Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

1987. november 18., szerda Somogyi Néplap 5 új módszerekkel és hazaszeretet A TERMÉSZET TISZTELETE Samu Géza kiállítása „Az ősi kultúrák, nagy pusztai kultúrák, nagy füves térségek, féktelen sivatag-tájak kultúráinak rokona ez a nyers, eleven, tiszta, nemes művészet, Samu Géza dara­bos, darabosságában is lángoló szobrászata. Ahogy a vég­telen puszták mélyeiből, fodros aranyláng-sivatagok szívé­ből kinőtt a mítosz: kőben, égetett agyagban,... úgy ala­kítja, úgy formázza ez a fiatal szobrász a maga művésze­tének tárgyait, megjelenéseit, a paraszti kultúra, a paraszti munkaeszközök hagyományaiból és részleteiből, a mán­gorlófákból és cséphadarókból, 'dagasztóteknőkből, sulyko- lókból és búzalapátokból egységes, eredendő nagyerejű tiszta látomássá.” Hazafiat ntvalót Videolánc — Íme, ilyen a stúdiónk — mondja nem kis büszke­séggel Pintér Lajos, a sió­foki 523-as Sz. Ipari Szak­munkásképző iskola igazga­tója. A szűk kis szobában vi- deoberendezések, magnók, kazetták sorakoznak. Innen hangosítják az egész épüle­tet, innen lehet elindítani a videovetítést. Minden tante­remben színestévé található, s a videomagnók mellett két saját kamera is szolgálja az intézmény oktatási-nevelési céljait. Rendszeresen részt vesznek a város jeles ünne­pei!} és megörökítik a jelen­tősebb mozzanatokat. A stú­dióban katalógus áll rendel­kezésre, amelyben pontosan rögzítik, hogy az egyes té­makörökben milyen videó- anyaggal szolgálhatnak. — Korábban tartottunk attól, hogy a hazafias hon­védelmi nevelést nem önál­ló tantárgyként kell taníta­nunk, hanem beépítve más tantárgyak lehetőségeibe. Féltünk, de szerencsére kel­lemesen csalódtunk. Intéz­ményünkben 54 tanár és oktató foglalkozik a 800 ta­nulóval. Beiskolázási kör­zetünk az egész Dunántúlra kiterjed, s egyes szakmák­ban távoli helyekről is ér­keznek hozzánk -diákok. Ha­jós szakmunkásképzés pél­dául az országban csak Bu­dapesten és nálunk folyik. Összesen 22 szakmát okta­tunk, s tanulóink közül mintegy 500 a 14—18 éves. A rendes oktatás mellett fel­nőtt tanfolyamokat is szer­vezünk. Tanulóifjúságunk mintegy 70—80 százaléka fiú, ezért különösen fontos a hazafias-honvédelmi ne­A hét végén ünnepli fenn­állásának 35 éves évforduló­ját az ország első falusi ze­neiskolája a Pest megyei Abonyban. A jubileumról az iskola tanárai, tanulói és volt növendékei november 21-én ünnepi műsorral és koncert­tel emlékeznek meg. Az 1952-ben alapított Bi­hari János Állami Zeneisko­la — amely egy romos épü­letben, négy tanárral kezdte meg működését — a 35 év alatt egész Pest megyében kiépítette a zeneoktatás is­kolahálózatát: Vác, Szent­endre, Monor, Tápiógyörgye és Érd után most éppen a jubileum alkalmából nyitja A tavalyi emlékezetes Ko­dály emlékhangverseny résztvevői, a kaposvári kó­rusok Bárdos-művek bemu­tatását határozták el: , a ze­neszerző halálának első év­fordulóján csendültek föl a zenei örökség gyöngyszemei. Hétfőn este a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázi­um aulájában megtartott emlékhangversenyen kilenc kórus tisztelgett a mester emléke előtt. Bárdos Lajos zenei örök­sége nemcsak a kórusok re­pertoárját gazdagítja, hanem a fogékony hallgatóság is örömmel osztozik benne. velés. Videohálózatunk le­hetővé teszi, hogy