Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 211. szám Ára: 1,80 Ft 1987, szeptember 8., kedd rr Á szellem Kádár János fogadta Oliver Tambót Honecker Bonnban napvilága" A természet nyár végi pom pájával gyönyörködtet meg ám az iskolák már benépesültek, megkezdődik a színházi és hangversenyévad, felpezsdül a szellemi élet. Am milliók élnek a világ legkülönbözőbb tájain, akik kívül rekedtek a szellemi élet viliódzó fényein, mert hiányzik az az alapvető képességük, amellyel az ember birtokba tudja venni a műveltséget: nem tudnak írni, olvasni. Értük szállt síkra az UNESCO, az ENSZ tudományos szervezete által összehívott teheráni világkongresz- szus, amely 1905. szeptember 8-án úgy döntött, hogy ezt a napot minden esztendőben az írástudatlanság elleni küzdelemnek szenteli. Hogy a földön élő ötmi'li- árd emberből hány analfabéta, azt nem tudjuk. Csak következtethetünk olyan adatokból, mint például India ban 1981-ben a 15 éven felüli népesség 59 százaléka volt írástudatlan, míg Egyiptomban a 15 esztendősnél idősebb lakosság 62 százaléka analfabéta. Magyarországon nem be szélünk írástudatlanságról, de tény, hogy hazánkban a 15 évnél idősebb népesség 1,1 százalékának, azaz 110 ezer embernek egyáltalán nines iskolai végzettsége. (A 15—24 év közötti fiataloknál 0,6 százalék ez az arány.) Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy például 1986- ban a tizenhatodik életévüket betöltött fiataloknak csak 95,6 százaléka végezte el a 8 általános iskolát, évről évre nő a lemorzsolódás. Tudomásul kell vennünk, hogy nálunk is van „új analfabétizmus”, hogy a gyerekek egy része nem tanul meg jól írni, olvasni (számolni), az általános iskolában. És akik nem folytatják tanulmányaikat (az idén 22 ezer fiatal döntött így), vagy akik még a nyolc általánost sem fejezik be, azok munkájuk során sem végeznek szellemi tevékenységet, magánéletükben viszont legfeljebb egy- egy levél megírása jelenti számukra a nagy feladatot. Olvasni pedig „nincs idő”, inkább tévét néznek, de vajon mit profitál a képernyőn látottakból az, aki egy komolyabb könyvet nem olvasott el életében, akinél hiányzik az általános műveltség biztos alapja? Hazánkban pedig bőven van mit olvasni, hiszen a könyvkiadásban például csak Dánia, Finnország, Norvégia és Svájc előzött meg bennünket: nálunk százezer lakosra 1984-ben 98 kiadott mű jutott. Természetesen nem elhatározás kérdése, hogy egy-egy fejlődő ország mennyit költ közművelődésre, mennyi pénzt fordít kulturális kiadásokra, a gazdasági fel lendülésnek viszont egyik nagy akadálya az írástudatlan tömegek képzetlensége. Ezt az ördögi kört csak nemzetközi összefogással lehet megtörni, és ebben hivatott segíteni — az UNESCO irányításával — az írástudatlanság elleni világméretű küzdelem. Ahogy a mi Petőfink szemléletesen megfogalmazta: „Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk ...”, de addig még van tennivalónk bőven, a saját házunk táján is. Imre Erzsébet Kádár János, a Magyar Szocialista .Munkáspárt főtitkára hétfőn délelőtt a Központi Bizottság székhazában fogadta Oliver Tambót. a dél-afrikai felszabadítás': mozgalom, az Afrikai Nem zeti Kongresszus (ANC) elnökét és kíséretét. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek az elhúzódó dél-afrikai konfliktus kedvezőtlen nemzetközi hatásairól. az apartheid tart.ha- tatlanságárók hangsúlyozták a nemzetközi szolidaritás erősítésének szükségességét. A megbeszélésen részt vett Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. Fejlődési konferencia Budapesten VÁRKONYI PÉTER KÜLÜGYMINISZTER ELŐADÁSA Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK- Államtanácsának elnöke tegnap délelőtt hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Az NDK vezetőjét, aki Helmut Kohl kancellár meghívásának tesz eleget, útjára elkísérte Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB gazdasági ügyekben illetékes titkára, valamint Oskar Fischer külügy- és Gerhard Heil külkereskedelmi miniszter. Erich Honecker NSZK-bel.i. útja iránt az NDKrban is igen nagy az érdeklődés és a várakozás. Az NDK küldöttségét példátlanul nagy ■létszámú — .mintegy 150 tagú — újságíróküldöttség kíséri. Az NDK rádiója és televíziója .hétfőn délelőtt egyenes adásban közvetítette Honecker Bonnba érkezését és az ünnepélyes fogadtatást. A látogatás első napjáról a 2. oldalon jközlünk tudósítást. Fejti György Etiópiába utazott A Etióp Dolgozók Pártja és az etióp kormány meghívására .Fejti Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével hétfőn magyar párt- és kormány- küldöttség utazott Addisz- Abebába, hogy részt vegyen az Etióp Nemzetgyűlés alakuló ülésén és az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásával kapcsolatos eseményeken, valamint a népi demokratikus forradalom és az Etióp Dolgozók Pártja megalakulásának , évfordulós ünnepségein. A magyar küldöttség tagja Bognár Gyula, hazánk etió- piai .nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a delegációhoz és Sós János, az MSZMP Központi Bizottságának ^munkatársa. „Az emberi tényező szerepe a fejlődésben” címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfő délelőtt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében. A tanácskozást az ENSZ Fejlesztési Program és az „Észak-dél Kerekasztal” elnevezésű magánalapítvány szervezte, s a magyar kormány és az MTA Világgazdasági Kutató Intézet vállalta a házigazda szerepét. A megnyitó ülésen Mah- bubul.Hak pakisztáni tervezési és fejlesztési miniszter, a kerekasztal,-tanácskozás társelnöke üdvözölte a világ számos országából egybegyűlt mintegy félszáz résztvevőt. A tanácskozáson — amelynek megnyitóján részt vett Csehák Judit, a Minisztertanács ‘elnökhelyettese is — G. Arthur Brown-nak, az ENSZ Fejlesztési Program helyettes főigazgatójának bevezetője után Várkonyi Péter külügyminiszter tartott előadást. — Napjainkban, amikor a világnak a műszaki-tudományos forradalom kihívásaival kell szembenéznie, nemcsak az emberi tényező fontosságának felismerésére van szükség, hanem arra is, hogy e felismerés nyomán ■nemzeti erőfeszítésekkel és nemzetközi együttműködésben bizosítsuk a gazdaság szükségleteihez igazodó munkaerő kialakítását és annak hatékony foglalkoztatását, mert ez ma a fejlődés egyik alapfeltétele — hangsúlyozta bevezetőiben Várkonyi Péter, majd így folytatta: — Ennek során nemcsak a jelen, hanem a távlati igények ismerete is elengedhetetlen, ami megfelelő előrelátást, tervezést tesz szükségessé. Az sem lényegtelen — hangsúlyozta a miniszter —, hogy milyen az egyes dolgozóknak a termeléshez való viszonya, hatékony-e a motivációs, érdekeltségi rendszer, milyen mértékben vesznek részt a dolgozók a döntési folyamatokban, menynyiben érvényesül a munkahelyi demokrácia. Az emberi tényezőről nemzetközi tekintetben ma rendkívül lehangoló kép tárul elénk. A világ mintegy 2 milliárd aktív lakosának csaknem a fele alulfoglalkoztatott, nincs rendszeres munkája, vagy keresete a létminimumot sem éri el. A demográfiai előrejelzéseket figyelembe véve, a következő 40 év alatt mintegy másfél-két milliárd új munkahely megteremtésére lenne szükség ahhoz, hogy a munkanélküliséggel meg lehessen birkózni. A fejlődés és a leszerelés közötti összefüggésről szólva, Várkonyi Péter rámutatott: Új postai számítógépek A Magyar Posta Számítástechnikai és Elszámolási Intézete újonnan vásárolt számítástechnikai berendezésekkel .gyarapodott, A számítástechnikai eszközpark rekonstrukciója keretében a francia Bull cégtől egy-egy DPS—6, és DPS—8’, típusú számítógépet vásároltak. Az újgépek elsősorban a nagyközönségnek nyújtott postai szolgáltatások színvonalát javítják. Ugyancsak a rekonstrukció keretében állították munkába az igen korszerű szovjet