Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-11 / 214. szám
2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 11., péntek Csúcsesélyek BRIT CSUCSPOLITIKUS BUKÁSA Mi történt a Hotel Albionban ? Mint egy finom hölgy: Monica „Debbie” Coghlan, a tanú Margaret Thatcher utódjelöltjével, Jeffrey Areher-rel, még a botrány előtt (Fótók: London,News Service—Reuter—KS) János Pál pápa Amerikában Irán-ellenes akciók N y ugat-Európában Szeptember közepén, pontosan 15-e és 17-e között alighanem eldől: megtartható-e már ebben az esztendőben Gorbacsov és Reagan harmadik csúcstalálkozója. Ezen a két napon találkozik ugyanis Washingtonban Se- vardnadze szovjet külügyminiszter és Shultz, az amerikai diplomácia vezetője. Megbeszéléseik régóta, immár több hete előre megállapított célja a csúcstalálkozó előkészítése. Emlékezetes, hogy amikor a két külügyminiszter találkozásának időpontjában megállapodtak, még új és váratlan akadályok tornyosultak a megegyezés, és így értelemszerűen a csúcstalálkozó útjába. Júniusban fogadta csak e' hosszas vonakodás után a közepes ható- távolságú rakéták két kategóriájának megsemmisítéséről szóló szovjet—amerikai megállapodás gondolatát az NSZK. Washington legfontosabb NATO-szövetségese. Egészen augusztus utolsó napjáig azonban a nyugatnémet kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a hadserege tulajdonában levő Pershing— 1A rakéták helyükön maradjanak. Az amerikaiak, akiknek birtokában van — mégpedig nyugatnémet területen — e rakéták nukleáris robbanófeje, ebWen az ügyben nem voltak hajlandók nyomást gyakorolni Bonnra. Legalábbis nem nyilvánosan. Minden jel szerint arra vártak, hogy Kohl kancellár hogyan vívja meg a maga belpolitikai harcait, és vállalja-e azt a felelősséget, hogy az NSZK egy történelmi jelentőségű leszerelés-megállapodás akadályozója legyen. Nem kerülheti el azonban a figyelmet, hogy a Shultz— Sevardnadze találkozóra vonatkozó döntést ehben a nehéz és kockázatos időszakban sem vonták vissza, és a szeptemberi időzítésen sem változtattak. Ez voltaképpen kifejezte a két világhatalomnak azt a szándékát, hogy éiőrevigyék a megállapodás ügyét. Ezt mindkét oldalon igen komoly érdekek indo- kólják. |A Szovjetunióban, ahol egy mély gazdasági-társadalmi átépítés nehézségeivel küzdenek, egy leszerelési megállapodás jelentősen megnövelné a Gorbacsov nevével fémjelzett radikális reform-politika mozgási 'lehetőségeit. A megállapodás nyomában óhatatlanul kibontakozó szélesebb körű párbeszéd, és az új enyhülés folyamata hosszabb lejáratra igen jelentős gazdasági és pénzügyi eszközöket szabadítana föl. Ily módon meggyorsíthatná az átalakítás ütemét. Az Egyesült Államok voltaképpen inkább időzavarban van. Közvetlenül az év végi, karácsonyi és újévá ,,politikai vakáció” után megkezdődik a választási harc. A két vetélkedő pártnak gyakorlatilag, március végéig tisztáznia kell belső erőviszonyait. Ki kell emelkedniük mindkét oldalon a legesélyesebb jelölteknek, és megjelennek a politikai program körvonalai. Reagan elnök politikai mozgásszabadsága ettől kezdve erősen korlátozott lesz. Pártja,' a hivatalban levő republikánus párt, ma már elsősorban azt várja tőle: jövő év elejére kedvező politikai pozíciókat teremtsen a Erich Honecker csütörtök délelőtt Rajna-Pfalz tartomány miniszterelnökével, a kereszténydemokrata Bernhard Vogellal tanácskozott, majd megtekintette az ősi város, Trier római korból fennmaradt történelmi nevezetességeit. Később felkereste Marx Károly múzeumnak berendezett szülőházát. Az NDK demokratákkal vívott választási küzdelemben. Ehhez egyértelműen arra lenne szükség, hogy tető alá hozzák és egy csúcsértekezleten szentesítsék a rakétamegállapodást. Különös tékintettel arra, hogy ezzél voltaképpen meg lehet semmisíteni a kongresszusban többségben levő demokraták legfontosabb külpolitikai érveit, és ki lehet fogni a szelet választási vitorláikból. Mindez valószínűsítette, hogy valamikor október közepe és december eleje között sor kerülhet a harmadik csúcstalálkozóra. Az ellentétek mögött meghúzódó közös érdekek magyarázták, hogy a Shultz—Sevardnadze találkozó .időpontja a kockázatos augusztusi időszakban is változatlan maradt. Szeptember első napjaiban azután voltaképpen megtört a jég: Kohl kancellár kénytelen volt kijelenteni, hogy ha létrejön a szovjet—amerikai megállapodás, akkor az NSZK is megsemmisíti (a megállapodás végrehajtásának ütemében) a maga Pershing— 1A rakétáit. S ami még ennél jóval fontosabb: a Kohl- nyilatkozatot követő szakaszban, jó néhány napos hallgatás után az amerikai külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy kivonják az említett rakéták amerikai tulajdonban levő robbanófejeit ts. (A Szovjetunió kezdettől fogva hangoztatta, hogy elsősorban ezek a robbanófejek érdeklik. A nyugatnémet tulajdonban levő hordozórakétákkal ellentétben ugyanis ezek amerikai kézben vannak, felhasználásuk amerikai politikai döntéstől függ, s így a készülő szerződés értelmében éppen úgy meg kell őket semmisíteni, mint a többi közepes hatótávolságú rakéták robbanófejeit.) Mindez lényegesen fókoz- ta a Sevardnadze—Shultz találkozó sikerének lehetőségét, és ezzel egy idei csúcs- találkozó esélyeit. Washingtonban egyrészt közölték, hogy Reagan amerikai elnök is fogadja majd a szovjet külügyminisztert. Másrészt az elnök „legfőbb politikai célkitűzésként” jelölte meg a rákétamegálilapodás tető alá hozását, és a csúcsértekezlet megtartását. Természetesen vannak még tisztázatlan kérdések és disszonáns hangok, amelyekre a szovjet diplomácia több ízben felhívta a figyelmet. Az előbbiek közé tartozik az, hogy Washingtonnak még ki kellene jelentenie, hogy a Pershing—1A rakéták robbanófejeit nemcsak egyszerűen kivonja, hanem ténylegesen megsemmisíti. Az utóbbi kategóriához tartozik Reagan elnök változatlan élessógű szovjetellenes retorikája — noha ezt nem ok nélkül sokan annak a számlájára írják, hogy az elnökre saját pártjának szélső jobboldaláról rendkívül erős nyomás nehezedik. A zavaró tényezőket a kétnapos Sevardnadze—Shultz találkozónak kell elhárítania. Az eredmény nemcsak a rakétaegyezményt és a csúcstalálkozó sorsát és időpontját dönti majd el. E két napon, illetve annak eredményén le lehet majd mérni azt is, hogy hosszabb távra az enyhülés és a párbeszéd válik-e meghatározóvá a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatában. párt- és állami vezetője ezután helikopteren Saar- brückenbe repül, ahol Oskar Lafontaine tartományi miniszterelnök fogadja. Hivatalos megbeszéléseik befejeztével szülővárosába, Neunkirchenbe visz az útja. Honecker itt magánjellegű, rövid program keretében meglátogatja húgát, Gertrú- dot. Félrelépett-e a mélyen tisztelt Mister Jeffrey Archer 47 éves milliomos, nemrég még vezető brit politikus? A tanú Monica „Debbie” Coghlan, 36 éves prostituált. Elegáns szürke kosztümben lép a bírói emelvény elé: „Igen, uraim, én Archer úrral intim kapcsolatban voltam, a Hotel Albion 6^A számú szobájában. 70 fontot kaptam tőle.” A bíró ezután a részletek felől érdeklődött. „Debbie” mindenre készségesen válaszolt — írja tudósításában a Quick magazin. Mindez a londoni bíróság 13. számú termében történt. A termet zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. Riporterek tömege lázasan jegyzetelt. Mindez azért, mert egy férfi egy „olyannál” volt? Ám Mister Jeffrey Archer nem akárki: az angol felső körökhöz tartozik. Már 29 éves korában az ország legfiatalabb képviselője. sok sikeres „könyv szerzője. A barátai által „aranyifjúnak” becézett Archer hamarosan a konzervatív-párt helyettes vezetője, Margaret Thatcher utód-jelöltje. Magánélete makulátlan: 21 éve nős, felesége Mary a Cambridge egyetem docense, két fia van, 15 és 13 évesek. A feltartóztathatatlannak tűnő felemelkedést a The Star, az 1,5 milliós példány- számú tömeglap múlt év november elsejei leleplezése zuhanássá változtatta. Az olvasók arról értesültek, hogy szeptember 8-án Mister Archer „Debbie” Coghlan- nal töltötte az éjszakát. Később egy közvetítő útján 2000 fontot juttatott el Debbie-nek, hogy hallgatását megvásárolja. A cikk Tegnap, közép-európai idő szerint az esti órákban Miamiba érkezett II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő tíznapos körutat tesz az Egyesült Államokban, főként • annak déli és nyugati partvidékén, útja végén pedig egy napra Kanada észak- nyugati tartományába is ellátogat. Ez a második amerikai látogatás: első ízben röviddel megválasztása után utazott az Egyesült Államokba. A pápát Miami repülőterén Ronald Reagan elnök köszöntötte. Reagan, aki korábban már négy alkalommal találkozott az egyházfővel. befejezése: „ ... szegény Archer!” Jeffrey Archer az első pillanattól kezdve következetesen tagadta, hogy bármi köze is lett volna Miss Coghlan-hoz. Pártbeli pozíciójáról azonban lemondott — oda a tisztelet, a karrier. Archer ezután ellentámadásra határozta el magát: rágalmazási pert indított a The Star ellen. A tárgyaláson Debbie, aki eddig 18 évet töltött a „pályán”, tanúként később mégis ekként vallott a bíró és 12 esküdt (közülük 4 nő) előtt: „Én nem ismertem Mister Archert. ö, természetesen, nem mondta meg i nevét. Azonban egy ügyfelem látta őt, az illető történetesen éppen egy riporter volt." Az újságíró persze tudta, hogy a prostituált vallomása önmagában nem bizonyíték. Magnószalagokat tett a tárgyalóasztalra, ame’yek szerint Debbie telefonon többízben felhívta otthonában Archert, aki kétezer fontot ígért neki hallgatásáért. A pénzt állítólag meg is küldte neki. Az esküdtek négy és félórás vita után úgy döntöttek, hogy inkább hisznek a milliomos gentlemannak. mint a „ledér” Debbie-nek. A The Star, amely az állítólagos félrelépésről tudósított. 5 millió font kártérítést tartozik megfizetni, nem beszélve a 11 milliós perköltségről. Mister Archer elégtételt kapott. Politikai karrierjének ugyan vége, de — minthogy felesége is, aki végighallgatta a tárgyalást — hitt a férjének/így a családi béke megmaradt. No és az 5 millió font sem kutya. egyebek között kijelentette; II. János Pált nem csupán a több mint ötvenmillió amerikai katolikus köszönti a látogatáson, hanem minden más amerikai is. A látványos fogadtatást követően a pápa egy miami templomot keresett fel, ahol elsősorban a Haiti szigetéről menekült katolikusokkal találkozott. Ugyancsak megbeszélést folytatott az amerikai katolikus papság mintegy .750 képviseflőjével. II. János Pál látogatását szinte példátlan méretű biztonsági intézkedések veszik körül. Iráni képviseletek elleni akciókat hajtottak végre tegnap délelőtt több nyugateurópai nagyvárosban — Oslóban, Párizsban és Frankfurtban — a teheráni kormány politikájával szembenálló csoportok. A hatóságok szerint a jelek arra -mutatnak, hogy a mindhárom városban ugyanazon időben elkövetett támadásokat a magát iráni Népi Fedajinok Szervezetének nevező emigráns csoport hajtotta végre (Telefotó: EPA—MTI—KS) — nyilvánvalóan előre egyeztetett módon. A legnagyobb szabású Te- herán-ellenes megmozdulásról a nofvég fővárosból érkezett jelentés. Egy 11 főből álló csoport — helyi idő szerint reggel kilenckor — behatolt Irán osloi nagykövetségére, elfoglalta az épületet, túszul ejtette a benntartózko- dókat, majd három óra múlva önként megadta magát. Egyelőre nem ismeretes, hogy • az akció során pontosan mi történt, tény azonban, hogy a követség személyzetének három tagja, köztük Irán osloi ideiglenes ügyvivője megsérült. A rendőrség a 11 támadót őrizetbe vette. Ugyanezen időben egy csoport Párizsban megtámadta az Iran Air iráni légitársaság helyi képviseletének irodáját. Betörték az ablakokat, az iráni kormányt szidalmazó jelszavakkal firkálták tele a falat és ugyanilyen tartalmú röplapokat szórtak szét a helyszínen. Támadás érte az iráni légitársaság irodáját az NSZK-beli Frankfurtban is, ahol kilenc iráni állampolgár rövid időre elfoglalta az iráni légitársaság irodáját és szétrombolta a berendezést.- Hírügynökségi jelentések szerint eközben névtelenségbe burkolózó telefonálók több világhírügynökséggel is azt közölték, hogy az akciókat az iráni Népi Fedajinok Szervezete követte el. Á telefonálók azzal fenyegetőztek, hogy hasonló támadásokat terveznek iráni képviseletek ellen Belgiumban, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Olaszországban, Pakisztánban és Törökországban is. Az érintett országok közül Svédország máris bejelentette, hogy a hatóságok megerősítették a stockholmi iráni I nagykövetség védőőrizetét. Honecker meglátogatta húgát li.bb mini nyolcszáz újonnan választott képviselő részvételével tanácskozik Addisz Abc- báhan az etióp parlament. A képen: arcok az ülésteremből