a fiata­lok megismerkedjenek a legújabb, s a régebbi harci eszközökkel: tankokkal, ak­navetőkkel, repülőkkel... Három év alatt a diákok hetente felváltva tanulják az elméletet, majd egy hé­tig gyakorlaton vannak a, szakmájuknak megfelelő vállalati tanműhelyekben, munkahelyeken. Ezenkívül foglalkoznak a szakmunká­sok 3 éves szakközépiskolai képzésével is esti rendszerű oktatás keretében. Ezen ál­talában 150—160 tanuló sze­rez érettségi'és szakmai bi­zonyítványt. — A hazafias-honvédelmi nevelés irányítója Borsos József,' az MHSZ-klub tit­kára, de nincs magára hagy­va. Lövészeink különböző helyi, megyei és országos erőpróbákon indulnak. Hét évvel ezelőtt készítettünk el egy légfegyveres lőteret a fenyőfák árnyékában. Je­lentős társadalmi munkával segítjük a siófoki lőtér épí­tését, ezért reméljük, hogy hamarosan lehetőségünk nyílik a kispuska-lövészetre. Autószerelőink között kü­lönösen népszerű a gokart­szakkör, amely négy jármű­vet is készített. Takács Jó­zsef és Halmi Imre irányí­tásával. Az országjárást kedvelők és a tájfutók rend­szeres foglalkozásait, túráit Czudor Béla szakoktatónk irányítja. A karatézők egy volt tanítványunk, Kálóczi József vezetésével igyekez­nek elsajátítani az önvédel­mi sport tudományát. Ők szervezték például augusz­tus végén a nagy szabású Balaton békefutást a tó kö­meg hatodik zeneiskoláját Albertirsán. . Az intézmény első öt évét követően a gyerekek zenei előképzése és az állandó hát­térbázis biztosítása érdeké­ben zenei általános iskola is alakult Abonyban, így a két' intézmény egymást kiegészí­tő együttműködése is éppen harmincéves múltra tekint vissza. A zeneiskola életében az utóbbi 8 év a legeredménye­sebb szakasz, ez idő alatt fejlődött koncertzenekarrá fúvószenekara, melynek sike­rességét az úttörőfesztiválo­kon és a külföldi versenye­ken elért helyezések bizo­Zákányi Zsolt, karnagy az est szereplői és a népes hallgatóság nevében fogal­mazta meg: — Bárdos kó­rusművei az egész néphez szólnak. A hétfő esti emlékhang­verseny a harmadik talál­kozás volt Kaposváron Bár­dos Lajos kórusművészeté­vel. A korábbiakban maga a mester is a hallgatóság soraiban foglalt helyet. So- mogyhoz elszakíthatatlan szálak fűzték. Az Együd Ár­pád gyűjtéséből megzenésí­tett művén kívül ismert a Takáts Gyula Családi titok című versének megzenésíté­rül. A felsorolt MHSZ-es klubformákban mintegy 150- 200 tanulónk vesz részt. Az iskolai honvédelmi ne­velés azonban ennél sokré­tűbb. A múlt évben például a fegyveres erők napját ki­rándulással egybekötve ün­nepelték. A tanulóifjúság három csoportban megláto­gatta Pákozd és Ozora tör­ténelmi nevezetességeit, va­lamint a tihanyi apátságot. Az ilyen jellegű kirándulá­sokon akadályversenyre, korabeli táncra, toborzóra is sor kerül. Idén nem sike­rült autóbuszt szerezniük, ezért „csak” videoösszeállí- tással „kirándultak” a múlt­ba. Az iskola májusban tartja a hagyományos hon­védelmi napot. A gyerekek akadályversenyen adnak számot térképismeretből, tájolásból, elsősegélynyúj­tásból, fizikai és szellemi ál­lóképességből. Az osztályok közötti ' versengésbe ilyen­kor becsempészik a humort, a játékot is, így maradan­dóbbá válnak az élmények. — Igen érdekes munkát végeznek például a honis­mereti szakkör tagjai, akik Turányi Ilona vezetésével régi mesterségeket