R—36-os számítógépet, .amely főként a postai hírlapterjesztésben játszik fontos szerepet. (MTI-fotó: Baric Imre —KS) Az építőanyagok és -szerkezetek minőségi ellenőrzése is az ÉMI hatósági jogköre. Az első félévi vizsgálatok szerint néhány termékcsoportban — például ajtóknál, ablakoknál, fala- zóanyagoknál — valamelyest javult a minőség, de ennél többre van szükség. Különösen fontos, hogy a termékek minőségi tanúsítványa valós adatokat és osztályba .sorolást tartalmazzon. Szigorúbb ellenőrzés az építőiparban Sok az elemi hiba a kalákás épületeknél — A mértéktelen fegyverkezési kiadások csökkentése közvetlenül és közvetve óriási eszközöket szabadíthatna fel és állíthatna a fejlődés, a népeket — köztük a fejlődő országok népeit — sújtó nyomor, éhínség és általános elmaradotság felszámolásának szolgálatába. Fejlődésünk e szakaszában a jövőbeni tartós kibontakozás érdekében vállalnunk kell az átalakítással együttjáró terheket, konfliktusokat is. Le kell építenünk a gazdaságtalan, költségvetésből támogatott termelést, át kell csoportosítanunk az itt foglalkoztatott munkaerőt. Társadalmi rendszerünk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényt kell szereznünk a racionális gazdálkodás követelményeinek. Intézkedéseink megtétele során figyelembe kívánjuk venni más országok gyakorlatát, saját körülményeinkre adaptálva hasznosítani kívánjuk a nemzetközi tapasztalatokat is. E szempontból sem közömbös számunkra -a mostani tanácskozás — hangsúlyozta befejezésül Várkonyi Péter. A magnyitó ülés után megkezdődött a kerekasztal-kon- ferencia szakmai tanácskozás-sorozata, amely — várhatóan — szerdán fejeződik be. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet és hét területi állomásának szakemberei az év első felében 830 vizsgálatot végeztek. Több mint száz esetben találtak olyan hibát, amelynek megszüntetése külön intézkedést igényelt, így kötelezték a felelős vezetőt a javítások záros határidőn belüli elvégeztetésére. Szabálysértési eljárás megindítását, vagy gazdasági bírság kiszabását kezdeményezték 53 állami vállalatnál, 9 építőipari szövetkezetnél, 2 termelőszövetkezeti építési részlegnél, továbbá 43 magánszemély szabálytalan építkezése miatt. A tanácsoknál az idén felállított új építésfelügyePártküldöttség Írországból Az MSZMP Központi Bi- » zottságának meghívására James Stewart-nak, Írország Kommunista ,Pártja főtitkárának vezetésével hétfőn ír pártküldöttség érkezett Budapestre. leli csoportok működése lényegesen kiterjesztette az építésügyi minőségellenőrzést, s a tanácsok felkérésére általában — a különleges műszerekkel jól felszerelt — ÉMI-állomások szakértői végezték a vizsgálatokat. Az ellenőrzések új vonása, hogy most már rendszeresen vizsgálják és vizsgáztatják a magánlakás- építési munkákat is. Ennek időszerűségét mutatja, hogy az ellenőrzött 116 házból 75 épült házilagos — kalákás — kivitelezéssel, s ezeknél találták a legtöbb és legsúlyosabb hibákat, összesen 21 házban fedeztek fel a szakértők életveszélyt okozó szabálytalanságot, s hat épületnél olyan súlyos hibát találtak, ami miatt azonnal le kellett állítani az építkezést. A kalákás épületeknél sok az olyan elemi hiba, amelyet egyetlen , építési szakember sem követne el. Ezek a hiányosságok egyúttal azt is jelzik, hogy a megvizsgált lakásépítkezések mintegy kétharmadénál csak formálisan alkalmaznak — csupán dokumentálnak — felelős műszaki vezetőt. A kisiparosok kivitelezésében épülő házak ellenőrzésekor egyetlen szabálytalanságot, hibát sem találtak. A múlt év első feléhez viszonyítva a lakás- építkezések minősége lassú javulást mutat, de a szakemberek szerint a kedvező változás felgyorsulása várható. Központi intézkedés rendelte el ugyanis májustól, hogy a magánépítkezéseken felelős műszaki vezető irányítsa a munkát és erről rendszeresen számot adjon az építésügyi hatóságnak is.
