Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
1987. november 18., szerda Somogyi Néplap 3 K*l*nd£ a kavics Kimagasló eredmények Gyékényesen . a becsületesen dolgozó személyek és kollektívák váljanak követendő példává.” — idézet a megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából. A tervezettnél jobban alakultak az első háromnegyed év eredményei a gyékényest Kavicsbánya Vállalatnál. Mind a termelés, mind pedig az értékesítés meghaladta a várt mennyiséget. — Ebben az időszakban 712 ezer köbméter kavics kitermelésével számoltunk, ezzel szemben elértük a 781 ezer köbmétert — mondta Ritecz János üzemvezető. — Hasonlóan jól sikerült az értékesítés is: a tervezett 740 ezer köbméter helyett 817 ezer köbméter kavicsot tudtunk eladni. Az üzem nyereségtervét 37 százalékkal teljesítettük túl, és a termelékenység mutatói is javultak, mivel a tervezett létszámnál kevesebb dolgozóval valósítottuk meg mindezt. A jó eredményeknek köszönhető, hogy dolgozóink jövedelmét is emelni tudtuk az utóbbi időben. A kiemelkedő teljesítés mögött részben az üzemek a jobb minőségű áru előállítására tett erőfeszítései all- r.ák. — Állandóan vizsgáljuk a termékeink minőségét, de az Építőipari Minőségellenőrző Intézet is rendszeresen elvégzi a minősítést. Az elmúlt években mindig tudtunk új, minőségileg jobb áruval megjelenni a piacon. Például a 0,24-os szemcseszerkezetű kavicsunk nagyon jó fogadtatásra talált. A termékeink iszaptartalma is kedvező. 0 és 5 milliméteres szemcseszerkezeten belül vizsgáljuk, hogy mennyi iszapot tartalmaz a kavics, az pedig nem lehet több 1,5 százaléknál. A kavics alacsony iszaptartalmának akkor van nagy jelentősége, ha a felhasználó cementtel keveri. Ugyanis miinél kevesebb iszapot tartalmaz a termék, annál jobban csökkenthető a hozzáadandó cement mennyisége. Így a vásárló kisebb költséggel tudja előállítani a számára szükséges végterméket. — Olyan nagy mértékben nőttek a piaci igények, hogy a vasúton szállítandó árunál több megrendelést vissza kellett mondanunk. Ebben az időszakban a MÁV jelentős kapacitását leköti a mezőgazdasági áruk szállítása, és így nem áll rendelkezésünkre elegendő vasúti kocsi, de a termelési kapacitásunk sincs arányban a kereslettel. Az utolsó negyedévben már leszűkített áruszállítással számolunk. Ugyanígy korlátozást kellett bevezetni a közúton történő fuvarozásnál is, mivel olyan nagyságú készletekkel szeretnénk várni a téli hónapokat, hogy ekkor is ki tudjuk szolgálni a vásárlóinkat. Januártól március első feléig a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudunk termelni, de a szállítás ekkor is folyamatos lesz. Várhatóan mintegy 90—100 ezer köbméter kavics áll majd a télen a vevők rendelkezésére. Az üzem immár hagyományos módon novemberben átáll a háromműszakos helyett a kétműszakos termelésre, decemberben pedig már csak egy műszakban tevékenykednek a kavicsbánya dolgozói. Ritecz János elmondta, hogy várhatóan így is 1 millió köbméter kavicsot tudnak értékesíteni az év végéig, ez pedig 80 ezer köbméterrel több, mint a bázisévben volt. L. R. Féligazságok és félmegoldások Ami a számok mögött yan LAKÁSELLÁTÁS KAPOSVÁRON A megyeszékhely lakás- helyzetét összegező számok a gondok növekedését tükrözik. Az igénylők száma nőtt, miközben az elosztható lakásoké csökkent. Lassult a lakásépítkezés üteme, a tervezettnél kevesebb szociális bérlakás épült. Romlott például azoknak a bárbői és fizetésből élő fiatal házasoknak a lakáshoz jutási esélye, akik nem számíthatnak külső segítségre. A város lakásszegénységét mutatja, hogy tavaly elosztási névjegyzék sem készült, mivel még az előző évin szereplők sem kapták meg az otthonukat. Az idén készült ilyen lista, most viszont alig volt mire alapozni a lakáselosztási tervet. A témával kapcsolatos jelentés számai valósak, a statisztikák önmagukban — s ez jól kitűnt a városi ta- nács-vb legutóbbi ülésének vitájából — mégsem adnak elfogadható képet Kaposvár lakáshelyzetéről. Igaz, hogy a tanácson jelenleg csaknem 1900 lakásigényt tartanak nyilván. Ebből azonban nem derül ki, hogy az igénylők közül mintegy 550-en egyedülállók. Köztük számos olyan diák is van, akinek szülei nyújtották be az igényt. Több mint 430 a kéttagú igény. Ez nemcsak házaspárokat jelent, hanem például egy gyermekkel élő szülőket is, akiknek lakáshelyzete ugyan nem rossz, de önálló otthont