kutat­nak fel, s videóra véve megörökítik a műhelyeket, az eszközöket, a megmun­kálási módokat. — Emellett tartottunk szolidaritási nagygyűlést, valamint igyekszünk felhív­ni tanulóink figyelmét a katonai pálya szépségeire. Az iskola egész testületé' kiveszi a részét az ezirányú feladatokból. nyitják. A 60 tagú fúvósze­nekarhoz, amely a Magyar Tudományos Akadémia So­ros Alapítványának támoga­tásával működik, három éve csatlakozott a majoréit cso­port. A csoport tagjai zenei általános iskolás lányok. A fúvószenekar és a majorett csoport országosan számos meghívásnak tesz eleget. A november 21-i ünnep­ségen, a zeneiskola és a ze­nei általános iskola 160 tagú kórusa és a fúvószenekar ünnepi műsorában egy ősbe­mutató is szerepel: Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző erre az alkalomra komponált művét mutatják be. Emlékhangverseny se is. A Vikár kórussal szintén szoros kapcsolata volt. A megye neves szülöt­tének, Vikár Bélának a gyűj­téséből is örömest merített, ezeket megszólaltatva a Vi­kár kórus a hétfő esti hang­versenyen idézte föl a ritka zenei értékeket. A Kóta Somogy megyei bizottságának elnöke, dr. Ka­nyar József ünnepi megem­lékezésben méltatta Bárdos Lajos művészetének jelentő­ségét. A világszerte elismert zeneszerző, zenetudós és ze­nepedagógus nemcsak szí­vesen állt a somogyi kóru­sok rendelkezésére új mű­vek megírásával — idézte a már lezárt életmű tanulsá­gait, hanem karnagyi sze­replésével is hozzájárult a megye kóruskultúrájának gyarapításához. A kórusok nemcsak újabb műveket fedeztek föl. A föl­készülés nemcsak ahhoz já­rult hozzá, hogy alaposab­ban fölmérjék az öröksé­get, hanem újabb építőkö­vekké is váltak az előadás­ra szánt darabok minden együttes fejlődésében. Bárdos kétszólamú mű­veiből kötött csokrot a II. Juhász Ferenc írta ezeket a sorokat Samu Géza szob­rai láttán. Mert megérezte ezekben az alkotásokban azt, ami az átlagos nézőnek az első pillantásra kissé meg­hökkentő. A természethez való kötődés vezette a mű­vészt akkor is, amikor há­rom évvel ezelőtt hozzákez­dett a nagyatádi szobortele­pen a térszervezési program Háttérben a terv, ami nem valósult meg Kaposváron Rákóczi Ferenc általános is­kola kicsinyek kórusa Cziff Ágnes vezényletével. A Tóth Lajos iskola hasonló korú tanulói Kerekesné Pytel Anna vezényletével szólal­tattak meg színes dallamo­kat. Bárdos műveinek ezer­nyi hangulatából. A Liszt Ferenc emléke előtt tisztel­gő zeneszerző művét a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa Kardos Kál- mánné vezényletével adta elő. Három kórusmű, három világ — Dorogi István, a Munkácsy kórus karnagya azt igyekezett érzékeltetni a műsor választásával, hogy mennyire változatos az a kórusirodalom, amit Bárdos Lajos képviselt. A Táncsics gimnázium vegyes kara a Tiszai dallamokkal örven­deztette meg a közönséget-. Horváth Jenőné szintén igé­nyesen igyekezett megoldani feladatát. Zákányi Zsolt ve­zényletével előbb a Tóth La­jos iskola kórusát hallottuk: a legkiemelkedőbb tálán a Huszártánc megszólaltatása volt. Két.