Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. október 13., kedd Somogyi Néplap 5 Évadnyitó társulati ülés a színházban AZ ÁTADÁSRA VÁRVA Az öntevékenység kibontakoztatása Beszélgetés dr. Kormos Sándorral, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőjével TV-MÉZŐ Spanyolviasz Tegnap délelőtt a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központban tartotta évadnyitó társulati ülését a Csiky Gergely Színház. A szokatlanul késői kezdésnek közismert a magyarázata: a színház épületének rekonsU rukciója még tart. Ezzel kezdte mondandóját Babarczy László színházigazgató is, és elmondta, hogy az építkezés megfelelő ütemben folyik, s valószínű, hogy december utolsó napjáig be is fejezik a helyreállítást. Ez azt jelenti, hogy február végén vagy március elején már előadásokat tarthatnak a felújított épülétbeh. Babarczy László emlékeztetett arra, hogy a nyári szünet ellenére néhány jelentős dolog történt a társulat életében. Mindenekelőtt a bogiári nyári színházban nagy sikerrel és jó visszhanggal bemutatott Übü király-előadást,említette, valamint a Bernarda Álba múlt heti — Szófiában aratott — sikerét. A társulat művészi munkájának elismerése két díjban is megnyilvánult. Spind- ler Béla Somogy megye művészeti díját kapta meg augusztus 20-án, Jordán Tamás pedig éppen a társulati üléssel egyidőben vette át a kritikusok különdíját József At- tila-estjéért. Szomorú esemény is érte az elmúlt időszakban a társulatot: Balázs Andor, a színház nyugalmazott művésze elhunyt. Emléke előtt is tisztelegtek az évad első ülésén. Egyetlen új tagja van a társulatnak: Júlián Ria dramaturgként dolgozik a jövőben Kaposváron. Az első bemutató novemberben lesz, Gothár Péter a Rendőrség című Mrozek-darabot rendezi. Minden bizonnyal a tavasszal néhány külföldi meghívásnak is eleget tesz a színház. Ezek közül jelenleg egy berlini vendégszereplés látszik a legvalószínűbbnek — ott a Tom Jonest adják majd elő. Az igazgató bevezetője után dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a társulatot az új évad alkalmából. Hangsúlyozta, hogy a megyei tanács nagy figyelmet fordít a színház rekonstrukciójára, s örömmel említette, hogy a tanács által kibocsátott kötvények — amelyek a színház átépítéséhez az anyagi segítséget jelentik — az utolsó darabig elfogytak. Érdekességként jegyezte meg, hogy a fővárosban egyetlen nap alatt huszonhatmillió forint értékű kötvényt jegyeztek. Az évadnyitó társulati ülés hagyománya már: a színház színész tagjai titkos szavazással ilyenkor döntik el, hogy a múlt évadban — véleményük szerint — ki végezte a legmagasabb színvonalú művészi munkát. S ez a művész jogosult egy évig a Komor István-em- lékgyűrű viselésére. A szavazás alapján az idén a társulat Csákányi Eszternek adományozta az emlékgyűrűt. V. I. Dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője két napig ismerkedett a megye kulturális életével. — Most ugyan csak két napot töltöttem a megyében, de negyedszázada ismerem Somogy kulturális életét. Az utóbbi években továbbfejlődött az amatőrmozgalom, kibontakozott a művelődési közösségek, egyesületek élete. Olvasókörök, gazdakörök, művelődési egyesületek alakultak megyeszerte. A kezdeményező, lelkes lokálpatrióták új folyamatot indítottak el a helyi közművelődés kibontakoztatásában. A hagyományőrző együttesek, említhetem példának a buzsá- kiakat, féltőén óvják kulturális értékeiket, s ezzel hozzájárulnak nemzeti kultúránk gyarapításához. Azt tapasztaljuk mindenhol, hogy az emberek szívesen áldoznak időt, pénzt a praktikus ismeretek megszerzésére. Számos szabó-varró tanfolyam, kertbarátkor működik; ezek a közösségformálásból is kiveszik a részüket. — Lépést tartott-e az igényekkel az intézményhálózat fejlesztése? — Negyven településen újították föl a művelődési intézményeket. A tanácsoknak az eddigieknél jobban fölkeli készülniük arra, hogy jobb körülmények között biztosítsák a művelődési házakban a tartalmi munka kibontakoztatását. — A művelődési házak fenntartása költséges. A helyi gazdálkodás hatékonysága egyre nagyobb hangsúlyt kap. — 1986-ban másfél milliárd forintot adtunk támogatásra, a művelődési intézmények félmilliárd forinttal járultak hozzá a művelődési feltételek biztosításához. Az idén húsz százalékkal nőtt az intézmények bevétele is. A kisebb településeken azonban romlottak a működési lehetőségek, mivel saját bevételre nehezen tudnak szert tenni. — Somogybán sok a kis település. Ezeken a helyeken milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy növelhessék bevételüket a művelődési házak? — Növelniük szükséges a rendezvények számát, több közhasznú tanfolyam szervezésével gyarapíthatják bévéT SZOVJETUNIÓ:A 70. ÉVFORDULÓ 7 JVéletlen volt-e? „Nincs még egy esemény, amely olyan nagy hatással lett volna a XX. századra, mint a bolsevik forradalom.” Ezt nem szovjet tankönyvből vagy marxista műből idéztük, hanem az Amerikai Egyesült Államokban 1984- ben kiadott Politikai szótár a Szovjetunióról és Kelet- Európáról című könyv szerzőitől. Ez az értékelés nyilvánvalóan fölöslegessé teszi a címben szereplő 'kérdést. Valóban milyen véletlenről lehet szó olyan eseménynél, amely döntően hatott a modern történelem menetére. A már említett szótárban azonban az is olvasható, hogy az októberi forradalmat 1917-ben „fegyelmezett radikálisok kis csoportja” hajtotta végre, az ország viszont — úgymond — nem állt készen a forradalmi változásokra. Nem ez az egyetlen nyugati kiadvány, amely szerint a forradalom társadalmi bázisa vagy rendkívül szűk volt vagy teljesen hiányzott. DzewanovSky amerikai professzor például a Szovjetoroszország története című, 1985-ben megjelent művében októberi „összeees- küvők hatalomátvételének” minősíti, amit egy maroknyi, de jól szervezett kisebbség hajtott végre. Valóban ilyen volt a helyzet Oroszországban 1917-ben? Oroszország később lépett a kapitalista fejlődés útjára, bár igen gyors ütemben haladt. Nyilvánvaló tehát, hogy Oroszország Nyugat-Euró- pához és az USA-hoz képest elmaradottabb volt társadalmi, gazdasági és politikai tekintetben. Ez azonban nem gyengítette, ellenkezőleg: fokozta az orosz társadalom ellentmondásait és forradalmi potenciálját. A proletariátus munkaideje Oroszországban hosszabb, bére pedig alacsonyabb volt, mint Európa más országaiban. A parasztok döntő többségének nem volt elég földje, sem fölszerelése, jórészük pedig éhezett. A tömegek nyomorúságát csak élmélyítette az első világháború. A dolgozók szeteágazó politikai és más szervezetet építettek ki a jogaikért vívott harchoz, A legnagyobb tömeget összefogó szervezetek a szovjetek voltak — ezeknek 1917 őszére több mint 20 millió választott tagjuk volt. A munkásosztály létrehozta a gyári bizottságokat, a vörösgárdát és a munfcásmili- cíát is. A munkások ellenőrzésük alá vonták a termelést, és nem vonakodtak erőt alkalmazni ott, ahol a gyártulajdonosok különösen mereven elutasították őket. A cárizmus megdőlte után a parasztok maguktól kezdték elfoglalni a földesúri földeket. Ezt a jelenséget Lenin úgy értékelte, hogy a forradalom idején milliók és tízmilliók egy hét alatt többet tanultak, mint más álmos időkben egy esztendő alatt. A legfőbb tanulság, amit az 1917-es februári eseményekben a dolgozók egyre inkább elsajátítottak, annak a felismerése, hogy további forradalmi változásokra van szükség. A bolsevik párt 1917 szeptemberében kiadott Minden hatalmat a szovjeteknek! felhívása valóban megfelelt a telüket. Évek óta nő a szórakoztató rendezvények száma és látogatottsága. A kis települések esetében az amatőrmozgalom a biztosíték arra, hogy a bevétel növekedjék. A rendezőirodák műsorai drágák, de hamarosan életbe lép egy új rendelkezés, és a művelődési központok jogot kapnak rendezvények szervezésére. Arra számítunk, hogy -ezek az intézmények segítenek majd a kisebb települések gondjain. Olcsóbbá válik ezzel a műsorszolgáltatás. Jogszabály készül: az amatőr együttesek is lehetőséget kapnak arra, hogy bevételeikkel hatékonyabban gazdálkodjanak. Somogyi látogatásom tapasztalatai is meggyőztek, hogy a közművelődést az eddigieknél komplexebb módon kell értelmeznünk. Nagyon fontos szerepe van a művelődési igények fölkeltésében és kielégítésében a rádiónak, a televíziónak, a sajtónak is. Kiterjedt könyvesbolthálózatunk van. Az emberek egymás közti kommunikációja is része a közművelődésnek. A kis településeken arra kell törekedni, hogy legyen legalább egy hely, ahol a lakosok találkozhatnak. Faluházban, könyvtárban, bárhol. Nem tartható tovább az a nézet és gyakorlat, amely fölparcellázza a művelődési tevékenységet. Ha a művelődési ház otthonosabb,, mint a könyvtár, vonjuk össze a tevékenységüket. Az állampolgárok szemével kell fölfedeznünk az új lehetőségeket. A szűk szakmai érdekek nem segítik előbbre a közművelődést. ■ — A személyi feltételeket milyennek ítéli meg? — A jövőben mind meg- határozottabb tényező lesz a közművelődésben is a személyiség. A hivatalnoki szemléletet föl kell számolni. Ebben számítunk a helyi tanácsok támogatására is. A képzés megújításában erősíteni kívánjuk a hivatástudatot. Somogybán is megkezdődött a középfokú népművelőképzés, más megyéket is ösztönzünk erre. Az értelmiségiek legyenek a kultúra hordozói, átörökítői. Szorgalmazzuk a népművelők anyagi megbecsülését; a helyi tanácsok ebben szintén sokat tehetnek. H. B. Soha nem találtam föl semmit, de nem is bánom, mert emiatt indulatok nélkül tudok beszélni a televízió Felkínálom — népgazdasági hasznosításra című sorsáról. Annyit viszont tudok, hogyha föltalálnám egy megvilágosodott pillanatomban a közmondásesan nehezen föltalálható spanyolviaszkot, akkor nem Pomezanski Györgyhöz, a Felkínálom szerkesztő műsorvezetőjéhez folyamodnék segítségül, hogy legyen segítségemre a televízió nyilvánossága révén kihasználatlan viaszelőállító kapacitások föltárására. A baj csak az, hogy biztosan nagyon rosszul tenném, mert elképzelhető, hogy a műsor végéig több ajánlat is érkezne, s nekem, a találmány birtokosának, huncutul csak annyit kéne mondanom: a tárgyalások eredményeire a következő műsorban visszatérünk. Aztán vissza is térnénk, megnevezve a leendő gyártót, részletesen elemezve a szabad kapacitás teremtette volumen nagyságát, s ígéretet tennénk, hogy ekkor meg akkor, de legkésőbb karácsonyra a polcokon lesz az olcsó és külföldi alapanyagok importját megtakarító magyar spanyolviasz. ». A műsorvezető nagyon lelkes volna e helyt, árca azt sugallná: lám-lám, érdemes veszkődni a sok különc feltaláló alakkal, népgazdasági- lag hasznos tevékenységet folytat valamennyi. Nincs bűvösebb szó mostanában ugyanis, mint a népgazdaság. A magam részéről már-már vigyázzba vágom magam, ha meghallom. Tehát: a találmány várható sikerét eleve megakadályoznám azzal, hogy nem a Televíziónak kínálnám föl nép- gazdasági hasznosításra, hanem — mondjuk — a népgazdaságnak. A népgazdaság bizonyára kutyába sem venné az én népgazdaságilag hasznos találmányomat, azon egyszerű oknál fogva, mert a népgazdaság ilyen. S itt jön a Felkínálom műsorának azon gátja, amelyet átlépni képtelen. Nem is lehet rá képes, hiszen valami helyett van. Egy olyan mechanizmust hivatott helyettesíteni, amelyik rosszul — vagy egyáltalán nem — működik. Mert a találmányok szabadalmaztatására, hasznosítására, mielőbbi alkalmazására vannak hivatalaink. Ha például televízióműsort kell csinálni abból, hogy az eloxált alumínium-polcrendszer alkalmazása várhatóan milyen eredményekkel jár, akkor ezeknek a- hivataloknak kevesebb a felelősségük munkájuk során. Én mint néző, műszaki járatlanságom tudatában nem szívesen döntöm el, hogy szüksége van-e a lombfűrésznek rögzítésszabályozóhoz, de — mert nem értek hozzá — szépen hangzó, logikus érveléssel meg lehet győzni. Csupán az ellen van kifogásom, hogy ezt televíziós produkcióként adják el. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a szokásos reklám jellel, X-szel, jelölték a Rádió- és 'Televízióújságban a műsor címe után, hogy fizetett adásról van szó, tehát a Felkínálom-ot is ekként kezeljük. Nos, mára — nem tudni miért — ez már megszűnt, azt sugallva ezáltal,- hogy a műsor esetében többről van szó, mint holmi rek-< Iámról. Netán már művészi teljesítményt js gyaníthatunk egy-két fölfedezésben. Mindenesetre rendületlenül nézem a műsort, s várom a találmányt, amely igazán kedvező irányba lendíti népgazdaságunk szekerét. A sok apró-cseprő lelemény mellett azonnal rá fogok ismerni arra a bizonyos várva várt nagyon nagy találmányra. Onnan, hogyan nagyon nagy lesz. Varga István Bőséges ajánlat Uj filmek a televízióban Több, nagy érdeklődésre számot tartó alkotással jelentkezik októberben a teleA bolsevik párt aktivistái űrlapokat szórnak szét Moszkva utcáin 1917-ben, a kettős hatalom idején dolgozó osztályok és rétegek érdekeinek. Élőször ezt a jelszót 1917. áprilisában hirdették meg, s az ideiglenes kormány, illetőleg a szovjetek kettős hatalma idején, vagyis július elejéig a forradalom békés fejlődését szolgálta. Erre az időre a szovjetek vezető szerveiben a bolsevikok kerültek többségbe. Fontos volt az is, hogy élvezték a hadsereg mintegy a felének támogatását, köztük a hátországi helyőrségek kétharmadáét. Az október véletlen voltát és nem demokratikus jellegét hirdető nézetek egyidősök a szovjethatalommal. Erről az álláspontról szemlélve azonban érthetetlen, hogyan állta ki a szovjethatalom a kegyetlen polgárháborút; miért tudott döntő vereséget mérni a második világháborúben a náci Németországra, s 40 évvel később hogyan tudta ez az ország — amelyben a forradalom előtt a lakosság zöme nem ismerte a villanyt — megnyitni az utat a világűrbe az első szput- nyik felbocsátásával... Számtalan hasonló kérdést lehetne fölsorolni. Ezekre azonban a szovjet történelem 70 esztendeje válaszol. Jurij Igrickij vízió. Minden bizonnyal közéjük tartozik Németh Lászlónak Az eklézsia megkövetése című művéből készült film is Adám Ottó rendezésében. Nem kevésbé lesz izgalmas a Lev Tolsztoj életének utolsó szakaszáról készített alkotás sem; Száraz György Megoldás című televíziós játéka Szabó Sándor. Végvári Tamás, Bács Ferenc és Tarján Györgyi közreműködésével. Újdonságnak számít a Juno és Avosz címmel képernyőre kerülő szovjet rockopera, amelynek történetét Andrej Voznyeszenyszkij írta. Az opera bemutatója öt évvel ezelőtt volt, a New York Times és a Spiegel is elismerően írt róla. Ugyanezen a napon még további szovjet alkotásokat is láthatunk, hiszen ekkor, október 17-én lesz a Szovjet Televízió napja, s a politikai magazinokon kívül ifjúsági és természetfilmeket is láthatunk, valamint a ’Moszkva— Budapest közötti vitaműsort. Egy másik rockoperát is sugároznak majd, A. L. Webber Requiemjét, Placido Domingo, Sarah Brightman és Paul Mileskingston szereplésével. Kiemelkedik még a kínálatból a Frederico Garcia Lorca életéről készített balettműsor Christopher Bru~ ce-nak, a londoni Rambert Balett vezető táncosának főszereplésével.