szeretnének. Az igénylőket rászorultságuk alapján csoportosítva mintegy ezren maradnak, akiknek kérvénye indokoltnak tekinthető. Ám ezek az igények sem elégíthetők ki rövid távon. A lakásigényét természetesen mindenki jogosnak érzi. A jog azonban megoldási lehetőség nélkül csak a méltatlankodás szításához elég. A tanács természetszerűleg elsőként a legrászorultabbak — például az életveszélyessé vált lakásokban élők, a nagycsaládosok — gondját igyekszik orvosolni. Egyeseket háborgásra késztet az a tény, hogy mintegy száz lakás üresen áll a városban. Ezek egy része azonban magántulajdonban van, a többi vevőre váró OTP-lakás. Vannak úgynevezett jogilag tisztázatlan helyzetű lakások és olyanok is, amelyek felújításra várnak. A Május 1. utca 6-ban például ilyen lakások állnak üresen. A munka azért nem kezdődhetett el, mert a lakók egy részét nem tudták elhelyezni. Végül is 20—25 üres lakás áll a tanács rendelkezésére a legsúlyosabb, váratlan helyzetek rendezésére. Ezek nagy része nem olyan, amilyenre a méltatlankodók vágynak. Az idén eddig 41 tanácsi lakásba került új bérlő, ám így is 29- en laknak még életveszélyessé nyilvánított lakásban. Egy megyei adat szerint az idén 59 tanácsi lakást ajánlottak föl megvételre a benne élőknek. A tanácsok igyekeztek szabadulni a fenntartási költségektől, kérdéses azonban, hogy nyertek-e az „üzleten”. Az egy lakásra jutó vételár átlagosan 127 ezer forint volt, azaz feleannyit kapott a tanács, mint amennyit az fizetett volna a lakónak, ha az visszaadja lakását. Ráadásul a lakás Valódi értéke mindkét összegnek a többszöröse... Elgondolkodtató, hogy az idén Kaposváron csak 69-en mondtak le lakásbérleti jogviszonyukról. Az érvényes használatbavételi díj visszatérítése ugyanis alig teremt érdekeltséget a mai lakáshiány és -árak mellett. Indokoltnak látszik az OTP és a tanács szerződéseinek módosítása. A tanács által olcsón biztosított közművesített telkeken épülő lakások nagy részét ugyanis az OTP borsos áron értékesíti. A tanács pedig örülhet, hogy néhány megüresedett OTP- lakásra vevőkijelölési jogot kap. Ennyi észrevételből is érzékelhető, hogy a lakáselosztással és -gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések jó része felülvizsgálatra szorul. A kevesebből többet, elosztani semmiképpen sem lehet. Bíró Ferenc Megalakult a Magyar Iparbank Rt. Kedden Budapesten megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Iparbank Rt. A közgyűlést követő sajtó- tájékoztatón a szakosított pénzintézet képviselői elmondották: a Technová Ipari Fejlesztési Bank Betéti Társulás utódjaként létrejött új részvénytársaság 101 részvényese 3,2 milliárd forint összegű alaptőkét jegyzett. A pénzintézet folytatja a Tech nova korább i tevékenységét, az ipar műszaki fejlődésének gyorsításával foglalkozik, finanszírozza az exportképes termékek kifejlesztését, az anyag- és energiatakarékos technológiák bevezetését, s a minőségjavítást. A pénzintézet már az innováció kezdeti szakaszában részt vesz a fejlesztési folyamatban, szakembereik az ötlettől a piacra kerülésig végigkísérik egy-egy új termék kifejlesztését. Beszámoltak arról, hogy a szakosított pénzintézet eddigi kihelyezésének több mint 75 százalékát a kormányprogram által kiemelt területeken hasznosítják. Részt vesznek országos és ipari minisztériumi fejlesztési programokban, támogatják a létesülő innovációs parkokat és több közös vállalkozás, vegyes vállalat alapítói is. Magyarországon jelenleg 12 szakosított pénzintézet működik. Viszonylag kis tőkével rendelkeznek, ám igen rugalmasak, a vállalatok műszaki-fejlesztési elképzeléseinek hatékony támogatói, s egyre nagyobb részt vállalnak az innovációhoz kapcsolódó beruházások finanszírozásában is. Tevékenységüket az elmúlt években jelentősen bővítették, többségük ma már foglalkozik termelőeszközök kölcsön- bérbe adásával, kötvények és más értékpapírok forgalmazásával, kibocsátásával, CSURGÓN JÓ SAJT KÉSZÜL Hatvanezer liter tej érkezik naponta a csurgói sajtüzembe. Egymást váltják a tartálykocsik, alig van szünet. Keresett élelmiszer lett a sajt, úgyhogy ha kell, nemcsak az üzem begyűjtési körzetéből viszik a tejet Csurgóra, hanem a Kaposvári Tejipari Vállalat másik üzemeitől is átirányítanak oda néhány ezer litert. Csire Istvánná vezető adminisztrátor elmondta: — Nagyon egészséges táplálék a sajt, ezt sokszor hirdettünk már, ám valószínűleg nem elsősorban ezért növekedett meg iránta a kereslet, hanem azért, mert a tejtermékek még mindig olcsóbbak, mint a fölvágot- tak. Kevesebb szalámi kerül a vajaskenyérre és több sajt. így nekünk több a dolgunk. Balaton és Trappista sajtot gyártunk, a Balatont exportra is küldjük. Ha a hazai és a nyugati piac igényeinek is meg akarunk felelni, egy pillanatig sem lazíthatunk. Körülbelül hatvan mázsa sajtot készítenek Csurgón naponta. Az adat kissé bizonytalan, hiszen a fehérje- és vitamindús terméket nem úgy gyártják, mint (mondjuk) a kalapácsot: készül ennyi és ennyi, azután a műszak végén össze lehet számolni... Több hét is eltelik, mire a tejből kiérlelt sajtkar-ika, avagy szögletes tömb lesz. Először nagy kádakban beoltják a tejet. Ekkor már eldől, hogy miféle sajt lesz belőle. Alvadás után préselik formába az anyagot, majd a sózóban úszkál egy napig, s végül következik a háromhetes, egyhónapos érlelés. A vezető adminisztrátor szakszerű magyarázatot adott a sajtkészítés műhelytitkairól. Ez szöget is ütött a fejembe, s megtudakoltam: — Honnan tudja mindezt, amikor önnek elsősorban a számoszlopok csínját-bínját kell ismernie? — Először: huszonegy éve dolgozom itt, bűn lenne nem tudnom, hogy milyen is a gyártás. Másodszor pedig: volt itt géemká is. Nyolc órát adminisztráltam, azután átballagtam az üzembe ... Nem éppen könnyű munka ez, mégis többnyire nők végzik. Kiss Sándorné művezető erről így beszélt: — Mi jobban bírjuk. Ügyesebbek is vagyunk a férfiaknál. Meg aztán ez is ételkészítés, bár nem hasonlít a főzéshez. Mégis inkább asszonydolog. Meglehet: a nők pedán- sabbak, jobban ügyelnek a részletekre, a tisztaságra. Ez utóbbi különösen fontos, ha tejjel foglalkozik valaki. S kétszeresen fontos Csurgón, ahol a körülmények nem mondhatók korszerűnek, tehát emberi figyelemmel kell pótolni mindazt, ami az eszközökből hiányzik. — S kiben keressük a hibát, ha a boltban mégis fehéren túrós belsejű, nem jó sajtot kapunk? — kellemetlenkedtem a művezető asz- szonynak. — Tíz-tizenkét helyen is lehet keresni a bűnöst. A sajtkészítés nem olyan, hogy az egyik fázisban elkövetett hibát korrigálni lehet a másikban. Egyszer kell csak elrontani, viszont arra az egy rontásra sok lehetőség kínálkozik. De nem hiszem, hogy olyan sokszor találnának rossz sajtot. Nos, ez a határozottság megállított minden további „keresztkérdést”. Csurgón jó sajtot gyártanak. S remélhetőleg jövőre még jobbat, ugyanis tavasszal felújítás kezdődik. Tízmillió forint értékű rekonstrukcióba vágnak bele, hiszen ha az üzem állapota tovább romlana, veszélybe kerülne mindennapi sajtunk — meg az export. Luthár Péter állóeszközök, telkek, gyárépületek értékesítésével. Munkájuk nagyban hozzájárul a termelési szerkezet átalakításának felgyorsításához. A szakosított pénzintézetek jelentős része még a kétszintű bankrendszer előtt létrejött, bizonyos mértékig megtörve a Magyar Nemzeti Bank akkor még sok területen élő monopóliumát. Az akkori kísérleti szakaszban betéti társulási formában alakultak meg ezek a kisbankok. Ilyet alapított például az Állami Fejlesztési Bank, az Ipari Minisztérium, a Mezőgazdasági Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és több külkereskedelmi vállalat is. A létrejött pénzintézetek igen sikeresnek bizonyultak, s így a kétszintű bankrendszer megteremtésének fontos részévé váltak. Ezek a kisszervezetek most — 'az állami pénzügyekről szóló törvény alapján — egységesítik a különböző szervezeti formákat, s még az idén valamennyi részvény- társasággá alakul át. Így lehetővé válik, hogy a korábbi alapítókon kívül nagyszámú új részvényes kapcsolódjon be a bankok tevékenységébe, s az alaptőke jelentősen növekedjék. Mivel a kisbankok vállalati betéteket nem gyűjthetnek, az alaptőke számukra meghatározó pénzügyi forrás. A részvény- társasággá alakulás egyben igen fontos lépés mozgásterük további bővítése szempontjából is. Az Ipari Minisztérium 1984-ben hozta létre a Technová Ipari Innovációs Alapot, amelynek alaptőkéje akkor 120 millió forint volt. Az alaptőke 1986-ban a Technová Ipari Fejlesztési Bank Betéti Társulássá alakulással, néhány bank és iparvállalat csatlakozásával 500 millió forintra bővült. Az új részvénytársaság most 2,3 milliárd forintos alaptőkével gazdálkodhat, s ez lényegesen növeli mozgásterét, bővíti vállalkozási lehetőségeit.