összkari előadásban is része volt a lelkes közön­ségnek, előbb Bárdos György megvalósításához. Sokan nem értették célját? illetve a munkacsoportban résztvevők szándékát. Az önmagát kí­náló területen nem készül­hetett el a nagy munka. Csu­pán egy makett és egy kép maradt az ötletből. A kép­pel most találkozhatnak a nagyatádiak Samu Géza ki­állításán, a Gábor Andor Művelődési Központban. Kitűnő alkalom ez a be­mutatkozás arra is, hogy akik felve szemlélték kísér­leteit, most meggyőződő esse­Kölcsey verségre írott Nem­zeti fény című művét hal­lottuk izzó előadásban Kla- usz Róbert vezényletével. A fővárosba költözött karnagy a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola női kara élén Bárdos kevésbé ismert műveiből né­gyet szólaltatott meg. A So­mogy Megyei Pedagógus Férfikar Pauker Zoltán ve­zényletével a Dana-danával örvendeztette mgg a hallga­tóságot; a Vikár kórus so­mogyi ihletésű Bárdos-mű­veket mutatott be Zákányi Zsolt vezényletével. Az est nagyszerű meglepetéséként csendült föl az összkar aj­kán a Szózat alig ismert dal­lamváltozata, melyet Vörös­marty Mihály versére Erkel Ferenc írt. Az összkar Zákányi Zsolt vezényletével a lelkesen ün­neplő közönség kívánságára meg kellett, hogy ismételje a romantikusabb hangzású Szózatot. Lukin Ferencnek, az est közreműködőjének is fontos része volt abban, hogy úgy ünnepelhette a kapos­vári közönség Bárdos Lajost, mintha most is köztünk lett volna a mester. Horányi Barna Preklasszikus kultúrák emléke Tollas nek a szándék tisztaságáról. Samu Gézának nemcsak a szobortelep hozott csalódáso­kat. Évek teltek el, míg el tudta fogadtatni sajátos mű­vészetét. Ma már iköztéri szobrai állnak Dombóváron, Dunaújvárosban, Sárospata­kon és Budapesten. Többnyi­re fával dolgozik. A Tolna megyei Kocsolából, a család­ból ennek a természetes anyagnak a tiszteletét és sze- retetét hozta magával. Egy elejtett mondatából tudom, hogy valamikor erdésznek készült. Szeretne másokat is megtanítani a természet mérhetetlen tiszteletére. A kiállítás megnyitója előtt a jó barát, Varga Gé­za, a nagyatádi szobortelep vezetője sokat tépelődött azon, hogy miként mutassa be Samu Gézát. Művészeti törekvéseik hasonlóak. Meg­értik egymást apró jelzések­ből, leheletfinom árnyala­tokból is. — Nehéz ezekről a mun­kákról beszélni — vallotta Varga Géza. — Csupán a legbensőbb gondolataimat tudom megfogalmazni. Szá­momra régi idők története­it, mitológiáját idézik. Ma­napság megváltozott az em­ber kapcsolata a természet­tel. Rohanó világunkban nemcsak a természet szép­ségét felejtjük, hanem a me­séket, a régi történeteket és mitológiákat is. Samu Géza ezeket hozza újra közénk. Egyszer föltették a kérdést a fiatal alkotónak, hogy mű­vészetnek tartja-e, amit csi­nál. Tömören válaszolt: „An­nak tartom, komolyan an­nak, mert annyira határeset az általa felvetett probléma. Az á parasztbácsi, akinek megmutattam a munkáimat, azt gondolhatta: de egysze­rű! Ezt én is meg tudtam volna csinálni.” A mostani, nagyatádi megnyitó után hozzálépett egy kislány. — Tessék mondani, mi az a szörny azzal a sok kóccal? És Samu Géza meséltji kezdett; a szobor életre kelt a képzeletben. Ragyogó szempár mutatta, hogy meg­értették. Nem akar ő töb­bet, mint azt, hogy időzze­nek el munkái között, játsz- szanak, gondolkodjanak az emberek. Nagy Jenő Gy. L. Harmincöt éves a falusi zeneoktatás Egy este Bárdos Lajossal A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kicsinyek kórusa, Cziff Ágnes vezényel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents