Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
1987. október 24., szombat 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A Értékmentő tehetségvédelem A tehetség fogalmát legalább olyan gyakran vitatták, fogalmazták újjá az eltelt pár évtizedben, mint azokat a módszereket, amelyek révén kiválasztották a gondozásra érdemeseket. A viták végeredményét aztán — a zsákutcákat sem kikerülve — a gyakorlati élet követelményei alakították. Az általános iskola és gimnázium intézményrendszere nem volt képes azt a többirányú feladatot — mely a tehetségek felkutatása, intenzív képzése, valamint az átlagos vagy gyengébb képességű tanulók „szinten tartása” követelt tőle — eredményesen ellátni. A pedagógusok energiájának nagy részét a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása kötötte le. Alig egy évtizede következett be az a szemléletbeli változás, amely túlnőtt az „elitiskola” rosszízűén csengő értelmezésén, és szervezett keretek közé helyezve indította útjára a telietség- védelmet. Ebben a munkában országosan is kiemelkedő eredményt ért el Somogy és Baranya megye. Mégsem lehetünk elégedettek, ugyanis még mindig kevesen kerülnek be az egyetemekre, főiskolákra. A Somogy Megyei Tanács, valamint a pedagógiai intézet szakemberei ezért ismételten átgondolták a tehetség fogalmát és ehhez igazítva átszervezték a gondozás formáit. Eszerint „a tehetség a képességek halmozódása és egységbe szerveződése, amely gyakorlás esetén az átlagosnál magasabb teljesítményt eredményez.” A magasabb teljesítményre képes gyermekek felfedezéséhez azonban szükség van olyan személyekre — szülő, pedagógus, gyakorlati szakember —, akik észreveszik ezt a többletet, irányítják és gondozzák a tehetségek további munkáját. Ezért a szülői háznak, az óvodának, az általános iskolának és a középfokú intézményeknek olyan összehangolt munkájára van szükség, amelynek révén nem kallódik el az egyik vagy másik területen tehetségesnek tartott gyermek. A tehetséggondozás osztály- és iskolakereteket túlnövő formái közül megyénkben a magyar, a matematika, a fizika, a számítástechnika és a képzőművészet tantárgyban értünk el szép eredményeket. A havonként, MAGYARSÁGKUTATÁS Magyarságkutatás címmel a közeljövőben évkönyv jelenik ,rr.sg. A bemutatkozó kötet — amelyet az Országos Széchényi Könyvtár keretében működő tudományos intézet, a Magyarságkutató Csoport készített — tartalmazza a csoport tagjainak a nemzetiségi kérdéssel, a magyarok és a szomszédos országok kapcsolatával foglalkozó írásait, valamint a társadalom és művelődés kölcsönhatásait elemző tanulmányait. Az első évkönyvük összeállításával párhuzamoson már megkezdték „Magyarok a nagyvilágban” címmel egy kézikönyv szerkesztését is. A kötet áttekinti a határainkon kívül élő magyarság történetét, és bemutatja demográfiai, jogi, társadalmi és kulturális helyzetét az 1920- as évektől napjainkig. A Magyarságkutató Csoport két éve alakult, ismert szociológusok, történészek, néprajzkutatók, politológusok és irodalomtörténészek a tagjai. kéthavonként vagy kéthetenként tartott foglalkozások, illetve a nyaranta működő táborok alkották a foglalkozások keretét. A hatékonyság növelése céljából tovább bővítették a tehetséggondozás formáit úgy, hogy az rugalmasan alkalmazkodott a tehetség megjelenésének várható időpontjához — például a testnevelés esetében már az általános iskola harmadik osztályában megkezdték a szűrést. A tehetséggondozó munka, a személyek kiválasztása objektív teljesítményre alapozott mérést követeit. A következő időszakban is nagy gondot fordítanak arra, hogy a valóban arra érdemesek vegyenek részt a foglalkozásokon, jussanak tovább a speciális osztályokba, versenyekre. Egyes tárgyakból — mint például a matematika — a