Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 236. sióm Ára: 1,80 Ft 1987. október 7., szerda Ä munkaidő rangja Az Országgyűlés őszi ülés­szaka után többek között is­mét előtérbe került a mun­kaidő jobb kihasználása. A XIII. pártkongresszus megál­lapította, a hatékonyság re.id. kívül alacsony a főmunka­időben. A Központi Statisz. tikai Hivatal 1986-os felmé­rése egyértelműen alátámasz­totta ezt a megállapítást: ki­mutatták, hogy a nyolcórás munkaidőben a férfiak átla­gosan öt óra harminckilenc percet, a nők négy óra húsz percet töltenek munkával. A fennmaradó idő pedig elszáll, mint a füst. akár a munka­helyen töltik el az időt, akár ügyes-bajos dolgaikat intézik. A hatékonyság növelése ér­dekében a kormány július­ban újabb intézkedéseket ho­zott. Elvként írta elő, hogy a dolgozók a főmunka­időben végzett munkáju­kért kapott fizetéssel talál­ják meg számításukat. Nem lehet cél, hogy számtalan túlmunka, gmk és más kü­lönkereset erőt fölemésztő robotjával gondoskodjanak jl családok a megélhetésről, az ilyen megoldások a hiva­tásszerűen végzett, napi nyolcórás elfoglaltság haté­konyságát rontják. Fáradtan, elcsigázottan romlik a mun­ka minősége, az agyonhaj­szolt elme sem képes kreatív gondolatokra. A kongresszusi határozat szellemében történtek bizo­nyos intézkedések. Bővült a munkaidő utáni ügyintézések köre, sok intézmény meg­hosszabbította ügyfélfoga­dási rendjét. Csatlakoztak eh­hez az élelmiszerboltok és áruházak is, nyitva tartásuk megváltozott, rugalmasabban alkalmazkodnak a vállalati munkaidő kezdetéhez és vé­géhez. Nemcsak az új rend szerint dolgozó intézmények hibája, hogy kihasználtságuk nem százszázalékos. Szemlé­letváltozásra lenne szükség ahhoz, és szigorúbb ellenőr­zésre, hogy a dolgozók való­ban éljenek a felkínált lehe­tőséggel. Nem egy üzemben számí­tógép által programozott és vezérelt új szerkezeteket sze­reltek föl. Ilyen a Kaposvári Húskombinát, a Csepel Egye­di Gépgyár Kaposvári Ne­hézgépgyára, s más vállala­toknál is kísérleteznek a munkadiőalap védelmét szol­gáló nyitva tartási rendszer­rel. Az okos programokkal nemcsak a naprakész sta­tisztikákat tudják elkészíteni, a dolognak van bizonyos lé­lektani ereje is. A mágneses kártyák nem tűrnek „mellé­beszélést”, a munkahelyről való kilépések és visszatéré­sek ideje pontosan regiszt­rált, nincs, és nem is lehet félreértés. Kell, hogy ismét rangot kapjon a főmunkaidő. A jö­vőnk függ attól, hogyan tu­dunk a munkakörülményein­ken változtatni, régi beideg- ződött szokásainkon túllépni. Az üresjáratok is energiát emésztenek fel, hasznot azon­ban sem az egyénnek, sem a vállalatnak nem hoznak. A munkafegyelem, a gazdasá­gosabb termelés érdekében végzett összpontosított mun­ka nemcsak a magunk, ha­nem az ország boldogulását is eredményezi. Tartozunk ezzel magunknak, s utóda­inknak is. Ugyanis tőlünk, munkaképes felnőttektől függ, hogy gyermekeink majd szebb és kiegyensúlyo­zottabb körülmények között élhessenek. Klie Ágnes _____________________________________\______________________________________ | A megyei tanács vb véleménye szerint Enyhíteni kell a balatoni építési tilalmat Grósz Károly ma az HSZK-ba utazik Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására október 7-én hi­vatalos látogatásra az NSZK-ba utazik (Nagy érdeklődés előzi meg az NSZK-ban a magyar kor­mányfő látogatását. A nyugatnémet sajtó anyagaiból köz­lünk válogatást a 2. oldalon.) Budapesti párbeszéd a kelet—nyugati kapcsolatok elmélyítéséért Befejezte kétnapos tanács­kozását tegnap Budapesten a kelet-nyugati párbeszéd el­mélyítésén immár több mint negyed százada mun­kálkodó Bergedorfi Vitakör, amelynek — sorrendben 83. — találkozójára a szocialista és a tőkés országok 36 ki­emelkedő tudósa, poliotoló- gusa, a közélet különböző te­rületein tevékenykedő szak­értője érkezett hazánkba. A vitakör megalapításának gondolatát az Eurppát ellen­séges táborokra szabdaló hi­degháború utáni olvadás idő­szakában vetette fel a ham­burgi nagyiparos, dr. Kurt Körber. Olyan fórumot ho­zott létre 1961-ben, amelyen a kontinens különböző tája­in, eltérő társadalmi beren­dezkedésű államaiban élő államférfiak, tudósok, az élet más-más területén tevé­kenykedő közéleti személyi­ségek nyílt és kötetlen esz­mecserét folytathatnak a ke­Az aradi vértanúkra em­lékeztek kedden, mártírha­láluk 138. évfordulóján Ara­don. A Maros-parti város­ban koszorúzás! ünnepséget tartottak. Szűts Pál buka­resti magyar nagyikövet, Vékás Domokos kolozsvári magyar főkonzul és Aradi Sándor alezredes, katonai és let—nyugati kölcsönös meg­értés és együttműködés elő­mozdítására. A kétnapos tanácskozás munkájában többek között részt vett és felszólalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke, Helmut Schmidt, az NSZK volt szö­vetségi kancellárja. Radomir Bogdanov professzor, a Szovjet Tudományos Akadé­mia Egyesült Államok és Ka­nada Kutatóintézetének igaz­gatóhelyettese és Helmut Sannenfeldt professzor, az Egyesült Államok-beli Broo­kings Egyetem tanára. A Bergedorfi Vitakör bu­dapesti találkozója kedden nemzetközi sajtótájékoztató­val ért véget. Várkonyi Péter külügymi­niszter a nap folyamán foga­dást adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. légügyi attasé kedden nem­zeti -színű szalaggal díszített koszorút helyezett el a 13 vértanú kivégzésének hely­színén álló emlékoszlopra. A hűvös, napos időiben több ezer aradi és környék­beli lakos gyűlt össze az aradi vár falaihoz közel eső emlékműnél. Kevesebb építési engedélyt kérnek a megyében mint a korábbi években, és keve­sebb az engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett építkezés is. Tegnap hang­zott ez el a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak ülésén, ahol — egyebek között — az építésügyi ha­tósági tevékenységről tájé­koztatta a testületet dr. Fa­zekas Sándorné, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője. A kép­hez hozzátartozik, hogy to­vábbra is a Balaton-parton van a legtöbb engedély nél­kül készülő épület, nagy­részt melléképület. 1981 óta a parti építkezéseken rend­szeresek a hétvégi hatósági ellenőrzések. Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon építkezők szi­gorú intézkedésekre számít­hatnak: bírságot fizetnek, vagy lebontatják az épüle­tet. Fennmaradási engedélyt az ilyen létesítményékre csak akkor adnak ki, ha az építési engedélyt is megad­ták volna, vagy az épületet át lehet úgy alakítani, hogy a szabályoknak megfelelő legyen. Akik engedély nél­kül vagy az engedélytől el­térő módon építkeztek, azok mintegy 1,7 millió forint építésrendészeti bírságot fi­zettek.-Nehéz, és felelősségteljes munkát végeznek, akik épí­tési hatósági ügyben járnak el. A statisztika szerint évente 19 ezer ügyben dön­tenek, és csak 800 kérelmet utasítanak el. A legtöbb kérelmet egyébként a bala­toni körzetben, illetve Ka­posváron kellett elutasítani. Közülük minden másodikat megfellebbeztek, a másod­fokú hatóság — a megyei tanács építési osztálya — ezek nagy részét elutasítot­ta. A döntéseknek mindösz- sze 8 százalékát változtatta meg törvénysértés miatt. Az építkezők többsége a határozatokban előírt köte­lezettségét teljesíti, néhány esetben azonban kényszer- intézkedésre is szükség van. A végrehajtó bizottsági ülé­sen bemutattak egy fény­képgyűjteményt. amely az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő Balaton- parti építkezéseket ábrázol­ta. Magánszemélyek éppúgy találhatók a listán, mint somogyi állami vállalat vagy országos hírű oktatási intéz­mény. A vitában résztvevők elsősorban azt hangsúlyoz­ták, hogy a hatósági felada­tokat ellátó építési szakem­berek dolgát a jogi rende­zetlenség, illetve a jogi sza­bályozás gyakori változása nehezítette. Felvetették: a jogszabályok időtállóságára nagyobb gondot kellene for­dítani. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök a vitát összegezve azt is kifejtette, hogy az építésigazgatással foglalkozó apparátus felké­szült, munkáját magas szín­vonalon végzi. Szándékai ellenére sem tudott azonban a balatoni hatósági ügyek­ben olyan színvonalat elér­ni, amilyent szeretett volna. Ha ugyanis az állampolgá­rok tömeges igénye és a jogszabály biztosította lehe­tőségek nem fedik egymást, akkor nehéz mindenki szá­mára elfogadható döntést hozni. A Balaton-parton az év végén lejár az építési tila­lom. Feloldásáról vagy meghosszabbításáról orszá­gosan is széles körű vita folyik. A megyei tanács végrehajtó bizottságának az a véleménye, hogy az építé­si tilalom általános feloldá­sának nincsenek meg a fel­tételei: a víz minősége ugyanis nem javult ilyen mértékben. Az azonban tény, hogy a jelenleginél sokkal rugalmasabb szabá­lyozásra van szükség, olyan­ra. amely úgy óvja a Bala­tont, hogy az ott lévő ősla­kosság jogos igényeit is fi­gyelembe veszi és kielégíti. Az építésügyi hatósági te­vékenységet végzőknek ter­mészetesen az a feladatuk, hogy a jogszabály előírásait betartsák. Laár Árpád, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium főosztály- vezetője kifejtette: a me­gyében az építésügyi igaz­gatás színvonala országos összehasonlításban is meg­állja a helyét, és ennek kü­lönösen akkor van jelentő­sége, ha figyelembe vesz- szük. hogy a Balaton-part miatt annyi ügyben járnak el, mint az ország többi megyéjében együttvéve. Munkájuk megítéléséhez hozzátartozik az is. amit dr. Major Magdolna főügyész­helyettes fejtett ki: az ál­lampolgárok leggyakrabban ezen a területen élne* visz- sza jogaikkal. A végrehajtó bizottság egyetértett - a tanács igazga­tási bizottságának javasla­tával, amelyet dr. Gáti Ist­ván siófoki tanácselnök ter­jesztett elő: támogatja a balatoni építési tilalom eny­hítését az ésszerűség hatá­rai között azzal, hogy új szálláshelyek létesítése nél­kül korszerűsítsék a meglé­vőket. Koszorúzás Aradon A kereskedelemmel ismerkedett a kardzsali küldöttség Kaposváron Közös gond a szerkezetváltás Kaposvárral ismerkedett tegnap a kardzsali párt­munkásküldöttség, amely Di- miter Bogdanovnak, a Bol­gár Kommunista Párt Kar­dzsali Megyei Bizottsága tit­kárának vezetésével hétfő óta tartózkodik megyénkben. A gazdag program a váro­si pártbizottságon kezdő­dött, ahova Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára kísérte el a delegációt. Csapó Sándor titkár adott tájékoztatót a város törté­nelméről, a felszabadulás óta megtett útról, az iparosítás­ról. Kiemelte, hagy jó a megyeszékhely ipari szerke­zete. Az élelmiszeripari üze­mek közül a húskombinát még az Egyesült Államokba is exportál. Megfelelő a gép- és a könnyűipar. Nem­zetközileg is elismert példá­ul a ruhagyár, őszintén be­szélt a gondokról is, hogy a város fejlődésével nem tar­tott lépést a lakásépítés, az infrastruktúra fejlesztése. A pártéletről szólva el­mondta, hogy a politika főbb kérdéseiben egység és egyetértés van. Megnyilvá­nul ez most, amikor a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozási program alapján min­denhol kidolgozzák a saját feladataikat. A tájékoztató utáni kötet­len beszélgetésen kiderült, hogy sok a hasonlóság a két város eredményeiben és gondjaiban. Dimiter Bogda­nov elmondta, hogy náluk szintén -a felszabadulás után fejlődött ki az ipar. Különö­sen büszkék a színesfémipa­ri gyárukra, aztán arra, hogy a gépipar adja az ipari ter­melés húsz százalékát. Az 1970 után kifejlődött köny- nyűipar új távlatok előtt áll: most alakítanak szovjet —bolgár közös vállalatot, s kötöttárut szállítanak a Szovjetunióba. A színesfém- kohászat, a gépipar szerepe tovább nő. Még nincs azon­ban elektronikai iparuk, ezt is szeretnének. A több mint hatvanezer lakosú Kardzsaliban gondot okoz a megfelelő közlekedés és vízellátás. Ezért épülnek újabb vezetékek, s egy híd az Ardá.n. A kardzsali titkár arról is beszélt, hogy a BKP XIII. kongresszusának szel­lemében náluk is gyorsítani kell a gazdasági fejlődést, a szerkezetváltást. Hatéko­nyabb, versenyképesebb, többet exportáló üzemekre van szükségük. A látogatás következő ál­lomása a villamossági gyár volt. Varga József igazgató mutatta be az 1300 dolgozót foglalkoztató, évi 900 millió forint árbevételű gyárat, amelynek egy évben 80 mil­lió az eredménye. Különösen nagy érdeklő­déssel hallgatták a vendégek azt, hogy milyen előnyöket hozott a több mint másfél éve kiharcolt önállóság. Be­ne László, az üzemi pártbi­zottság titkára arról beszélt, hogy a saját kibontakozási programjukban elsősorban az elektronizációt, a struk­túraváltást szorgalmazzák a további egyenletes fejlő­dés érdekében. A küldöttség megnézte a gyár egy részét, elsősorban a korszerű termékeket és meg­munkáló gépeket, majd le­vetítettek nekik egy video­filmét a gyárról. Ebéd után a kereskedelmi pártbizottságon folytatódott a program. Zalánfi László titkár és a testület jelenlévő tagjai segítettek abban, hogy a vendégek megismerkedje­nek a kereskedelem új tö­rekvéseivel, az ágazati párt- bizottság tevékenységével. Szóba került, hogy a So- mogykernek, a Balaton-coop- nak már van kardzsali kap­csolata, a Kaposker pedig mól szeretné kialakítani. Dimiter Bogdanov javasolta, hogy a két megye vállalatai az árucserén kívül tapaszta­lataikat is cseréljék ki. Jól illusztrálta az elmon­dottakat a Balaton Fűszért kaposvári raktárházában tett látogatás. Széles József kereskedelmi igazgatóhe­lyettes adott tájékoztatót a két níegyében évi 6 milliár­dos forgalmat lebonyolító vállalat tevékenységéről. Hajdú György, a raktárház igazgatója kalauzolta a kül­döttséget a raktárakban. El­mondtak: jó lenne több fő­zelék- és gyümölcskonzervet kapni Bulgáriából. Dimiter Bogdanov azzal búcsúzott: nagyon tetszett a raktárház s a kiváló szervezettség. A küldöttség ma a megyei tanácsra látogat, majd Ka­posvárral, a múzeumokkal ismerkedik. Holnap Csurgó vendégei lesznek. Ellátogat­nak a Napsugár Ipari Szö­vetkezetbe, megkoszorúzzák a somogycsicsói bolgár em­lékművet, délután pedig a nagyatádi faszobrász alkotó­telepét tekintik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents