Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

Rácsodálkozott a szekercére a német ács NDK-beli fiatalok a Tanépnél 85 éves az IBUSZ Az IBUSZ fennállásának 85. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak pén­teken a MUOSZ székházá­ban. Az 1902-ben 800 ezer korona alaptőkével létreho­zott első hazai idegenforgal­mi és utazási részvénytársa­ság múltját Szemenkár Eri­ka vezérigazgató idézte fel. Elmondta, hogy a részvény- társaság első társasútja egy 85 napos keleti utazás volt. A harmincas években rend­szeresítették az úgynevezett filléres vonatokat, amelyeket 1940-ig több mint 3 millióan vettek igénybe. Ma már az IBUSZ szervezésében évente több mint 200 ezren utaznak külföldre, s 750 ezer külföl­di látogat el hazánkba. A külföldiek utaztatásából szár­mazó konvertibilis bevétel az idén várhatóan eléri a 175 millió dollárt, ez csaknem 40 millió dollárral lesz több a tavalyinál. A kongesszusi turizmus fellendítése sem újkelető cél, hiszen az RT alapító ügy­rendjében is feladatai között jelölték meg. Az utazási vál­lalat is közreműködött az 1905-ös magyarországi kri­minológiai kongresszus, va­lamint az 1909-ben megtar­tott nemzetközi orvoskong­resszus lebonyolításában, az utóbbira csaknem ezer kül­földi vendég érkezett. Ma rpár évente körülbelül 40 kongresszus megrendezésé­ben vállalnak részt, nem rit­kán 3—4 ezer vendég utazta­tásával. Az aprópénz lebecsülésé­vel eddig is többször talál­koztam, az üzletek pénztárai­nál, amikor a vevő Joghegy­ről odavetette: az apró ma­radhat! Láttam aprópénzt marokszámra gyerekek játé­kaként, az utcán elszórva, hamutartóba gyűjtve. A leg­kirívóbbnak azonban azt az esetet tartom, amikor a Má­jus 1. utcai borítékossors- jegy-árusító visszaöntötte egy fiatalember markába az aprópénzben — 10, 20 és 50 fillérekben — leszámolt 10 forintot, mondván: „ezt én nem fogadom el, ,nem tudom senkinek visszaadni!" Lehetetlen visszaadni a fiatalember arckifejezését, amikor hebegve kérdezte: „Mondja iaz aprópénz nem pénz?” A közmondás jutott eszem­be: „aki a kicsit nem becsü­li .. Dr. Sz. J. Ölt az esztelen féltékenység Gazdag honismereti gyűjteménye van a nfklai általános is­kolának. A falu múltját, tárgyi emlékeit gyűjtötték össze a diákok, és az osztályteremben tárlókban mutatják be az ér­deklődőknek Típusmódosítás A Merkur tájékoztatása szerint szeptember 28-tól ok­tóber 2-ig még idei, illetve 1988 évtől kezdődő szállításra Lada Szamara személygép­kocsira típusmódosítást fogadnak él azoktól, akiknek 1987. július 31-ig befizetett és a Merkúrnál jelenleg érvényes bármilyen Lada előjegyzésük ' van. Ugyancsak hétfőtől, lehető­ség van típusmódosításca az indiai Maruti 800-as és a ju­goszláv Tas Volkswagen Golf 1300-as személygépko­csira is. A budapesti Szent István bazilika tetőszerkezete jelentős fel­újításra szorul. A munkát a Középület-építő Vállalat végzi. Most a szentély fölötti részen dolgoznak az ácsok és tetőfe­dők. A tető egy részén új, végleges borítást készítenek — Három éve létesítettünk kapcsolatot a magdeburgi közlekedési, park- és mély­építő vállalattal — magya­rázta Büchler Tamás, a Tanép személyzeti vezetője. — Ennek keretében ipari ta­nulóink a baráti német ál­lamban tölthetnek három hetet, amelyből kettő mun­kával, egy pedig üdüléssel telik. Cserébe mi NDK-beii fiatalokat fogad jnk. Az öt mélyépítőből, három kertészből és két ácsból al­Az apró is pénz ló magdeburgi tanulócsoport jelenleg Kaposváron tartóz­kodik. Peter Blum mérnök­tanár a küldöttség vezetője. — Magyar szakmunkások­kal közösen dolgoztunk Bog- lárlellén, az Erzsébet utcai építkezésen. A nyelvi ne­hézségek ellenére jól megér­tettük egymást, együtt gon­dolkodtunk, barátkoztunk, s szerintem ez a legfontosabb. — Milyen szakmai tapasz­talatokkal térnek haza az NDK-ba? Heiko Bathge, mélyépítő: — Más formájú szerszá­mokkal dolgoznak a magyar szakmunkások. Reiner Niwe, ács: — Azt tapasztaltam, hogy önöknél jobb az építőanya­gok minősége. Nálunk a mennyiségi szemlélet ural­kodik az építőiparban. Amit a magyarok szekercének hív­nak, azt a szerszámot ötle­tesnek találtam, de dolgozni nem tudtam vele. Már meg­szoktam a nálunk használa­tos kalapácsot. Tetszett a kézi fűrész, nekünk ilyenre nincs szükségünk, mert nem készítünk tetőt fából. B A Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 227. szám 1987. szeptember 26., szombat Az igaz, hogy az érzelmek­nek nem lehet parancsolni, de azért vannak esetek, ami­kor nem árt mérlegelni, hogy kivel létesít kapcsolatot az ember. Ignácz József 26 éves ka- posszerdahelyi lakos igen agresszív alaptermészetű em­ber. Emiatt rendőri fel­ügyelet alatt is állt koráb­ban. A munkát, a hasznos él- foglaltságot nagy ívben ke­rüli. 1986 őszén megismerkedett egy özvegyasszonnyal, aki két kiskorú gyermeket ne­velt, s rendezett körülmé­nyek között élt. Az ismerke­désből fokozatosan intimebb kapcsolat alakult ki, majd házasságot kötöttek. Ignáczról rövidesen kide­rült, hogy betegesen félté­keny. Emiatt a házasságuk rohamosan romlott. A férfi állandóan az asszony múlt­jával foglalkozott. Szüntele­nül zaklatta és többször megverte a nőt. A sokat szenvedő hitves lassanként elhidegült férjétől. Egészségi állapota is megrendült; rövid időre ideggondozóba került. Ez már sok volt: rádöbbent, hogy ez a kapcsolat nem folytatható tovább. Ignácz azonban nem értett egyet ezzel a döntéssel. Azt a fenyegető választási lehető­séget ajánlotta feleségének, hogy vagy továbbra is vele él, vagy a keze által hal meg. A fenyegetés ellenére az asszony válópert indított. Az első tárgyalás április 16-án lett volna. Ignácz azonban egyfolytában ..puhí­totta" az asszonyt: álljon el szándékától. A kiszolgálta­tott nő tartott az ellentmon­dás következményeiről, ezért határozatlan válaszokat adott. A per előtti napon Ignácz újra kezdte a kérdezősködést és a rábeszélést. Az asszony azt mondta, reggelig esetleg meggondolhatja magát. A férfi „hitvesi” próbálkozása­it elutasította, majd ideg­nyugtatót adott neki. Mind­ketten elaludtak. Hajnaltájt Ignácz felébredt, s megkérdezte az asszonyt, mire jutott, hogyan döntött. A neki nem tetsző felelet után elkapta két kézzel a nő torkát és nagy erővel 6—8 percen át szorította. Az asz- szony megfulladt. Ignácz ez­után elment a rendőrségre. A megyei bíróság tárgyalta az ügyet. Dr. Ujkéry Csaba tanácsa emberölés bűntetté­ben mondta ki bűnösnek Ig- náczot, és 10 év szabadság- vesztésre ítélte, továbbá 10 évre a közügyek gyakorlásá­tól is eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Társadalmi munkában ut épül Barálihcgyen. a Lengyeltóti Nagyközségi Tanács 50 ezer, az Orcglaki Állami Gazdaság 30 ezer, a kistelepülés lakói ugyancsak 30 ezer forinttal segítették a munkát. A 670 méternyi utat zúzott kővel borítják Súlyos balesetek Tegnapelőtt este a Kapos­vár és Toponár közötti út­szakaszon Sólyom Sándor fő­iskolai hallgató nem az útvi­szonyoknak megfelelő se­bességgel hajtott, emiatt ösz- szeütközött a László István által vezetett munkagéppel. A személygépkocsi vezetője, va­lamint utasa, Lakatos János súlyos, életveszélyes sérülé­seket szenvedtek, az anyagi kár jelentős. Ugyanekkor, az előző baleset miatt, álló sze-' mélygépkocsinak ütközött Antal Lajos szabadi lakos, aki motorkerékpárjával gyor­sabban hajtott a megenge­dettnél. Antal Lajos köny- nyebben megsérült. Szintén nem a látási viszo­nyoknak megfelelő sebesség­gel vezette személygépkocsi­ját Pintér József, helybeli la­kos, és elütötte a gyalogosan közlekedő Krénusz Jánosnét, majd a rendőrség megérke­zése előtt továbbhajtott. A gyalogos könnyebb sérülése­ket szenvedett. EGY NYUGDÍJAS FELJEGYZÉSE} A SZÉPSÉGRŐL A szépség relatív. Egy kicsit mentségül is emlí­tem ezt: szépségen nem a csillogást, nem a mester­kéltséget értem. hanem azt, ami természetes, könnyed. Íme egy példa. Régebben, egyik hajna­lon arra ébredtem, hogy a nálunk nyaraló apósom (idős vasi parasztember) füvet kaszál. A felhúzott zsaluk mögül figyeltem, hogyan varázsolja az ak­kor még engedetlen giz- gazokból álló területet frissen borotvált pá­zsittá. Munkája elbűvölő volt, könnyed és gyönyö­rű. Azt a könnyed moz­gást pedig, ami munkáját oly szépségessé tette, ke­mény munkával eltöltött nyarakon szerezte. Közeli képeket is hor­dozok magamban a szép­ségről, a harmóniáról. Szí­nes képeket a nemrég le­zajlott ritmikus sport- gimnasztikai világbajnok­ságról, Várnából. A tele­vízió képernyője előtt ugyanaz a szépséges, könnyed mozgás varázsa csapott meg, mint hajda­nán, azon a balatoni haj­nalon. Mindkettőben a termé­szetesség varázsa, üdesé- ge, hamvassága ragadott meg, de mindkettőben ott volt a könnyedség mögött az addig végzett kemény munka: a szűkké hétköz­napok sok-sok verejtéke. A tehetség egymagában nem minden: a szorga­lommal együtt válik har­móniává. Kerner Tibor Tarka sorok Rossz idő A második világhábo­rú idején történt, hogy az egyik századparancs­nok, egy fiatal hadnagy buzdító beszédet intézett a katonákhoz. Egyik ha­zafias frázist a másik után mondta: — Katonák. hazánk egén sötét felhők tornyo­sulnak! — harsogta. E pillanatban jött egy küldönc és jelentette, hogy a hadnagyot a pa­rancsnoka hivatja. — őrmester, folytassa! — mondja a hadnagy és elrohan. — Az őrmester megva­karja a fejét: — Hát szóval — mennydörgi —, hallották, emberek. Rossz idő lesz. Kivonulás köpenyben és sátorlappal! Ért hozzá ... Az ügyeletes tiszt be­megy az újoncok körle- ° tébe, és megkérdi: . — Emberek, ért itt va­laki az elektromosság­hoz? — Igenis, százados elv­társ. Elektrotechnikus a a szakmám. — Rendben van. Ezen­túl maga felel azért, hogy ebben a körletben min­dig pontosan este tíz óra­kor legyen lámpaoltás. Alkalmas Sorozáson a katonaor­vos az egyik fiatalra mu­tatva kimondja a végső szót: — Katonai szolgálatra alkalmas! — De doktor úr. én gyermekkorom óta rövid­látó vagyok. — Nem baj, fiam. Majd csak közelharcban vesz részt. Ellenszegült Este van. Egy ellensé­ges falu előtt harsányan hangzik a parancs: — Átmegyünk a falun. Minden szakasz más-más utcán. A falu túlsó szé­lén pihenőt tartunk. Ha valaki ellenszegül a falu­ban, azt szúrjátok le! In­dulás ! Egy óra múlva a falu szélén a hadnagy azt lát­ja, hogy két baka egy le­ölt malacot cipel. Rájuk kiált: — Hogy került ez a le­szúrt malac hozzátok? Az egyik haptákba vágja magát: — Hadnagy úrnak alá­zatosan jelentem, ellen­szegült! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Miké Ferenc igcwgató

Next

/
Thumbnails
Contents