Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

Somogyi Néplap Á család: teljesebb élet A megye népesedési helyzetét vizsgálta meg az év elején a megyei pártbizottság és határozott a feladatokról. Szerdán - mint hírt adtunk róla - Kaposváron az Oktatási Igaz­gatóságon aktivaértekezleten Tóth János, a megyei pártbizottság titkára szólt a pártbi­zottsági határozatból adódó feladatokról. Előadását közöljük rövidítve. Aluljáró és peronok épülnek Űjjászületik a siófoki vasútállomás Somogy lakónépessége je­lenleg csaknem 355 000, mintegy 3500-zal kevesebb, mint 1970-ben volt. 1978-tól következett be lassú csök­kenés. Az elmúlt időszak vi­szonyait elsősorban a terme­lékenység és a halandóság alakította, mert az elvándoi'- lás jelentősen megcsappant. Egyes prognózisok szerint az ezredfordulóig — a ked­vező népességpolitikai intéz­kedések ellenére is — szá­molnunk kell a népesség fo­gyásával. Más vélemények szerint megállítható, megfor­dítható ez a tendencia ösz- szehangolt intézkedésekkel. A megye lakossága teljes foglalkoztatásának feltéte­lei — rövidebb időszaktól és kisebb térségek gondjaitól eltekintve — biztosítottak. A gyermekvállalás (illetve több gyermek vállalása) alapvető" anyagi-gazdasági háttere javult, bár az or­szágos átlagtól még elmarad. Jelentősen módosult a me­gye foglalkoztatási helyzete és szerkezete: az aktív ke­resők aránya kis mértékben csökkent úgy, hogy a férfi keresők nagyobb arányú csökkenését a nők munkába állása döntően pótolta. A lakáshoz jutás feltételei népesedéspolitikai célkitűzé­seinket is befolyásolják. Nőtt ugyan a munkáltatói segítés (kamatmentes köl­csönök, fuvarok, lakáshasz- nálatbavételi díj átvállalása stb.), mégis tetemesek a gondok: egyes rétegek, főleg az alacsony keresetűek és azok a fiatalok, akiknél hi­ányzik a megfelelő szülői háttér, szinte kilátástalan­nak érzik a helyzetüket és legfeljebb egy, ritkább eset­ben két gyermeket vállal­nak. A tanácsi törekvések eredményeként az elmúlt másfél évtizedben a bölcső­dei, óvodai helyek száma 60-70 százalékkal nőtt. Az utóbbi öt évben az általá­nos iskolai helyek növelése került előtérbe; a VI. ötéves tervben több mint 400 tan­terem épült — a tervezettnél több. A fejlesztési lehetősé­geket a demográfiai hullám átvezetése most középfokú intézményekben köti le. A kereskedelemben az alapvető célkitűzés — a te­rületi és ellátásbeli különb­ségek mérséklése — részint megvalósult; a kistelepülése­ken és a városi peremkerü­leteken is épültek új üzle­tek, a korszerű értékesítési formában üzemelő boltok aránya nőtt. A Politikai Bizottság né­pesedéspolitikai határozatai a gyermekvállalás növelé­sét szolgálják. Ez megnyil­vánul a társadalmi juttatá­sok emelésében és az új el­látási formák bevezetésében. A központi intézkedéseket a lakosság kedvezően fogad­ta. Ezek az intézkedések enyhítenek a gyermekneve­lés gondjain, de a születési szám növelésére, a több gyermek vállalására mérté­kük miatt sem ösztönöznek eléggé. A két vagy több gyermek vállalása esetén a család egyik tagjára eső jö­vedelemcsökkenést nem ké­pesek kellő mértékben ki­egyenlíteni. Olyan rétegek­nél tapasztalható a születési szám növekedése, ahol a szülők eltartó képessége, életvitele, jövedelmi viszo­nyai miatt társadalompoliti­kai szempontból sem indo­kolt ez. Gond a társadalmi juttatások reálértékének csökkenése is: megdrágul­tak a gyermekruházati cik­kek, sokba kerül az iskolás­korúak tanév eleji felkészí­tése. Az olcsóbb gyermekru­hák választéka a megyei kereskedelmi szervek jobb munkájának is függvénye. A nők munkakörülményei javultak, új szociális létesít­mények épültek. Több üzem­ben gólyaműszakot, kisma­maszalagot hoztak létre, egy- műszakos beosztást biztosí­tottak. A terhesek és kisma­mák részére könnyebb mun­kaköröket ajánlottak fel. Az újonnan belépő terhesek és kismamák foglalkoztatásá­ban korántsem elég megér- tőek a munkáltatók. Nem könnyű a faluról in­gázó nők helyzete. A csalá­dos nők túlnyomó többsége ennek ellenére sem vállal­ná, hogy kizárólagos háztar­tásbeli legyen: a 4-6 órás munkalehetőséget tartanák jobb megoldásnak. Az egészségügy szerepe je­lentős a népesedés befolyá­solásában. Az elmúlt 15 év­ben számottevők voltak a fejlesztések, és az egészség- ügyi alapellátás hálózata is kiépült. A megyei párt-végrehaj- tóbizottság is szorgalmazta, hogy minden városban ala­kítsák ki a család- és nővé­delmi tanácsadók hálózatát. Korszerűbbé vált a terhes­séggondozás, a szülészeti osz­tályok fejlettebb diagnoszti­kai módszereket alkalmaz­nak. A megyei kórház szü­lészeti osztályán pedig in­tenzív részleget alakítottak ki. Az egészségügyi ágazat fejlesztése, a magasabb szín­vonalú gyógyító munka eredményei jelentősek: csők-' kent a csecsemőhalandóság, kevesebb a terhességmeg­szakítás, nőtt a korszerű fo­gamzásgátló eszközök hasz­nálata. A népesedéspolitikai határozat végrehajtása ér­dekében tett intézkedések eddig nem változtattak a születés, a természetes sza­porodás, a halálozás ará­nyán. Megyénkben a hatva­nas évek közepétől a halan­dóság emelkedik. Ebben lé­nyeges a szerepe annak, hogy hosszú távon fokozato­san csökken a születésszám. A halálokok között emelke­dett a daganatos és különö­sen a keringési rendszer be­tegségeinek aránya. A közgondolkodásban alap­vetően betölti szerepét a házasság és a család intéz­ménye. A felbomló tradicio­nális családkép helyett még nem alakult ki a korsze­rűbb, a gyakorlatban is jól működő családmodell esz­ménye. A házasodási kedv vs csökkent: mind többen választják a házasságkötés helyett a kevesebb kötött­séggel járó — vagyoni szem­pontból sokszor kedvezőbb — élettársi kapcsolatot. Az országos átlagnál ki­sebb mértékben, de emelke­dik a bontóperek és a vá­lások száma. Az esetek két­harmadában a feleség a kezdeményező: az egyenjo- gúvá vált nők ma már több erőt éreznek magukban sor­suk önálló irányításához. Közrehat ebben az is, hogy a nők munkába állásával fo­kozódott leterheltségük; a férfiak pedig aránytalanul kevesebbet vállalnak a csa­ládi munkamegosztásban. Gyengül az érzelemgazdag együttlét, egymás támogatá­sa, a szerzés és az egzisz­tenciális érdekek elsőbbsége miatt. A nők függőségi vi­szonyának megváltozása to­leranciahiányhoz vezet: az új típusú konfliktusok meg­oldási készsége még nincs meg a családokban. Az ifjúság körében vég­zett vizsgálat szerint a vá­lások oka: a lakáshiány, a pénzért való hajsza, • az al­koholizmus, az elhamarko­dott házasságkötés, az érzel­mi elhidegülés, a szexuális meg nem értés, a házastár­si hűség megszegése, a biza­lomhiány és a megélhetési gondok. A statisztika szerint a viszonylag hosszú tartamú házasságok is válságba ke­rülhetnek. (A felbontott há­zasságok 38 százaléka 10 év feletti volt 1982-ben.) A fiatalok a családi élet­tel kapcsolatos kötelezettsé­geket helyesen látják, ne­hézségeit, próbatételeit azon­ban még nem ismerik pon­tosan. A házasságról kedve­zőtlen a képük. Az elváltak új házasságra ritkán adják a fejüket, s az új házassá­gokból született gyermekek száma is kevés. A felbontott házasságok többségében kis­korú gyermek is van, közü­lük sokan kerülnek állami gondozásba. (Megyénkben évente 300—350.) Változott a családi modell, a házasulandók többsége egy-két gyermeket tervez, de a megfelelő lakás, a biztos anyagi háttér után. A há­romgyermekes családideál nem valósult meg. Megyénk­ben is érvényes, hogy az életszínvonal, a kulturális szint emelkedése a termé­kenység csökkenésének irá­nyában hat. A család- és nővédelmi tanácsadás szerepét általá­ban helyesléssel fogadja köz­véleményünk, bár gyakor­lati hasznáról megoszlik a vélemény. Az iskola ismeret­nyújtással, szemlélet- és ér­zelemformálással, erkölcsi neveléssel járul hozzá a házastársi és szülői szerep alakításához. Vizsgálatok ta­núsítják, hogy a szülők — objektív és szubjektív okok miatt — kevesebb időt töl­tenek gyermekeikkel, kevés a közös tevékenység. A ne­velés — az iskolában is, a családban is — gyakran csak kioktató, nem eléggé meggyőző és érzelemgazdag. Az iskola és a család kö­zött az ésszerű munkameg­osztás nem alakult ki, pe­dig az ifjúság családi élet­re, szülői szerepre való fel­készítése ezt feltétlenül igé­nyelné. A megyei pártbizottság megállapította: kedvezőtle­nül alakul Somogy demog­ráfiai állapota. Jelentékeny a népesség elöregedése, ala­csony a születésszám. E fo­lyamat alakulása összefügg a megye .gazdasági, általá­nos, ellátási helyzetével is, amelyben a fejlesztések nem eléggé javítottak a feltétele­ken. Ezek a feltételek — közvetve és közvetlenül — befolyásolták a népesség ala­kulását, összességében vi­szont nem voltak elegendők ahhoz, hogy a demográfiai tendenciák megváltozzanak. Olyan objektív folyamat­ról van szó, amelynek meg­állítása, illetve jó irányba terelése több alapvető terü­leten meghaladja a megyei intézkedések lehetőségét. Igaz, hogy azok a felada­tok sem valósultak meg ma­radéktalanul. amelyek a né- pességpolitikai célkitűzé­sekből fakadtak és össze­hangoltabb, következete­sebb helyi (megyei) teendő­ket tettek szükségessé. Ezek figyelembevételével a me­gyei pártbizottság indokolt­nak tartja a demográfiai tendenciák összetevőinek, irányainak és ellentmondá­sainak tárgyilagos, előrejel ző számbavételét, a kedve­ző változásokhoz szükséges feltételek megfogalmazá­sát és — hangsúlyozottan — azoknak a politikai, társa­dalmi, állami, gazdasági, el­látási és szociális intézkedé­seknek a szorgalmazását, amelyekre a helyi (megyei) lehetőségekből adódóan mód van. A népesedési folyamatok, valamint az ezzel kapcsola­tos közgondolkodás és köz­hangulat alakulása kapcso­lódik a szociálpolitikai tö­rekvésekhez, a szociális fel­tételek továbbfejlesztéséhez. Hat ez a családalapításra, a gyermekvállalásra éppen úgy, mint az idős korúakról való gondoskodásra. Nyil­vánvaló, hogy a szociálpoli­tikai fejlesztések szorosan összefüggnek a népgazdaság teljesítőképességével, annak kibontakozásával. A megyei pártbizottság szorgalmazza, hogy a nép- gazdasági lehetőségeknek megfelelően az eddiginél is ösztönzőbb intézkedések szü­lessenek a kedvezőtlen népe­sedési tendenciák hatéko­nyabb befolyásolására. Je­lentékeny az igény a gyer­mekgondozási díj 3 éves ko­rig történő kiterjesztésére, a családi pótlékok elosztási rendszerének felülvizsgála­tára, illetve reálértékének megóvására. Szükséges a na­gyobb támogatás a gyermek- ruházati cikkekhez és indo­kolt, hogy a lakásvásárlás­kor a szociálpolitikai ked­vezményeket az előtörlesz­tésből vonják és ne a beke­rülési összeget csökkentsék vele. A fontos társadalompoliti­kai érdek különösen indo­kolttá teszi az 1985. évi me­gyei pártértekezleten meg­erősített és meghatározott komplex társadalompoliti­kai fejlesztési program cél­tudatos megvalósítását, ösz- szefüggésében az elmara­dott térségek felzárkóztatá­sára indult program végre­hajtásával. A megye lélek- számának gyarapítása szem­pontjából kedvező alternatí­vák erősítésére kell össz­pontosítani. Ezért szükség van a sokkal hatékonyabb szemléletformálásra, ideo­lógiai munkára is. A meglevő erőforrások koncentráltabb felhasználá­sával — a népesedési folya­matokat befolyásoló — egész­ségügyi és infrastrukturális feltételek javíthatók; na­gyobb gondot kell fordítani a nagycsaládosok, a fiatal házasok lakáshelyzetének megoldására, növelni a la­káshoz jutás esélyeit, az ága­zati, a helyi lehetőségek ki­használásával, mozgósítva a munkáltatók erre fordítható anyagi erőforrásait is. A VII. ötéves terv kiemelt programja a gyermekintéz­mények fejlesztése, az idős­korúak szociális otthoni he­lyeinek gyarapítása, a házi szociális gondozás kiterjesz­tése. A program megvalósí­tásához a gazdálkodó egy­ségek, társadalmi szervek, szocialista brigádok közre­működése is szükséges. A terhes- és gyermekes­anyák kedvező munkabeosz­tása, a nagycsaládosok vál­lalati segítése szolgálja e'Zt a célt éppen úgy, mint a megye kereskedelmi hálóza­tának minőségi továbbfej­lesztése. Elfogadhatatlan és tarthatatlan az olcsóbb szük­ségleti cikkek hiánya a me­gyében akkor, amikor az or­szágos hálózatban ezek kap­hatók. A megye egészségügyi in­tézményi fejlesztése, a mű- szerezettségi és személyi fel­tételek javítása is a progra­mot szolgálja éppen úgy, mint a hatékonyabb egész­ségügyi propaganda. A megyei pártbizottság a tömegpolitikai munka fel­adatául szabta, hogy mutas­sa be: a család biztosítja a teljesebb élet lehetőségét. Váljék hangsúlyosabbá a szülői szerepre való felké­szítés is. Az idén májusban kezdő­dött meg a siófoki vasútáU lomás rekonstrukciója. En­nek során új vágányok, pe­ronok épülnek, teherpálya­udvart kap a város, és a ré­gi állomásépület is megszé­pül. Csupor Béla állomás- főnök-helyettest a munkák jelenlegi állásáról és a hát­ralevő feladatokról kérdez­tük. — Jól haladnak az építők, a Betonútépítő Vállalat dol­gozói. Az új teherpályaud­var tulajdonképpen már el­készült, használható, csupán a biztonsági berendezések felszerelése van hátra. Ez viszont várhatóan csak jö­vőre segíti a munkákat. A még hiányzó Integrado- minó 70 típusú biztonsági berendezés a legkorszerűb­bek közé tartozik. A telje­sen automatikus váltóállítás mellett a tolató szerelvé­nyeknek is önműködően vég­zi ezt a műveletet. — Három új vágány és ugyancsak három csonka­vágány épült a teherpálya­udvarra. Ezeket az Integra- dominó üzembe helyezéséig kézi váltóállítással tudjuk üzemeltetni. Az állomás te­rületén lebontott vágányok miatt erre rá is kényszerü­lünk. A teherpályaudvar mellett egy irányítóközpont is épült. Innen irányítják majd az állomás összes váltóját és jelzőjét, ebben az épületben kap helyet az említett biz­tonsági berendezés is. — A személypályaudva­ron eddig öt személyvonat fogadására alkalmas vágány és mellékvágány üzemelt. Jelenleg — a régiek bontá­sa miatt — csupán három fogadóvágányunk van. Ter­mészetesen a régiek helyén újak épülnek, mégpedig a jelenleg használt legkorsze­rűbb sínekből. (A régi vá­gányok között van olyan is, amelyik 1895-ben készült!) Korszerű, széles peronok­kal és az ezekhez vezető aluljáróval is bővül a siófo­ki állomás, amely egyben le­hetővé teszi a vasút által el­választott két városrész kö­zött is az átjárást. — Most készülnek az új hármas, négyes és ötös szá­mú vágányok. A hónap utol­só részében kezdik a sínek fektetését és decemberben már használni is tudjuk. Ekkorra készül el a négyes és az ötös vágányok között az első széles peron . is. Az aluljáró építése a betonozási munkáknál tart. Az új vágányok átadása után, decemberben kezdik a most üzemelő régi vágá­nyok bontását. Helyettük a tavasszal készül új vonatin­dító csonkavágány. Később még egy emelt peront is épí­tenek a kivitelezők az első vágány mellett. A tervek szerint ezek a munkák az aluljáróval együtt a nyári szezon kezdetére készülnek el. — Más munkák is kapcso­lódnak a rekonstrukcióhoz. Felújítják a régi vasúti fe­lüljárót és a villamosítás miatt meg is emelik. A vas­úti híd helyett pedig — at­tól Északra — új Sióhíd épül. Az 1989-es nyári me­netrend életbe lépéséig ezek­nek is el kell készülni. A város keleti részében lakók­nak bizonyára jó hír, hogy ezen a részen is épül egv vasúti felüljáró; ezzel a te­herpályaudvar felett is meg­oldódik a két városrész ösz- szekötése. Az állomásépület felújítá­sa a tavasszal kezdődik. Mind az utasok, mind pedig az állomás dolgozói lényege­sen korszerűbb körülmények között tölthetik a várakozá­si, illetve a munkaidejüket. Az épület pedig visszakap­ja az 1920-as 1930-as évek­ben viselt külsőt. Lehőcz Rudolf Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA ,,Ezt a csatát megnyertük, s most jön 'a mezőgazdaság­ra ilyenkor jellemző felemás és képtelen vágy: essen az eső, imart az jót fesz az el­vetett magnak, a répasze­désnek és az őszi szántás­nak, de száraz, langymeleg időjárásra is szükség ‘ van, hogy könnyebben .boldogul­junk a imég kint levő kuko­ricánkkal”. Általában jellemző me­gyénk mezőgazdaságii nagy­üzemeire. hogy a ibúzavetés további üteme mast már a betakarítástól függ, vagyis attól, mikor kerül le a táblákról a vkuikorica és — ott, ahol termesztik — a cu ­korrépa. Kedden kezdődött és no­vember 20-ig tart !a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége So­mogy Megyei Szervezetének siófoki intézőbizottsága ál­tal rendezett műszaki > és közgazdasági hónap, számos tudományos egyesület és társaság helyi, illetve üzemi csoportjának közreműködé­sével. A rendezvénysorozat­ra ./ezúttal már tizenegyedik alkalommal kerül sor a Ba- laton-parti városban, s a program alapgondolata: megújulni kívánó társadal­munk nem rtélkülözheti az alkotó műszakiak és köz­gazdászok szellemi eröjeszí- téseit. s az előadások és vi­ták, a !tapasztalatcserék al­kalmasak az egyetemes tu­domány eredményeinek köz­vetítésére, a hazai kutatá­sok, fejlesztések irányainak és sikereinek széles körű ismertetésére. Ezen a héten folytatódott a megyében az az összehan­golt I közlekedésbiztonsági akció, melynek legfőbb célja az it­tas gépjárművezetés ará­nyának visszaszorítása, a gyalogosközlekedésnél < elő­forduló balesetek számának csökkentése; előadásokat, tartanak arról, hogy társa­dalmi összefogással * miként növelhető a közlekedés biz­tonsága. ‘Somogybán. A téma időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a lapunkban »közölt számos baleseti tudósítás, hír. Ezek­nek <— sajnos — ezen a hé­ten sem voltunk .szűkében. Pedig az ilyen közlemények is .közös célt szolgálnak, mindannyiunk érdekében íródnak — a megelőzés, a visszatartás szándékával és reményében. Régi és leendő vásárlói­nak, állami és 'szövetkezeti partnerei nők mutatta be ezen a héten legújabb termékeit, a gyártás folyamatát -a ka­posvári Kaposgép Vállalat. A hétfőn kezdődött és csütörtökön befejeződött szakmai véleménycsere mó­dot adott a gyártó, a forgal­mazó és felhasználó tapasz­talatainak ismertetésére a kaposvári .vállalat eddig for­galomba hozott „sikergépei- ről”, de szó esett tervekről, igényekről, ezután piacra kerülő gyártmányokról is. Hernesz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents