Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

1987. november 20., péntek

Somogyi Néplap

5

17S évet a Tánc»ict gimnázium

A megtett út számbavétele

KAPOSVÁR VÁROSÉRT KITÜNTETÉS AZ ISKOLÁNAK

1812 novemberének nyolcadik napján a kapos'i főtéren megszólalt egy mozsárágyú, hogy hírül adja a lakosságnak: megkezdődött az Eszterházy vendéglőből átalakított épületben a tanítás. Az intézmény nyilvánossági jogát 175 évvel ezelőtt kivívott Somssich majd Táncsics gimnázium hajdani és jelenlegi tanulói, tanárai tegnap délelőtt a Kilián György Városi Művelődési Közponbtan gyűltek össze, hogy ünnepi gyűléssel emlékezzenek meg az esemény évfordulójáról.

Az iskola egyik volt növendékének, Fodor Andrásnak a versével kezdődött az esemény, ezután pedig Varga Sándor, a gimnázium igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Bevezetője nem nélkülözhette a személyes hangot, hiszen mint volt táncsicsos diák, tanár, vezető és mint szülő is hosszú évekig kötődött, kötődik az iskolához.

Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepi beszédet is volt táncsicsos diák, dr. Márkája Imre igazságügy-miniszter tartotta. Megemlékezésében fölvázolta azt az utat, amelyet a hajdani Kossuth-téri kis épületből indulva a mai napig megtett az intézmény.

A jubileum mindig alkalmas arra, hogy számba vegyük a megtett utat — mondta dr. Markója Imre. Az idősebbeknek alkalmuk van ilyenkor végiggondolni azt, hogy vajon jól tettek-e mindent, a fiatalabbak pedig meggyőződhetnek arról, hogy jövőjüket elég szilárd alapra építik-e.

Az ünnepi beszéd után köszöntések következtek. Dr. Sótonyi Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte az ünneplő intézményt, majd az iskola egyik legidősebb volt tanára, Nádasdy József lépett az emelvényre. Személyes és megható szavait nagy taps fogadta. A nap folyamán fölolvasták Papp Antalnak, az iskola volt igazgatóhelyettesének levelét is, aki 89 éves korában már

nem lehetett személyesen jelen az ünnepségen, ám kötelességének érezte, hogy jó kívánságait eljutassa az iskola vezetőihez, tanáraihoz, diákjaihoz.

Az öreg diákok nevében dr. Szili Gyula kért szót, s mondott megemlékező szavakat az egykori alma materről. 1962-ben kezdett a Táncsics gimnáziumban az első lányosztály. A végzős tanfolyam nevében dr. Majtényi Anna köszöntötte a jubilá- lókat. Domokos István pedig a jelenlegi gimnazisták küldötteként kapott szót. Örömmel említette, hogy az ebben a tanévben végzők mindig

együtt ünnepelnek a gimnáziummal, hiszen a 200. évfordulón érettségijük negyedszázados évfordulóját ünnepük majd.

Az ünnepségen több kitüntetést adták át. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta Varga Sándor és Kertész Sándor. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Várnai Károly, Vermes István, Türgyei Jánosné és Szabó Ferencné. A Somogy Megyei Tanács pedagógiai díját kapta az iskola tantestülete, s ugyancsak a gimnázium igazgatójának adta át Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke a Kaposvár városért kitüntetést.

A hivatalos ünnepség mellett több rendezvény színhelye volt a gimnázium. Reggel nyílt meg az iskolatörténeti kiállítás, amelyet dr. Andrássy Antal nyitott meg, majd az öregdiákok sportversenyeken mérték össze erejüket a fiatalokkal. Az intézményből kikerült képzőművészek alkotásait is bemutatják a jubileum során. Kiállításukat Takáts Gyula költő nyitotta meg délután.

A vendégek, a mostani tanulók és tanárok virágcsokrokat helyeztek el a Sommsich- és Táncsics-emléktábla alatt, megkoszorúzták a Táncsics-emlékművet.

Tudományos előadásokat is tartottak az iskola volt diákjai. Dr. Pál Jenő, dr. Hanák Péter, dr. Kajtár Márton és dr. Tigyi András találkozott a fiatalokkal.

Író—olvasó találkozón vett részt Fodor András költőműfordító is, aki egykori tanáraira, osztálytársaira emlékezett.

Este ünnepi műsorral ért véget a nap. (Erről holnapi lapunkban számolunk be.) Ma folytatódnak a megemlékezések.

Varga István

HÉTVÉGI tájoló

A Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium megalapításának 175. évfordulója tiszteletére jubileumi rendezvénysorozat várja az öreg és ifjú diákokat, érdeklődőket ma a Kilián György Művelődési Központban.

Ugyanitt, szombaton délután 15 és 17 órakor a KISZ rendezésében divatbemutatót láthatunk. Másnap 15 órakor Tini délutánra várják a fiatalokat.

Fotók, diafilmek, diák vallanak a világról, az emberekről, önmagunkról Nándor fi Lajosnak, a Televízió fiatal operatőrének kiállításán. A képi anyagot az indián népművészeti tárgyak gyűjteményéből összeállított bemutató teszi izgalmasan látványossá.

Vitray Tamás először Kaposváron! — hirdeti a művelődési ház plakátja. A népszerű riporter és vendégeinek műsora, a Telefere hétfőn 21 órakor várja közönségét a Kilián művelődési központban.

A kaposvári Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán, szombaton este öt órai kezdettel Bánffy György adja elő a Széchényi című monodrámát, a kongresszusi teremben.

Az Erzsébeteket és Katalinokat bállal köszöntik Marcali banv szombaton 19 órakor a művelődési központ nagytermében. A Tett együttes ad koncertet ugyanitt 24- én, kedden 18 órakor.

Ifjúsági táncest keretében a Candy együttes szórakoztatja közönségét, vasárnap 16—20 óráig Barcson a Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központban.

Ugyancsak Barcson a Dráva Múzeum loldszinti kiállítótermében a Megyei Amatőr Képzőművészek, a tető- galériában pedig Leitner Sándor festőművész kiállítása várja a közönséget.

Családi est Katalin-bállal egybekötve hívogatja mulatságra a berzenceieket szombaton este 20 órától éjjel 03 óráig. A táncversennyel és bálkirálynő-választással egybekötött műsoros esten fellép Kovács Kati táncdaléne- kes.

A nagyatádi helyőrségi művelődési központban családi rendezvény és Erzsébet—Katalin-bál várja a szórakozni vágyókat szombaton délután és este 19 órakor.

Szíjártó Béla keramikus vásárlással egybekötött kiállítását még szombatig láthatják az érdeklődők Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban.

Forint, rubel, márka, dollár címmel a Siófoki Népegyetem keretében tart ma este 18 órai kezdettel előadást dr. Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója.

A Győri Kisfaludy Színház vendégjátékában Kálmán Imre: Cigányprímás című nagyoperettjét láthatja a közönség szombaton, ugyancsak a Dél-balatoni Kulturális Központban 19 órai kezdettel.

Bráda Tibor neve ismerősen cseng már a somogyi képtárláfogatok körében. A ma délután öt órakor megnyíló kiállítását dr. Pogány Gábor művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe Kaposváron, a Képcsarnok Bernáth-termé- ten.

A földmunkagépek nyomában

„A homokból kivillant

egy koponya

IDEGSEBÉSZETI MŰTÉT MIKROSZKÓPPAL

Kaposváron, a megyei kórházban világszínvonalú operációs mikroszkóp alkalmazásával kezdték meg hétfőn a parányi területen végezhető műtétek elvégzését. A svájci Yasargil idegsebész professzor már a hatvanas évek végén fölismerte a készülékben rejlő lehetőségeket. Segítségével többféle műtétet végezhetnek az orvosok, a kóros elváltozásokat parányi részek eltávolításával szüntethetik meg.

Dr. Kopa János, a megyei kórház osztályvezető főorvosa mutatta be a Wild-fé- le operációs mikroszkópot, amelyet osztrák, NSZK-beü, svájci cégek konstruáltak. Harminchatszoros nagyításáig képes föltárni a műtéti területet, amit a videó- lánc segítségével képernyőn is figyelemmel kísérhetnek a műtőben, a megőrzött film pedig egyaránt szolgálja az önképzést, az oktatást és a továbbképzést.

Az operatőr a szó orvosi értelmében nemcsak a műtétet végzi, hanem fotósként és filmesként is operatőri munkát végez.

A monitoron egy gerincműtét képei jelennek meg. A sebész három centiméter területen tisztítja meg a szilánkoktól a roncsolt gerincet.

— Kórházunkban 1973 óta foglalkozunk mikroki- rurgiával, mikroszkopikus

sebészettel. Egy kisteljesítményű műszer állt rendelkezésünkre. Ezzel is olyan műtéteket végezhettünk, amilyeneket előtte Magyar- országon sehol sem kíséreltek meg — mondta dr. Kopa János a többre képes új operációs mikroszkóp alkalmazásának előzményéről, az újabb lehetőségre való felkészülésről.

Számos úttörő kezdeményezés fűződik az idegsebészetben a kaposvári megyei kórház orvosainak munkásságához.

— A nagy teljesítményű új berendezéshez milyen egyéb kiegészítő műszereket használnak?

— A mikroszkopikus idegsebészethez speciális műszercsaládokat fejlesztettek ki. Ezek szintén a rendelkezésünkre állnak.

— A technikai fejlődés is hozzájárul az orvostudomány előbbre lépéséhez. A lézer alkalmazása az ideg- sebészetben mit ígér?

— Kórházunk rendelkezik ilyen újdonsággal is, ám a lézer alkalmazása napjainkban a felületi műtéteknél nyílott igazában új lehetőség. Az idegsebészetben még nem értünk el olyan eredményeket a lézer alkalmazásával, amelyek föltétlenül indokolnák a bevezetését.

H. B.

— Boglárlelle ás környéke igen gazdag területe a régészeknek — mondta Horváth Iván, akiről mindenki tudja, hogy amint földmunkák kezdődnek Bogláron, azonnal .megjelenik „riadótáskájával”.

— Vonzzák a földhányá- sok — magyarázta a felesége. Hangjából enyhe rosszallás csendült. — Rengeteg időt rabol tőle a régészkedés.

— Igen, az a szerencsém, hogy ilyen megértő társam van az életben, hiszen a régészkedés mellett kevés idő jut a családomra — csillapította felesége szelíd doho- gását. Tekintetük összevilla- nása megértést, harmóniát tükrözött.

— Mikor kezdett el foglalkozni a régészettel; nevezhető-e hobbinak?

— Igen, annak indult. Az érdeklődést édesapámtól örököltem, ő természettudományokkal foglalkozott. Családunkban- hagyomány volt a könyvgyűjtés. Ami itt a polcokon van, csak töredéke a könyvtáramnak. A régészet felé akkor fordultam igazán, amikor a 60-as években — alig voltam 14 éves — a szomszédunkban találtak egy ősemberleletet. Később megalakult a honismereti kör; zömében régi fazekak, rokkák gyűjtésével foglalkoztunk. Miután elvégeztem az ipari iskolát, kapcsolatot kerestem a megyei múzeummal. Komolyabb régészeti munkám ekkor kezdődött.

— Hogyan készült föl ehhez a munkához?

— Rengeteg régészeti könyvet olvastam el, hiszen ennek a munkának az első feltétele az, hogy ismerjem az időrendet, valamelyest tájékozott legyek ,a különböző korok leletei között. Tanulmányaim során sokat segített volt történelemtanárom, Békés Bandi bácsi.

— Ügy tudom, külföldön is dolgozott.

— Négy évig az NDK egyik nemzetiségi vidékén dolgoztam. Ott"' is bekapcsolódtam a honismereti munkába, régi könyveket, bibliákat gyűjtöttünk.

— Melyek eddig a legértékesebb leletei?

— A Várdombon a kutatások során kelta kori földvárra, számos bronz- és rézkori telepnyomra bukkantunk. Emlékezetes az a szilveszteri nap, amikor séta közben megtaláltam a bogiári avarkori temető maradványait. Tudtam, hogy ott valahol temetőnek kell húzódnia, hiszen idős bogiáriak mesélték, hogy az 50-es évek építkezéseinél kocside- rékszám hordták erről a helyről a csontokat. Arra a dátumra is pontosan emlékszem — 1981. augusztus 18-a volt —, amikor egy felhő- szakadás lemosta a földet a Várdombról, s a vízmosásból lábszárcsontok, koponyák villantak elő. Ez az avarkorból származó lehet értékes gyönyörű ékszereket is magába foglalt. Később a bogiári kombinát mellett munkagépekkel árkot ástak. Szerencsére azonnal odamentem, mert páratlanul érdekes, kora rézkori tömegsírt találtam ott. A homokbányában, ahogy a hatalmas gépek dolgoztak, egy koponyát találtak a munkások. A kutatás során egy római kori őslakossági temető kilenc sírja került napvilágra.

Beszélgetésünk közben előkerült egv dosszié, amely az összes lelet dokumentumait tartalmazta. Milliméterpapírra lerajzolt csontvázak, sírokat megörökítő fotók, gondosan fogalmazott leírások bizonyítják Horváth Iván pontos munkáját. Hallottunk a bugaszegi terület szántásakor előkerült szórványpénzről, edénytöredékekről, s a Zinger-dűlői ásatások sikeréről is. Ez utóbbinál a kitartó munka eredményeként egy bronzkori falukép bontakozott ki: megtalálták a földkunyhók nyomait, melyektől jobbra a szemétgödrök, balra pedig az élelmiszerhombárok maradványai bukkantak elő.

— Mi a sorsa ezeknek a leleteknek?

— Elsődleges feladatom az, hogy figyeljem a földmunkát, s ha régészetileg érdekes leletre találtam, „kibontás” után próbáljam megállapítani a korát. Majd lerajzolom és a fotóval együtt elküldöm a megyei múzeumba. Ha valóban értékes a lelet, akkor a múzeum csopt- raktárába kerül. Természetesen ezt még a múzeum munkatársainak gondos, hozzáértő munkája előzi meg.

Vajon mi lehet a már említett riadótáskában? Volt benne spaikni, ecset, szike, zacskók és lapátok. Büszkén mutatta legújabb szerzeményét, egy nagyon ritka koponyamérő eszközt.

S amint kiderült, az általános iskola diákjaival is szívesén foglalkozik: magával viszi őket kutatásaira, megtanítja őket becsülni a múltat.

— Van a régésznek ellensége?

— A földet több mint egy méter mélyen megforgató mélyszántás ...

Tamási Rita