Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
jfc:. jfe Világ proletárjai, egyesüljetek! Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 268. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 1,80 Ft 1987. november 13., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről----------’-------------------------------------------:-----------------A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. november 11-én Kádár János élvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta : — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. 4 A Központi Bizottság jó- " váhagyólag tudomásul vette a Kádár János elvtárs vezette küldöttség beszámolóját a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, a jubileum alkalmából rendezett széles körű nemzetközi találkozóról és a Mihail Gorbacsov elvtárssal folytatott megbeszélésről. A nagy októberi szocialista forradalom az emberiség legújabb kori történetének legnagyobb hatású eseménye volt, amely az emberi társadalom fejlődésének új irányt szabott. A Szovjetunió és a többi szocialista ország eddig megtett útja meggyőzően bizonyítja, hoy a kizsákmányolás nélküli társadalom a népek és nemzetek fejlődésének új történelmi lehetőségét jelenti. A Központi Bizottság nagyra értékeli Mihail Gorbacsov elvtárs ünnepi beszédét, a megtett történelmi út tanulságainak mélyreható elemzését és azokat a törekvéseket, amelyek a szovjet gazdaság és társadalom gyökeres megújítására, a szocialista demokrácia kiteljesítésére, a széles nyilvánosság megteremtésére, a szocializmus tartalékainak feltárására és hasznosítására irányulnak. Pártunk és népünk megkülönböztetett figyelmmel és rokonszenvvel kíséri a szovjetunióbeli átalakítás folyamatát. A Magyar Népköztársaság, a társadalmi haladás és a béke minden magyar híve támogatja azokat az állhatatos erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió napjainkban a béke megőrzése, a kölcsönös és egyenlő biztonság megteremtése, a leszerelés előmozdítása, a minden nép számára előnyös együttműködés és az emberiség egyetemes gondjainak megoldása érdekében kifejt. 2 Kádár János és Mihail • Gorbacsov megbeszélésükön áttekintették pártjaink tevékenységét, az országainkban folyó szocialista építés tapasztalatait, kétoldalú kapcsolatainkat. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg: e fontos találkozón ismét kitűnt, hogy pártjaink azonos nézeteket vallanak a szocialista megújulás és a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben. O A baloldali és más ha- ladó pártok, mozgalmak részvételével az évforduló alkalmából Moszkvában megrendezett találkozót az emberiség sorskérdéseinek megoldásáért — a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyéért — érzett közös felelősség hatotta át. A tanáoskozás egyben bizonyította, hogy a jelenlegi viszonyok között szükséges és lehetséges a különböző pártállású és ideológiai nézeteket valló társadalmi tényezők kötetlen, szabad véleménycseréje minden olyan kérdésben, árnely csak nemzetközi összefogással oldható meg. A A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi időben élénkült és érdemibbé vált a kelet— nyugati párbeszéd, enyhült a nemzetközi légkör. Üdvözöljük a közös szovjet—amerikai bejelentést arról, hogy december elején Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Washingtonban találkozik, és a tervek szerint aláírja a közepes és a rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést. Ez jelentős lépés a nukleáris leszerelés felé vezető úton. Megteremtheti a két nagyhatalom, a két katonai és politikai szövetségi rendszer közötti nagyobb bizalmat, tovább javítja az államok közötti együttműködést, hozzájárul Európa és a világ biztonságához. C A Központi Bizottság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az elmúlt időszakban tovább fejlődtek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink. A magyar—kínai párt- és államközi kapcsolatok fejlődésének minőségileg új szakaszát nyitotta meg Csao Ce-jang elvtárs Magyarországon és Kádár János elvtárs Kínában tett látogatása. A tárgyalásokon kifejezésre jutott: a magyar—kínai kapcsolatok elvi alapokon nyugszanak, bővítésüket mindkét párt és kormány politikája, tartós elemének, fontos feladatának tekinti. Jól szolgálta a magyar— mongol kapcsolatok elmélyítését Dzsambin Batmönh elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának magyarországi látogatása, a megbeszélések eredményeként aláírt hosszú távra szóló együttműködési program. A magyar—szovjet ál- • lamközi együttműködés elmélyítésének jelentős eseménye volt Grósz Károly elvtársnak, a Minisztertanács elnökének moszkvai megbeszélése Nyikolaj Rizs- kov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A tárgyalások tükrözték azt a közös szándékunkat, hogy együttműködésünk javításával segítjük elő az országaink előtt álló feladatok megoldását. Miniszterelnökünk budapesti megbeszélései Lubomir Strougal elvtárssal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökével, varsói tárgyalásai Zbigniew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével előmozdították az országaink közötti együttműködés hatékony formáinak bővítését. Hazánk képviselői a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának októberi rendkívüli ülésszakán szorgalmazták az együttműködés 'formáinak, módszereinek megújítását, a közgazdasági feltételek javítását. 7 A Magyar Népköztársa- ■ ság a békés egymás mellett élés szellemében folytatja a más társadalmi rendszerű országokkal a párbeszédet, a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködést. Ennek jegyében került sor Németh Károly elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének I. János Károly spanyol uralkodóval és II. Margit dán királynővel folytatott tárgyalásaira hazánkban. A tárgyalásokon kifejezésre jutottak az együttműködés fejlesztésére irányuló közös törekvések. Grósz Károly, elvtárs budapesti találkozója Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával tovább erősítette a hagyományos jószomszédi kapcsolatainkat. A kormány elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása, tárgyalásai Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával és más közéleti személyiségekkel, valamint az aláírt megállapodások a politikai, gazdasági, műszakitudományos és kulturális együttműködés további lehetőségeit tárták fel. O A szolidaritás és a köl- csönös előnyök alapján az elmúlt időszakban is bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt a törekvést juttatták kifejezésre Kenneth David Kaun- dának, a Zambiai Köztársaság elnökének és Mahathir Mohamadnak, Malaysia miniszterelnökének magyarországi tárgyalásai. II. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazására törekszik. A legutóbbi három évtizedben több ideológiai jelentőségű gyakorlati feladatot oldott meg. Az ideológiai munka fontosságát növeli, hogy mélyreható változások korában élünk, a tásadalmi- gazdasági fejlődés új szakaszához érkeztünk. A szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elméleti általánosítása csak részben történt meg. Népünk műveltsége, politikai kultúrája, tapasztalata gazdagodott, a szocializmus eszméi széleskörűen elterjedtek. Mindez fokozott minőségi követelményeket támaszt az ideológiai munkával szemben. Növekszik az emberek igénye olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom lehetőségeibe vetett hitet, eszmei biztonságot nyújtanak. 4 A gazdasági-társadalmi * * kibontakozás programjának megvalósításához elvi következetességre, megújuló elméleti tevékenységre, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására, az alkotni képes erők összefogására, eredményesebb eszmei nevelőmunkára van szükség. Az oktatás, a pártpropaganda eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építőmunkát, növelje a tudatosságot, ösztönözzön a cselekvésre. A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megítéléséről nemcsak a más világnézetet vallók, hanem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhatnak ki. Az elméleti, politikai-ideológiai véleménykülönbségeket alkotó szellemű vitákban és a gyakorlati tapasztalatok alapján kell tisztázni. A régi rendszertől örökölt és részben újratermelődő, a kapitalista környezetből beszivárgó, a szocializmussal szemben ellenséges nézetekkel határozottan és következetesen harcolni kell. O Fejlődésünk mai szaka- szában a döntő láncszem a gazdaság megújítása. A szocialista gazdaság fejlődési törvényeivel és működésének alapelveivel, értékeivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell, segítenie kell az eredményesebb gazdálkodást. A gazdasági mechanizmus gyakorlati alakítása azonban a szaktudományokra is támaszkodó gazdaságpolitika feladata. A belátható történelmi szakaszban a szocialista gazdaság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelőeszközök társadalmi tulajdonának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az árutermelés törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít. A termelőerők fejlődésével a tulajdon- formák sokféle kombinációi jelennek meg. A magántevékenység, a magántulajdon is hasznos szerepet tölt be a társadalmi szükségletek kielégítésében. Fejlődésünk követelménye a munka termelékenységének növelése, a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése, az egyenlősdi gyakorlatának a visszaszorítása. O A szocializmus építése nem mentes érdekütközésektől, konfliktusoktól. A társadalmi ellentmondások megoldásának, a szocialista társadalom megújulásának eszköze a reform. Szükségességének felismerésében és bevezetésében kulcsszerepe van a pártnak. A reformok bevezetésének ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társadalmi feltételektől függ. A reformlépéseket egyeztetni kell egymással és ösz- sze kell hangolni a társadalmi élet egyes területeinek fejlődési sajátosságaival. A reform nem lehet öncél, szocialista társadalmunk fejlődését, az ország anyagi és szellemi gazdagítását, nemzetünk felemelkedését kell szolgálnia. A A dolgozó osztályok- nak, rétegeknek, csoportoknak és az egyéneknek a szocialista társadalomban is vannak sajátos érdekeik, de az alapvető érdekek közösek. A szocializmus építése során a politikai hatalom a proletárdiktatúrából össznépi hatalommá fejlődött. A hatalom gyakorlása olyan intézményrendszerben valósul meg, amelyben a párt a társadalom különböző közösségeivel együttműködve eszmei-politikai eszközökkel vezet. Az állami, a népképviseleti szervek és a társadalmi érdekszervezetek önállóan látják el funkcióikat. A demokratizmus fejlesz7 tése a szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiszélesítésének útján a fejlődés iránya a marxi értelemben vett társadalmi önigazgatás. A társadalom igazgatása akkor hatékony, ha az állampolgárok nemcsak a végrehajtásnak, hanem a politika alakításának és a kérdések eldöntésének is részesei. Ehhez nélkülözhetetlen a valóságismeret, a társadalmi nyilvánosság, a hiteles tájékoztatás, a végrehajtás ellenőrzése és a konstruktív kritika. A marxizmus—leniniz- ■ mus ideológiája magába foglalja az egyetemes kultúra alapértékeit. Olyan társadalmi értékrend kialakítására 'irányul, amelynek alapján humánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, ugyanakkor kibontakozik és gazdagodik az ember személyisége. A mások érdekeit sértő önző törekvésekkel szemben szükséges a közösségi értékek határozott ideológiai képviselete. A szocializmus felépíté- • se korunkban a magyar nép történelmi vállalkozása, sorskérdéseink megoldásának, nemzetünk felemelkedésének egyedüli útja. Céljainkat társadalmi összefogással, a közjóért végzett állhatatos munkával érhetjük el. A nemzeti öntudat és a hazafiság szocialista társadalmunk fontos eszmei ösz- szetartó ereje. Világnézetünkben a hazafiság az irf- ternacionalizmussal elválaszthatatlan egységet alkot. Az eszmék küzdelmében szemben állunk mind a nacionalizmussal, mind a koz- mopolitizmussal. A szocializmus eredményes építésének elengedhetetlen feltétele az általános törvényszerűségeknek, az or- ország adottságainak, a nemzeti sajátosságoknak egyidejű figyelembevétele. Fejlődésünk kölcsönhatásban van a többi szocialista ország helyzetének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. A szocialista országok kapcsolatainak lényeges eleme egymás megértése és támogatása, az együttműködés, a tapasztalatok kölcsönös hasznosítása. 7 Az- elméleti kutatások- ■ ban és az ideológiai munkában nagy figyelmet kell fordítani korunk új általános kérdéseire, amelyek között első helyre került az emberiség fennmaradásához kötődő egyetemes érdek. Ide tartozik: — a béke és biztonság szavatolása, — a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése, — új, igazságos gazdasági világrend kialakítása, • — a természeti környezet védelme; minden olyan globális feladat, amely a legszélesebb nemzetközi összefogással és együttműködéssel oldható meg. 8 A Központi Bizottság ■ úgy foglalt állást, hogy az ideológiai kérdések tanulmányozását folytatni kell a pártszervezetekben és a társadalomtudományi alkotóműhelyekben, az alapvető témákról újabb tanácskozásokat kell tartani. A tapasztalatok összegezése alapján a Központi Bizottság a kérdést ismét napirendjére tű*- zi. * * * A Központi Bizottság Kovács Imre alvtársat, a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. (MTI)
