Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

1987. október 26., hétfő Somogyi Néplap 3 Együttes tanácsülést tartottak A térség közrendje és közbiztonsága Nem szégyen a futás TERMÉSZETESEN, EGÉSZSÉGESEN HÉTVÉGE Együttes ülést tartott Csur­gón az I. Számú Általános Iskola aulájában Csurgó, Zá­kány, Berzence és Iharosbe- rény tanácsa. Gál Endre, Csurgó tanácselnöke elöljá­róban elmondta: a ritka ese­mény megrendezésére az adott lehetőséget, hogy napi­rendi pontjaikat a testüle­teknek külön-külön is meg kellett volna tárgyalniuk, de mert mindenütt ugyanazok adtak volna számot eddigi tevékenységükről, éssze­rűbbnek látszott ez a megol­dás. Baranyai Nándor rend­őr százados, a nagyatádi ka­pitányság vezetője a térség közrendjéről és közbiztonsá­gáról, dr. Babina György, a Nagyatádi Városi Ügyészség vezetője a törvényesség hely­zetéről szólt a nagy testület előtt. Az építőanyag-ipar az első félévben 2,5, a harmadik ne­gyedévben pedig már 3,3 százalékkal termelt többet, mint múlt év azonos idősza­kában. Az építőanyagok jö­vő évi áremelkedésének hí­rére júliustól fokozódó ke­reslet és felvásárlás késztet­te az üzemek dolgozóit a többlettermelésre. így az év első kilenc hónapjában az alapvető építési anyagokbó1 jelentősen túlteljesítették előirányzatukat. Ebben a há • romnegyed évben például falazóanyagokból 6,8 száza­lékkal termeltek többet, mint múlt év első kilenc hó­A Somogy Megyei Tanács, az MTESZ és a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei elnökségei, valamint a me­gyei KISZ-bizottság az idén is meghirdeti somogyi mű­szaki, közgazdasági és me­zőgazdasági szakembereknek szóló pályázatát — erről döntött legutóbbi ülésén a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge Somogy Megyei Szerveze­tének végrehajtó bizottsága. A felhívás célja, hogy a dolgozatok készítői — szak­mai felkészültségüket, képes­ségüket bizonyítva — ily módon is segítsék a megye gazdaságában levő tartalé­kok, adottságok feltárását, előmozdítsák a megye sta- blizációs programjának si­kerét. A pályázat lehetőséget nyújt a jó tapasztalatok, eredményesen alkalmazott módszerek közkinccsé téte­lére a bírálóbizottság ér­tékes díjakkal jutalmazza a legjobb pályamunkákat: az egy első díjhoz 10 ezer, a két másodikhoz 5-5 ezer, a három harmadikhoz 3-3 ezer forintot adnak, a megyei KISZ-bizottság pedig 3 ezer forintos ifjúsági különdíjjal ismeri el az arra érdemesí­tett dolgozatot. A témajavaslatokból ki­tetszik: a pályázat kiíróinak az a szándéka, hogy napja­ink égető problémáinak megoldására mozgósítsák a somogyi szakembereket Egyebek között azt várják, hogy versenyképességet fo­kozó műszaki, gazdasági, ve­zetési módszereket, piacra orientált műszaki kostruk- ciókat, energiamegtakarítási eljárásokat, számítógép­alkalmazási megoldásokat mutassanak be a pályázók, Mindenekelőtt egy fontos tény: a nagyatádi rendőrka­pitányság területén a közrend és közbiztonság továbbra is megnyugtató, az állampolgá­rok személyi és vagyoni jo­gai, törvényes érdekeik vé­delme biztosítva van. Ezt a megállapítást támasztott^ alá Dr. Babina György is, bár néhány figyelmeztető jelre felhívta a tanácsok tagjainak figyelmét. A terü­leten elsősorban a vagyon el­leni bűncselekmények száma nő. Ahogy Prekly József ha­tárőr őrnagy, a csurgói tes­tület tagja ás elmondta: el­sősorban a közösségeknek kellene összefogniuk a meg­előzés érdekében. Dr. Horváth Ferenc or­szággyűlési képviselő ismét javaslatot tett arra, hogy ál­lítsák vissza a csurgói rend- rőkapitányságot. A válaszok­napjában. Ezen belül téglá­ból mintegy 60 millió darab a többlet, a keresett gázbe­ton falazóelemekből pedig 18 százalékkal növelték a ter­melést. Tetőfedő anyagokból 20. vasbeton födémgeren­dákból 11 százalékkal töb­bet termeltek az egy évvel korábbinál. A nagy keresle­tet azonban még így sem tudták kielégíteni falazó­anyagokból. égetett tetőcse­répből, vasbeton födémszer­kezetekből, ajtókból és abla­kokból. Szeptemberben a tüzép-vállalatoknál értéke­sített építőanyagok meny- nyisége 23 százalékkal ha­illetve azt, hogy miként szervezik a gazdálkodó szer­vezetken belül a vállalkozá­sokat, s milyen új utakon és módszerekkel érhető el a megye mezőgazdasági adott­ságainak az eddiginél jobb hasznosítása. A jeligés, egyéni vagy csoportok által készített pá­lyamunkákat 1988. február 15-ig várják az MTESZ me­gyei székházában. Az ered­ményhirdetés a jövő év má­jusában, a műszaki és köz- gazdasági hónap nyitóren­dezvényén lesz. ból kitűnt: az érdekeltek ezt szükségtelennek tartják. Az iharosberényi Tímár Lajosné szűkebb területük­nek gondjait említette. Pél­daként hozta fel: annyira elszaporodtak a besurraná­sos lopások, hogy a kert vé­géről is ellopják az éppen összegyűjtött gesztenyét. Papp Imre, Inke elöljárója az úgynevezett utazótolva­jokról beszélt, akik ilyenkor elárasztják a falujukat, s viszik a fenyőfákat, meg amit érnek. A zákányi Tóth Zsigmond felvetette, hogy az önkéntes segítőket jobban be kellene vonni a megelő­zésbe. Ennek fontosságát hangsúlyozta dr. Klauz Lász­ló, a Nagyatádi Városi Bíró­ság elnöke. Szóba került a vitában a gazdasági rendé­szet munkája is. ladta meg az egy évvel ez­előttit, s így a készlet is jelentősen, több mint 40 szá­zalékkal csökkent. A hiány további enyhíté­séről a kormány is intézke­dett. Biztosította a többlet- termeléshez szükséges ener­giát, a 200 millió forintot megközelítő állami ártámo­gatást, a szombat-vasárnapi műszakokkal járó többletbér fedezetét, továbbá szorgal­mazta újabb import építő­anyagtételek beszerzését a szocialista országokból. így az NDK mintegy 350 ezer négyzetméter azbesztcement tetőfedő-pala és 36 ezer da­rab ajtó, Jugoszlávia 2 mil­lió tetőcserép, 150—200 ezer négyzetméter burkolólap és 5 ezer tonna mészhidrat, Csehszlovákia pedig teteme; tételben egészségügyi porce­lánáru szállításával nyújt se­gítséget a gondok enyhítésé­hez. A tégla- és cserépiparban a szombat-vasárnapi pótmű­szakon túl azzal is növelik a termelést, hogy a hagyomá­nyos gyárak nem fejezték be a nyerstégla-gyártási idényt október 15-ig, hanem foly­tatták a munkát, s csak a fagyok beálltával állnak le. Azzal számolnak, hogy a ter­melés növelésével és a kész­letek leépítésével megköze­lítőleg 200 millió téglával és mintegy 9 millió égetett te­tőcseréppel értékesítenél: többet az idén, mint tavaly. A cementgyárak várhatóan a múlt évinél 250 ezer ton­nával több kötőanyagot ad­nak az országnak. A KISZ Politikai Képzési Központjának aulájában már reggel nyolckor nagy volt a nyüzsgés. A legtöb­ben melegítőben jöttek szá­mítva arra, hogy az előadá­sok, tornabemutatók és filmvetítések mellett moz­gás is lesz. Erre először a kilenckor indult erdei gya­logtúrán nyílt alkalom. Fő­ként olyan fiatalok jöttek el. akik igénylik és élvezik a mozgást. — Különféle egészségne­velési rendezvényeink azo­kat vonzzák, akik amúgy is próbálnak tenni valamit egészségük megőrzéséért — mondta Szabó János, a Vö­röskereszt városi vezetősé­gének titkára. — Ez alka­lommal főként az volt a cé­lunk, hogy alapszerveze­teink vezetőinek mintát és ötleteket adjunk hasonló programok szervezéséhez. A KISZ KB ilyen hétvégék rendezésére kiírt pályázatán 85 város közül az első há­rom közé kerültünk, s 20 ezer forintot nyertünk. Eb­ből a pénzből egy üzenet- rögzítőt veszünk, s a jövő év elejétől megindítjuk Ka­posváron telefondoktor-szol­gálatunkat. — A nem mozgó, dohány­zó emberek zömének való­ságos elmélete van az egész­ségtelen életmódja indoklá­sára. Hogyan lehetne az ő körükben is divattá tenni az egészséges életvitelt? — Már nemcsak beszélünk az egészséges életmódról: a korábbiaknál jóval több a lehetőség ennek a gyakorlá­sára is. Több a mozgási, sportolási lehetőség, s már válogathatunk a különféle egészségesebb élelmiszerek között. Persze ennél is több­re van szükség. Hogy az Egyesült Államokban vagy Finnországban divat lett az egészséges életmód, részben a gazdasági kényszerrel is összefüggött. Például egyes munkahelyeken csak nem dohányzókat alkalmaznak. Az egészségmegőrzési kor­mányprogram nálunk a po­litika rangjára emelte ezt az ügyet, s ez lehetővé teszi, hogy az egészséges életmód elterjesztése több legyen puszta óhajnál. , — Milyen eredménye lát­szik az eddigi munkának? — Például hogy ma már nem szégyen a futás. Pár éve még megmosolyogták a kocogókat; ma egyre többen érzik ennek a szükségét. Nagy érdeklődést keltett a SZÜV KISZ-eseinek szá­mítógépes egészségmegőr­zési szaktanácsadása. A gép a testsúly, a végzett munka jellege mellett a kedvenc ételekről „kérdezett” s arról, hogy rendszeresen „mo- zog-e” a vizsgált személy. Ezután másodpercek alatt kiírta jótanácsait, s még személyre szóló heti étrend­del is szolgált. — Egy hölgynek 22 kiló volt a súlyíölöslege, ám többeknek tanácsolt a kiíró 6—8 heti fogyókúrát — mondta Bertus Gábor prog­ramozó. — Én is megkap­tam, hogy étrendem egész­ségtelen; szerencsére súlyfö- löslegem nincs. ■< Közben már az egészsé­ges életmód jegyében kiírt gyermekrajz-, valamint ki­rakatpályázat eredményhir­detése zajlott. Az utóbbit a Zöldért Május 1 utcai boltjának kirakata — He­gedűs Lászlóné és Frank Józsefné munkája — nyer­te. A tornateremben a fo­gyókúrásoknak tartott be­mutató zajlott, s aki maga is vállalkozott egy kis moz­gásra az előcsarnoknak vé­geztethetett „fittségi tesz­tet”. Az egyik vérnyomás­mérővel Gutz Zsuzsanna gyógytornász dolgozott. — Ügy tapasztaltam, a 40 —50 éves korosztály fizikai edzettsége jóval nagyobb, mint a fiatalabbaké. Nyil­ván összefügg ez a mai ké­nyesebb életmóddal. — Hogyan lehetne meg­mozgatni a fiatalokat? — A játékos formákban hiszek. Az emlékezetes Sze­ged—Kaposvár vetélkedőnél például szó sem volt egész­séges életmódról, mégis ez­rek szálltak biciklire pusz­tán a játék, az élmény ked­véért. A túra visszaérkező részt­vevői közben nemcsak meg­tekintették a több vállalat által is rendezett termékbe­mutatót, hanem meg is kós­tolták a fehérjedús, ám szerencsére kalóriaszegény készítményeket. Csupán a^ Tejipari Vállalat 20 ezer forint értékű termékét kí­nálta kóstolásra, s emellett volt gyümölcslé és minden mennyiségben alma is. Délben értékes díjakat sorsoltak ki a túra résztve­vői között. A legáhítottab- bat, a BMX biciklit, Hor­váth Szabolcs a gyakorlóis­kola hatodikos kisdiákja nyerte, akinek eddig még nem is volt biciklije. Délután egészségnevelési kisíilmeket vetítettek, volt fórum és több előadás egye­bek között a szexuális szo­kásokról. A rendezők kezdeménye­zése dicséretet érdemel. Va­lóban vonzó reklámja volt ez az egészséges életmódnak. Irakban a hőségben — Irakban dolgoztam, és lehet, hogy hamarosan visz- szamegyek — mondta Árva János kaposvári autószerelő. — Kell a pénz, mert eddig mindent részletre vettünk, és jól ismernek minket a kölcsönzőben is.. . Ezért vállaltam havi negyven­negyvenötezer forintnak megfelelő bérért először a kubikolást is/ Hamarosan főgépész lettem, ami nem változtatott ugyan a lénye­gen: azért a pénzért nagyon meg kellett dolgozni. Meg aztán 60 fokos volt a hőség, rengeteg a féreg, a rovar, a hüllő, köztük skorpiók meg viperák... Ha belegondol, ez a pénz kevés az életért. Pedig még nem is beszél­tem a háborúról meg a bel­ső villongásokról. A kurdok például éppen akkor ejtet­ték túszul az egyik japán kolónia hídépítő munkásait, amikor — a Délviép fővál­lalkozásban — mi is éppen ott, Samawában építettünk két raktárbázist. Posta, bank, malom, kenyérgyár volt már a városban, de más aztán nem ... — Japán kolóniát emlí­tett. A tőkés országokból érkeznek vendégmunkások Irakba? — Bármilyen meglepő, igen. Az Egyesült Államok­tól kezdve Anglián és Fran­ciaországon keresztül Ja­pánig a világ minden tájá­ról érkeznek oda vendég- munkások. Irak így próbál­ja az olajbevételből felfej­leszteni az egyébként telje­sen elmaradott gazdaságot. Ugyanis iparról, mezőgazda­ságról, sőt még idegenfor­galmi haszonról sem beszél­hetünk; ha kiapadnának az olajkutak, Irak összeomla­na. így viszont megenged­heti magának azt a luxust, hogy a férfiak nagy része katona, legföljebb kereske­dő legyen, illetve a kettő kombinációja. A taxisofőrök és a benzinkutasok például egyúttal, rendszerint kato­nák is. Talán éppen ezért nem feltűnő a taxik cso­magtartóiban szállított fris­sen elesett frontharcos. Irak az ellentétek és az ellent­mondások országa. A vá­lyogházakban gyakori a szí­nes tv-készülék, és nem ritka a legkülönbözőbb por­tékák átrakodása egy-egy teve hátáról a Toyota cso­magtartójába vagy fordítva. Irakban a nő hátrányos helyzetű vagyontárgy, nyil­vános helyeken, például mo­ziban nem mutatkozhat. Ki­zárólag a fővárosban, Bag­dadban van már elkülöní­tett helyük. Erényeikre vi­szont nagyon is vigyáznak. A tizenhárom-tizennégy éves suhancoknak nemcsak tőrkésük, hanem lőfegyve­rük is van, s habozás nél­kül használják is a hűtlen­ség, illetve a csábítás gya­núja esetén. Szembeötlő a gyermekmunkaerő tömeges alkalmazása is; nem ritka a tizenkét év körüli árus, cipőtisztító, és — igaz, csak hallomásból tudom — a prostituáltak felhajtói több­nyire a saját gyermekeik. — Milyen veszélyt jelent a háború a külföldiek szá­mára? — Ez attól függ, hogy a munkahely mennyire esik közel a frontvonalhoz és a stratégiailag fontos helyek­hez. Közvetlen életveszély­ben voltam például, amikor egy épülő kéngyár géppark­ját kellett volna sürgősen átadni egy osztrák cég szak­embereinek. Ök ugyanis még vállalták volna annak az építkezésnek a folytatá­sát, amit mi már feladtunk. Éjfél körül kezdtük meg a daruk, targoncák, homokfú­vók számba vételét, és nem sokkal később megkezdődött az iráni támadás. A tüzér­ségi- és rakétapárbaj torko- lattüzei nappali fénybe bo­rítottak körülöttünk min­dent. A csodával határos módon mindnyájan megúsz- tuk ... Viszont nyugodtan pecázhattunk az Eufrátesz holtágaiban, a finomítóktól és az’ olajkutaktól három­száz kilométerre. (Nyolc hó­napig egy kevéske jóban is volt részünk.) — Mit szól a feleség az ilyen tartós távollétekhez? — Szükséges rossz — mondta. — Havi három- ezerkettőért takarítok a DRVV-nél, és a férjem ke­resete sem sokkal több, mint ötezer forint. Amikor meg­kereste a negyvenötezret és kézhez kaptam az akkori négyezer-kétszázötven fo­rintos itteni fizetését is, sokkal többre mentünk, mint mostanában. A gyere­kek meg nőnek — két lá­nyunk van —, ruha kell ne­kik, meg cipő. Taníttatni is szeretnénk őket. Meg jó vol­na egy nagyobb lakás is. Faliszőnyeget, remélem, hoz majd Irakból. Vallató Géza Többlettermelés az építőanyag-hiány enyhítésére A megye fejlődését segítik pályázat műszaki, közgazdász és agrár szakembereknek

Next

/
Thumbnails
Contents