Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
1987. október 9., péntek Somogyi Néplap 3 Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács a szövetkezeti kongresszusokon elhangzott észrevételeket figyelembe véve javasolta az Elnöki Tanácsnak a szövetkezetekről szóló jogszabályok korszerűsítését A Minisztertanács rendeletet hozott a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról. Úgy határozott, hogy az 1988. január elseje után kötött szerződések alapján átadott új lakóépületekre, lakásokra hároméves jótállás vonatkozik. A Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezetre veszélyes anyagok külföldről történő behozatalának megakadályozásáról. A kormány a Tudománypolitikai Bizottság elnökének beszámolója alapján áttekintette a kutatóhelyek és a vállalatok együttműködését szolgáló jogi—gazdasági feltételeket, valamint a kutatóintézetek és a vállalatok műszaki-fejlesztési munkáját. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság elnökének előterjesztését figyelembe véve, elfogadta a hosszú távú erdőtelepítési programot. Ennek értelmében 1991-től 2000-ig 150 ezer hektár új erdőt kell telepíteni. A kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső külön is szólt Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár és Grósz Károly miniszter- elnök legutóbbi budapesti találkozójáról. Elmondta: a tárgyaló partnerek egyetértőén állapították meg, hogy közel azonosan ítélik meg a nemzetközi politikában újabban kialakuló folyamatokat. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása, a fegyverkezési verseny megállítása, a nukleáris leszerelés. A két ország közötti példamutató politikai, gazdasági kapcsolatok kedvező lehetőséget kínálnak arra, hogy vizsgálják egy, 1995- ben Budapesten és Bécsben együttesen megrendezendő szak-világkiállítás lehetőségét. Egy ilyen nagyszabású világkiállítás kézzelfogható Két napig tartó nemzetközi tanácskozás kezdődött Siófokon, a 43-as Számú Állami Építőipari Vállalat aranyparti üdülőjében. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület élelmiszergépészeti szakosztálya, illetve ennek Somogy megyei szervezete, a Gépipari Tudományos Egyesület élelmiszer- és hűtőgépszakosztálya és az érdekelt gépgyártó, tervező, fővállalkozó külkereskedelmi vállalatok, szövetkezetek által rendezett 4. nemzetközi élelmiszergépészeti kollokviumra több mint 250 szakember, köztük számos külföldi érkezett. Holló János akadémikus, egyetemi -tanár megnyitó szavai után dr. Tóth Károly, a Somogy Megyei Tanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót a megye élelmiszeriparáról, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztési feladatokról. Előadása első részében szólt a vendéglátó megye életéről, eredményeiről, különös tekintettel a Balaton- parti idegenforgalomra. Hangsúlyozta, hogy Somogy gazdasági életében jelentős ágazat az élelmiszeripar, ezen belül a cukor-, a hús-, a tej-, a gabona-, a sütő- és a konzervipari tevékenység. Mint ismeretes, 1979-ben kezdett termelni a Kaposvári Húskombinát sonkaüzeme — világszínvonalon. Az elmúlt tervidőszakban épült fel a megyeszékhelyen az új tejüzem, mostanában adták át a féltartóstej-feldolgozó üzemet, s csaknem véget ért már a sütőipar rekonstrukciója is. Az időközben önállósult húskombinát terhei, kötelezettségei megnövekedtek. Immár teljes rekonstrukciót kíván a sonkaüzem, ezenkívül hűtőteret, szarvas- marha-vágóhidat és feldolgozót, illetve a belföldre szánt termékek üzemét is létre kell itt hozni. A cukorbizonysága lehet a helsinki folyamatban részt vevő országok gyümölcsöző együttműködésének. A kormányülésen tárgyalt témakörök közül elsőként a bér- és keresetszabályozás jövő évi rendszeréről szólt részletesebben a szóvivő. Kifejtette: alapvető érdekünk, hogy a gazdálkodó szervezetek 1988-ban a mérsékelt keresetnövelési lehetőségek ellenére is érdekeltek legyenek a gazdaságpolitikai célok megvalósításában, a kormányprogram végrehajtásában. Olyan bérszabályozási formát vezetnek be jövőre, amely előnyt biztosít a feladataikat csökkenő létszámmal teljesítő vállalatok számára. A népgazdaság néhány területén viszont — döntően a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál — ott, ahol a létszám növelésére vagy megipar sincs könnyű helyzetben, bár remélhetőleg a nemrég teljesen felújított kaposvári gyár a jövőben is működőképes lesz. Jónak mondható a megyei sütőipari vállalat tevékenysége, a gabonaipart — akár csak más megyékben — tárolási gondok sújtják, s a malomiparra is ráférne egy alapos rekonstrukció. A konzerviparral, illetve a nagyatádi konzervüzemmel kapcsolatban említette, hogy ennél a cégnél ugyancsak szükség van a termékszerkezet-váltásra. A megyei tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a megye élelmiszeripari üzemeinek célkitűzései összhangban vannak azzal a programmal, melyet a népgazdaság, az élelmiszergazdaság számára előírt, illetve azokkal a tervekkel, amelyeket a megyei pártbizottság legutóbbi testületi ülésén jóváhagyott. Ezek lényeges elemei: a termékszerkezet-váltás szükségessége, a jobb minőségű árufélék gyártása, a csomagolástechnika javítása, bizonyos exportlehetőségek megteremtése, s a költségkímélőbb gazdálkodás. Böjti Zoltán, a MÉM főosztályvezetője Az élelmiszeripar fejlesztésének időszerű kérdései, Ringbauer Endre, az Agrober szakembere pedig A gépimport hatása a hazai élelmiszeripari technológia fejlesztésére és a hazai gépgyártásra címmel tartott előadást. A külföldi vendégek közül a többi között Louis Pein NSZK-beli és Stefan Mihalev bolgár szakember szólt hozzá az élelmiszeripar korszerűsítésével kapcsolatos kérdésekhez. Ma folytatják a tanácskozást. A többi között a gépgyártásfejlesztés jelenlegi helyzetével, lehetőségeivel, valamint az ezzel kapcsolatos távlati elképzelésekkel foglalkoznak. tartására van szükség, átlagbér-szabályozás lesz. Valószínűleg az is fokozza majd a vállalatok kezdeményezőkészségét, hogy bizonyos feltételek esetén tagjai lehetnek egy úgynevezett bérklubnak. E bérklubnak azok a vállalatok lehetnek tagjai, akik a maguk erejére támaszkodnak, nem az állami költségvetésből kérnek támogatást fejlődésükhöz, pontosan teljesítik szerződéses és a költségvetés iránti kötelezettségeiket, betartják a termelői árakra vonatkozó szabályokat. Ezek a vállalatok teljes mértékben mentesülnek a bér- és keresetszabályozás központi előírásai alól. A részletek iránt érdeklődőknek pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetői részletes tájékoztatást tudnak adni. A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállással foglalkozó minisztertanácsi rendelettel összefüggésben kiemelte: a jogszabály előírja, hogy a vállalkozó, tehát aki a házat építette — legyen bár magánszemély, vállalat, vagy szövetkezet — három évig köteles teljes jótállást vállalni. Ennek alapján a lakók kérhetik a hiba kijavítását, a lakás vételárának csökkentését, vagy a hibás tárgyak kicserélését, sőt, a hibajavítást a vállalkozó költségére mással is elvégeztethetik. Remélhetően megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy csak hónapokig, olykor évekig tartó huzavona és pereskedés után ismerik el és javítják ki a hibát. A kivitelező csupán abban az esetben nem kötelezhető jótállásra, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a hiba a lakás átadása után keletkezett. A kutatóintézeteknek az ipar szerkezetátalakításában betöltött szerepéről, a kutatóhelyek és a vállalatok kapcsolatáról érdeklődő kérdésre a szóvivő megemlítette: az elkövetkező időben azokat a szakmákat kell elsősorban fejleszteni, amelyek a fokozott nemzetközi elvárásoknak megfelelnek, versenyképesek, így például az elektronikát és a számítástechnikát. Ugyanakkor jelentős szerephez jut a gazdaság egészét egyre inkább átfogó biotechnika is. Ilyen körülmények között a mérnök, a technológus, a programozó, a konstruktőr személye meghatározó jelentőségű. A kutatóhelyek és a vállalatok együttműködéséről szólva kifejtette: e kontaktusban jelenleg az okozza a gondot, hogy a termelőknél erősödött a rövid távú érdekeltség. Elsősorban a gyors, azonnali eredményt hozó tevékenységekben működnek együtt a kutatókkal. a szovivo az emberi Környezetre veszélyes anyagoik „importjának” megakadályozására hozott minisztertanácsi határozatot szó szerint idézve felelt: A rendelet rögzíti: hulladékanyagot külföldről égetés, végleges lerakás vagy átmeneti tárolás céljából tilos behozni az országba. Az a jogi, vagy magánszemély, aki engedély nélkül hoz ilyen anyagokat az országba, nagy összegű pénzbírsággal sújtható, és kötelezhető a veszélyes anyag ártalmatlanítására. Mi indokolta a szövetkezetekről szóló egyes jogszabályok korszerűsítését? A szövetkezetekre vonatkozó eddigi jogszabályok — hangzott a válasz — túlságosan aprólékosak, időnként gátolják a szövetkezetek döntési önállóságát. Erre a múlt évi szövetkezeti kongresszusokon elhangzott bírálatok is felhívták a figyelmet. A kormány mostani rendelete, illetve az Elnöki Tanács elé terjesztendő törvényerejű rendelet feloldalja az indokolatlan kötelezettségeket, és szélesíti a döntési önállóságot. E két dokumentum tisztázza a szövetkezeti közgyűlés és a küldöttközgyűlés jogköreit és erősíti a tagok érdékeltségét. Egyúttal megszünteti a vagyonrészesedés korlátáit is, ami esetleg nagyobb anyagi befektetésekre ösztönözheti a szövetkezet tagjait. A Balaton jövőjéről, a tó körüli építési tilalom feloldásáról az elmúlt napokban különböző fórumokon ellentétes vélemények alakultak ki. Ezzel összefüggésben Bányász Rezső kifejtette: közéletünkben egyelőre még szokatlan, hogy két államigazgatási szerv eltérő álláspontot képvisel egy adott ügyben. Pedig helyes az, ha az elkülönült feladatokkal rendelkező szervek, megbízatásuknak megfelelően, eltérő véleményt is hangoztatnak. A tisztességes vita, a tényekkel alátámasztott érvök szembesítése minden területen és témáiban a közösség javát szolgáló döntést segíti elő. A kormánynak ezúttal is az a feladata — a témával a közeljövőben foglalkozik a Minisztertanács —, hogy megfelelő mérlegelés után felelősen döntsön. A szóvivő végezetül az állami vezetők fizetésére vonatkozó kérdésre válaszolt. Mint mondta, a Minisztertanács elnökének havi járandósága 34 ezer forint, helyetteseinek fizetési átlaga 31 ezer forint, s a miniszterek átlagosan 29 500 forintot kapnak. A minisztériumi államtitkárok havi fizetésének átlaga 25 ezer forint, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok pedig átlagosan 23 ezer forintot keresnek, a miniszterhelyettesek pedig 22 ezer forintot kapnak. A felsorolt összegek természetesen a bruttó személyi alapbérek, amelyeket ugyanazok a levonások terhelik, mint minden más munkabért. ÉLELMISZERIPAR SOMOGYBÁN Nemzetközi tanácskozás Siófokon I Növekszik a cukorgyár termeltetési területe KAPCSOLAT ÜJ ALAPOKON Két éve a megyei pártvégrehajtóbizottság a Kaposvári Cukorgyár gazdasági helyzetét elemezve arra keresett választ, hogy a gyár szerződött termeltetési területe miért csökkent olyan mértékben, hogy ennek következményéként a rendelkezésre álló répamennyiség alig haladta meg a szükséglet felét. Ezt az okot akkor a termelőkkel való kapcsolat elhanyagolásában, a mező- gazdaság érdekeinek figyelmen kívül hagyásában jelölték meg. Ebben a helyzetben a cukorgyár számára egyetlen járható út volt: új alapokra helyezni a termelő és a termeltető kapcsolatát. A gyárnak jelenleg 6700 hektár szerződött területe van és ez 70. százalékkal több mint 1985-iben volt. Milyen változások hozták meg a biztonságos termeléshez szükséges területnövekedést? Ezt kérdeztük Ko- váts Imrétől, a gyár igazgatójától. — Alapvetően abból a tényből indultunk ki, hogy a répa termelő jövedelmezősége az átlag körül van, de termesztési költsége magas. Mégpedig azért, mert eszközigényes, tőkeigényes és nagy szakmai hozzáértést követel. Aki répát tud termelni, az minden növényt tud. Elsősorban a jövedelmezőségben kellett tehát változásokat elérnünk, ezért az ütemezési felárat közel az ötszörösére emeltük. Ennek is köszönhető, hogy egy átlagos répatermelő gazdaság hektáronként 22 ezer forint jövedelmet képes elérni, és ez ötször-hatszoir több, mint más növénytermesztő ágazatok bevétele. Ezzel a lépéssel együtt javítani kellett a termelők gépellátottságát: a gyár körzetében a nyolcvanas évek elejére elöregedtek már a répabetakarítás eszközei. Abban az időben 10 ezer héktáron tudott cukorrépát termeltetni a gyár, és senki nem foglalkozott az eszközök színvonalával. Ennek következménye azután az lett, hogy 1985-re a terület 4 ezer hektárra csökkent. — Ezért is fontos most, hogy a rendelkezésünkre álló szabad pénzeszközöket a termeltetésbe fektessük. Mindent elkövettünk, hogy a központi fejlesztésekben meghirdetett gépeket a termelők megvehessék, esetleg gépbérlet, vagy lízing formájában juthassanak hozzá, így került a területünkre nemrégen két önjáró kombájn, és adapteres betakarító gépeket is sikerült beszereznünk. A gépvásárlást folyamatossá akarjuk tenni. Lényeges változás az is, hogy a gyár a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a répa átvételére. Ennek érdekében — mintegy 15 millió forintos fejlesztéssel létrehoztuk az . ország legkorszerűbb répalaboratóriumát, ahol emberi kéz érintése nélkül történik a minősítés. Ez az idei kampányban már üzemel is. Az elmúlt három év kevés répája ellenére a takarmányszeletet korrekt módon tudtuk elosztani a termelők között. Elsősorban azoknak adtunk többet, ahol nagyobb számban tartanak állatokat. Most ott tartunk, hogy az alapvető termelői-termeltetői kapcsolatok már kialakultak. A gyár újbóli próbálkozása, hogy ismét üzembe helyeznek egy korábban már használt berendezést, amely- lyel a szárított répaszelet gyártását tudják újra indítani. Erre a termékre ugyan alig akad igény a belföldi piacon, viszont jól exportálható. — Egyelőre 8 ezer tonna gyártását tervezzük, és az ebből befolyó pénzt betakarító gép vásárlására szeretnénk fordítani. Éppen ezért próbálunk egyezkedni a termelőkkel, hogy ne vigyék el a répaszeletet, hanem leszárítjuk. Ez közös érdekünk, csak így tudunk gépeket venni. Tovább kívánjuk fejleszteni az ösztönzési rendszerünket is. Azt akarjuk elérni, hogy a termelőnek érdeke legyen, hogy a jó bel- tartalmi értékekkel rendelkező, tiszta répát időben átadja a gyárnak. A gépellátást is ennek az elősegítésére szorgalmazzuk. Nehezen boldogul viszont a cukorgyár a termelési szaktanácsadással. Ugyanis hiába ajánlanak a mezőgazdasági üzemeknek ideális fejlődést biztosító szereket, ha azok hiánycikkek a kereskedelemben. Ugyanígy hasztalan beszélnénk rá a termelőt a korszerűbb vetőmagra, ha az is importanyag. — Gondot okoz, hogy a termelők a korábbi, már említett időszak miatt még ma is bizalmatlanok a gyárral szemben. Például Marcali környékén felkerestünk olyan répatermelőket, akik a Sárvári Cukorgyárnak szállítanak, és elmondtuk, hogy nálunk jobb jövedelmezőséget tudunk biztosítani. Gépet is adtunk volna számukra, ígéretet is kaptunk, de amikor szállításra került a sor, ismét Sárvárt választották. Ezt a bizalmatlanságot kell az eredményeinkkel eloszlatnunk. Lehőcz Rudolf Színes stúdió és tv-teszter a boglárlellei szövetkezettől A Boglárlellei Híradástechnikai Szövetkezetben elkészült az első sorozat a színes stúdióból. Ebben az évben még 39 darabot gyártanak. A termék javarészben a Szovjetunióba kerül, de nagy az igény rá itthon is a videostúdiókban. Másik új termékük az NTSC teszter, amiből 300 darabot szállítanak amerikai partnerüzemüknek Wander Bos néven, ezt a televíziókészülékek beállításánál használják
