Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. október 7., szerda

Somogyi Néplap

5

T «• m r I ■ r fa r

Történelmi, építészeti értekéinkért

Nagy érdeklődés és a beszámolókat követő élénk vita jellemezte a Somogy Megyei Tanács művelődési bizottsága műemléki és múzeumi albizottságának tegnapi ülését.

A múzeumi és műemléki hónap tiszteletére rendezett ünnepélyes ülést Szigetvári György, a MAB elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket, majd röviden éntékélte a műemléki albizottságok pécsi országos értekezletének tapasztalatait.

Említést tett továbbá a hazánkban fellelhető mintegy 950 műemlék megóvásával kapcsolatos anyagi nehézségekről, a vállalatok kastélymegmentési akciójáról. Példaként kiemelte a kaposvári VBKM-inek a kisasszondi kastély felújításához nyújtott támogatását, valamint az alsóbogáti kastély magán- és külföldi tőkével történő rendbehozatalát.

A szekcióülésekkel kapcsolatban elmondta, hoigy legfigyelemreméltóbbnak a XX. századi építészeti értékek a történelmi településeken című témához kapcsolódó felvetések bizonyultak. Itt tett említést az elnök a Kaposváron nemrégiben felavatott sétálóutca építészeti jelentőségéről, mely európai kultúrszínvonalon képviseli a szakemberek munkáját.

Végül hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a műemlékvédelmi munka decentralizációja megvalósuljon.

Második napirendi pontként Levárdy Henriette, az OMF pécsi kirendeltségének helyettes vezetője beszélt a műemlékvédelmi felügyelőség strukturális felépítésének , történeti módosulásairól és ismertette az új rendszer alapján létrehozott öt regionális központ székhelyét, vonzáskörzetét. A délmagyarországi központ székhelye Pécs lett

Ezt követően dr. Szabó Tünde megyei főépítész, a MAB titkára ismertette a megyében folyó műemléki helyreállítási munkák eddigi eredményét. Elmondta, hogy a MAB egymillió 550 ezer forinttal gazdálkodott, melyet a megyei tanács további 350 ezer forinttal egészített ki. A somogyvári bencés apátság, a Csiky GerHasználati tárgyakat készít Szennában Burucz András fazekas, és az utánpótlás nevelésére is vállalkozott. A tanítvány munkál már együtt kerülnek forgalomba mesterének csere, peivel

Fel nőtt védelem

I

Ma a családsegítő központok, a helyi tanácsok szociálpolitikai osztályai gondoskodnak azokról, akiknek életkörülményei, életvitele ilyen vagy olyan okokból veszélyeztetett. Az okok pedig sokfélék. Barcson rendszeres segélyként 851 051, rendkívüli segélyként 792 439, szociális étkeztetés hozzájárulásként 222 287 forintot fizettek ki a rászorulóknak augusztus 31-ig.

— Egy kisvárosban — ha odafigyelünk — ezen a területen is hatékonyabb munkát végezhetünk, mint a nagyobb településeken — mondta dr. Bencze Lajos, a Barcsi Városi Tanács Vb-tit- kára. — Az apparátusban dolgozók száma kevés ahhoz, hogy folyamatos földerítő munkát végezhessenek, mi évek óta együttműködünk a Hazafias Népfronttal, a tanácstagjainkkal, a házi szociális gondozónőkkel. Érkeznek jelzések az iskolákból, az egészségügyi intézményekből, sőt, előfordul, hogy bekopogtat valaki hozzánk: néznénk meg, hogy ez vagy az a család milyen körülmények között él, s ha indokolt, segítsünk. Magam akkor döbbentem meg igazán, amikor a tehó szervezése során minden családhoz eljutottunk. Kiderült: Barcson a családok 30 százalékának nincs meg az egy személyre jutó minimális 2500 forintja. Az alapelvünk az, ne pénz kérdése legyen kit, mennyivel és mikor támogatunk, hanem a rászorultság döntsön. Nagyón sok kritika ér bennünket, sokan vélik úgy, nem azok kapnak rendszeres, vagy eseti segélyt, akik valóban rászorulnak. Ezért a tanács végrehajtó bizottsága tavaly megalakította a segélyezési társadalmi bizottságot. A tagok javaslatai alapján környezettanulmányokat végzünk, a pénz odaítéléséről pedig a hatósági osztályunk dönt. Szeretnénk elkerülni, hogy a rászorulók kérelmezzék a segélyt. Tudjuk, nehéz dolog kiteregetni a szegénységet, s sokan vannak, akik. ha fogcsikorgatva is, de megpróbálnak létezni abból a kevés pénzből, ami a rendelkezésükre áll, de kérni nem kérnek.

Az Egészségügyi Minisztérium tavaly kiadott jogszabálya tovább nehezíti az esetenkénti segély kiutalását. Eszerint minden ilyen esetben föl kell kutatni a kérelmező körülményeit, s ameny- nyiben tartásra kötelezhető családtagjai vannak, a segély összegét vissza kell tőlük követelni.

— Nehéz a jogszabálynak eleget tenni — mondja dr. Krasznai Mária, a hatósági osztály vezetője — sokszor kiderül, a magára hagyott idős embereknek ugyan van fiuk, lányuk, de több száz kilométernyire élnek, nagy családdal, ugyancsak nehéz körülmények között. Ám előfordul olyan is, hogy a gyerekek egyszerűen nem törődnek többet a megöregedett szülőkkel, akik más lehetőség nem lévén, hozzánk fordulnak. Amikor kiderül, hogy a jogszabály értelmében a gyerekek kötelezhetők szülőtartásra, szégyenlősen és ijedten hátrálnak meg: jaj, kedveském, akkor inkább nem is kell...

Barcson a Minisztertanács 1985 áprilisi határozata szellemében feladattervet készítettek a felnőttvédelmi szociális gondoskodás hatékonyabbá tétele érdekében. 1990-ig határozták meg a feladatokat, kiemelt figyelmet fordítva a létbiztonság növelésére. A földerítés széles körű, folyamatos. A városban jelenleg 51-en részesülnek rendszeres segélyben, ez havonta 2400—2500 forint, életkorúktól függően, ök külön kérés nélkül, évente négyszer hasonló összegű eseti segélyt is kapnak. Tervezik egy gerontológiai központ fölépítését is, ahol egy kézben tarthatják mindazt, ami a szociális gondoskodás feladatkörébe tartozik.

Lapozgatom az eseti segélykérelmeket, s a szívem ösz- szeszorul: Tótthék 3799 forintból élnek, ketten, tüzelő kellene, a Csonka családban, vakok a fiatal szülők, a két kisgyerek óvodás, 5558 forintból gazdálkodnak. A levelek általában így kezdődnek: „Először is szíves elnézésüket kérem, amiért ilyen kéréssel fordulok önökhöz, de nagyon szépen kérem, tessenek egy kis segéllyel támogatni bennünket...”

Vaskapu a Béke utcában, rendezett kert, s egy kutya. Szép a ház, a névtáblán Makk Nándor neve. Úgy gondolom, rossz helyen járok, nem itt lakik Gálovics Mária, aki harminckettedik éve havonta részesül szociális segélyben.

Itt lakik. Az udvar végén picike ház, szürkére festett ajtó, öreg bútorokkal berendezett kicsi szoba. Itt él a hetvenihárom éves Gálovics Mária. Százszázalékos rokkant, valamikor régen hímzőnőként jutott kevéske pénzhez, aztán már ez sem maradt. Édesanyjával albérletben éltek, a házat eladták, ők az utcára kerültek.

— Egyedül voltaim már akkor, édesanyám meghalt — mondja Mariska néni. — Makkék befogadtak, pénzt sem kérnék, törődnek velem. A tanácstól 2380 forintot kapok havonta, s tudja, úgy van ez: pines az a sok, ami el nem fogy, s nincs az a kevés, amit be ne lehetne osztani. Én már csak kis feladatokat tűzök magam elé, kis célokat. Látja, ide, ebbe a dóbozba betettem mindent, igazolványt, csekket, ne kelljen túrni utánam. Örülök annak, hogy törődnek velem, nem dolgoztam érte, hogyan követelhetnék? Jó, hogy elfogadták így, s nem kell félnem. Másnak talán még ^nnyi sem jut...

Klie Ágnes

I Családsegítő szolgálat kezdte meg működését hétfőn Barcson a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottságának szervezésében. Minden hónap első hétfőjén 17 és 19 óra között a takarékszövetkezet mellett lévő körzeti párthelyiségben orvosok, pszichológusok, szociálpolitikai és munkaügyi szakemberek várják a gyermekneveléssel, a különböző konfliktusokkal, a családi élet tervezésével kapcsolatos kérdéseket.

A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI

Űrkapcsolást is terveznek

gely Színház, valamint a szennai falumúzeum kiemelt beruházással folyó munkálatai, különböző stádiumban folynak. A színház a jugoszláv vendégmunkások példás munkájának köszönhetően, előreláthatólag december 31-éig átadásra kerül. Ugyancsak részletesen beszámolt a kastélyok, templomok és népi műemlékek helyreállításával kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a további teendőkről.

A beszámolót követően vita indult azzal kapcsolatban, hogy egyes történelmi -műemlékeink, mint a Schom- sich-síremlék és -szobor, valamint a kiskorpád! Sárkö- zy-síremlék rendibehozása kinek a feladata. Nagy Klára, a megyei tanács művelődési osztályának főmunkatársa javasolta, hogy a MAB testületé ismerje még közelebbről a Somogy Megyei Múzeumot és közösen gondolkodjanak az épület további funkcionális hasznosításáról oly módon, hogy az méltóképpen illeszkedjen a sétálóutca esztétikai arculatához is. Virányi István, a városi tanács osztályvezetője, váfosi főépítész ugyancsak sürgette a sétálóutca és a múzeum közös arculatának kimunkálását. Javasolta a Somogyi Képtárnak a múzeumba történő áthelyezését is.

Az elhangzottakat parázs vita követte, melyből kiderült, hogy a MAB tagjainak, mint a különböző intézmények képviselőinek munkáját a jövőben jobban kell koordinálni és élénkíteni kell az együttmunkáIkodás- hoz elengedhetetlenül szükséges információcserét

V. A.

A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját megelőző hetekben a szovjet kultúra napjai rendezvényeire kerül sor hazánkban. A Televízió is- ki- , veszi részét ezekből az ünnepi programokból. Voltaképpen már az Életutak és az Abuladze-sorozat is ezek közé számítanak. A program óriási, így részleteiben nem is sorolhatjuk fel, csupán a legérdekesebbeknek ígérke- zőkről számolunk be előzete sen.

Október 7-én a televízió közvetíti a szovjet kultúra napjainak ünnepélyes megnyitását, majd Arbuzov Tá- nya című darabjának tévé- változatát sugározza. A „szovjet Nóra” történetét Havas Péter rendezte, a főszerepeit Kubik Anna, Koncz Gábor, Oszter Sándor és Básti Juli játssza.

Október 17-én lesz a szovjet televízió napja. Kora reggeltől éjfélig láthatnak válogatást a szovjet televízió legismertebb műsoraiból: 30 percnyit a másfél órás reggeli politikai magazinból, gyermekfilmeket, rajzfilmeket, ifjúsági és természetfilmeket is többször vetítenek a nap folyamán. Érdekesnek ígérkezik a találkozó ismert szovjet művészekkel. Két program még a tervezés stádiumában vain. Az egyik: kapcsolás a világűrbe, a másik az úgynevezett televíziós híd, amelynek keretében 60- 60 ember beszélget, vitatkozik a szovjet és a magyar stúdióban a karrierről, az önnállóságról.

Ezen a napon láthatjuk a

Kreutzer szonátát, Tolsztoj remekének tévéváltozatát. Rendezője Zsurzs Éva, főszereplői Almási Éva, Kozák András, Lukács Sándor, Bán János, Horváth József és Lukács Ágnes.

A másik darab, a Remény —. alcíme Juno és Avosz — szovjet rockopera. Voznye- szenszkij saját, Avosz című poémájából írta. A cselekmény megtörtént eseményeken alapul. Nyikolaj Rezanov gróf, orosz diplomata és a szép kaliforniai spanyol Conchita szerelméről szól. A rockopera zenéjét Ribnyikov szerezte, a rendező Zaharov.

November 2-i Zenehétfő monstre programja élő beszélgetések itt lévő szovjet vendégművészekkel, alkotókkal, bejátszások, előadások. Hallható lesz a többi között a Moszkvai Trió, a Borogyir. Vonósnégyes, kortárs szovjet zene, lesz zenei fórum, vita és sok más egyéb érdekes műsor.

A szovjet kultúra napjainak rendezvényei között látható az Osztrovszkij Farkasok és bárányok című művéből készült tévéfilm, Hor- vai István rendezésében, Tábori Nóra. Bánsági Ildikó, Gáspár Sándor és Pap Vera főszereplésével. Lesz Aján- dékcsokor, vagyis vegyes szórakoztató műsor, hét in- tervíziós ország részvételével Sugározzák az Elő forradalom című dokumentumfilmet: a politikai, tudományos és kulturális élet több kiválósága beszél Október tovább élő örökségéről és a megtett történelmi útról.

Sláger a tejpor, kelendő az édesség

Diákbüfék választéka

Arra a kérdésre — ki evett ma reggelit? — a huszonhét első osztályos közül csak négy nem emelte magasba a karját. Szomorú tény, hogy a kongó gyormrú gyerekek közül háromnak gyesen van az anyukája. Van — illetve lenne — ideje a gyermeke reggelijéről gondoskod ni a.

A Kinizsi-lakótelepi iskolának van büféje, ám az említett gyerekek közül kettő legfeljebb csak messziről csodálhatja a finomságokat; a zsebük is üres, és tízórait sem csomagoltak otthon. A nagyobb tanulóknál gyakrabban fordul elő, hogy a pénz ugyan csörög a zsebükben, mégsem vásárolnak reggelit, tízórait.

Mire költi zsebpénzét az iskolás ? Milyen választékot kínálnak az iskolai büfék?

Mészáros Lászlóval, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőjével kerestük a választ. A Kinizsi-lakótelepi iskolában dr. Nagy Ivánná igazgatótól megtudtuk, hogy 1021 diák jár az intézménybe. Közülük nyolc osztálynyi . a Told'i-lakótelepen. négy pediig a szomszédos két tízemeletes lakóház földszintjén tanul, így a gyerekek egy része csak az órák befejezése után juthat el a büfébe. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat kis üzletét Virág László főállásban vezeti. Reggel hatkor ■már készíti a szendvicseket, ■főzi a kávét és délután három óráig tart nyitva. Az eladóiputlton kenyérkosárban szalvétába csomagolt szendvicsek: 2,5 deka olasz vagy vadász szalámi, vaj és paprika került a péksüteménybe. A 45 százalékos haszonkulcsot figyelembe véve öt forintért kínálja a szendvicsek darabját. Nagyobb, 60

százalékos haszonkulccsal kalkulálhat a cukrászati termékek áránál, mégis az fogy jobban.

— Élelmiszer van elég, de rendszerint nem tudom eladni; nagyobb a keletje a téli fagyinak, és az olcsó nyalókának, cukorkának. Mindig van kakaó és tej is, de jobban fogy az üdítő, a kóla.

— A gyümölcsöt már hiába is kerestük a büfében. Pedig lehetőség volna rá, hogy almát is áruljanak.

— Nehéz a tárolása és nincs idő a méregetésre — szólt a felelet.

Próbaképpen tíz szendvics szalámiadagját is megmérte az ellenőr: az előírt 25 helyett közel harminc dekát mutatott a mérleg. Jól látható tájékoztató ártáblát azonban nem láttunk. Szembeszökő volt a bőséges cigarettaválaszték. A babkávé, az olaj, a fűszerek, a liszt, a cukor, és a háziasszonyok számára fontos többi cikk mellett megtaláltuk a pa- pírzsabkendőt, a WC-papírt, a füzeteket, az írószereket.

— Elégedett vagyok a büfé áruválasztékával, bár szomorú, hogy a gyerekek nagy része édességre költi zsebpénzét. Előfordult már, hogy egy tanulónk 500 forintot „vert el” egy nap. Szülői értekezleteken gyakran hangsúlyozom: ne adjanak sok pénzt a gyereknek. Az egyik alsós kolléganő például nem is engedi meg, hogy a kicsik vásároljanak a büfében, mert nem tudnak tízóraizni, ebédelni — ösz- szegezi tapasztalatait az igazgatónő.

— Mi a véleménye a cigarettáról?

— Gyerekeknek nem ad a büfés, a nevelők pedig egy elkülönített helyen dohányozhatnak csak. Egyetértek

azzal, hogy a raktárban, vagy zárt — nem látható — helyen kellene tárolni azt.

Lóczy István, a Munkácsy gimnázium igazgatója:

— Jól működik a büfé, a tejterméktől a süteményekig tart a választék. Sokan reggeliznek itt.

— Szeretem a gyerekeket, nem tudnék nélkülük meglenni — fogadott Kátai Pál- né, aki 15 éve a kamaszlányokat, fiúkat szolgálja ki.

Cigaretta itt nincs.

— Egy időben tartottam, de nem tudtuk kikerülni, hegy a diákok hozzá ne jussanak, ezért nem rendeltem dohányárut.

— Mi fogy jobban?

— A töpörtyűs, sajtos pogácsa, és a cukrászsütemények: 3—400 darabot adok el naponta. Kevésbé keresett a péksütemény, a tejtermék.

Diáklányok mondták: naponta húsz forintjuk bánja a mohóságukat. Több kakaót éq almát szívesen látnának a pulton. A büfét a Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat üzemelteti.

— Divat lett a tejpor. Van, aki ötvenet is vásárol naponta — fogad Kazári Bernadett, a Tóth Lajos Általános Iskola büfése. Tejből kevesebb fogy és nem viszik a szalámis, valamint a vagdalthússal töltött szendvicset sem.

A polcon karamellás és csokis tej, kakaó, lángos, bukta. Jól látható helyen itt is a cigaretta és a kávé.

A szünetekben a tanárok arra ügyelnek, hogy tiltott dolgot és túl sok édességet ne vásároljanak a tanulók.

A jól olvasható ártábla itt is hiányzott. A gyerekek azonban már kívülről fújják kedvenc csemegéjük árát.

Várnai Ágnes