levelező foglalkozásokat kiegészíti a havonta-kéthavon- ta rendezett konzultáció. A fakultációk célirányos megvalósítása, a szakkollégiumok szervezése, a havonkénti csoportfoglalkozások, majd a nyári táborozás alkotja jelenleg a tehetség- gondozás intenzív formáját. Az országos középiskolai tanulmányi versenyek, vetélkedők, a közművelődési, és közgyűjteményi intézmények szakkörei, művészeti csoportjai és a megyei klubok jó teret adnak a képességek összemérésére, továbbfejlesztésére. Megyénkben ebben az évben 12 tantárgyból biztosítják a tehetségek kiemelt képzését. Legnagyobb érdeklődés a képzőművészetet, a testnevelést és a matematikát kíséri. Az utóbbi mű- ködösének eredményességét bizonyítja, hogy tavaly öt középiskolai tanuló került be az olimpiai keretbe, nyolcán pedig a pécsi és nagykanizsai olimpiai előkészítőbe. A foglalkozásokat vezető tanárok részére a megye évente 360 ezer, a nyári táborokra 70 ezer forintot biztosított. Ez utóbbiak, valamint a szakkörökbe való bejárás ez évtől önköltséges, úgyhogy a szociális helyzétet továbbra is figyelembe veszik. A bázisintézmények, mint a kaposvári Táncsics és Munkácsy, valamint a fonvódi gimnázium és a megyei pedagógiai intézet arculata eevre karakteresebben formálódik, s remélhetőleg a következő években is lesz elég — jól felkészült — pedagógus, aki vállalja a tehetségek gondozását úgy, hogy közben a személyiség erkölcsi formálásáról sem feledkezik meg. V. A. Nyugdíjas gyógyszerészek Iharosberényben Jó ez a hely! Olyan mint egy patika — mondjuk sokszor a tökéletes rendre, a tisztaságra. Az iharosberényi gyógyszertárban eszünkbe jutott ez a hasonlat. A hófehér bútorokon derűsen csusszant meg a napsugár, egyetlen halvány foltban sem tudott megkapaszkodni a szekrények makulátlanul csillogó üvegfelületén sem. Talpunk alatt a fekete-fehér kockakő mint egy porszemektől féltett sakktábla incselkedett a hatalmas ablakokon beáramló és mindent körülölelő fénnyel. Ehhez a környezethez el sem lehetett volna képzelni jobban odaillő gyógyszertárost, mint Rieder Gyulát. — Csaknem fél évszázada patikus vagyok, és a hetvenedik évemhez közelítek — mondta. — Tolnából származom, és Budapesten kaptam diplomát 1940-ben. A háború után a MÁV-kórház- ban dolgoztam tíz esztendeig. Az ötvenes években sok patika gazdátlanul maradt, ezt orvosolta a minisztérium felhívása, amely a budapesti gyógyszertárosokat vidéki munkahelyre irányította. Félszáz lehetőségből választottam a Tolna Megyei Gyógyszertári Központot. Gondos patikushoz illően figyelme megoszlott az irodában történt beszélgetésünk és a gyógyszerkiadás között. — Huszonnégy évig voltam ott gazdálkodási osztályvezető, s bár szeretem az embereket, e hosszú idő után hirtelen vidéki nyugalom, csönd után kezdtem vágyódni. így kerültem Iha- rosberénybe. Most már tudom, hogy nagyon jól választottunk: bombajó ez a hely. A szép patikához nagy lakást kaptunk, az emberek értékelik a munkámat. Miért ez a többesszám? Már az egyetemre is együtt járt a feleségével, házasságuk a 45. évéhez közeledik, harmonikus a „szövetségük". Dráma, opera, musical Színházi évad Siófokon E hónap végétől megkezdődik a színházi évad Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban. A hálom bérlet (Karinthy, Krúdy, Jókai) előadássorozataiban drámát, vígjátékot, musicalt, operát egyaránt láthat piajcl a közönség. Az idén 9 színház művészei vendégszerepelnek a Bala- ton-parti városban. A kaposvári Csiky Gergely Színház Örkény István Pisti a véraivatarban, Sla- womir Mrozek Rendőrség című drámaiját, va'amini Nyikolaj Erdman öngyilkos című zenés komédiáját adják elő. A szolnoki Szigligeti Színház társulata Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Borisz Paszternák Dclktar Zsivagó című színművét, illetve Swajda György Rákóczi tér című musicaljét, a pécsi Nemzeti Színház Kacsoh Pongrác Já- nns Kdtéz című daljátékét, a veszprémi Petőfi Színház Spiró György Az imposztor című komédiáját, a József Attila Színház Dario Fo Nem fizetünk, 'nem fizetünk című vígjátékét, a Madáth Színház: Ray Conney Páratlan páros című komédiáját mutatja be. Politikai kabarét kínál Hova ne rohanjak címmel a Mikroszkóp színpad művészgárdája, operettet a (győri Kisfaludy Színház: Kálmán Imre Cigány- prímás című művét adja elő. A szegedi Nemzeti Színház két operával: Verdi Aidájával és Erkel Bánk hámjával szerepel a műsorban, ezenkívül egv musicalt (Jerry Bock Hegedűs a háztetőn) és egy színművet (Ivó Bresan Díszvacsora a temetkezési vállalatnál) mutat be a siófoki közönségnek. — Mindenkinek ilyen feleséget kívánok — büszkélkedett, majd nevetve fűzte hozzá: — Azért én is jó férj vagyok! — Milyen volt a régi gyógyszerészképzés? — A két év egyetemet két év gyakorlat követte. A mi évfolyamunk volt az első, amelyik a gyógyszerhatás- tant tanulta, ma ez az egyik legfontosabb tantárgy az egyetemen. Az ilyen öreg harcosnak, mint én, természetesen „menet közben" kell mindezt pótolni. — Ha újra hivatást választhatna, gyógyszerész lenne? — Én csak a családomnak élnék — mondta a felesége, miután az is kiderült; négy gyermek útját egyengették. Unokáikról pedig rajongással meséltek. — Meddig dolgozik még? — Amilyen szerencsés voltam az életben, remélem, hogy megérem a száz évet. Addig. Tamási Rita RADIOÍEGYZET Korán reggel Alig egy éve múlt annak, hogy a Petőfi rádió érdekes kísérletbe kezdett. A túl komolykodó reggeli műsorokon jócskán változtatott, s egy könnyedebb, helyenként humoros műsort próbált kialakítani, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a fiatalabb nemzedék képviselőinek igényeit elégíti ki. Amolyan suliba indító műsor a Reggeli csúcs. amelyből bizonyára sok érdekes információt is megtudhatnak a fiatalok, s akadnak olyanok is, amelyek szolgáltató jellegűek. Az időpont — gondolhatnánk elsőre — remekül alkalmas arra, hogy ehhez a korosztályhoz szóljon a műsor, hiszen a döntő többség éppen hét óra körül a fürdőszobai előkészületekkel foglalatoskodik. Ebből aztán kézenfekvő az is, hogy bármennyire is igyekeznek eget verő igazságokat. magvas nézeteket közölni ebben az időpontban a rádió nem sok eredmény: érne el, hiszen minden erő feszítés ellenére csak háttér- rádiózásként „fogyasztják a műsort. Természetesen ez ellen az adás alkotóinak is megvan a maguk fegyvere, pontosan az, hogy meg sem próbálják a védekezést. Tudomásul veszik, hogy milyen feladat adott számukra, s ennek próbálnak megfelelni. Hihetnénk, hogy egy ifjúságnak szánt műsornak könnyű dolga van, hiszen elég a beatzenekarok felbomlásának és újjá alakulásának a főbb mozzanatait végigkísérnie, ám a valóság jócskán megcáfolja ezt. Más és más szemléletű, műveltségű fiatalok indulnak útnak reggelenként az iskolába, annak ellenére, hogy életkorban közel állnak egymáshoz. A szerkesztők szemlátomást törekszenek arra, hogy laza műsort sikerüljön ösz- szehozniuk. A fiatalos fesztelenséget példának okáért úgy kívánják hangsúlyozni, hogy . különböző játékos hangsúllyal pontos időt mondanak be, mintegy utánaszólva a magukat szépít- getó lányoknak: tíz perccel múlt hét óra. Egy másik kézzelfogható törekvés, hogy a hallgatók érezzék: sajátjuk a műsor. Éppen ezért, ha valaki találkozik egy diszkóban egy csinos leánnyal, de másnapra a nevét elfelejti, s csak azt tudja: szőke volt és Du- navarsányban lakik, akkor bízvást fordulhat a műsor szerkesztőihez: közlik az esetet a rádióban, s kérik is az ifjú hölgyet: jelentkezzék, mert valami fontosat akar mondani néki az a fiú. Csak azokat sajnálhatjuk egy kicsit, akik vállalják, hogy több napon át befáradtak a stúdióba, hogy elmondják ország-világnak: milyen volt a tegnapi napjuk. Néhány' perces betétek ezek, amelyekben betekintést kapunk a fiatalok hétköznapi életébe, problémáikba. E heti ismerősünk számára éppen nevezetes hét volt a mostani, hiszen először járt életében kozmetikusnál. Előtte való szorongásait, félelmeit tette közzé, amelyeknek hatására kozmetikust nem látott fiatal leányaink bizonyára erőre és bátorságra kapnak. Annak ellenére, hogy a végeredmény annyi lett a riportalany szerint: most vörösebb az arca. A példákból látható: nem egetverő bölcsességek hangzanak el a Reggeli csúcsban, hanem nagyon is hétköznapi problémák. Minden furcsasága ellenére szükség van a műsorra, mert az a réteg, amelyhez szól, tapasztalataim szerint hallgatja és szereti. Akik pedig azt szeretnék, hogy bölcsebb, komolyabb legyen a műsor, azokat megnyugtathatjuk: ott van arra még egy egész nap. Varga István Csokonai-ünnepség Csurgón „Imé midőn Éretted kiindulok az én balatoni utamra, sírni láttatik az ég, és szomorú felhőknek fátyoléval borította el kedvel- tető homlokát”. Eképpen kezdi „óhajtott szép kin- csecskéjének” már Somogy- ból keltezett levelét Csokonai Vitéz Mihály. A szerelem még tart Vajda Júlia és a költő között, ám Vajda úr, korának szokásai szerinti jogos félelme — állástalan emberhez nem adja lányát — tanítóskodni Csurgóra hajtja költőnket. 1798- at írunk ebben az időben, s nem tart egészen egy évig a költő csurgói professzorkodása sem. Ám a rövid néhány hónap is elegendő arra, hogy a felvilágosodás európai fényeit csempéssze a somogyi faluba. Éppen ezért megkülönböztetett figyelemmel is illik ápolni Csokonai Vitéz Mihály emlékét, szellemét, hiszen egyetemes értékei mellett nekünk somogyi kapcsolatai miatt még kedvesebb. A költő maga vallotta: „írok a XX. vagy a XXI. századnak”. Nekünk, mai somogyiaknak jövendölt az „első oskoláról”, bennünk remélte azt á jövőt, amelyben Somogy — és vele egész Magyarország — új Helikon lesz. Szelleme értékőrzésre kötelez, ezért is örvendetes minden olyan megemlékezés, amely hozzájárul a Cso- konai-hagyományok ápolá- ' sához. Erre példa a csurgói gimnázium ünnepi készülődése is. * * * Az alapításának immár 200. évfordulójára készülődő csurgói gimnázium október 26-án bensőséges, gazdag kulturális hagyományaiból merítő ünnepségre készül. Éppen száz évvel ezelőtt avatták fel ünnepélyes külsőségek között Aggházy Gyula országosan is számon tartott Csokonai-portréját. Már a reformkorban megalakult az önképzőkör „a hazai nyelv ápolására verses és prózai munkák írása és szavalása útján.” Baksay Sándor is e kör tagjaként végezte első irodalmi szárnypróbálgatásait. 1884- ben már Csokonai-kör néven szerepelt, és belépett a Kisfaludy Társaság pártoló tagjainak sorába, ezért értékes könyveket kapott, amelyből létrejöhetett a Csokonai könyvtár. Kondor József tanár-elnök irányításával színielőadásokat tartottak, hangversenyeket rendeztek. A befolyt pénzt a jeles költőtanár arcképének megfestésére fordították. 1885- ben a már összegyűlt 150 forint mellé a hiányzó 50-et kérték az iskolafenntartó egyházmegyétől, de a közgyűlés az iskola felfejlesztésének valós gondjai miatt nem szavazta meg. 1887. október 26-án avatták fel a festményt a ma már nem létező, a németek által a második világháború végén felrobbantott református templomban. Órára is pontosan 100 év múlva a mai csurgói iskola kíván áldozni névadója és az ő emlékét ápoló sok nemzedék előtt. Berták László József Attila-díjas költő, iskolánk volt diákja, egy kitűnően sikerült Csokonai- könvv írója tart előadást a névadóról, az énekkar a megzenésített versből ad elő, az életművéből összeállított vetélkedővel zárul a műsor.
