Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 245. szám Ara: 2,20 F* 1987. október 17., szombat Összefüggések A hetente megjelenő országos mezőgazdasági szaklap részletes elemzést közöl az idei búzaaratás tapasztalatairól; kutatja az igencsak eltérő terméseredmények okait, az átlagok alakulása mögött' rejlő összefüggéseket. Felsorolja azokat a dunántúli és alföldi mezőgazdasági nagyüzemeket, ahol 6000 kilót meghaladó átlaghozammal fizetett legfontosabb és legértékesebb kalászosunk. A Dunántúlon — Vas, Zala és Veszprém megye társaságában — Somogy azok között a megyék között szerepel, ahol egyetlen gazdaság sem található a „6 tonnások” sorában. A szomszédos Baranyában viszont hat. az északi megyehatár mentén levő Fejér megyében pedig kilenc is akad. Az okelemzés, ahogyan szerte az országban. Somogybán is megtörtént, s „bűnbakként” — érthető módon — az időjárás került az első helyre. A gondok sorozata már tavaly ilyenkor elkezdődött: a csapadékhiány sem a magágykészítésnek, sem a vetésnek nem kedvezett, az elmúlt másfél évtizedben az ország háromnegyed részén tavaly hullott legkevesebb csapadék. A mag rosszul vagy egyáltalán nem kelt ki, s azután következett az évszázad leghidegebb márciusa... Sorolhatnánk még az olyan körülményeket, amelyekről azt mondjuk: az ember nem tehet ellenük semmit, képtelen kivédeni a terméseredményeket károsan befolyásoló hatásokat. Egy ponton azonban elakadunk, s ez az alkalmazott technológia körén belül a vetőmagfelújítás mértéke. Pedig ez igencsak ’ kihat a termés- eredmények alakulására. Az olyan takarékosság, amely a fémzárolt, garantáltan jó minőségű vetőmag visszafogását célozza, visszaüt a termésátlagokban. A felújított búzavetőmag aránya Somogybán a most folyó vetésnél sem megnyugtató. A vetőmagtermeltető vállalat dombóvári területi központjának ellátási körzetébe tartozó Baranya, Tolna és Somogy megye gazdaságai közül az utóbbiaknál volt a legalacsonyabb az igény az elmúlt évekhez és a várthoz képest is felújított búzavetőmagra. A somogyi gazdaságok 1982-ben még több mint 11 600 tonnát kértek felújításra, tavaly már csak 9500 tonnát — aligha kétséges, hogy ez is „bejátszott” az idei eredményekbe —, a mostani vetéshez pádig alig többet, mint 9 ezer tonnát rendeltek. Az idei aratás olyan tanulsággal szolgált, amit nem volna szabad figyelmen kívül hagyni az őszi vetéseknél. Mert ha Fejér, Győr- Sopron, Baranya, Tolna és különösen Komárom megye eredényeihez nem is zárkózhatnak föl rögvest, termőhelyi adottságaik jobb kihasználásával teljesítőképességük maximumát azért mégiscsak nyújthatnák a somogyi mezőgazdasági nagyüzemek. A területi központ elegendő és jó minőségű, fémzárolt vetőmaggal készült fel az igények kielégítésére — 31 200 tonna őszi búzára kötött átvételi megállapodást a szaporító gazdaságokkal —, tehát megvan a lehetőség, hogy a vetőmagfelújítás eddigi viszonylag alacsony aránya kedvező mértékben nőjön. Ez is egyik feltétele a sikeres búzatermelésnek, a jövő évi gazdag aratásnak. Hernesz Ferenc Megválasztották a Biztonsági Tanács újtagjait Jogászkongresszus Siófokon Dr. Markója Imre igazságügyi miniszter előadása A Magyar Jogászszövetség vállalati jogtanácsosainak VII. országos munkaértekezletét - ahol dr. Antalffy György, az MJSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket - dr. Nagy László, a szövetség főtitkára nyitotta meg tegnap délután a siófoki Motel étteremben. Ezt követően dr. Markója Imre igazságügyi miniszter tartott előadást jogpolitikánk időszerű kérdései címmel. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán csütörtökön megválasztották a Biztonsági Tanács öt új — nem állandó — tagját a következő két évre. A 15 tagú testületben január 1-jétől Algéria. Brazília, Jugoszlávia, Nepál és Szenegál képviselője foglal Kovács Antal államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével pénteken hazaérkezett a magyar vízügyi küldöttség Prágából, ahol október 13. és 16. között részt vett a KGST-országok vízügyi vezetőinek értekezletén. A tanácskozáson tárgyaltak egyébek között a Tisza-völ- gyi országok vízgazdálkodási együttműködéséről, a A MEDOSZ központi vezetősége pénteken a szak- szervezet Jókai utcai székházában ülést tartott. A testület a gazdasági és társadalmi stabilizációs és kibontakozási programból adódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg. Czirmay Tibor, a MEDOSZ titkára előadásában rámutatott: az idei esztendő fontos feladata a kollektív szerződések módosítása; erre a bérek bruttósítása miatt van szükség. Az ezzel kapcsolatos főbb, irányt mutató elvek ugyan kialakultak, ám az értelmezésben viták mutatkoznak, ezért a MEDOSZ szükségesnek tartja, hogy az állami szervek — a szak- szervezettel egyetértésben — ágazati irányelveket adjanak ki, amelyek a sajátosságokra épülnek. A bérek bruttósításának kimunkálása nem a szaikszervezeti bizottságok majd helyet, miután Bulgária, az Egyesült Arab Emírségek, Ghana, Kongó és Venezuela megbízatása lejár. A további öt nem állandó BT-tag — Argentína, Japán, az NSZK, Olaszország és Zambia — megbízatása 1988. december 31-én ér véget. felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését megakadályozó módszerek kidolgozásáról, a mikroprocesszoroknak a vízgazdálkodásban történő alkalmazásáról. Az ülésszakra a tagországok anyagainak alapján a magyar küldöttség állította össze a modern vízgazdálkodás és a társadalom című előterjesztést, amelyet Kovács Antal ismertetett. feladata, hanem a gazdasági vezetésé. A végrehajtás sikere, vagy annak esetleges kudarcai viszont a szakszervezet»^, testületek politikai felelősségét is fölvetik. A MEDOSZ nem tartja szükségesnek, hogy vállalati szinten adjon részletes útmutatást a helyi szociális tervek készítéséhez. Azt azonban hangsúlyozza a szakszervezet, hogy a helyi bizottságoknak és az üzemi vezetőknek körültekintően kell fölmérniük a gondokat, és lehetőség szerint rangsorolni kell a szociális juttatásokat aszerint, hogy k:k az arra igazán rászorulók. A gazdasági szerkezet átalakítása szükségessé teszi, hogy a szakszervezet új alapokra helyezze — a SZOT koordinálásával — a partner ágazati szakszervezetekkel meglevő munkakapcsolatát. Az országgyűlés által elfogadott stabilizációs program, a gazdasági-társadalmi kibontakozás megalapozásához szükséges fő célkitűzések rövid értékelése után arról szólt, milyen feladatok végrehajtásával kapcsolatban hárul különösen fontos szerep a jogalkotásra és a jog- alkalmazásra. A munkaprogram végrehajtása megköveteli a gazdasági irányításának továbbfejlesztését, s ez többirányú feladatot jelent. A társadalom- és gazdaság- politika követelményeinek megfelelően korszerűsíteni kell a kormányzat irányító tevékenységét és szervezetét, a minisztériumok, országos hatáskörű szervek munka- megosztását, hatáskörét és felelősségét. Tökéletesíteni szükséges a népgazdasági tervezőtevékenységet, hogy jobban alkalmazkodjon a nem mindig előre kiszámítható módon változó feltételekhez. Gazdaságpolitikánk fontos feladata, hogy erősítsük a gazdálkodó szervezetek önállóságát és felelősségét, valamint érdekeltségét a hatékonyabb munkában. Az önállóság és felelősség növekedését az elmúlt években a jogalkotással több vonatkozásban is elősegítették. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte az állami vállalatokra vonatkozó szabályozás 1984. évi módosítását, amelynek alapján a vállalatok túlnyomó része önkormányzathoz jutott. A gazdálkodó szervezetek önállóságának további növelése elsősorban „gazdasági mozgásterületük” bővítését követeli meg; erősíteni- kell az önállóság jogi garanciáit is. A jogalkotás segítse elő, hogy a vállalatok és más gazdálkodó szervezetek tevékenységében egyre inkább a vagyonérdekeltség váljék meghatározóvá. Következetesen alkalmazni kell azokat a jogszabályokat, amelyek a tartósan fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos eljárást szabályozzák. Fontos követelmény, hogy a gazdasági tevékenységet folytató szervezetek és személyek jövedelmének, vagyoni helyzetének alakulásában a piacon való helytállásuk legyen a meghatározó. Ugyanakkor határozottabban kell fellépni a verseny tisztaságának megsértőivel szemben, a monopolhelyzettel való visszaéléssel és a tisztességtelen gazdasági tevékenység más formáival, továbbá a szerződéses kapcsolatokban jelentkező visz- szásságokkal szemben. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy növekedjen a jogszabályok stabilitása. Ezután a miniszter az eltelt nem egészen két évben megalkotott néhány olyan magas szintű jogszabályról szólt, amelynek gazdasági életünk szempontjából fokozott jelentősége van. Indokolta a földtörvényt, a Büntető-törvénykönyv, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatok szükségességét. A gazdasági-társadalmi stabilizáció szempontjából a Büntetőtörvénykönyv módosított rendelkezései közül azok a legjelentősebbek, amelyek a közélet tisztasága ellen elkövetett bűn- cselekményekkel kapcsolatosak. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy — különösen a gazdasági életben — megnőtt a korrupciós bűncselekmények súlya. Ez a közvéleményben jogos felháborodást kelt s határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségrevonást követel. A jogszabályok az adó kivetésére vonatkozó másodfokú határozattal szemben eddig csak a jogalap kérdésében biztosítottak bírósági utat, az összeg- szerűséget tehát a bíróság nem vizsgálhatta felül. Az új törvények magánszemélyek és jogi személyek részére egyaránt lehetővé teszik, hogy az adó összegének megállapításával kapcsolatban a bírósághoz forduljanak. A tartósan fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezet felszámolását a hitelezők, valamint maga a gazdálkodó szervezőt kérheti, a gazdaságirányítás szerveit tehát ez a jog — a gazdálkodók önállóságának elvével összhangban — nem illeti meg. Dr. Markója Imre ezután a magyar jogászok előtt álló néhány különösen jelentős jogalkotási feladattal foglalkozott. Többek között hangsúlyozta: társadalmi, gazdasági feladataink megoldása, állami irányításunk folyamatban levő korszerűsítése megköveteli, hogy a jogalkotás színvonala növekedjék, fokozottan érvényesüljön jogrendszerünk egysége és áttekinthetősége, erősödjön a szabályozás stabilitása és szűnjön meg a túlszabályozás. — A többi között ezek a tényezők indokolták — mondotta —, hogy napirendre tűzzük a jogalkotásról szóló törvény megalkotását. A törvényjavaslat — amelyet a Minisztertanács már elfogadott — még ebben az évben az Országgyűlés elé kerül. Miután részletesen szólt a törvény céljáról, jelentőségéről, a gazdasági ítélkezés néhány időszerű kérdésére, valamint a jogtanácsosi kart érintő problémákra tért ki. A siófoki tanácskozás három napig tart. Ma a többi között a pénzügyi politika időszerű tudnivalóiról, a gazdasági társulások fejlesztésének kérdéseiről, a felszámolásról, a szanálásról és ezek eljárási szabályairól hangzanak el előadások. Holnap a jogtanácsosok helye, szerepe, érdekvédelme lesz az értekezlet fő témája. Á KGST-országok vízügyi vezetőinek értekezlete Tanácskozott a MEDOSZ központi vezetősége elkészült a sétálóutca Tegnap a Csokonai fogadó dísztermében köszöntötték a kaposvári főutca építőit. Az ünnepségen megjelent Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára, valamint több helyi vezető. Papp János városi tanácselnök mondott beszédet; ebben szólt a megyeszékhely sétálóutcájának történetéről, összefoglalta az ötlettől a megvalósulásig vezető út eseményeit. Az utca elkészült, a kaposváriak örülnek neki. A sétálóutca építésének vezető tervezője Lőrincz Ferenc, a Somogy terv mérnöke; a kivitelezés lebonyolítója az Uti- ber, a kivitelezője pedig a Mélyépítő Vállalat siófoki építésvezetősége volt. A teljesség igénye nélkül íme az építés érdekében a legtöbbet vállalók: Somogy - terv, Ingatlankezelő Vállalat, Kögáz, Dédász, DRV, Posta, városszépítő egyesület, Kandeláber gmk, Kaposvári Villamossági Gyár, Mélyépítő Vállalat,, Utiber, Városgazdálkodási Vállalat, Tanép, Közúti Építővállalat, Reál kisszövetkezet. . A városi tanács elnöke azt is elmondta: néhány ház — köztük a legnagyobb, az An- ker-ház — felújítása még ezután következik, több üzlet portálja kicserélődik, a tömbbelsők feltárása folytatódik. Van korzónk, s jó rajta végigmenni. Sok százan tervezték s építették — ezrek örömére. (Az építés körülményeiről lapunk 3. oldalán Papp János, a városi tanács elnöke írt cikket.)
