magas. 63. A bánya kivájt térségeit felül határoló kő­zet. 65. Holland és olasz autójelek. 66. Vonat halad rajta. 67, A felsőfok jele. 70. Gally. 73. A Gyümölcs ned­ve. H. J. Beküldendő: a vízszintes 18. és a függőleges 3. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1987. november 25. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjék be, és írják rá: Ke­resztrejtvény ! Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Jobb előrelépni, mint megállni, és jobb meg­állni, mint hátralépni. Könyvutalványt nyertek: Lázás Istvánné Boglárlelle, Barcsák Lászlóné, Tóth An­dor István, Rengert Istvánná Kaposvár. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents