Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

2 Somogyi Néplap 1987. november 17., kedd Megkezdődtek a magyar—belga tárgyalások Kádár János belgiumi látogatása során a szállásán találko­zott Jacques Delors-sal, az EGK bizottságának elnökével (jobbról a második) és Willy de Clercq-kel, a bizottság kül- kapcsol átokért felelős tagjával (jobbról az első). (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár János hétfőn dél­után a belga gazdasági és pénzügyi élet 30 kiemelke­dő személyiségével találko­zott, köztük a Belga Nemze­ti Bank kormányzójával, más nagy belga pénzintéze- i ik igazgatóival, a belga vállalkozók szövetségének elnökével, egyesülések és Magyarországgal kapcsolat­ban álló vállalatok vezetői­éi, továbbá a belga gazda­sági élet olyan személyisé­geivel, akik tavaly az Al­bert herceg és Herman de Croo külkereskedelmi mi­niszter vezette magas szin­tű küldöttség tagjaiként ha­zánkban jártak és tárgyal­tak. A meghívottakat Virginie Plas asszony, a belga kül- Kereskedelmi hivatal alelnö- ke mutatta be, majd Jacqu­es Godot, a Belga Nemzeti Bank kormányzójának kö­szöntője és Kádár János üd­vözlő szavai után igen szí­vélyes légkörű kötetlen be­szélgetés alakult ki. A nap folyamán Kádár János szálláshelyén fogadta Guy Spitaels-t a vallon, il­letve Karel van Miert-t a Flamand Szocialista Párt el­nökét. Este az Egmont-palotában Wilfried Martens miniszter­elnök és a belga kormány díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen Wilfried Martens és Kádár János pohárköszöntőt mon­dott. Wilfried Mariens pohárköszöntője Főtitkár Űr! Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy önt kö­rünkben fogadhatjuk és üd­vözölhetjük, önt, aki hosszú évek óta magára vállalja Magyarország sorsát. Három éve annak, szinte napra megegyezően három éve, hogy Magyarország ven­dége voltam. Ragyogó em­lékeket őrzök erről a láto­gatásról, mind a fogadtatás melegségét, mind pedig azoknak a megbeszéléseknek az érdekességét tekintve, amelyeket a magyar kor­mány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam. Akkor megállapítottuk, hogy kétoldalú kapcsolataink politikai kerete kitűnő és olyan természetű, hogy lehe­tővé teszi kapcsolataink fej­lesztését különböző területe­ken. Az érintkezések időközben valóban kiszélesedtek. Tud­juk, hogy az élénk kulturá­lis élettel rendelkező Ma­gyarország a történelem fo­lyamán milyen részt vállalt az európai kulturális örök­ség kialakításában. Megle- pő-e ezek után, hogy ösz­töndíjasok, kutatók és pro­fesszorok rendszeres cseréje alakult ki országaink kö­zött? Gazdasági kapcsolataink ugyancsak fejlődtek a leg­utóbbi három évben és leg­utóbbi fejlemények tükré­ben kedvezőbb lehetőségek mutatkoznak a magyar ex­port számára, ami kiegyen­súlyozottabbá teheti árucse­rénket. Nagyon jók a kap­csolatok a belga külkereske­delmi hivatal és a magyar kereskedelmi kamara között, ebben az évben Budapesten és Pécsett műszaki napokat szerveztek. Az első félévben, a belga elnökség idején, Ma­gyarország tárgyalásokat kezdett az európai közösség­gel, melyek, remélem, a kö­zeli jövőben eredményhez vezetnek. Főtitkár Ür! Mindez azt bizonyítja, hogy a belga— magyar kapcsolatok nagyon sokrétűek és élénkek. Így természetes, hogy érdeklő­déssel és rokonszenvvel kö­vetjük azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket az ön or­szága gazdasági síkon tesz. A két évtized óta megvaló­sított reformok vonalát kö­vetve, bátor a munkaprog­ram, melyet a közelmúltban a magyar kormány és az Or­szággyűlés elfogadott. Na­gyon kívánjuk, hogy végre­hajtását siker koronázza. A nemzetközi politika te­rén Belgium és Magyaror­szág közös törekvése, hogy hallassa a kis és közepes nagyságú országok hangját. Nem lévén gyanúsíthatok ha­talmi vággyal és függetlenül attól a ténytől, hogy külön­böző gazdasági és politikai rendszerekhez tartoznak, tü­relmes munkával támogat­hatnak eszméket, enyhíthet­nek helyzeteket és előmoz­díthatják a kölcsönös meg­értést, valamint a feszültsé­gek csökkentését. ön Belgiumban olyan partnerre fog találni, amely a béke és a világ biztonsá­ga keresésében kész a nyílt és őszinte eszmecserékre. Amikor, amint ön is, örven­dünk az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között a közép-hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról szóló egyezmény kilátásai­nak, még számos más nyug­talanító fegyver is van. Így — amikor Nyugat-Európa azt kívánja, hogy figyelembe vegyék biztonsági meggon­dolásait, meg kellene oldani a hagyományos fegyverek el­lenőrizhető egyensúlyának problémáját. A bizalmi kapcsolat fejlő­dése nem korlátozódik a biztonság és a leszerelés kér­déseire. Ez átfogó folyamat, amelyben az egyes emberek érintkezési-, tájékozódási és szólásszabadsága lényeges szerepet játszik. Belgium ezért tulajdonít különleges fontosságot a helsinki záró­okmány emberi dimenziójá­nak. E tekintetben értékel­jük Magyarország tevékeny részvételét az európai biz­tonsági és együttműködési konferencián Bécsben, és azokat az intézkedéseket, amelyeket az ön országa az emberi kapcsolatok terén tett. Főtitkár Űr! A rendszerek és a nyelvek pa kulturális egysége magá- különfélesége ellenére, Euró­pa kulturális egységé magá­tól értetődő. Aki az ön or­szágába ellátogatott, az ennek még erőteljesebben tudatá­ban van. Éppen ezért azzal szeretném befejezni, hogy kifejezésre juttatom a re­ményt: egy nap képesek le­szünk arra, hogy mindenfaj­ta különbözőségen úrrá le­gyünk, annak tudatában, ami összeköt, nem elválaszt bennünket. Kedves Vendégek! Javasolni szeretném, hogy emeljük poharunkat Németh Károly úr őexellenciájára, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökére és őexellenciája Kádár János úr, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egész­ségére és személyes boldog­ságára, a magyar nép bol­dogulására és jólétére, vala­mint a kormányaink és or­szágaink közötti jó kapcso­latok harmonikus fejlődésé­re. megbeszéléseinket nagyra értékelem. Meggyőződésem, hogy az egymás érdekeivel reálisan számoló, őszinte kapcsolatfejlesztési szándék kölosönös megerősítése ösz­tönzően hat országaink együttműködésére. • Több fontos nemzetközi kérdésben azonos, vagy hasonló módon fogalmaztuk meg vélemé­nyünket Tisztelt Miniszterelnök Űr! örvendetes, hogy a nem­zetközi viszonyokban most kedvező irányzatok kibonta­kozása érzékelhető. Látha­tóan erősödik a felismerés, hogv a világ az országok kölcsönös egymásrautaltsá­gának korszakába lépett, a Kelet és a Nyugat hosszú távú együttélése rendezett ás szélesedő kapcsolatokat igé­nyel. Az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a vitás nemzetközi kérdések politi­kai megoldása, a bizalom építése, a sokoldalú együtt­Kádár János válasza Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Űr! A magam és kíséretem ne­vében szívből köszönöm a meghívást, a szívélyes fo­gadtatást, a figyelmes ven­dégszeretetet. Köszönöm azo­kat a megtisztelő szavakat, melyekkel hazámról és a magyar népről megemléke­zett. Történelmének viharos év­századaiban a kislélékszámú magyar nép fennmaradását szabadságszeretete és áldoza­tos munkája mellett az eu­rópai civilizáció, a gazdasá­gi-társadalmi fejlődés ered­ményei iránti fogékonysága biztosította. Népeink kap­csolatai régi eredetűek. Magyarországon napjaink­ban is nagy az érdeklődés a fejlett belga gazdaság eredményei, országuk tudo­mányos vívmányai és kultu­rális értékei iránt. Országa­ik eltérő társadalmi rend­szere, különböző nemzetközi elkötelezettsége a tapasztala­tok szerint nem gátolja az együttműködést. Tisztelt Miniszterelnök Űr! Kapcsolataink kiemelkedő eseményeként tartjuk szá­mon az ön 1984. évi ma­gyarországi látogatását. Ak­kori tárgyalásaink nemcsak országaink együttműködé­sének fejlődésére hatottak ösztönzően, de a nemzetkö­zi viszonyok egyik feszült időszakában a kelet—nyuga­ti párbeszéd megőrzéséhez is hozzájárultak. Az elmúlt év­ben Albert herceg vezetésé­vel járt jelentős belga gaz­dasági küldöttség hazánk­ban, a magyar miniszterel­nök pedig Brüsszelben tár­gyalt. Mostani látogatásom, találkozóim és megbeszélése­im jól illeszkednek ebbe a párbeszédsorozatba. Miniszterelnök úrral ma folytatott igen jó légkörű működés az egyetlen járha­tó út. A magyar nép örömmel fogadta a szovjet—amerikai viszonyban kibontakozó kedvező fejleményeket, külö­nösen a közepes és a rövi- debb hatótávolságú nukleá­ris rakéták felszámolásáról született elvi megállapodást, az újabb csúcstalálkozók szándékát. Minden nép ér­dekeinek megfelel, ha a kül­politika célja az egyenlő biz­tonság megteremtése lesz a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Bízunk abban, hogy a nukleáris leszerelésben át­törést jelentő megállapodás megkötése Ösztönzően hat majd a fegyverzetkorlátozás más területeire is. Meggyőződésem, hogy e folyamat ösztönzésében min­den országnak, így a kis or­szágoknak is megvan a ma­guk szerepe. A NATO-nak, a Varsói Szerződés tagorszá­gai 1986. júniusi budapesti javaslataival foglalkozó elemző csoportja például ép­pen Belgium kezdeményezé­sére jött létre. A helsinki záróokmány aláírása óta eltelt 12 eszten­dő alatt közös erőfeszítése­ink eredményeképpen szá­mottevően fejlődött a folya­matban résztvevő államok közötti együttműködés, bő­vült a népek közötti érint­kezés, erősödött a kölcsönös bizalom és megértés. A Magyar Népköztársaság, mint eddig,- a jövőben is kész elősegíteni az európai katonai szembenállás csök­kentését, a kölcsönös biza­lom erősítését, a politikai kapcsolatok, a gazdasági, mű­szaki-tudományos, kulturá­lis és humanitárius együtt­működés bővítését. Pártunk és kormányunk közelmúltban kidolgozott gazdasági-társadalmi stabi- liaációs és kibontakozási programja — saját erőink mozgósításán túl — az eddi­gieknél is erőteljesebben kí­ván építeni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségekre. Készek vagyunk a gazdasági együtt­működés korszerű formái­nak alkalmazására, a köl­csönösen előnyös kapcsola­tok építésében érdekelt min­den partnerünkkel. Reamél- jük, hogy közöttük növekvő számban lesznek majd belga vállalatok, üzletemberek is. Miniszterelnök Ür! Hölgyeim és Uraim! Mai tárgyalásainkon elha­tároztuk, hogy tovább mé­lyítjük országaink együtt­működését. Tettük ezt ab­ban a tudatban, hogy köz­véleményünk ezt teljes mér­tékben támogatja, annál is inkább, mert a kapcsolatok sokirányú fejlesztése nem­csak a Magyar Népköztársa­ság és a Belga Királyság né­peinek javát szolgálja, ha­nem egyben hozzájárulás a Kelet és a Nyugat közötti bi­zalom erősítéséhez, a hel­sinki folyamat továbbvitelé­hez is. Befejezésül Kádár János I. Baldvin király, Martens miniszterelnök és valameny- nyi jelenlévő egészségére, a két nép boldogulására, Ma­gyarország és Belgium együttműködésére. Európa és a világ békés jövőjére emelte poharát. Kedden Kádár János szál­láshelyén fogadja Louis van Geyt-et, a Belga Kommu­nista Párt elnökét. Várkonyi Péter és Leo Tindemans belga külügymi­niszter külön tanácskozik és magyar—belga egészségügyi együttműködési egyezményt írnak alá. Délelőtt Kádár János a brüsszeli városházán tesz lá­togatást. Ezután a La eken-i királyi kastélyban I. Bald­vin belga királlyal tanács­kozik, aki ezt követően ebé­det ad vendége tiszteletére. Délután a brüsszeli sajtó- központban tartandó nem­zetközi sajtóértekezlettel zárul Kádár János belgiu­mi látogatásának program­ja. Németh Károly Brasiliában (Folytatás az 1. oldalról.) látója, Jósé Sarney köztár­sasági elnök fogadta. A brazíliai légierő külön- repülőgépe magyar idő sze­rint 16.30 órakor landolt a brazil főváros katonai repü­lőterén. A gépből kiszálló Németh Károlyt és feleségét Jósé Sarney brazil köztár­sasági elnök és felesége, va­lamint Abreu Sodre külügy­miniszter köszöntötte. Az El­nöki Tanács elnökének fo­gadtatására megjelent a bra­zil kormány valamennyi mi­nisztere. A magas rangú ma­gyar vendéget 21 díszlövés­sel fogadták, majd a két ál­lamfő a magyar és a brazil himnusz elhangzása után el­lépett a fogadására felsora­kozott díszzászlóalj előtt. Ezt követően bemutatták Né­meth Károlynak a brazil kormány tagjait, Sarney el­nöknek pedig az Elnöki Ta­nács elnökének kíséretében megjelent Veress Péter kül­kereskedelmi minisztert, dr. Bányász Rezső államtit­kárt, a tájékoztatási hivatal elnökét, dr. Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettest, dr. Dobóczky István mezőgazda- sági- és élelmzésügyi minisz­ter-helyettest, Körtvélyes István ipari miniszter-he­lyettest. Sütő Gábor, hazánk brazíliai nagykövete Brasi­liában csatlakozott a küldött­séghez. A vendéglátó és ven­dége még a repülőtéren meg­tartotta első rövid megbeszé­lését. A magyar—brazil tárgya­lások első eredményeként hétfőn este együttműködési megállapodást írtak alá a magyar távirati iroda és a brazil EBN hírügynökség között. Németh Károly és Jósé Sarney magyar idő szerint késő délután hivatalos meg­beszélést tartott a brazil köztársasági elnökségen, a Planalto-palotában,. KÖZLEMÉNY a Minisztertanács és a SZOT képviselőinek november 16-ai találkozójáról (Folytatás az 1. oldalról.) költségvetés kiadásainak ilyen módon történő mér­séklését. A kormány képviselői — tudomásul véve a szakszer­vezetek álláspontját — ígéretet tettek arra, hogy a gyógyszerek, gyógyászati se­gédeszközök térítési díjá­nak emelését leveszik napi­rendről és' megvizsgálják a forgalmazás és a felhaszná­lás egész rendszerét. A SZOT képviselői megelégedéssel vették tudomásul, hogy korábbi ja­vaslataik alapján a Minisz­tertanács a nehéz gazdasági helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit érintő, élet- körülményt javító intézke­dés bevezetésének. Ennek keretében az 1988-as költ­ségvetésből 500 millió fo­rintot fordítva erre a célra egyebek között az alábbi in­tézkedésekre kerül sor: — a minimális bérek ősz- szegének emelésére; — a 6 éven felüli tartó­san beteg és fogyatékos gyermek ápolása, gon­dozása esetén a gyes 10 éves korig történő ki- terjesztésére; — a 70 éven felüli cukor­betegek pénzbeni tá­mogatására; — a nyugdíjasok utazási kedvezményének bő­vítésére. Ezeken túlmenően további életkörülmény javító intéz­kedések végrehajtására is megállapodás született. 4 A Minisztertanács és a • SZOT képviselői külön is megvitatták a műszaki ér­telmiség helyeiével, alkotó tevékenysége kibontakozta­tásával összefüggő teendő­ket. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előt­tünk álló feladatok megva­lósítása elképzelhetetlen az értelmiség, ennek részeként a műszaki értelmiség .mun­kája feltételeinek javítása, megbecsülésének erősítése nélkül.- A találkozó részvevői az egyéb aktuális kérdések sorában áttekintették az adórendszer változása miatt szükségessé váló intézkedé­seket és előkészületeket, en­nek részeként mindenek­előtt a bérek bruttósításával kapcsolatos teendőket. A SZOT képviselői megelége­déssel nyugtázták, hogy kezdeményezésükre a kor­mány levette napirendről a munkaügyi bíróságoknak a általános bíróságok szerve­zetébe történő integrálását. Az erre vonatkozó javaslat­ra a munkaügyi viták 1988. évi tapasztalatai birtokában tér vissza. A találkozón a SZOT képviselői kezdemé­nyezték, hogy a jogsegély- szolgálatok működésének áttekintése után nyilvános jogszabály rendezze a jogi tanácsadás szervezetét és működését. Megállapodás született a munkahelyi de­mokráciáról szóló rendelet korszerűsítéséről is. * * * A kormány és a szakszer­vezet képviselői egyetértet­tek abban, hogy az 1988-as év döntő fontosságú a sta­bilizációs program megva­lósításában. Felhívják a dol­gozó kollektívák figyelmét, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az idei feladatok megvalósítá­sára, a jövő évi célkitűzé­sek megalapozására és vég­rehajtására. A szakszerveze­tek sajátos eszközeikkel részt kívánnak venni a gazdasági feladatok teljesítésében, a stabilizációs program meg­valósításában. Ugyanak­kor hangsúlyozzák, hogy a kibontakozás döntő társa­dalmi feltétele a szakszerve­zetek felelős érdekvédelmi tevékenységének erősítése. (MTI) Súlyos repülőszcrencsétlcnség történt az Egyesült Államok­beli Denver repülőterén. A Continental Airlines DC—9 típu­sú gépe a hóviharban felemelkedés után visszazuhant és da­rabokra szakadt. A gépen tartózkodó 81 személy közül az el­ső jelentések szerint 25-en vesztették életüket. A képen: el­szállítják a sebesülteket.

Next

/
Thumbnails
Contents