Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

1987. október 6., kedd Somogyi Néplap Együttműködés a Weinmüller-céggel Jövőjük az elektronika „Növekedjék az elektro- és számítástechni­kai ..a híradás- és vákuumtechnikai termé­kek ... gyártása, előállítása. (A megyei pártbi­zottság szeptember 2-i határozatából.) A műszaki fejlesztés fölté­telei korábban is a villamos- sági gyáriak kezében voltak, csak meggyengültek a VBKM-hez való tartozás utolsó időszakában. Az ala­csony bérszínvonal miatt ugyanis sok jól fölkészült műszaki hagyta el a kapos­vári gyábat. A másfél éves önállóság azonban új lendü­letet adott a fejlesztésnek. Az export növelése, a hazai piac színvonalasabb ellátása érdekében minden jó ötletet megpróbálnak megvalósítani. — Már korábban is volt elképzelésünk, mely termé­keket, termékcsaládokat kell fejleszteni, melyeket ismer­nek el és keresnek a piacon — mondta Varga József igazgató. A Kaposvári Villamossági Gyárat tartják a középfe­szültségű készülékek és be­rendezések egyik legnagyobb hazai gyártójának. S nincs is teljésen egyedül a piacon, egyre^másra ott a konkuren­cia. A Magyar Villamosipari Tröszt a fő felvevője. — Mi sem természetesebb, hogy a tröszttel közösen egyeztetjük, mire van szük­ség. Most nerp új beruházá­sokra, hanem az ország ener­giaellátó hálózatának' a re­konstrukciójára kell fölké­szülnünk. A hálózat ugyanis, tíz, húsz, harminc éve épült. Mi ebben a programban kí­vánunk részt venni — ma­gyarázta az igazgató. Az országban például több tízezer oszlopkapcsoló van fölszerelve. A Magyar Villa­mosipari Tröszttel közösen még ebben az évben szeret­nék elkészíteni az új oszlop- kapcsolót. Magyarországon rendkívül nagy gond, hogy a szerelő­iparnak nincs nagy háttere. A gyárnak kitűnő az együtt­működése az NSZK-beli Weinmüller-céggel, s ennek eredményeként a villamos­szerelési cikkek családjában korszerű termékeket állít elő. Ebből a hazai piacot is ellátja. — Nagy gondunk, hogy sa­ját fejlesztési létszámunk rendkívül kevés — így az igazgató. — Ezzel csak a meglevő termékek technoló­giai gondozását tudjuk ellát­ni. A berendezésszerkesztés azonban nagyon rugalma­san, nagyon gyorsan új ter­mékekkel tudott megjelenni a piacon, például a tolókéses szakaszolóval. Az alumínium- házas-transzformátorprog- ramja is beindult. Az idén száz fölött lesz a gyártott ál­lomások száma. Jordániának tavaly szállítottunk ötven transzformátorállomást, ez tulajdonképpen saját konst­rukció. Az export növekedé­sében a berendezésszerkesz­tési osztály munkája is ben­ne van. A villamossági gyáriak na­gyon fontosnak tartják, hogy lépést tartsanak a tudomá­nyos—műszaki fejlesztéssel. Ezért honosították meg az elektronikagyártást. Közösen a volt VBKM Fejlesztési In­tézettel elkészítettek egy mikroprocesszoros élelmi- szeripari húskezelőt, s ez jól vizsgázott. Van mikropro­cesszoros liftvezérlésük is, a pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola azonban konku­renciát jelent. Szeretnék el­érni, hogy árban, gyártási föltételekben velük együtt tudjanak haladni. —Ránk támaszkodik a két nagy hazai szerszámgépgyár, a csepeli és a kőbányai a ve­zérlőszekrények gyártásában. Az áttörést még nem tudtuk elérni, pedig szeretnénk, hogy az elektronikus hajtás- szabályozást szintén mi gyártsuk, mi állítsuk elő. Ez nagyobb feladat, de nem mondunk le róla. S hogy a műszaki fejlesz­tés megbecsülését mindenki érezze, tavaly is, az idén is átlagon felül emelték a mér­nökök fizetését. — Nem a beosztást néztük, így a beosztott mérnök is kaphatott ezernyolcszáz fo­rintos emelést. Az volt a döntő, ki mit tesz le az asz­talra — mondta Varga Jó­zsef. Lajos Géza HILD-ÉRMES NAGYATÁD TANÁCSELNÖKE Városfejlesztő kompromisszum A Habitat világnapon, teg­nap, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság székházában Szabó János főtitkár átadta az idei Hild János érmeket, melyet ezúttal Ajka és Sá­rospatak közössége, illetve dr. Möcsényi Mihály egye­temi tanár és Hamvas Já­nos, Nagyatád tanácselnöke kapott meg. Jantrier Antal, a Hild-bizottság vezetője az utóbbi kitüntetést Nagyatád várossá fejlődése érdekében kifejtett kimagasló telepü­léspolitikai és Igazgatási munkával indokolta. Nagyatád tanácselnöke sem nagyatádi származású, mint ahogy a városlakók fe­le sem az, hiszen az egykor alig ezer lelket számláló te­lepülésnek ma 16 ezer la­kója van, akik úgy költöz­tek be a szomszédos falvak­ból. — 1931-ben Mikében szü­lettem, de Nagyatádon jár­tam polgári iskolába, majd Bajára a tanítóképzőbe. 1945 tavaszán végeztem el a pol­gári iskolát. Akkor, amikor még tanterem sem volt. Az udvaron és a tanárok laká­sán tanultunk. 1944 szilvesz­terén különösen sok kár ér­te a várost. Három és fél hónapig állt a front a Ri- nya mentén. A romokból kellett újjáépíteni a közsé­get. A tanítóképző után Ka­posváron kezdtem dolgozni, majd Kaposfő és Mike kö­vetkezett. Onnan hívtak az akkori járási tanácshoz, ahol 1963-ban elnökhelyettes let­tem. A háborús nyomok még akkor is látszottak Nagyatádon. — Nem volt merész lépés elvállalnia egy iskolaigazga­tónak az elnökhelyettesi széket? — Azzal érveltek, hogy így többet tehetek az okta­tásügyért. Az más kérdés, hogy hozzám került az egészségügy, a sport és az építésügy felügyelete is. Űj dolgokkal kellett megismer­kednem. Akkor is azt val­lottam, amit ma: az ember­nek nem kell mindenhez szakemberként értenie, ha­nem tehetséges munkatársa­kat kell keresni. Abban az időben erre különösen nagy szükség volt, hiszen Nagy­atád fejlődése is azokban az években kezdődött meg. Na­gyon. sok mindenben kellett döntenünk. A hatvanas éve­kig a település alig-alig fejlődött. Még kétszintes' épületet sem lehetett talál­ni. Az első emeletes ház a Széchenyi-téren készült el. Ma abban van a háztartási bolt. Nem hiszem, hogy va­laki is gondolta volna ak­kor. hogy a szomszédságá­ban korszerű lakótelep épül majd. Nagyatád tanácselnöké­nek volt alkalma megismer­ni a várost a romok között és lehetősége az újjáépítés­ben való részvételre. Hogy mennyire sikerült a kisvá­ros sajátos arculatának ki­alakítása, azt az 1983-ban elnyert Hild-érem is bizo­nyítja. A napkutatás gazdasági haszna A földfelszínt elérő és ott hasznosuló napenergai­mennyiség tér- és időbeli el­oszlásának térképezésére tu­dományos módszert dolgoz­tak ki az MTA Földrajztudo­mányi Kutatóintézetének szakemberei. A világszerte egyedülálló eljárás jól hasz­nosítható a naperőművek te­lepítésénél, az üvegházak el­helyezésénél, valamint a ve­tésszerkezet és a növénykul­túrák táblahatárainak meg­határozásánál. A térképek a napjainkban mind gyakrab­ban előforduló szélsőséges időjárás magyarázatát is elő­segítik. A kutatók a Somlódiegysé- get érő napenergia vizsgála­ta alapján fejlesztették ki a Föld bármely területén alkal­mazható módszert. A modell- területen egymástól függet­lenül meghatározták azokat a tényezőket, amelyek befo­lyásolják a napenergia tér­és időbeli eloszlását. A föld­rajzi szélesség, hosszúság, va­lamint a Nap évi és napi já­rásának ismeretében megál­lapították, hogy a légkör fel­ső határára érkező enegia- mennyiség mekkora hányada jut el a földfelszínre. Ezt kö­vetően feltérképezték a vizs­gált terület domborzatának lejtését és annak égtáji irá­nyát. Figyelembe vették azt is, hogy a földfelszín — a földhasznosítás módja miatt — a sugárzás milyen hánya­dát nyeli el, illetve veri vissza a légtérbe. Mindezek alapján matema­tikai számításokkal joulban meghatározták, hogy a térség egyes területein mennyi ener­gia hasznosul. A kutatók jól áttekinthető szemléletes tér­képen ábrázolták a napener­gia eloszlását és annak mennyiségét. A módszer gyakorlati al­kalmazása lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban a jelentős .napenergiát igénylő üvegházakat a legmegfele­lőbb helyre telepítsék. A ve­tésszerkezet és a növényi kultúrák táblahatárainak ki­jelölésénél ugyancsak hasz­nos figyelembe venni a nap­energia-térképet, mert az egyes növények fejlődéséhez különböző mennyiségű nap­sütés szükséges. A tudományos módszerrel készített térképek hozzásegít­hetik a kutatókat ahhoz, hogy a napjainkban mind gyakrabban előforduló szélső­séges időjárás okait feltárják, s ezeket a lehetőségekhez mérten csökkentsék. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, va­lamint a növényi kultúrák tér­beli elhelyezkedésének válto­zásai miatt a táj energia- hasznosítása is átalakul, s emiatt a légkörben helyi körforgások jönnek létre. A szakemberek szerint ez az egyik feltételezett oka a re­gionális időjárási szabályta­lanságoknak, s a szélsőséges jelleg — tudatos tájalakítás nélkül — idővel tovább foko­zódik. — A városnak már az 1960-as évektől volt rende­zési terve, amelyet Kovács Gáspár vezetőtervező „istá- polt” minden kiigazításnál. Szükség volt a módosítások­ra, hiszen a pillanatnyi kö­vetelményék erre kényszerí­tettek bennünket. Egyetlen konkrét példánál maradva: a nyolcvanas évek elején elké­szült három tízemeletes pa­nel-lakóház. Be kell ismer­nünk: nem illenek a város­képbe, viszont adott volt a terület, így döntenünk kel­lett, hogy hány lakást épít­hetünk oda. A Sáévnek ez­zel a technológiával kétszer annyi készülhetett el, mint mondjuk a középblokkos rendszerrel. Szükség volt a kétszáznegyven új otthonra, mert ebben az időszakban nőtt meg a város lélekszá- ma is. Kellenének az új la­kások most is, de egyre ke­vesebb lehetőségünk van la­kótelepi otthonok építte­tésére, ezért most inkább a családiházas lakótele­pek építésére biztatjuk az atádiakat. A város két te­rületén teremtettük meg ehhez a feltételeket: He- nészben és a Kiszely-lakó- telep szomszédságában. A Komfort szövetkezetét pedig egy korszerű, családi házak­hoz is megfelelő telchnoló- gia meghonosítására ösztö­nöztük. Azt gondolom, vi­szonylag előnyös helyzet­ben vagyunk'alapvető gond­jaink .nincsenek. Henész, Ki- vadár és Ötvöskónyi kivéte­lével rövidesen befejeződik a gázprogram. Nincsenek vízellátási gondjaink. Meg­épült az új víztorony, s ké­szülünk a minőség javításá­ra, 9. vastalanításra. Az áramszolgáltatás is korsze­rűsödik. A bellső területeken földkábeleket fektetnek le a légvezetékek helyett. 1988- ban bekapcsolódunk a táv­hívóhálózatba. Az idén állt üzembe a két darab egyenként ezervonalas kon­ténerközpont, s ezzel is ja­vult a telefonhelyzet. — Nagyatád földrajzi fek­vésénél fogva, illetve az itteni munkalehetőségek és a kórház miatt kereskedelmi központtá is vált. Az egy négyzetméterre jutó forga­lom jelentősen meghaladja a megyei átlagot. Ezért is­lenne fontos a tervezett be­vásárlóközpont megépítése. Hogy valóban elkészúmet-e, arra ma még nehéz lenne válaszolni. Attól függ. hogy az érintett ..kereskedelmi vál­lalatoknak milyenek a fej­lesztési lehetőségei. Gondja­ink hasonlóak a hasonló lép­tékű településekével. — Hamvas János a me­gyei tanács településfejlesz­tési és környezetvédelmi bi­zottságának elnöke is: jó is­merője a településfejleszté­si anomáliáknaik. A lehető­ségek között milyen út kép­zelhető el? — Amiről már szinte min­den fórumon szó esett: a térségi szemléletben való gondolkodás. Egy-egy adott körzet valamennyi tanácsá­nak össze kell hangolnia a munkáját. Közös érdekből közösen kell gondolkodni. A szűkös lehetőségek mellett olyan fejlesztéseket i terve­zünk, amelyek a régió érde­keit szolgálják. Ha csupán a mi térségünket veszem ala­púi, akkor kiderül, hogy mindegyik nagyobb telepü­lésnek van valamilyen sajá­tossága. Ezeket kell erősíte­ni, s máris elkerülhetőek a párhuzamosságok. Nem va­gyunk könnyű helyzetben. Minden lépésünket meg kell gondolni. Szükséges a pár­beszéd szomszédainkkal, s a ■ túlzott lokálpatriotizmus mellőzése. — Nagyatád egyre ismer­tebb város. Szívesen jönnek ide a külföldiek is, hiszen a szoborpark — túlzás nél­kül elmondható — világhí­rű, a gyógyfürdő pedig ha­tárainkon túlról is csábítja a vendégeket. A Hild-érmes város Hild-érmes tanácsel­nöke ezt feleli arra a kér­désre, hogy sikerült-e meg­őrizni a kisváros kisvárosi hangulatát, jó hírnevét? — Átgondolt településpo­litikával, társadalmi össze­fogással mindenképpen. Em­lítettem, hogy volt, amikor szükségből megalkuvásokra kényszerültünk. Azok az esetek is figyelmeztetnek bennünket, hogy nem sza­bad hibákat elkövetni. A kompromisszumokat úgy kell megkötni, hogy később se kelljen szégyenkeznünk. Nagy Jenő JÁTSSZUNK MOST EGYÜTT! Lakótelepek versengtek Nagyatádon Játsszunk most együtt! — ezzel a címmel fordultak a nagyatádiakhoz, a Jókai- és a Kiszely-lakótelepiekhez a tanácstagok és a Hazafias Népfront hetes körzeti bi­zottságának vezetői. Vasár, nap délelőtt tartották a sport­pályán a két legnagyobb la­kótelep vetélkedését. A ki­csik és nagyok, a vállalkozó családok teniszben, ping­pongban, kötélhúzásban, zsákbafutásban és a legkü­lönbözőbb ügyességi felada­tokban küzdőitek meg. hogy értékes pontokat gyűjtsenek lakótömbjüknek. Balaskó Lászlónétól, a ta­nácstagi csoport vezetőjétől hallottuk, hogy az ötletük nem várt sikert hozott. So­kan öltöttek melegítőt, hogy benevezhessenek a viadalra. Egy kicsit közelebb kerültek egymáshoz a lakótelepiek. Volt, aki a sportpályán is. merkedett meg a szomszéd­jával. Szentkirályi Antal a körzeti népfrontbizottság ve­zetője arról beszélt, hogy a vállalatok és az intézmények is sok segítséget adtak a szervezőknek. Ök ajánlották fel a díjakat is. A konzerv­gyár például rostos üdítő­italokat, befőtteket hozott. A rendőrség KRESZ-tesztek ki­töltését kérte. Vasárnap a Jókai-lakóte- lepiek bizonyultak jobbnak, övék lett a kupa. Tavasszal azonban a Kiszely-lakótelepi- ek visszavághatnak, hiszen a tervek szerint ezentúl éven­te két alkalommal, tavasszal és ősszel ismét megjelennek a lépcsőházak bejáratánál a felhívások: Játsszunk most együtt! Környezetkímélő fűtőrendszer Környezetkímélő üzem­módban működő kazán pró­bája fejeződött be az Észak- dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál, Győrben. A be­rendezéssel a gyengébb mi­nőségű szenek is úgy tüzel­hetek el, hogy a -lehető leg­kevesebb légszennyező égés­termék keletkezik. Az ÉDÁSZ-nál kísérleti­leg bevezetett korszerű tüze­lésmód a kénszennyezés csökkentésére irányuló program része, megvalósítá­sát több forrásból, kölcsö­nökkel ^s'táhnogatják.

Next

/
Thumbnails
Contents