Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
XLIII. évfolyam, 254. szám Ara: 1,80 Ft 1987. október 28., szerda Grótz Károly Vonóban Javait a vízminőség, de nem csökkent a zsúfoltság Megkezdődtek a hivatalos magyar—lengyel tárgyalások Somogyi pártmunkásküldöttség Bjelováron Szűrös Mátyás megbeszélései Willy Dondelingerrel Tegnap háromtagú somogyi páirtmunkáskül- döttség utazott hivatalos baráti látogatásra Bjelo- vár.ra Tóth Jánosnak, a magyeli pártbizottság titkárának vezetésével. Háromnapos látogatásuk során üzemeket, intézményeiket ikeresnek föl és a Jugoszlávia i tes tv ért erű 1 s t életével lismerkednek. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden megbeszélést folytatott Willy Dondelingerrel, a luxemburgi parlament külügyi bizottságának elnökével, aki az Országgyűlés meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintették a két ország, s ezen belül a törvényhozó testületek közötti kapcsolatokat. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az enyhülési folyamat előmozdításának és annak a szerepnek, amelyet az európai országok parlamentjei az össz-európai együttműködés, a párbeszéd erősítésében játszanak. Trautmann Rezső venezuelai képviselőket fogadott Grósz Károly, a magyar Minisztertanács elnöke Zbigniew Messner lengyel kormányfő meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Varsóba érkezett. Kíséretében vannak: Marjai Józsej miniszterelnök-helyettes, Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Patkó András pénzügyminiszter-helyettes. A magyar vendégeket a magyar és lengyel zászlókkal feldíszített varsói reoü- lőtéren Zbigniew Messner kormányfő. Józef Koziol miniszterelnök-helyettes fogadták és jelen volt Magyarország varsói nagykövete. Bi- czó György. A Grósz Károly kíséretében levő magyar küldöttség a hivatalos ünnepi fogadtatás után szálláshelyére hajtatott, majd a miniszterelnök a varsói Győzelem téren megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sírját. Rövid bejegyzést tett aiz ott találOrosz Károly a varsói repülőtéren vendéglátója, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök társaságában ható emlékkönyvbe. Ezt követően, még a délelőtti órákban a lengyel Minisztertanács épületében Zbigniew Messner és Grósz Károly részvételével megkezdődtek a miniszterelnöki tárgyalások. (Folytatás a 2. oldalon.). Három megye képviselői a Balaton jövőjéről A három Balaton-parti megye: Somogy, Veszprém, és Zala képviselőcsoportjai tartottak tegnap együttes ülést Szőlőskislakon. Pásztohy András, a somogyi képviselőcsoport vezetője mint házigazda a vendégek közt köszöntötte Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét, dr. Ábrahám Kálmán államtitkárt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét. Rosta Sándort, a BIB főtitkárát, Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint a három megye párt-, tanácsi és társadalmi szerveinek vezetőit. Elsőként Jandner Antal építésügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatót a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési terve végrehajtásának lehetőségeiről, majd dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese számolt be a tó vízminőségének javítása érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos kormányhatározatból adódó további feladatokról. Mindkét tájékoztató közös gondolata az volt, hogy bár az erőfeszítések nyomán javult a Balaton vízminősége, nem csökkent a tó túlterheltsége. Változatlanul jellemző a zsúfoltság, s ez tovább élezte egyebek közt a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a közlekedés és a kereskedelmi ellátás gondjait. Havasi Ferenc Nagy-Britanniába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára a brit kormány meghívására kedden Nagy-Britanniába utazott. Látogatása során megbeszéléseket folytat a. kormány, valamint a politikai, az üzleti és a pénzügyi élet vezető személyiségeivel. Megismerkedik a helyi irányítás és az ipari szerkezet- átalakítás szigetországi tapasztalataival. örvendetes, hogy a Bala- ton-parti idegenforgalom bevételei dinamikusan növekedtek. Ezek az eredmények azonban elsősorban a meny- nyiségi és nem a minőségi turizmus fejlődéséből származtak. Az utóbbihoz több pénz kellene, s ahhoz is, hogy az úgynevezett háttértelepülések nagyobb részt vállalhassanak a parti üdülőhelyek tehermentesítéséből. Mindezek alapján az OVH elnökhelyettese úgy ítélte meg: sokan túlzó reményeket fűznek a vízminőség javításában elért kezdeti eredményekhez, s egyebek között arra számítanak, ho^y jövőre ismét folytatódhatnak a tömeges építkezések. Mint mondta: a vízminőség-védelmi feladatok nagy része még megoldatlan, a Balatonért még sokat kell tenni. Alaptalan a híresztelés, miszerint az ÉVM javasolni kívánja a kormánynak az 1983-ban elrendelt építési tilalom feloldását. Csupán azoknak a korlátozásoknak a megszüntetését javasolják, amelyek indokolatlanul akadályozzák a minőségi fejlesztést. Dr. Ábrahám Kálmán ellenvéleményét hangsúlyozta e szelídített megfogalmazással kapcsolatban is. Mint mondta, a rekonstrukciókra ma is megvan a lehetőség. Beláthatatlan következményei lehetnek viszont a „kiskapuk” megnyitásának, hiszen az eddigi szigorú tilalomnak sem sikerült érvényt szerezni. Látni kell, hogy a Balaton terhelhetőségének vannak határai. Minden más szempontot ennek kell alárendelni. Lényegében ezt a véleményt erősítette Sarlós István hozzászólása is. Szerinte az, hogy valahol megvan a víz- és csatornahálózat, nem jelenti, hogy újabb építkezési hullámnak kell következnie. Ha ugyanis a tóparton egymásba érnek a házak vagy a kocsisorok, pihenésre alkalmatlanná válik az üdülőkörzet. Nehezményezte, hogy az ÉVM nem a kormány számára készített javaslatot, csupán egy általános jelentést tárt a képviselők elé. A két téma feletti háromórás vitában különböző vélemények és jó javaslatok sora hangzott el. Reidí János somogyi képviselő szerint nem szabad engedni a rendezési terv eredetileg meghatározott üteméből. Egyik zalai képviselőtársa azzal egészítette ki, hogy a jelentés 30 feladat késedelmes megoldását indokolja pénzhiánnyal. Így egyre több lesz az utak kátyúzásához hasonló félmegoldás, s ez már az eredményeket is kockáztatja. Lényegében valamennyi képviselő egyetértett abban, hogy nem volna helyes feloldani az építési korlátozást. Viszont ha tiltják, tegyék következetesen. Mint dr. Vida Kocsárd somogyi képviselő félig tréfásan megjegyezte : engedélyezzék az építkezéseket, de csak akkor, ha már az utolsó, eddig engedély nélkül épült házat is lebontották. Szólt arról, hogy az idegenforgalom a többi ágazatnál 20 százalékkal kedvezőbb áron termel dollárt. A gondok jó részét orvosolná, ha csak e többletet a minőségi turizmus fejlesztésére fordítanák. Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese arról szólt, hogy a tanácsok pénzhiánynyal küzdenek, s ez a fejlesztési programok megvalósítását is veszélyeztetheti. Elmondta, a személyi jövedelemadót is mindenki a lakóhelyén fizeti majd, az a miskolci is, akinek jövedelme részben balatoni villája kiadásából származik. A bevételek tehát majd ott, míg a terhek itt jelentkeznek. E visszás helyzet további végiggondolását indítványozta. Mészáros Győző somogyi képviselő szerint nem szabad engedni a fejlesztés megtorpanását. Egyebek közt a Boglár és Révfülöp közti kompjárat tervének megvalósítását említette. Ez azért is indokolt, mert Tihany zsúfoltsága már közelít a kritikus határhoz. Többen szóvá tették a sok helyen parlagfölddé silányuló zártkertek gondját. Elhangzott még: a Balaton és az idegenforgalom nem szociális intézmény. A zsúfoltság csak úgy mérséklődhet, ha kevesebb ember többet fizet. Ezektől a hatásoktól azonban külön intézkedésekkel meg kell védeni az őslakosságot. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke (jobbról) fogadta a hazánkban tartózkodó venezuelai parlamenti Uj erdő 40 ezer hektárra fagazdaság helyzetéről, fejlesztéséről küldöttséget Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden az Országházban fogadta azt a parlamenti küldöttséget, amely dr. Jósé Rodriguez Iturbénak, a Venezuelai Köztársaság képviselőháza elnökének vezetésével, a magyar országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, Véleményt cseréltek a két ország, a két 'törvényhozó testület kapcsolatainak helyzetéről, azegyütt- műiködés fejlesztésének lehetőségeiről. és áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit Is. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Cserven- ka Ferericné, az Országgyűlés alelnöke, valamint’ Antonio Casas Salvi, Venezuela budapesti 'nagykövete. Tájékoztató az erdő- és Az erdő- és fagazdaság helyzetéről, a fejlesztés feladatairól tájékoztatta az újságírókat Királyi Ernő, a MÉM erdészeti hivatalának vezetője kedden a minisztériumban. Elmondotta, hogy 1986— 1990 között 40 ezer hektárra kerül új erdő az országban. A múlt évben pyolcezer hektárral nőtt a fásított terület, az idén valamivel szerényebbek a tervek: 7700 hektáros telepítés várható. Az úgynevezett erdőfelújításban kedvező változás mutatkozik, s a fakitermelés is növekszik. Tavaly 8,5 millió köbméter fát vágtak ki az országban, 7 százalékkal többet az eredeti terv-előirányzatnál. A VII. ötéves terv időszakában évente 7— 7,2 millió köbméter fához jutunk az erdőkből, ezzel a fagazdaság eleget tesz a hazai tüzelőfaellátás igényeinek, a korábbinál több alapanyaghoz juttatja a fafeldolgozóipart, és a tőkés exportra is több jut. Az erdészeti szakemberek 2030-ig szóló távlati fejlesztési program megvalósításán dolgoznak. Ennek keretében 1990—2000 között 150 ezer hektárra telepítenek erdőt. A tervezési munkálatok már megkezdődtek; az elképzelés szerint az ezredforduló után elegendő fa áll majd a felhasználók, kereskedők rendelkezésére. A 2000-dik év után a hazai erdők fedezik majd a faszükséglet 75 százalékát, ez jobb a jelenlegi aránynál. A nagyszabású program, amelyről a szakemberek azt tartják, hogy a magyar táj arculatát is megváltoztatja, 7—8 milliárd forintos befektetést igényel, ám nem kevesebb, mint 80 milliárd forintos többletértékkel kecsegtet, a favagyon növekedése révén. A tervek szerint egyébként 5000 hektáron „visszaállítják” a korábbi erdőségeket a más célra használt területeken, 300 kilométer hosszúságú útkísérő fasorokat telepítenek, és 580 kilométerre tervezik a csatornákat kísérő fásítások hosszát. A savas eső — amely Európa-szerte súlyos környezetvédelmi gond — hazánkban az erdők 18 százalékát I betegítette meg. Különösen a kocsányos tölgyek szenvednek tőle. Európában másutt 24—27 százalékos a „fertőzés”. Erőteljes szakmai kutatómunka kezdődött a védekezés módjainak feltárására, egyebek között olyan fafajok nemesítésével és elterjesztésével próbálkoznak meg, amelyek ellenállnak a környezetvédelmi ártalmaknak. Az erdőgazdaságok, fagazdasági kombinátok kezelésében lévő fafeldolgozó üzemek teljesítménye örvendetesen növekszik, ez lehetővé teszi az exportteljesítmények további javítását is. A szakma több világbanki hitelprogramban vesz részt, és sikerrel pályázta meg az exportbővítő hiteltámogatásokat. A szakemberek remélik, hogy a termelés csaknem egyharmada tőkés exportra megy. Növekszik a fa energetikai jelentősége is; a telepítéseknél gondot fordítanak arra, hogy a későbbiekben is legyen elég tűzifa az országban.
