Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

1987. november 13., péntek Somogyi Néplap 3 Az utótalálkozó feladata: az érdekek egyeztetése BÉCSI BESZÉLGETÉS ERDŐS ANDRÉ NAGYKÖVETTEL Hovatovább első évfordu­lójához közeledik a helsinki megállapodást aláíró euró­pai országok, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada részvételével fo­lyó bécsi utótalálkozó. Ha csak a múlt hónap esemé­nyeinek krónikáját nézzük, nem nehéz megállapítanunk az európai biztonságerősítő intézkedések nemzetközi je­lentőségét. Míg a bécsi utó- találkozó tárgyalásai foly­nak, addig sokak számára emlékezetes marad a Wa­shington—Moszkva közötti tévéhíd, valamint Alois Mock osztrák alkancallár- nak a látogatása az utótalál­kozón részt vevő országok diplomatáival együtt Kősze­gen és Sopronban. A bécsi magyar nagykö­vetség épületében, utótalál- kozón részt vevő, delegá­ciónkat vezető Erdős André nagykövettel az eddig tör­ténteket, illetve a tárgyalá­sok következő szakaszának lehetőségeit vettük számba. — A politikai megfigye­lők úgy vélik, hogy a tár­gyalások eddigi menete, len­dülete alábbhagyott. Döcög­ve halad a záródokumentu­mok szerkesztése. Hogyan vélekedik ön erről? — Való igaz, hogy a bé­csi találkozó negyedik sza­kaszának megkezdésekor a hangulatot a várakozásteli optimizmus jellemezte. Ezek a jelenségek azt sugallják, hogy a további munka len­dületesen halad majd. Szep­tember közepén aztán nyil­vánvalóvá vált: a problé­mák és a jelenségek sokkal összetettebbek, mint a részt­vevők korábban goldolták volna. Kétségtelen, kont­raszt van a bécsi találkozó munkája és a nemzetközi események között. Ez azt jelenti, hogy a szovjet— amerikai tárgyalások légkö­rének enyhülése, szívélye­sebbé válása nem mutatko­zik meg a bécsi találkozó munkájában. Annyiban érez­zük csak, hogy a tárgya­lások kellemes légkörben folynak, a diplomáciai kap­csolatok különböző érintke­zési formájában a hangulat kiegyensúlyozott, szívélyes, de mindez a mi munkánk­ban egyelőre nem tükröző­dik. A két nagyhatalom vi­szonyának javulása nem be­folyásolja automatikusan a résztvevőket, nem szavatol­hat azonnali megegyezést. Csupán a légkört, az at­moszférát javítja, ezáltal meggyorsítva a megegyezés feltételeit. Ha — tegyük fel — Gorbacsov és Reagan szerdán találkozik egymás­sal, korántsem biztos, hogy ez nálunk csütörtökön konk­rét megegyezések formájá­ban jelentkezni fog. — Mikor kezdődnek a zá­ródokumentum szövegezé­si munkái? — Ezt már februárban meg kellett volna kezdeni, de még szeptemberben sem került rá a sor. Az európai biztonsági, és együttműkö­dési értekezlet folyamata nagyon demokratikus. Har­mincöt szuverén állam ér­dekeit kell ugyanis egyez­tetni. Ennyi, állam érdek- egyeztetése időt vesz igény­be. Éppen ezért az elmúlt egy év alatt kicsit döcög­ve haladtak a tárgyalások és előreláthatóan e döcögés végigkíséri munkánkat. — Mikor kerül sor az úgynevezett „kényes" kérdé­sek, a nemzetiségi és hu­manitárius problémák tár­gyalására? — Kényes kérdések van­nak és lesznek, amíg össze nem áll a záródokumentum. A legkényesebb problémák­ra a találkozó záró szaka­szában keressük a megol­dást. — Eddig melyek voltak a legtöbb időt igénylő napi­rendi pontok? — A figyelem középpont­jában a katonai megegyezés kérdése állt. Amíg a Varsói Szerződés javaslatokat, kez­deményezéseket tett, addig a NATO-országok — külön­böző meggondolásokból és az egymás közötti taktikai egyeztetésekből fakadóan — nem tudtak ellenjavaslatot az asztalra tenni. Az európai biztonsági és együttműködé­si értekezletet katonai szem­pontból a hagyományos fegy­verzetkorlátozás érinti. Júli­us utolsó napjaiban tették meg a NATO-országok erre vonatkozó javaslataikat. Már maga ez a tény is lassulást okozott. A továbbiakban e kompromisszumkeresések­ről beszélhetünk. A tárgya­lások folyamán el kell jut­nunk egy középutas megol­dásig, amely mind a két fél­nek megfelelő lesz. Az emberi jogok kérdés­köre is hosszabb időt vesz igénybe, míg kikristályosod­nak a közös megegyezés szempontjai. Pillanatnyilag mégis a humanitárius terü­leten tapasztalható' a legna­gyobb lemaradás. Katonai téren minden egyes eszme­csere kis lépéssel előbbre vi­szi ügyünket. Képletesen szólva: fegyverzetcsökken­tési kérdésekben lehet látni az alagút végén a fényt, míg humanitárius területen még nem. — Köztudott, hogy a részt vevő országok között azonos tömbön belül is van érdek- ellentét. Gondolok itt a tö­rök—görög égei-tengeri vi­tára. — Ez a találkozó nem tömbközi fórum, itt harminc­öt ország vesz részt, ebből a tizenhat NATO- és hét Var­sói Szerződéshez tartozó tag­államon kívül a többi sem­leges vagy el nem kötelezett. Ezért mi azt mondjuk: a vi­tákat intézzék el az országok egymás között, az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten kívül. Mi, illetve az egyes szövetségek Rét ország vitájában nem foglalunk állást. A tapaszta­lat azt mutatja, hogy az azonos érdekek egyeztetése fog elvezetni a közös meg­egyezéshez. — S ez mikorra várható? — A szerkesztőmunka te­rén ez év végéig minden bizonnyal sikerül konkrét eredményt elérni, előre tu­dunk haladni a záródoku­mentum megszövegezésében. De a találkozó befejezésé­nek időpontját én nem mer­ném megadni. S. T. Export 42 országba Évente általában 480 ezer sertést vágnak le a Kapos­vári Húskombinátban, de volt már rá példa, hogy 530 ezret is vágtak. Számottevő az exportüzem termelése: negyveríkét országba jutnak el a kombinát termékei. Je­lentős a hazai ellátásra, fő­ként a megye igényeinek ki­elégítésére küldött hús- és húskészítmény mennyisége. Szarvasmarhát 8—10 ezer darabot vágnak, s ha elké­szülnek a marhavágóhíd most folyó felújításával, is­mét szállítanak marhahúst exportra. Ugyancsak terveik között szerepel a csaknem negyvenesztendős, 200 vago- nos hűtőház helyett új hőtá­roló építése — ez a létesít­mény ugyanis elengedhetet­len a kombinát tevékenysé­géhez. Szélesebb körű összefogást Ülést tartott a városi tanács-vb Boglárlellén A középtávú várospoliti­kai program végrehajtását, a társadalmi munka szerve­zésének tapasztalatait tár­gyalta meg tegnapi ülésén — többek között — a Bog- lárlellei Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Az el­múlt tervidőszakban — mint megállapították — az infra­struktúra dinamikus fejlő­désnek indult, ez javította a termelőágazatok gazdálko­dási feltételeit, hozzájárult a lakosság életkörülményei­nek javításához. A helyi ta­nácsok pénzforrásainak szű­külése viszont jelentős be­ruházásnak elmaradását okozta. így a tervezettől el­térően nem kezdődött meg az idősek klubjának és a szociális foglalkoztatónak a kialakítása sem Boglárlel­lén. Hasonló okok miatt le kellett mondani szociális bérlakások építéséről, a kö­zépfokú oktatás fejlesztésé­nek programjáról is. Nincs lemaradás az útépí­tésben, az . utóbbi másfél évben majdnem 60 utcában készült el az útburkolat, a járda, s a város 90 kilomé­teres úthálózatának 10 szá­zalékát részben vagy telje­sen felújították. A boglár- lellei csatornaműtársulat is eredményesen tevékenyke­dik, az idén 13 kilométer hosszan építi ki a vezetéket. Központi támogatással az év végéig befejeződik a főgyűj­tő-csatorna építése. Ezek a beruházások azonban még mindig csak az ingatlanok 30—35 százalékát kötik be a szennyvízhálózatba. Szabó József tanácselnök az infrastruktúra kiépítésé­nek dinamizmusát, a mun­kák felgyorsítását hangsú­lyozta.- Elmondta, hogy míg 1985-ben 26 kilométer volt a gázvezeték hossza, ma már 42 kilométer. A várospolitikai program végrehajtását korábban nem tervezett kiadások is akadá­lyozták. A terv nem szá­molt a belvíz ilyen jelentős növekedésével. E gond meg­oldásához szükséges pénz csak lakossági társulással, illetve központi támogatás­sal teremthető elő. A tele­fonellátásban lényeges vál­tozást hozott a múlt évben üzembe helyezett 2 ezres kapacitású központ, bár ez nem jelent végleges megol­dást. Az igények kielégítésé­hez mintegy 3 ezer új állo­más bekapcsolására volna szükség. Boglárlelle — mint a töb­bi Balaton-parti település is — saját költségvetéséből fejleszti az üdülőövezetet. Az előterjesztés kiemeli, hogy az idegenforgalom ál­tal származó jövedelemnek csak töredéke kerül vissza a város kasszájába. Az állan­dó lakosságra méretezett pénzeszközökből kell finan­szírozni többek között a ke­reskedelmi ellátást is. Ä várospolitikai feladatok megoldása elképzelhetetlen a lakosság aktív részvétele nélkül. A város lakossága 1986-ban 16 millió forint ér­tékű társadalmi munkát végzett, s ez Somogy megyé­ben a hasonló települések közötti rangsorban a II. he­lyezést jelentette. Az idén várhatóan 20 millió forint körüli összeggel járulnak hozzá a boglárlelleiek a ki­tűzött célok eléréséhez. Mint Sós Zoltán osztályvezető el­mondta, gyakran a tanácsi apparátus szemlélete is el­marasztalható a társadalmi munkák szervezésében. Az elmúlt három évben a vá­rosban majdnem 1000 csa­ládot érintett a víz-, gázbe­kötés, szennyvízelvezetés, és ez gyakran a végsőkig megterhelte a háztartásokat. Az együttműködés során az állampolgár ne csak ügyfél, legyen, hanem gazdasági partner is, aki közösségi, helyi célokért dolgozik. Új bemutatótermek várják az iskolásokat Tanácskozás a honvédelmi nevelésről A honvédelmi nevelésről és a katonai pályára irányí­tásról tanácskozott tegnap az a koordinációs bizottság, amely ezt a két, egymással szorosan összefüggő tevé­kenységet összehangolja a megyében. A katonai élet ismertetésé­ben, népszerűsítésében szép eredmények születtek az utóbbi egy-két évben — mu­tatott rá Géró Mihály ezre­des, a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi pa­rancsnokság parancsnoka. A laktanyalátogatások, a hon­védelmi napok és hetek, a technikai bemutatók, a film- és videoműsorok jól segítik a katonai élet bemutatását, megkedveltetését. Több he­lyen szoros együttműködés alakult ki a helyi laktanya és az iskolák között. A pályára alkalmas fiata­lok megnyerése érdekében a továbbiakban is fontos az új lehetőségek, módszerek felkutatása. Hasznos és szük­séges tovább erősíteni a had­sereg, az MHSZ, a KISZ, az iskolák és a szülők kapcso­latát. Raposa Lajos nyugállomá­nyú ezredes néhány jó pél­dával érzékeltette, hogy a katonai élet bemutatását mi­ként lehetne továbbfejlesz­teni. A tanulóifjúság a gya­korlótereken megtekinthetne lövészeteket, harcgyakorlato­kat; az iskolákban tanító tartalékos tiszteket pedig fo­kozottabban be lehetne von­ni a katonai élet népszerű­sítésébe — Marcaliban erre jó példák vannak. Tóth István százados egy újonnan kialakított, színes szemléltetőeszköz-tárra hívta föl a figyelmet. Az általá­nos iskolák már tudnak ár­áról, hogy a megyei kiegé­szítő parancsnokságon új kabinet várja őket, akár szombat-vasárnap is. Érde­kes tablók, makettek, video­filmek láthatók itt. A kabi­netet folyamatosan tovább­fejlesztik, és csoportos láto­gatásokra várják ide a diá­kokat. Az elhangzottak és a lá­tottak jól érzékeltették, mi­ként lehet színesíteni, to­vábbfejleszteni a honvédel­mi nevelőmunkát. Mérlegen őt év munkája Elismerés a nagyatádi népi ellenőröknek gyelmüket a hiányosságokra. Ez persze csak az egyik ol­dal. Hamvas János tanácsel­nök a másikról beszélt; ar­ról, hogy a népi ellenőrök felkérésre vagy saját kezde­ményezésre indított vizsgá­lataikkal jól segítették a döntéselőkészítéseket. Dr. Nagy Iván is aláhúzta: — Erősödött az együttmű­ködés, szélesedett a munka- kapcsolat a terület párt-, állami és társadalmi szer­veivel. Megfelelő összehan­golással alakítják ki ellen­őrzési tervüket a nagyatá­diak és egyre szélesebb kör­ben hasznosítják az ellenőr­zések tapasztalatait. A testület ezek után kife­jezte köszönetét a nagyatádi népi ellenőröknek azzal a kiegészítéssel, hogy a jövő­ben fordítsanak nagyobb fi­gyelmet az ipari vizsgálatok­ra. A hiányosságokon kívül szóljanak az eredményekről is, foglalkozzanak többet a népi ellenőrök folyamatos fölkészítésével, képzésével. Kihelyezett ülést tartott tegnap Nagyatádon a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A testület dr. Nagy Ivánnak, a megyei NEB el­nökének vezetésével arra volt kíváncsi, milyen munkát végeztek az elmúlt öt évben a nagyatádi népi ellenőrök. Az őszinte vitából is kitűnt, hogy az 1982-es átfogó vizs­gálat -óta sokat javult tevé­kenységük, bár még mindig akadnak hiányosságok. Ezt Kozma Miklós, a NEB nagy­atádi elnöke sem tagadta. Újvári Miklós például el­mondta, hogy összegező je­lentéseik néha nem érik el céljukat. Minderről olvas­hattunk az írásos előterjesz­tésben is. Tihanyi Zoltán, a megyei NEB elnökhelyettese éppen ennek kapcsán emlí­tette, hogy különösen nagy szükség van a tárgyszerű, objektív elemzésekre. A vitában sok szó esett a népi ellenőrzési csoportok munkájáról. Ezekből kettő működik a megyében, az egyik Balatonföldváron, a másik Berzencén. — A berzencei csoportot tavaly ősszel hoztuk létre. Munkájukat egyelőre nem lehet minősíteni az idő rö­vidsége miatt, s az sem ti­tok, hogy eddig senki sem kérte segítségüket — mond­ta Kozma Miklós. Nem egyedüli jelenségről van szó, ezt a felszólalók is elmondták, akár csak azt, hogy megfelelő segítséggel azért bizonyíthatnák szük­ségességüket. Mennyit érnek a vizsgála­tok? Néha nem élnek javas­lataikkal a gazdálkodó szer­vek vezetői, gyakran újból és újból, föl kell hívni fi-

Next

/
Thumbnails
Contents